Közalkalmazott, 1969 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-12 / 1. szám

Együttesen a jobb tanácsi munkáért (Folytatás az első oldalról) kulturáltabbá tételét szolgáló be­rendezésekből, felszerelésekből, irodatechnikai eszközökből javul­jon az ellátás. Ennek érdekében a vezetők igényességét is növelni kell, mert mindez egy alapvető cél, a lakosság igényeinek, szük­ségleteinek, a tanácsokkal való kapcsolatának jobbá tételét szol­gálja. Szervezettebb üdültetést Az utóbbi években több megyé­ben sok olyan új kezdeményezés született, amely — különböző munkaterületeken — az egyes ta­nácsi szervek közötti verseny ki­­szélesítését szolgálta. Ez részben jelentkezett a jutalmazási feltéte­lek kiírásában és teljesítésében, a társadalmi munka szervezésében, a szakmai ismereteket növelő, a tudást elmélyítő és egyben szóra­koztató „Ki mit tud” versenyek szervezésében. Ezeket a szakszer­vezettel a tanácsi apparátusok közösen szervezték Úgy gondo­lom, hogy ilyen jellegű kezdemé­nyezéseket a jövőben még in­kább támogatnunk kell. A szakszervezettel közösen to­vábbi lépéseket kívánunk tenni, hogy a tanácsi dolgozók üdülteté­sét, pihenését szervezettebbé te­gyük. E téren bel- és külföldi lehetőségek is kínálkoznak. Véle­ményem szerint nem kihasznált a megyék közötti üdülési cserelehe­tőség sem. Terveink vannak arra is, hogy a tanácsi dolgozók jelenlegi kitün­tetési rendszerét felülvizsgáljuk és az új elképzelésekhez igazítsuk annak érdekében, hogy ezen ke­resztül is a tanácsi vezetés helyi önállósága jobban érvényesüljön. Közös nagy feladatunknak te­kintem a tanácsi dolgozók politi­kai és szakmai képzésének to­vábbi javítását Ennek érdekében közösen kívánjuk megvizsgálni a különböző tanfolyami képzések, ankétok szervezésének lehetősé­gét, a „Tanácsok Lapja” és a „Közalkalmazott” szaklapok, va­lamint a „Tanácsok Könyvtára” sorozat publikációjának javítását, hogy az eddigieknél jobban elő­segítse a tanácstagok, tanácsi dol­gozók szakmai, politikai képzését, tájékoztatását. Célravezetőnek tartjuk a jövő­ben a megyei tanácsi vb-vezetők és a Közalkalmazottak Szakszer­vezete megyei bizottsága vezetői­nek rendszeres együttműködését a helyi problémák megoldásában, a tanácsi dolgozók munkája haté­konyabbá tételében. Egyes fonto­sabb témákat együttes testületi üléseken is célszerű megvitatni. Céljaik közösek A tanácsok előtt álló feladatok jó végrehajtásához, az új gazda­ságirányítási rendszer tartalmi érvényesítéséhez, az államigaz­gatási munka színvonalának növe­léséhez feltétlen szükséges, hogy a közalkalmazottak Szakszerve­zetével a jövőben közösen mun­kálkodjunk a tanácsi dolgozók fokozottabb megbecsülését, mun­kakörülményeinek javítását szol­gáló intézkedéseken. Ennek érde­kében azonban a helyi tanácsok vb-vezetőinek, a megyebizottsá­goknak is fokozottabb erőfeszíté­seket kell tenniük, hogy a bérgaz­dálkodásban, a létszámcsökken­tésben, a település- és közigazga­tási szervezet ésszerűbb kialakítá­sában, a racionálisabb megoldá­sok keresésében, az államigazga­tási munka egyszerűbbé és haté­konyabbá tételében rejlő lehető­ségeket maguk is bátrabban tár­ják fel, öntevékenyen kezdemé­nyezzenek és intézkedjenek, bát­ran építsenek a tanácsi dolgozók fegyelmezett, öntudatos, áldozat­kész munkájára. Céljaink közösek, jó együtt­működéssel kell megvalósítá­sukért fáradozni. E munkához kí­vánok a Közalkalmazottak Szak­­szervezete minden tagjának, funk­cionáriusának és tisztségviselőjé­nek az új évben további jó egész­séget, sok örömet és további sike­reket CSEREÜDÜLTETÉS A Tatabányai Városi Tanács Szakszervezeti Bizottsága azzal a kéréssel for­dul a saját kezelésű üdülővel rendelkező szakszervezeti bizottságokhoz, tegyék lehetővé számára a csereüdültetés megszervezését. Ők felajánlják a tatai öregtó melletti jól felszerelt 3 szobás, egyszerre 3 család üdülését szolgáló hétvégi házukat, ahol társalgó és egy jól felszerelt konyha