Közalkalmazott, 1969 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-12 / 1. szám
Együttesen a jobb tanácsi munkáért (Folytatás az első oldalról) kulturáltabbá tételét szolgáló berendezésekből, felszerelésekből, irodatechnikai eszközökből javuljon az ellátás. Ennek érdekében a vezetők igényességét is növelni kell, mert mindez egy alapvető cél, a lakosság igényeinek, szükségleteinek, a tanácsokkal való kapcsolatának jobbá tételét szolgálja. Szervezettebb üdültetést Az utóbbi években több megyében sok olyan új kezdeményezés született, amely — különböző munkaterületeken — az egyes tanácsi szervek közötti verseny kiszélesítését szolgálta. Ez részben jelentkezett a jutalmazási feltételek kiírásában és teljesítésében, a társadalmi munka szervezésében, a szakmai ismereteket növelő, a tudást elmélyítő és egyben szórakoztató „Ki mit tud” versenyek szervezésében. Ezeket a szakszervezettel a tanácsi apparátusok közösen szervezték Úgy gondolom, hogy ilyen jellegű kezdeményezéseket a jövőben még inkább támogatnunk kell. A szakszervezettel közösen további lépéseket kívánunk tenni, hogy a tanácsi dolgozók üdültetését, pihenését szervezettebbé tegyük. E téren bel- és külföldi lehetőségek is kínálkoznak. Véleményem szerint nem kihasznált a megyék közötti üdülési cserelehetőség sem. Terveink vannak arra is, hogy a tanácsi dolgozók jelenlegi kitüntetési rendszerét felülvizsgáljuk és az új elképzelésekhez igazítsuk annak érdekében, hogy ezen keresztül is a tanácsi vezetés helyi önállósága jobban érvényesüljön. Közös nagy feladatunknak tekintem a tanácsi dolgozók politikai és szakmai képzésének további javítását Ennek érdekében közösen kívánjuk megvizsgálni a különböző tanfolyami képzések, ankétok szervezésének lehetőségét, a „Tanácsok Lapja” és a „Közalkalmazott” szaklapok, valamint a „Tanácsok Könyvtára” sorozat publikációjának javítását, hogy az eddigieknél jobban elősegítse a tanácstagok, tanácsi dolgozók szakmai, politikai képzését, tájékoztatását. Célravezetőnek tartjuk a jövőben a megyei tanácsi vb-vezetők és a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottsága vezetőinek rendszeres együttműködését a helyi problémák megoldásában, a tanácsi dolgozók munkája hatékonyabbá tételében. Egyes fontosabb témákat együttes testületi üléseken is célszerű megvitatni. Céljaik közösek A tanácsok előtt álló feladatok jó végrehajtásához, az új gazdaságirányítási rendszer tartalmi érvényesítéséhez, az államigazgatási munka színvonalának növeléséhez feltétlen szükséges, hogy a közalkalmazottak Szakszervezetével a jövőben közösen munkálkodjunk a tanácsi dolgozók fokozottabb megbecsülését, munkakörülményeinek javítását szolgáló intézkedéseken. Ennek érdekében azonban a helyi tanácsok vb-vezetőinek, a megyebizottságoknak is fokozottabb erőfeszítéseket kell tenniük, hogy a bérgazdálkodásban, a létszámcsökkentésben, a település- és közigazgatási szervezet ésszerűbb kialakításában, a racionálisabb megoldások keresésében, az államigazgatási munka egyszerűbbé és hatékonyabbá tételében rejlő lehetőségeket maguk is bátrabban tárják fel, öntevékenyen kezdeményezzenek és intézkedjenek, bátran építsenek a tanácsi dolgozók fegyelmezett, öntudatos, áldozatkész munkájára. Céljaink közösek, jó együttműködéssel kell megvalósításukért fáradozni. E munkához kívánok a Közalkalmazottak Szakszervezete minden tagjának, funkcionáriusának és tisztségviselőjének az új évben további jó egészséget, sok örömet és további sikereket CSEREÜDÜLTETÉS A Tatabányai Városi Tanács Szakszervezeti Bizottsága azzal a kéréssel fordul a saját kezelésű üdülővel rendelkező szakszervezeti bizottságokhoz, tegyék lehetővé számára a csereüdültetés megszervezését. Ők felajánlják a tatai öregtó melletti jól felszerelt 3 szobás, egyszerre 3 család üdülését szolgáló hétvégi házukat, ahol társalgó és egy jól felszerelt konyha is van