Közalkalmazott, 1969 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-12 / 1. szám
XXII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM • 1969. MUUUÁR 12. • ÚRI 1 FORINT • • • • KÖZALKALMAZOTTNK SZAKSZERVEZETINEK LOPJ Az idei tervről, a kétéves tanácsi költségvetésről Lázár Györgynek, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének nyilatkozata . Az új esztendő küszöbén felkerestük Lázár György elvtársat, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesét, szakszervezetünk elnökségének tagját s kérdéseket intéztünk hozzá 1969. évi népgazdasági tervünkről, a kétéves tanácsi költségvetésről, az új gazdasági mechanizmus második évének kilátásairól. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és a válaszokat. — Melyek az 1969-es évi népgazdasági terv legfőbb vonásai? — Az új irányítási rendszer sikeres bevezetése és a népgazdaság 1988 évi fejlődése jó alap a harmadik ötéves tervben lefektetett gazdaságpolitika következetesebb megvalósításához. Számolva a reform további kibontakozásával, a népgazdaság ez évi terve a hatékonyság növelését és egyensúlyi viszonyok javítását állítja a középpontba. Ezzel együtt a terv a gazdaság sokoldalú fejlesztését irányozta elő. Ennek alapja az a reális lehetőség, hogy 1989-ben a nemzeti jövedelem 5—6 százalékkal, az ipari termelés körülbelül 6 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékkal növelhető. A tervezett fő arányok és a jövedelem-szabályozás rendszere lehetővé teszik, hogy a fogyasztás a nemzeti jövedelemmel nagyjából azonos ütemben, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 4—5 százalékkal emelkedjék. Tovább bővül a fogyasztási cikkek választéka, várhatóan javulni fog a kereslet és kínálat összhangja, bár még nem minden árucikkben lesz teljes. A tervvel összehangolt költségvetés növekvő előirányzatokkal segíti a lakosság életkörülményeinek javítását. Mint ismeretes, tanácsaink vonatkozásában kétéves költségvetés készült. Mi ennek a jelentősége? — Az, hogy a tanácsok részére a terv és a költségvetés — most első ízben — két évre került jóváhagyásra, a reformban lefektetett elvek megvalósításának fontos lépése. Annak, hogy a tanácsok — az éves gazdálkodási rend kereteiből kilépve — már legalább két évre előre ismerik a költségvetésből kiutalt pénzügyi források nagyságát, mindenekelőtt az ad jelentőséget, hogy lehetővé teszi a célok és lehetőségek előrelátóbb és biztonságosabb tervezését, a központi és a helyi pénzalapok jobb összehangolását. Mód nyílik arra is, hogy a megoldásra váró feladatokat a következő év lehetőségeinek ismeretében rangsorolják, a rendelkezésükre álló eszközöket észszerűbb időbeli ütemezéssel osszák fel a megvalósítható célok között. Fontos, hogy egyidejűleg megvalósul az úgynevezett alapszerű kezelés, ami azzal az előnnyel jár, hogy az előző év végével elért többletbevételeiket, illetve kiadási megtakarításaikat a tanácsok a következő évben is felhasználhatják és ez ugyancsak komoly segítője az észszerű gazdálkodás megszervezésének. — Az új gazdasági mechanizmus második esztendejébe lépünk. Hogyan látja elnökhelyettes elvtárs ebből a szempontból 1969. évi tervünket? — Az 1968-as év tapasztalatai meggyőzően bizonyítják, hogy gazdaságirányítási rendszerünk alkalmas eszköz szocialista gazdaságunk tervszerű irányítására. A tervutasításokat felváltó közgazdasági szabályozók a vállalatokat a gazdaságpolitikai célokkal egyező irányba orientálják. Az 1969. évi népgazdasági terv fő előirányzatai megalapozottak. A szabályozók összessége — miközben megfelel a központi céloknak — lehetővé teszi a vállalati gazdálkodásban a piaci viszonyok fokozott érvényesülését. Abban az irányban hat, hogy a vállalatok tovább javítsák gazdálkodásuk hatékonyságát Együttesen a jobb tanácsi munkáért Dr. Papp Lajos miniszterhelyettes, a