is van s az étkezés a területen levő vendéglátó egységeknél is megoldható. Az üdülő igen szép helyen, fenyves mellett fekszik. A pihenni vágyó dolgozóknak idén kellemes pihenést biztosít. Vizrjáls az érdeklődő szakszervezeti bizottságokét. Trotok: Tatabányai Városi Tanács Szakszervezeti Bizottsága. Tatabánya, V.: Felsza­badulás tér 8. „Kisember” a hivatalban : „Kisember”. Sokan így neve­zik őket, mert kezük nyomát nem jelzik technikai, tudományos vagy szervezési alkotások. Pedig ezek nem jöhetnek létre az ő tevé­keny közreműködésük nélkül. Nélkülük megállna az élet a hiva­talokban, hiszen ők gépelik le a határozatot, a végzést, a bírósági ítéletet, tőlük függ a munkahely kulturáltsága, ők végzik el a sür­gős kézbesítést. Munkájuk elvá­laszthatatlan része a hivatalok, az intézmények, a szervek tevékeny­ségének. A Közalkalmazottak Szakszervezetének Elnöksége fél évvel ezelőtt megvizsgálta a szak­­szervezetünkhöz tartozó állami szervek adminisztratív, illetve segédhivatali dolgozóinak élet- és munkakörülményeit. Az elnökség megállapította, hogy ez a réteg még a szakszervezeti szervek te­vékenységében is perifériális he­lyet foglalt el. Felgyülemlett problémáinak megoldására pedig sürgősen — még a központi intéz­kedéseket megelőzően — szükség van. Erről helyi erőforrások fel­­használásával kell gondoskodni. Az elnökség éppen ezért megálla­pításait, észrevételeit, javaslatait elküldte az érdekelt szervek veze­tőinek, főhatóságainak. Egy hó­nappal ezelőtt a munkaszervezési és továbbképzési, valamint a munkaügyi és szociális osztály felmérte azokat a változásokat, amelyek az eltelt fél esztendőben — az elnökség határozata óta — bekövetkeztek. A legújabb felmérés megálla­pítja, hogy a helyi erőforrások, a helyi lehetőségek kihasználása te­kintetében érdemi változások tör­téntek. A vizsgált rétegek bére ugyanis gyorsabban emelkedett, mint a megelőző tíz esztendőben — bár ez a bérfejlesztési ütem még korántsem kielégítő, hiszen ezekben a munkakörökben dol­goznak a legalacsonyabb fizetésű beosztottak. Az emelkedés főleg az országos és megyei szintű szer­vek dolgozóinál következett be: a községi tanácsok adminisztrátorai és kisegítő alkalmazottainak fize­tése sokkal lassabban változott, ami azt eredményezte, hogy to­vább növekedett — mint a jelen­tés megállapítja — „a különböző szintű szerveknél dolgozó ügyvi­teli és kisegítő dolgozók bérnívója közötti különbség”. Az indokolatlan különbség pe­dig gyakran rossz közérzetet, elégedetlenséget okoz. Nem kis részben éppen ennek tulajdonít­ható a betöltetlen állások viszony­lag nagy száma (Borsod megyé­ben 5, Győr-Sopron megyében 7, Fejér és Tolna megyében 3—3 ügyviteli állás vár gazdára — és még sorolni lehetne a példákat). Örvendetes viszont, hogy 1968 első félévében a tanácsoknál ki­fizetett 14,5 millió forintnyi juta­lomösszegből — arányosan! — ré­szesültek az ügyviteli és segéd­hivatali dolgozók. A bíróságok al­kalmazottainél is történt változás: bérük emelkedése meghaladta a bírák fizetésnövekedésének mér­tékét. Az elnökség főleg szociális problémákra hívta fel a figyelmet — ezek sora pedig nem zárul le a fizetés és a jutalmazás problémái­val. A megyei bíróságok és a köz­alkalmazotti alapszervezetek so­kat tettek azért, hogy az általáno­san járó szociális juttatásokban mindenki részesüljön. Így több alapszervezet a kedvezményes üdültetésnél előnyben részesítette és esetenként pénzzel is támo­gatta a kisfizetésű — főleg ügy­viteli és kisegítő állománycso­portba tartozó — dolgozókat. Indokolt volt a törődés, a támo­gatás — annál is inkább, mert a helyi bérfejlesztéssel egyidőben megnövekedtek a követelmé­nyek is. A legtöbb munkahelyen ugyanis létszámcsökkentéssel te­remtették meg a béremelés felté­teleit, ezután kevesebb embernek kell ellátni ugyanazokat a felada­tokat, mint egy évvel ezelőtt. És itt jelentkeznek a legsúlyo­sabb problémák. Adatszerűen ki­mutatható, hogy az