s az étkezés a területen levő vendéglátó egységeknél is megoldható. Az üdülő igen szép helyen, fenyves mellett fekszik. A pihenni vágyó dolgozóknak idén kellemes pihenést biztosít. Vizrjáls az érdeklődő szakszervezeti bizottságokét. Trotok: Tatabányai Városi Tanács Szakszervezeti Bizottsága. Tatabánya, V.: Felszabadulás tér 8. „Kisember” a hivatalban : „Kisember”. Sokan így nevezik őket, mert kezük nyomát nem jelzik technikai, tudományos vagy szervezési alkotások. Pedig ezek nem jöhetnek létre az ő tevékeny közreműködésük nélkül. Nélkülük megállna az élet a hivatalokban, hiszen ők gépelik le a határozatot, a végzést, a bírósági ítéletet, tőlük függ a munkahely kulturáltsága, ők végzik el a sürgős kézbesítést. Munkájuk elválaszthatatlan része a hivatalok, az intézmények, a szervek tevékenységének. A Közalkalmazottak Szakszervezetének Elnöksége fél évvel ezelőtt megvizsgálta a szakszervezetünkhöz tartozó állami szervek adminisztratív, illetve segédhivatali dolgozóinak élet- és munkakörülményeit. Az elnökség megállapította, hogy ez a réteg még a szakszervezeti szervek tevékenységében is perifériális helyet foglalt el. Felgyülemlett problémáinak megoldására pedig sürgősen — még a központi intézkedéseket megelőzően — szükség van. Erről helyi erőforrások felhasználásával kell gondoskodni. Az elnökség éppen ezért megállapításait, észrevételeit, javaslatait elküldte az érdekelt szervek vezetőinek, főhatóságainak. Egy hónappal ezelőtt a munkaszervezési és továbbképzési, valamint a munkaügyi és szociális osztály felmérte azokat a változásokat, amelyek az eltelt fél esztendőben — az elnökség határozata óta — bekövetkeztek. A legújabb felmérés megállapítja, hogy a helyi erőforrások, a helyi lehetőségek kihasználása tekintetében érdemi változások történtek. A vizsgált rétegek bére ugyanis gyorsabban emelkedett, mint a megelőző tíz esztendőben — bár ez a bérfejlesztési ütem még korántsem kielégítő, hiszen ezekben a munkakörökben dolgoznak a legalacsonyabb fizetésű beosztottak. Az emelkedés főleg az országos és megyei szintű szervek dolgozóinál következett be: a községi tanácsok adminisztrátorai és kisegítő alkalmazottainak fizetése sokkal lassabban változott, ami azt eredményezte, hogy tovább növekedett — mint a jelentés megállapítja — „a különböző szintű szerveknél dolgozó ügyviteli és kisegítő dolgozók bérnívója közötti különbség”. Az indokolatlan különbség pedig gyakran rossz közérzetet, elégedetlenséget okoz. Nem kis részben éppen ennek tulajdonítható a betöltetlen állások viszonylag nagy száma (Borsod megyében 5, Győr-Sopron megyében 7, Fejér és Tolna megyében 3—3 ügyviteli állás vár gazdára — és még sorolni lehetne a példákat). Örvendetes viszont, hogy 1968 első félévében a tanácsoknál kifizetett 14,5 millió forintnyi jutalomösszegből — arányosan! — részesültek az ügyviteli és segédhivatali dolgozók. A bíróságok alkalmazottainél is történt változás: bérük emelkedése meghaladta a bírák fizetésnövekedésének mértékét. Az elnökség főleg szociális problémákra hívta fel a figyelmet — ezek sora pedig nem zárul le a fizetés és a jutalmazás problémáival. A megyei bíróságok és a közalkalmazotti alapszervezetek sokat tettek azért, hogy az általánosan járó szociális juttatásokban mindenki részesüljön. Így több alapszervezet a kedvezményes üdültetésnél előnyben részesítette és esetenként pénzzel is támogatta a kisfizetésű — főleg ügyviteli és kisegítő állománycsoportba tartozó — dolgozókat. Indokolt volt a törődés, a támogatás — annál is inkább, mert a helyi bérfejlesztéssel egyidőben megnövekedtek a követelmények is. A legtöbb munkahelyen ugyanis létszámcsökkentéssel teremtették meg a béremelés feltételeit, ezután kevesebb embernek kell ellátni ugyanazokat a feladatokat, mint egy évvel ezelőtt. És itt jelentkeznek a legsúlyosabb problémák. Adatszerűen kimutatható, hogy az ügyviteli