Tanácsszervek Osztálya és a szakszervezet közös munkaprogramjáról A Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya és a Közalkalmazottak Szakszervezete közötti munkakapcsolat az utóbbi években tovább fejlődött, rendszeresebbé vált. Az 1968. évben megkötött együttműködési megállapodás és az annak alapján elfogadott közös munkaprogram a munkakapcsolatokat tovább javította. A programnak megfelelően az álláspontok egyeztetése után jelentek meg a tanácsapparátusra vonatkozó képesítési utasítások, a két szerv ankétot rendezett a közéleti tisztaság témaköréből, figyelemmel kísérte a bérkeretgazdálkodást, együttesen kezdeményezte a bérszínvonal javítására tett intézkedéseket. A szakszervezet képviselői rendszeresen részt vesznek a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya által tartott értekezleteken, ahol mód nyílik véleményüknek hangot adni, illetőleg az apparátus előtt álló feladatokról informálódni. A múlt évi közös munkaprogram eredményesen szolgálta a tanácsapparátus munkája színvonalának emelését, a tanácsi dolgozók érdekeit. Ezek ismeretében kértünk tájékoztatást dr. Papp Lajos miniszterhelyettes elvtárstól, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjétől, az 1969. évi közös munkaprogramról. Tartalmában, formájában gazdagabb . Véleményem szerint is az utóbbi években javult a Közalkalmazottak Szakszervezete és a tanácsi vezetés közötti munkakapcsolat. Nemcsak a központi szerveknél, hanem megyei szinten is mind tartalmában, mind formájában gazdagabb lett. A kapcsolat közvetlenebbé tétele jobban szolgálta a helyi kezdeményezések kibontakozását is. Mindennek eredményeként több megyében változatos, a tanácsi munkát segítő, a tanácsi dolgozók megbecsülését elimerő eredmények születtek. Az 1969. évi közös munkaprogramunk is azt a célt szolgálja, hogy a Közalkalmazottak Szakszervezete központi vezetősége és megyei bizottságai, valamint a tanácsi vezetés és apparátus kapcsolatának hatékonyabbá tételével fejlesszük a tanácsi dolgozók érdekeinek eredményesebb védelmét, biztosítsuk munkafeltételeik, életkörülményeik jobbá tételét, hogy ezáltal is színvonalasabbá váljék az államigazgatási apparátus munkája. Az 1969. évi közös munkaprogram — helyesen — nagy gondot fordít a tanácsi vb-vezetők és az apparátus bérpolitikai feltételeinek további javítására. Ez az elképzelés összhangban van a gazdaságirányítás új rendszerének a tanácsi területen történő fokozottabb érvényesülésével, a helyi tanácsok nagyobb önállóságának, fokozottabb felelősségének, a helyi kezdeményezés kibontakoztatásának érvényesítésével. Ennek érdekében vizsgáljuk közösen,hogy a jelenlegi tanácsi bérrendszer, a bér- és jutalmazási keretek felhasználásának módja és lehetősége megfelel-e ezeknek az elveknek. Vizsgálódásainknak és a következtetések levonásának arra is irányulnia kell, hogy az egyes területek közötti jelenlegi nagy bérszínvonal-differencia mérséklődjék, de ugyanakkor a végzett munka alapján nagyobb anyagi és erkölcsi elismerésben kell részesíteni az apparátuson belül a kvalifikált dolgozókat. Ugyanezt az elvet célszerű érvényesíteni a jutalmazási keretek felosztásánál is. Fontos, hogy a tanácsi munkaterületen is tovább javuljanak a munkakörülmények. Éppen ezért célszerűnek tartjuk kiadni a tanácsi szervek munkavédelmi szabályzatát. Véleményem szerint fokozottabb gondot kell arra fordítani, hogy — különösen községekben — a munkafeltételek tovább javuljanak. Nagyon indokoltnak tartom, hogy az államigazgatási munka egyszerűsítését. (Folytatás a második oldalon) Nagyobb önállóság, nagyobb felelősség A szakigazgatási szervek irányítása új rendszerének tapasztalatai . A tanácsok végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei az 1023/1967. (VIII. 8.) Korm. sz. határozat alapján kizárólag a végrehajtó