ügyviteli és segédhivatali alkalmazottak nagy része nyolc általános iskolai vég­zettséggel rendelkezik, s 57 száza­lékuk ezenkívül semmiféle szak­mai tanfolyamot nem végzett. Régóta megoldatlan probléma en­nek a rétegnek a továbbképzése. Múlhatatlanul fontos lenne pél­dául mindenütt megismertetni őket legalább a saját hatóságuk, munkaterületük szervezeti, admi­nisztratív vonatkozásaival, a leg­általánosabb ügyviteltechnikai tudnivalókkal. Itt valóban a helyi kezdeményezéseké a döntő sze­rep: hivatalon belül tanfolya­mokkal, TIT-előadássorozatokkal, vizsgakötelezettség nélküli, spe­ciális kurzusokkal lehet segíteni. Budapesten a TIT titkárnőképző tanfolyam sok problémát megold, más városokban és falvakban azonban a szakszervezet és a hivatalvezetés kénytelen előbb­­utóbb magára vállalni ezt a gon­dot. Múlhatatlanul szükséges a gyorsírási és gépírási ismeretek is­mételt megszilárdítása, a helyes­írási készség fokozása. A sokrétű feladatok, a helyenként különböző problémák megnehezítik a köz­ponti rendezést, ezért is szüksé­gesek helyi döntések. Az elnökség javasolja, hogy a hivatalok bízza­nak meg egy felelőst — például a személyzeti osztályról —, aki intézné az ügyviteli dolgozók továbbképzésének ügyét... (krajczár) A törvényesség őrei : A Legfőbb Ügyészség Büntetőjogi Felügyeleti Főosztálya irányító szerv, amelynek feladata — a kormányhatározatban előírt jogpolitikai elveknek megfelelően — a bűnözés elleni harcban az egységes törvényesség biztosítása, elsősorban a bűn­megelőzésre terjed ki. E célból megfelelő intézkedéseket dol­goznak ki, tanulmányozzák az egyes bűncselekmények elköve­tésének okait, körülményeit, társadalmi veszélyességét, kiha­tásait. Az okok és körülmények részletes kutatása során fel­használják a legújabb tudományos módszereket, az Országos Kriminalisztikai Intézet kutatói által folytatott széles körű tu­dományos vizsgálatok eredményeit. A vizsgált bűncselekmények okairól, előfordulási gyakorisá­gáról és egyéb más tényezőkről részletes tanulmány készül, amelyet megküldenek valamennyi kerületi, járási ügyészség­nek, hogy azok munkájukban felhasználhassák. Felhívják a rendőrség vezető szerveinek figyelmét, hogyan nyomozzon bi­zonyos bűncselekményeknél és mire legyen tekintettel. A közelmúltban tanulmány készült a társadalmi tulajdon sé­relmére sikkasztással elkövetett bűncselekményekről. K k­ate­­góriában az eseteknek a 60 százalékát meg lehetett volna előz­ni, ha a vállalatok, az üzemek és a más állami intézmények fokozottabban ügyeltek volna. A nyomozás ügyészi ellenőrzése, illetve felügyelete kétirá­nyú: először kiterjed a befejezett ügyek tanulmányozására, má­sodszor pedig a tevékeny részvételre az egyes ügyek nyomozásá­ban. A Büntetőjogi Felügyeleti Főosztály az egyes ügyeket rész­letesen felülvizsgálja és ha szükséges utasításokat ad a rendőr­ségnek. Az utasításokat minden esetben végre kell hajtani. A közelmúltban érdekes vizsgálatokat végeztek a dolgozók életszínvonalát veszélyeztető — például árdrágítás, üzérkedés — bűncselekményekkel kapcsolatban. Megállapították, hogy az effajta bűncselekmények — az önálló gazdálkodás ellenére — nem szaporodtak. Az általános vizsgálatok szerint csökkenést mutatnak a va­gyon elleni, a hivatali, az igazságszolgáltatás elleni (hamis ta­núzás, stb.) bűncselekmények. Emelkedtek a közlekedési bűn­­cselekmények és az élet elleni cselekmények. A bűncselekmé­nyek okai között az első helyen áll­ az ittasság. A Főosztály részt vesz a törvényelőkészítésben, bekapcsoló­dik a rendőrnyomozók szakmai oktatásába. Nagy gondot for­dítanak az ifjúságvédelemre. Ezzel külön csoport foglalkozik és minden megyében fiatalkorú ügyész. Nagy figyelmet fordítanak a kiemelkedő bűncselekmények­kel kapcsolatos vitás kérdések hitelt érdemlő, tudományos ala­pon történő eldöntésére. Ez történt a nagy port felvert gödöllői kettős gyermekgyilkosság esetében. A közvélemény szerint nem lehetett