és segédhivatali alkalmazottak nagy része nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik, s 57 százalékuk ezenkívül semmiféle szakmai tanfolyamot nem végzett. Régóta megoldatlan probléma ennek a rétegnek a továbbképzése. Múlhatatlanul fontos lenne például mindenütt megismertetni őket legalább a saját hatóságuk, munkaterületük szervezeti, adminisztratív vonatkozásaival, a legáltalánosabb ügyviteltechnikai tudnivalókkal. Itt valóban a helyi kezdeményezéseké a döntő szerep: hivatalon belül tanfolyamokkal, TIT-előadássorozatokkal, vizsgakötelezettség nélküli, speciális kurzusokkal lehet segíteni. Budapesten a TIT titkárnőképző tanfolyam sok problémát megold, más városokban és falvakban azonban a szakszervezet és a hivatalvezetés kénytelen előbbutóbb magára vállalni ezt a gondot. Múlhatatlanul szükséges a gyorsírási és gépírási ismeretek ismételt megszilárdítása, a helyesírási készség fokozása. A sokrétű feladatok, a helyenként különböző problémák megnehezítik a központi rendezést, ezért is szükségesek helyi döntések. Az elnökség javasolja, hogy a hivatalok bízzanak meg egy felelőst — például a személyzeti osztályról —, aki intézné az ügyviteli dolgozók továbbképzésének ügyét... (krajczár) A törvényesség őrei : A Legfőbb Ügyészség Büntetőjogi Felügyeleti Főosztálya irányító szerv, amelynek feladata — a kormányhatározatban előírt jogpolitikai elveknek megfelelően — a bűnözés elleni harcban az egységes törvényesség biztosítása, elsősorban a bűnmegelőzésre terjed ki. E célból megfelelő intézkedéseket dolgoznak ki, tanulmányozzák az egyes bűncselekmények elkövetésének okait, körülményeit, társadalmi veszélyességét, kihatásait. Az okok és körülmények részletes kutatása során felhasználják a legújabb tudományos módszereket, az Országos Kriminalisztikai Intézet kutatói által folytatott széles körű tudományos vizsgálatok eredményeit. A vizsgált bűncselekmények okairól, előfordulási gyakoriságáról és egyéb más tényezőkről részletes tanulmány készül, amelyet megküldenek valamennyi kerületi, járási ügyészségnek, hogy azok munkájukban felhasználhassák. Felhívják a rendőrség vezető szerveinek figyelmét, hogyan nyomozzon bizonyos bűncselekményeknél és mire legyen tekintettel. A közelmúltban tanulmány készült a társadalmi tulajdon sérelmére sikkasztással elkövetett bűncselekményekről. K kategóriában az eseteknek a 60 százalékát meg lehetett volna előzni, ha a vállalatok, az üzemek és a más állami intézmények fokozottabban ügyeltek volna. A nyomozás ügyészi ellenőrzése, illetve felügyelete kétirányú: először kiterjed a befejezett ügyek tanulmányozására, másodszor pedig a tevékeny részvételre az egyes ügyek nyomozásában. A Büntetőjogi Felügyeleti Főosztály az egyes ügyeket részletesen felülvizsgálja és ha szükséges utasításokat ad a rendőrségnek. Az utasításokat minden esetben végre kell hajtani. A közelmúltban érdekes vizsgálatokat végeztek a dolgozók életszínvonalát veszélyeztető — például árdrágítás, üzérkedés — bűncselekményekkel kapcsolatban. Megállapították, hogy az effajta bűncselekmények — az önálló gazdálkodás ellenére — nem szaporodtak. Az általános vizsgálatok szerint csökkenést mutatnak a vagyon elleni, a hivatali, az igazságszolgáltatás elleni (hamis tanúzás, stb.) bűncselekmények. Emelkedtek a közlekedési bűncselekmények és az élet elleni cselekmények. A bűncselekmények okai között az első helyen áll az ittasság. A Főosztály részt vesz a törvényelőkészítésben, bekapcsolódik a rendőrnyomozók szakmai oktatásába. Nagy gondot fordítanak az ifjúságvédelemre. Ezzel külön csoport foglalkozik és minden megyében fiatalkorú ügyész. Nagy figyelmet fordítanak a kiemelkedő bűncselekményekkel kapcsolatos vitás kérdések hitelt érdemlő, tudományos alapon történő eldöntésére. Ez történt a nagy port felvert gödöllői kettős gyermekgyilkosság esetében. A közvélemény szerint nem