Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-07-04 / 79. szám
negyvenharmadik évfolyam. 79. szám ............................ ■—-----------------KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár cseh-szlovák értékben. Helyben és vidékre postai szétküldéssel: :%6sb évre 80 E, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára: 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Kedd* 1922. július 4. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor u. 20 hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton álláspontjára helyezkedtünk mindenkor Micsura Márton teljhatalmú miniszter politikájával szemben, mely élesen domborodott ki a sovinizmustól sokkal mentesebb Dérer miniszter után; ezt nekünk súlyosan felrótták és türelmetlenségnek bélyegezték, holott mi soha egyebet nem követeltünk, és ma sem követelünk, mint a törvények megtartását és becsületes végrehajtását velünk, magyar kisebbséggel szemben. A mi álláspontunk később általánossá lett az egész magyarságban, amely Micsurában nem láthatott egyebet a Szobár hagyományok folytatásánál, nemzeti kultúránk, gazdasági szervezettségünk és erőink, politikai szabadságunk ellen intézett számtalan támadásában kisebbségi sérelmeinket növelte és sokasította. Ez a kormányzat tette lehetővé a hivatalnoki erőszakot, nemzetiségünk számos és súlyos megsértését, amiről eleget írtak és imák lapjaink. Soha, egyetlen esetben nem kapott Micsura idejében a megbántott magyarság elégtételt, politikai bizalmatlanságunkra tehát unos untig elég okunk van. A parlamentben a magyar kommunista párt egyik tagja azonban oly súlyos természetű vádakat hozott fel a miniszter ellen, most már ismételve, hogy célszerűnek látta a miniszter maga ellen vizsgálatot kérni. Nem tudjuk, ki fogja ezt a vizsgálatot végezni, azt sem tudjuk, egyáltalán elrendelik-e azt. A mi erkölcsi felfogásunk szerint sokkal és célszerűbben lehetne ezt az ügyet pártatlan bíróság előtt kontradiktáris eljárás keretében tisztázni, ahol a vád bizonyításának szabad folyása lenne. Parlamenti vizsgáló bizottságtól nem remélünk sokat még abban az esetben sem, ha a vádló képviselő is helyet foglalna abban. A Micsura elleni súlyos vádakról már évek óta beszélnek, meg is írták, elmondták népgyűléseken, igazán nem tart juk a miniszteri állás tekintélye szempontjából helyesnek, hogy ez az ügy idáig húzódhatott. Mi a közhatalom kezelőit tisztelni szeretnők, mert a tekintély elvét hirdetjük, de lehetséges-e ez, kérdezzük, ha a közhatalmi tényezők súlyos eltévelyedése a köztudatba átszivárog és itt-ott suttogva, félhangosan, utóbb pedig ország és világ előtt panamákról beszélnek, amelyek ugyebár mindenre alkalmasak, csak a tekintély megszilárdítására nem. Hibás a prágai kormány, amikor ezeket eltűri, mikor esetek jutnak tudomására és azokat félig vagy sehogyan sem intézi el. Ezek a kormányzati hibák az állam tekintélyét is lejáratják és minden propagandánál hatékonyabban ássák alá. = Pártgyűlés: Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos párt június 29-én Várkonyban népes pártgyűlést tartott. Méhes Rudolf körzeti titkár (Amadékarcsa) üdvözölte a megjelenteket és az elnöklő Benes Imre megnyitója után Koczor Gyula nagyhatású beszédben foglalkozott a gabonakontingens, földbirtokreform és az okatás terén tapasztalt viszásságokkal, az iparosság ügyes bajos dolgaival. Erélyesen kikelt az ellen a fonák helyzet ellen, hogy a magyarság mindig, ha jogokról van szó, megrövidül. Figyelmezteti a hallgatóságot fajuk iránti kötelességükre. Lukovich Ferenc fejtette ki a párt programmját és utasította vissza az ellene felhozott kifogásokat. Nagy derültséget keltett népies magyarázata a kisgazdák helyzetéről és sérelmeiről. Méhes Rudolf a gazda és munkás közötti viszony rendezéséről mondott figyelemre méltó beszédet. Népszerű példáival ugyancsak nagy hatást ért el a hallgatóságnál, mely mindvégig érdeklődéssel hallgatta az ügyes beszédet. Bartal Iván röviden egy igen fontos kötelességre hívta fel a megjelenteket: gyermekük oktatására. Az iskolában — úgymond — ma a tanító sok mindent nem taníthat, ezt kell pótolni odahaza a családban. Barta Iván megszívlelésre méltó szavai után Benes elnök az ülést berekesztette. = Hajsza egy magyar lap ellen. Megemlékeztünk már lapunkban arról, hogy az Országos Magyar, Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt elhatározta, hogy iparos tagjai részére „Magyar Iparos“ címmel hetilapot indít. A szerkesztőségben ifj- Koczor Gyula, Kristóf Sándor és Telek A. Sándor foglalnak helyet. A felelős szerkesztést