Közgazdasági Szemle – 1941.
március - TANULMÁNYOK - Rohringer Sándor: Hajózás, Vaskapu-szabályozás, Tisza-szabályozás
224 Bohringer Sándor a földnek megvédésére az elemek ellen és új utak, új piacok keresésére, új érintkezési pontok felvételére más népekkel. Időbeli sorrendben a dunai hajózás és a Vaskapu szabályozását a Tisza-szabályozásnál előbbre kell helyezni, habár az utóbbi volt életének legnagyobb eredményű munkatere. I. Hajózás és Vaskapu-szabályozás. A Vaskapu hajózási akadályainak eltávolítása és a dunai hajózás összefüggő feladatok. A dunai hajózást 1829-ben két hajóépítő angol egy dunai gőzhajózási részvénytársaság megalapításával igyekezett megindítani és Széchenyit is felhívták a társulásra. Ez a felhívás keltette Széchenyinél a gondolatot, hogy a Dunát hajózási szempontból tanulmányozza és az akadályoknak eltávolításával a hajózás megszervezésével foglalkozzék. Széchenyi ismerte a Duna folyásának hátrányait, melyeknek legnagyobbika az, hogy nem a Óceánba, hanem elmaradt országok felé folyik „a Fekete-tengerbe, ebbe az elzárható medencébe", melynek partjain alacsony civilizációjú népek laktak, amelyeknél nincs piaca a mi mezőgazdasági terményeinknek, legfeljebb némi ipari gyártmányt vásárolnának. Mindez nem tartotta vissza Széchenyit attól, hogy a Keletet a Dunán át összekösse a Nyugattal és Bécstől Konstantinápolyig érő rendes hajójáratokról álmodozzék, mert Széchenyi a jövővel számolt és a fejlődésre alapította nagyszabású tervét. Széchenyi belépett a két angol — Andrews és Prithead — részvénytársaságába, részvényeket jegyzett, sőt saját és barátai költségén elkészítették 1830-ban az I. Ferenc névre keresztelt gőzhajót, míg két évvel későbben a társaság közgyűlésén keresztülvitte újabb két gőzhajó — Argo és Pannónia — építését. Ugyanakkor saját költségén összeállít Pesten egy fahajót, mely „nem igen különbözött azoktól, amelyeken a régi kor hősei megvívni kezdenek a habokkal." (Világ 1831.) Gróf Waldstein János barátjával és Beszédes József vízimérnökkel elindult a Duna tanulmányozására Pesttől a Feketetengerig. Alaposságát és előrelátását jellemzi, hogy nem csupán nautikai és folyamszabályozási tanulmányokat folytatott az úton, hanem a Duna által érintett országok kereskedelmi, gazdasági és politikai viszonyait is tanulmányozta. Sok nehézség és nélkülözések közepette teszik meg az utat, míg végül megismerkedik Széchenyi a vaskapus hajózási akadályokkal és még inkább a politikai nehézségekkel. Sajnos már ez útja végén csalódás éri. A munkálatok terve és költségvetése, melyet Beszédes József egyébként jeles vízimérnök készített, nem volt alapos, hanem túlságosan optimista, aminek oka Beszédesnek hasonló munkákban való járatlansága