lehetett gyermekkorú a bestiális gyilkosságot elkövető. A szakértői vizsgálatok, amelyeket a Büntetőjogi Felügyeleti Főosztály a Belügyminisztérium illetékes szervével közösen folytatott, minden kétséget kizáróan igazolják, hogy a kettős gyermekgyilkos 12 éves gyermek. Ilyen típusú gyilkosság egyébként 1945. óta a magyar büntetőjog gyakorlatában nem fordult elő. Tevékenységük kiterjed a bírósági eljárás törvényességének felügyeletére is. Ennek során vizsgálják az eljárásjogi szabályok betartását és a határozatok törvényességét. Munkájuk során ellenőrzik a büntetésvégrehajtás törvényességét is. Karczag László Budapest gyomrára vigyáznak . A Fővárosi Állategészségügyi Állomás Hús- és Tejvizsgáló Felügyelősége, amely a piacokon, az élelmiszerüzletekben, az éttermekben és mindenütt ahol élelmiszereket hoznak forgalomba, szakszerűen, gondosan ellenőrzi az árut, negyvenedik születésnapját ünnepli. Az egyik legforgalmasabb kirendeltség dr. Fodor Lajosné vezetésével a Tolbuchin körúti csarnokban működik, ahol hét állatorvos és öt ellenőr vigyáz a lakosság egészségére. A csarnokban nem kerülhet forgalomba egyetlen grammnyi állati eredetű élelmiszer sem — hús-, baromfi-, tej és tejtermék — mindaddig, amíg a kirendeltség meg nem vizsgálta s pecsétjével jóvá nem hagyta az árusítást. Miként történik a vizsgálat? Az állatorvosok gyakorlott szeme az esetek nagy részében már rátekintéssel és egyszerű ízleléssel is felfedezi a rendellenességet, — mégsem elégszenek meg ezzel a vizsgálattal. Minden három hónaposnál idősebb tyúkfélét a rendelkezések értelmében fel kell boncolni. Tavaly például november végéig 177 833 vágott baromfit vizsgáltak meg a csarnokban és ebből 148 436 volt tyúkféle. 4399 baromfit foglaltak le, hogy megóvják a fogyasztókat. Az állatorvosok naponta végigjárják a piac valamennyi olyan raktárát, eladóhelyét, ahol húst vagy hústerméket, tejet és tejterméket tárolnak vagy árusítanak, hogy a szállítmányokból mintát vegyenek , s ha szükségesnek tartják, azt a laboratóriumban megvizsgálják. Az itt dolgozó higiénikus állatorvosok azonban nem csak arra ügyelnek, hogy a forgalomba került termék egészséges legyen, hanem arra is, hogy kellő szakszerűséggel, higiénikus körülmények között tárolják-e azokat. Ezért ellenőrzik a feldolgozók — például a hússzeletelőben dolgozó mészárosok vagy raktári munkások — ruházatának tisztaságát éppen úgy, mint a szerszámok és hústőkék jólápoltságát. Intézkedési joguk is van, s ha szükségesnek tartják, az elkobzáson kívül büntetéssel is élnek. A helyszíni bírságolásra ugyan még nincs lehetőségük — pedig amint mondják, ez nagyon előnyös lenne —, de szabálysértési feljelentést tehetnek, s az új szabálysértési rendelet megjelenése óta keményen megbünteti a tanács szakigazgatási szerve a lakosság egészségét veszélyeztetőket. A piaci kirendeltség munkatársainak egyébként hasznos kapcsolatuk van a tanácsok különböző más szerveivel, osztályaival is. Egészséges együttműködésük nélkül nem is dolgozhatnának eredményesen. Sokoldalú közös munkafeladatuk van például a kereskedelmi osztályokkal is. Sajnálatos módon az idevonatkozó rendelet csak a hús- és húsféleségek ellenőrzését írja elő s egyes tanácsi szervek — például a XX. ker. tanács kereskedelmi osztálya — mereven tartja magát a rendelet szó szerinti szövegéhez és csak a húsáru-üzletek nyitásáról ad jelentést, pedig más állati termékek — például tejárudák átadásáról is — helyes lenne a higiénikus szakembereket informálni. Ezek azonban csak olyan kisebb formai kérdések, amelyek — mint mondják — a közös munka során elsimulnak, mert a tanácsi dolgozók is megértik: a Hús- és Tejvizsgáló Felügyelőség szakmailag jól képzett és lelkes munkatársai a köz javát és érdekeit szolgálják. Kasznár Zsa: Baromfi minőségi és egészségügyi ellenőrzése. Az ellenőrző asztalnál dr. Simon András és dr. Horváth Ákos