bizottságnak vannak alárendelve, de továbbra is fennmaradt — bár tartalmában és formájában átalakult —, a felettes szakigazgatási szervek, a minisztériumok irányítási jogköre. A szakigazgatási szervek irányításának új formája a gazdaságirányítás új rendszere bevezetésének szerves részeként született meg. Végrehajtása fokozatosan a tanácsok és szerveik önállóságának, felelősségének növelését eredményezi, különösen a helyi gazdaságpolitika kialakításában és végrehajtásában, a rendelkezésükre bocsátott anyagi eszközök felhasználásában, a helyi ágazati politika kialakításában és végrehajtásában. Az új rendszer lényeges változást hozott a minisztériumok és a tanácsok kapcsolataiban. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a minisztériumok — a kormányhatározat szellemében —, törekednek a végrehajtó bizottságok útján érvényesíteni az ágazati politikát, a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartva azt az elvet, hogy a tanács és a végrehajtó bizottság a terület gazdája. Általában nagyfokú segítőkészség nyilvánul meg részükről a helyi problémák megoldásának elősegítésére. Az irányítás mindinkább átfogó jellegű, elvi szabályozás útján történik. Sok használható tájékoztatás áramlik a minisztériumoktól a tanácsokhoz és kielégítően alakulnak, javulnak a személyes kapcsolatok is. A kormányhatározat még erőteljesebb hatályosulását úgy lehet elősegíteni, ha meggyorsul a hatáskörök decentralizálása, az eljárások egyszerűsítése. Elsősorban a városi és a községi szervek jogkörének további növelése érdekében kell hathatós intézkedéseket tenni. Ma még sok, a tanácsok önállóságát béklyóba kötő jogszabályi rendelkezés van hatályban, s nem egy szakterületen túlszabályozottság tapasztalható. Az alsóbb tanácsi szerveknél sok, az említett célokat szolgáló javaslat születik. Ezek elbírálása, hasznosítása nagyfokú megértést, körültekintést és alaposságot igényel valamennyi érdekelt szervtől, s igényli a decentralizálás politikai jelentőségének megértését is. Ugyancsak ezekkel függnek össze például olyan intézkedések is, mint az egységes beszámolási rendszer kialakítása, olyan információs rendszer megteremtése, amely az adatszolgáltatás maximális csökkentése mellett is alkalmas adatokat szolgáltat mind az operatív irányításhoz, mind pedig a hosszabb távra szóló tervek, koncepciók kidolgozásához. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a minisztériumoknak a szakágazat egészére kiterjedő vizsgálatai — az ellenőrzések számát és alaposságát tekintve —, még nem elégítik ki a jogos igényeket. Az ilyen vizsgálatokat pedig a végrehajtó bizottságok igénylik, hiszen ez segítséget ■nyújt számukra, fokozza biztonságérzetüket, hogy helyesen valítják meg az ágazati célokat. A tanácsok és a végrehajtó bizottságok képesek az új, a még nagyobb feladatok megoldására, jó gazdáivá váltak területüknek és alkalmasak az ágazati politika jó színvonalú helyi végrehajtására. Mindez azt jelenti, hogy alapjában eredményesen gondoskodnak a kormányzati intézkedések megvalósításáról. A minisztériumok ezt a tevékenységet azáltal segíthetik és tehetik még eredményesebbé, ha több hasznos, az érdekelt más tárcákkal egyeztetett szakmai irányelvet adnak a tanácsi szerveknek a tartalmi és módszerbeli kérdésekben. F. O. LAPUNK TARTALMÁBÓL: AZ ÁLLAM ÉS A JOG SZEREPE A POLGÁRI JOGIRODALOM TÜKRÉBEN • MODELL A MUNKAHELYEN DR. KIRÁLY JÓZSEF A MUNKAPSZICHOLÓGIÁRÓL „KISEMBER” A HIVATALBAN SZOCIALISTA BRIGÁDVEZETŐK TANÁCSKOZÁSA AZ AKTUÁLIS FELADATOKRÓL ADÓ JAVASLAT - MOZGALOM A MUNKA EGYSZERŰSÍTÉSÉÉRT EGY VIZSGÁLAT NYOMÁN - MUNKAVÉDELEM A SZÉCHENYI KÖNYVTÁRBAN Iskola a lakótelepen A kelenföldi lakótelepen a közelmúltban új iskolát avattak. A 16 tantermes általános iskolában, amely 17 millió forintos költséggel épült, 800 diák tanulhat kényelmesen