Kristóf Sándor vállalta. Az új lap szerkesztősége és kiadóhivatala Losoncon van. A nógrádi zsupáni hivatal minden lehetőt elkövetett, hogy a Magyar Iparos megjelenését megakadályozza, s ha ez már nem sikerül, akkor legalább is késleltesse. Először azt a gáncsot vetette a lap megjelenése elé, hogy az azért nem jelenhetik meg, mert Kristóf nem lehet a lap felelős szerkesztője, mert ő nem kisiparos. Mikor már a nógrádi zsupánnak ez az érve nem állhatott fenn, akkor a zsupáni referens, aki egyszersmind cenzor is volt, vette kezébe az ügyet, s a Magyar Iparos első számát, mivel az még az előzetes cenzúra uralma utolsó napján jelent meg, éppen ötven helyen cenzúrázta meg és törölt olyan kifejezéseket, amelyek más lapokban naponta olvashatók. így sikerült a rosszmájú cenzornak a lap első számát késleltetni, de megakadályozni mégsem. lagyar pártok tanácskozása. — A szövetkezett magyar pártok vezérlőbizottságának ülése Iglófüreden. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai vezérférfiai június uolsó napján tanácskozásra gyűltek össze Iglófüreden, hogy beszámoljanak arról a nagyfontosságú tevékenységről, melyet az itt élő magyarság válságos helyzetének elviselhetésére állandó és kitartó munkássággal eddig kifejtettek. A magyarság erkölcsi, gazdasági és kulturális érdekeinek képviselete nyugszik azokon a pártokon, melyek egységes frontot alkotnak ebben a szövetségben, mely az országos kisgazda és kisiparos párt és keresztényszocialista párt vezéreiből alakult s mely eljárásában, taktikájában egyöntetű működésben szolgálja a köztársaság magyarságának ügyét. Az iglófüredi vezérbizottsági ülésen az egyes jelentéseken kívül fontos határozatot hoztak, melyben a szlovenszkói és ruszinszkói magyarságnak politikai harcaiban való részvételre a magyar értelmiség minden tagját ünnepélyesen felszólítják, mert szükségesnek látják, hogy ebben az élet-halálharcban, melyet a magyarság a politikai küzdőtéren folytatni kénytelen, mindenkinek ki kell vennie a maga megillető részét. Az eddigi eredmények, melyek főként a szervezkedés terén nyilvánultak meg, fokozottabb munkára serkentik a magyarság képviselőit, de hogy ez a folytatandó munka a kívánt eredményt elérje, senkinek sem szabad félrehúzódni a tettek idejében. Ugyanezen oknál fogva szükségesnek tartja a vezérlőbizottság azt is, hogy a közös bizottságba tömörült pártok vezetősége az alkotmánytörvényben megengedett minden eszköz felhasználásával a legerősebb politikai tevékenységet fejtse ki minden téren. Mindkét határozat Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarságának védelmét célozza és kell, hogy ezt nemcsak a pártok, de az egész magyarság megértse és magáévá tegye. Mert a munkában mindenkinek részt kell vennie. * A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok vezérlő bizottsága június 3- án délután 4 órakor kezdte meg tanácskozásait. A vezérlő bizottság tagjai jóformán teljes számban megjelentek. Az ülést Szilassy Béla, a vezérlőbizottság adminisztratív elnöke nyitotta meg. Megnyitó beszédében kegyeletes szavakkal emlékezett meg a szövetkezett ellenzéki pártok két nagy halottjáról, Hangos István szenátorról és Grosz Sándor dr. vezérlőbizottsági tagról, akik a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai küzdelmében lelkes és tántoríthatatlan harcosok voltak. Javaslatára a vezérlőbizottság elhatározta, hogy emléküket jegyzőkönyvében örökíti mg. Szilassy elnök a vezérlőbizottság nevében részvétérzetűnek adott kifejezést Lelley Jenő dr. nak és Forgách Antalnak édesanyjuk elhalálozása alkalmából. Üdvözölte Ficza József kisgazdapárti szenátort és Palkovich Viktor keresztény szocialista képviselőt, akik mint új parlamenti képviselők, első ízben jelentek meg a vezérlőbizottság ülésén. Bejelentette, hogy a vezérlőbizottságba uj tagokul delegálva lettek Bakó Gábor dr. és Törkes József dr. A közös bizottság uj tagjai: Bary Gyula, Okolicsányi Tibor, Tost Barna, Idrányi Barna és Péter Mihály. Ezután Petrogain Oszkár dr., a losonci Központi Iroda igazgatója terjesztette elő jelentését. A jelentéssel kapcsolatban a vezérlőbizottság Forgách Gézát, a Központi Iroda titkári állására véglegesen megválasztotta. Szentivány József képviselő a meleg elismerés szavaival nyilatkozott a Központi Iroda működéséről és indítványáa a vezérlőbizottság köszönetet szavazott a Központi Iroda igazgatójának, Patrogalli Oszkár dr.-nak. Körmendy-Ékes Lajos dr. képviselő az igazgatói jelentéssel kapcsolatban tartott beszédében leszögezte a közös bizottságban tömörült ellenzéki pártok legteljesebb együttműkö-