gyermekkorú a bestiális gyilkosságot elkövető. A szak­értői vizsgálatok, amelyeket a Büntetőjogi Felügyeleti Főosz­tály a Belügyminisztérium illetékes szervével közösen folyta­tott, minden kétséget kizáróan igazolják, hogy a kettős gyer­mekgyilkos 12 éves gyermek. Ilyen típusú gyilkosság egyéb­ként 1945. óta a magyar büntetőjog gyakorlatában nem for­dult elő. Tevékenységük kiterjed a bírósági eljárás törvényességének felügyeletére is. Ennek során vizsgálják az eljárásjogi szabá­lyok betartását és a határozatok törvényességét. Munkájuk so­rán ellenőrzik a büntetésvégrehajtás törvényességét is. Karczag László Budapest gyomrára vigyáznak . A Fővárosi Állategészség­ügyi Állomás Hús- és Tejvizsgáló Felügyelősége, amely a piacokon, az élelmiszerüzletekben, az étter­mekben és mindenütt ahol élel­miszereket hoznak forgalomba, szakszerűen, gondosan ellenőrzi az árut, negyvenedik születésnap­ját ünnepli. Az egyik legforgal­masabb kirendeltség dr. Fodor Lajosné vezetésével a Tolbuchin körúti csarnokban működik, ahol hét állatorvos és öt ellenőr vigyáz a lakosság egészségére. A csar­nokban nem kerülhet forgalomba egyetlen grammnyi állati eredetű élelmiszer sem — hús-, baromfi-, tej és tejtermék — mindaddig, amíg a kirendeltség meg nem vizsgálta s pecsétjével jóvá nem hagyta az árusítást. Miként történik a vizsgálat? Az állatorvosok gyakorlott szeme az esetek nagy részében már rá­­tekintéssel és egyszerű ízleléssel is felfedezi a rendellenességet, — mégsem elégszenek meg ezzel a vizsgálattal. Minden három hó­naposnál idősebb tyúkfélét a ren­delkezések értelmében fel kell boncolni. Tavaly például­­ no­vember végéig 177 833 vágott ba­romfit vizsgáltak meg a csarnok­ban és ebből 148 436 volt tyúk­féle. 4399 baromfit foglaltak le, hogy megóvják a fogyasztókat. Az állatorvosok naponta végig­járják a piac valamennyi olyan raktárát, eladóhelyét, ahol húst vagy hústerméket, tejet és tejter­méket tárolnak vagy árusítanak, hogy a szállítmányokból mintát vegyenek , s ha szükségesnek tartják, azt a laboratóriumban megvizsgálják. Az itt dolgozó higiénikus állat­orvosok azonban nem csak arra ügyelnek, hogy a forgalomba ke­rült termék egészséges legyen, hanem arra is, hogy kellő szak­­szerűséggel, higiénikus körülmé­nyek között tárolják-e azokat. Ezért ellenőrzik a feldolgozók — például a hússzeletelőben dolgozó mészárosok vagy raktári munká­sok — ruházatának tisztaságát éppen úgy, mint a szerszámok és hústőkék jólápoltságát. Intézkedési joguk is van, s ha szükségesnek tartják, az elkobzá­son kívül büntetéssel is élnek. A helyszíni bírságolásra ugyan még nincs lehetőségük — pedig amint mondják, ez nagyon előnyös len­ne —, de szabálysértési feljelen­tést tehetnek, s az új szabálysér­tési rendelet megjelenése óta ke­ményen megbünteti a tanács szakigazgatási szerve a lakosság egészségét veszélyeztetőket. A piaci kirendeltség munkatár­sainak egyébként hasznos kap­csolatuk van a tanácsok külön­böző más szerveivel, osztályaival is. Egészséges együttműködésük nélkül nem is dolgozhatnának eredményesen. Sokoldalú közös munkafeladatuk van például a kereskedelmi osztályokkal is. Saj­nálatos módon az idevonatkozó rendelet csak a hús- és húsféle­ségek ellenőrzését írja elő s egyes tanácsi szervek — például a XX. ker. tanács kereskedelmi osztá­lya — mereven tartja magát a rendelet szó szerinti szövegéhez és csak a húsáru-üzletek nyitá­sáról ad jelentést, pedig más ál­lati termékek — például tejáru­dák átadásáról is — helyes lenne a higiénikus szakembereket in­formálni. Ezek azonban csak olyan ki­sebb formai kérdések, amelyek — mint mondják — a közös mun­ka során elsimulnak, mert a ta­nácsi dolgozók is megértik: a Hús- és Tejvizsgáló Felügyelőség szakmailag jól képzett és lelkes munkatársai a köz javát és érde­keit szolgálják. Kasznár Zsa: Baromfi minőségi és egészségügyi ellenőrzése. Az ellenőrző asztalnál dr. Simon András és dr. Horváth Ákos

Next