Közlekedés, 1970 (60. évfolyam, 1-24. szám)

1970-07-10 / 13. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LX. ÉVFOLYAM 13. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1977 áprilisában: XXVIII. kongresszus A választási előkészületekről és az árvízi újjáépítésről tanácskozott a KSZDSZ Elnöksége Rendes havi ülését június 24-én tartotta meg a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének El­nöksége. A testület megvitatta és kiegészíté­sekkel elfogadta a soron következő szakszer­vezeti választások előkészítésére és lebonyo­lítására vonatkozó tervezetet. Az előterjesztés tervezete annak figyelembevételével ütemezi az előkészületek egymást követő feladatait, hogy a választás időszaka 1970. november 15- től 1971. április 15-ig tart. A bizalmiak vá­lasztása novemberben kezdődik, s a KSZDSZ a tervek szerint a jövő év áprilisának első felében tartja meg XXVIII. kongresszusát. Az elnökség tudomásul vette az ártanácsa­dó és árellenőrző bizottság 1970. első felében tartott vizsgálatainak tapasztalatait összeg­ző jelentést; jóváhagyta a legutóbbi elnöksé­gi ülés óta végzett munkáról szóló beszá­molót; ugyancsak tudomásul vette az alap­szerveknél levő nyugdíjasok szociális segélye­zési problémáival kapcsolatban készített je­lentést, ezután a választott testület nyugdíj­emelési javaslatokban döntött, majd személyi ügyekben foglalt állást. E napirend kereté­ben az elnökség elfogadta Vígvári Sándort a Metró Földalatti Vasút Vállalat függetlení­tett szakszervezeti bizottsága titkárának. Az indoklás megállapítja: a Metró, a fiatal vál­lalat dolgozóinak száma folyamatosan növek­szik, s várhatóan rövid időn belül eléri az 1500 főt, és ennek alapján szükségessé vált függetlenített titkár beállítása. Rendkívüli témaként megismerte és meg­tárgyalta a választott testület azt a megkere­sést és tájékoztatást, amely arról szólt, hogy ugyanabban az időpontban az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Elnöksége fontos intézkedéseket fogadott el az árvíz sújtotta területeken végzendő újjá­építési, elsősorban a lakóházépítési munkála­tok meggyorsítása érdekében. A megkeresés­re válaszolva Elnökségünk testületi döntés alapján bejelentette csatlakozását az építők kezdeményezéséhez, és kialakította, nyilvá­nosságra hozta állásfoglalását, amelyet az alábbiakban teljes terjedelmében ismertetünk. A KSZDSZ Elnökségének A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének Elnöksége az árvízkárt szenve­dettek megsegítéséért érzett felelősségtudattól áthatva csatlakozik az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Elnökségének azon nemes kezdeményezésé­hez, hogy az érdekeltek össze­fogásával, áldozatos együttmű­ködésével érjük el, hogy a hi­deg idő beállta előtt vala­mennyi hajléktalanná vált családnak legalább egy lakó­szobája legyen. Nagy jelentőségű szociális, politikai és erkölcsi célkitűzés­nek, szinte egy kis újjáépítési programnak tartjuk az építők szakszervezetének kezdemé­nyezését. Azt teljes egészében magunkénak valljuk. Úgy ítél­jük meg, hogy a mozgalom ke­retében megvalósuló megsegí­tés magas színvonalú szocialis­ta tett, amelyet a nagy család hajt végre a sokat szenvedett kis családokért. Ez annak bi­zonysága, hogy az emberi együttérzés, a magas színvona­lú humánum tudati szintre emelkedett a szocializmus épí­tésének előrehaladott szaka­szában. Mindezektől áthatva az el­nökség a központi vezetőség felhatalmazása alapján az ár­víz sújtotta megyékben, vala­mint az e területek megsegíté­sében közreműködő többi köz­lekedési vállalat érintett dol­gozói vonatkozásában feloldja korábbi határozatát egyrészt az 1970. évre szóló túlmunka­idő csökkentésére, másrészt tudomásul veszi az indokolt, szükségszerű foglalkoztatási szint, illetve az átlagórák át­meneti növekedését. Az elnökség felkéri a közle­kedés és szállítás érintett vál­lalatait és dolgozóit, tegyék magukévá az árvíz sújtotta la­kosság megsegítésére, romba dőlt otthonaik újjáépítésére irányuló nemes mozgalmat. A bajbajutottak megsegítéséért érzett felelősségtől áthatva ve­gyenek részt az építőanyagok rakodásában és szállításában, hogy az építők késedelem nél­kül, az építkezésre alkalmas idő minden percét kihasználva folytathassák nagyfontosságú helyreállítási munkájukat. Az elnökség felkéri a trösz­tök és vállalatok gazdasági, po­litikai és mozgalmi vezetését, hogy magas fokú szervezéssel gondoskodjanak a jelentkező problémák azonnali megoldá­sáról. Biztosítsák az újjáépítés­ben résztvevők megfelelő anyagi ösztönzését és a legjob­bak külön jutalmazását. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének Elnöksége meg van győződve arról, hogy a közlekedés és szállítás dolgozói, mint ahogy már eddig is tették, a helyre­állításban is kiemelkedő jó munkát fognak végezni. KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍ­TÁSI DOLGOZÓK SZAK­­SZERVEZETÉNEK ELNÖK­SÉGE A bajaiak újabb vállalásai Nem tartozott a szakszerve­zeti tanácsülés napirendi pont­jai közé a 9. sz. AKÖV bajai üzemegységénél az árvízkáro­sultak megsegítése, mégis sok szó esett erről a többi té­ma mellett. Többen mondták el, hogy egyetértenek a szakszer­vezeti bizottságnak azzal a kezdeményezésével, hogy újabb vállalásokkal segít­senek a bajbajutottakon. Fazekas Péter kalauz, az egyik szocialista brigád vezetője a tanácsülésen jelentette be, hogy brgádjával együtt csatla­kozott a tehergépkocsi-vezetők felajánlásához. Érdeklődésemre Kulcsár Ist­ván szb-titkár és Nuszpl Fe­renc üzemigazgató elmondot­ták: a korábban már felaján­lott egynapi kereseten felül to­vábbi munkák elvégzéséért já­ró forintösszeggel segítik az árvízkárosultakat. A MÁVAUT-gépkocsiveze­­tők a második félévben 40 óra tehergépkocsi-veze­tést vállalnak szabadnap­jukon, s ezen felül a kötelező okta­tásra és az egyik hónapban a vizsgáztatásra előírt 4 órára (ez összesen 12 óra) nem kér­nek jelentőlapot. Ezt az időt is tehergépkocsi-vezetéssel töltik el. A tehergépkocsi-vezetők vállalták, hogy a normatelje­sítéseket 5 százalékkal növelik, az üzemanyag-fogyasztást a normához viszonyítva 5 száza­lékkal csökkentik. A második félévben a MÁVAUT-gépko­csivezetőkhöz hasonlóan — a kalauzokkal együtt — az oktatásra és a vizsgáz­tatásra járó időt is a ter­melésben töltik el. Ezen kívül a második félév­ben három szabadnapjukon vállalnak vagonkirakást. A karbantartást és javítást végző dolgozók a második fél­évben egy szabad szombaton és egy vasárnapon karbantar­tási és javítási munkát végez­nek, hogy ezzel is biztosítsák az ár­­vízvédelemből visszatérő tehergépkocsik soron kí­vüli rendbehozását. Vállalásuk szerint a javítási százalékot a TEFU-nál 1,1 a MÁVAUT-nál 1 százalékkal csökkentik. Mindezt a fajlagos költség 1 százalékos csökkené­sével érik el. Az alkalmazotti dolgozók je­lentős része nő. Így ebben az állománycsoportban a dolgo­zók keresetüktől függően (20— 100 forintig) ajánlottak fel újabb pénzösszeget. — Ter­mészetesen ezen kívül részt vesznek ebből az ál­lománycsoportból is jó né­­hányan férfiak a vagonki­rakási munkákban velem együtt — jegyezte meg Nuszpl Fe­renc üzemigazgató. Ezek a bajai üzemegység legújabb vállalásai. A felaján­lást lelkesedéssel tették a dol­gozók bizonyítva, hogy együtt­­éreznek az árvíz sújtotta la­kossággal, s erejükhöz mérten segítik és támogatják őket. Varga István 1970. JÚLIUS 10. Jutalom a legjobbaknak A budapesti 1. sz. Autóköz­lekedési Vállalat Csángó utcai telepén beszélgettünk az árvíz­védelmi tevékenységről. Öröm­mel állapítottuk meg, hogy a Közlekedési és Szállítási Dol­gozók Szakszervezete Elnöksé­gének 1970. évi június 24-i ál­lásfoglalása az árvízi munkála­tokban kitűnt dolgozók jutal­­­mazásáról itt máris termékeny talajra talált. A dolgozók leg­jobbjait a megjáró fizetésen és prémiumon felül jutalomüdü­lésben is részesítik. Itt külön ki kell hangsúlyoznunk azokat a kijevi autóbuszutazásra szóló jegyeket, melyeket a vállalat biztosított az arra érdemes dol­gozóknak. A gépkocsivezetőkön kívül, akik fáradságot nem ismerő, áldozatos munkájukkal nagy­ban hozzájárultak a védeke­zéshez és az újjáépítéshez, nem mehetünk el szó nélkül a ki­telepített műhelygépkocsik személyzetének áldásos tevé­kenysége mellett sem, akik sokszor igen nehéz körülmé­nyek között végzik munkáju­kat. Legjobbjaik: Szabó Tibor, Borbás Gyula, Gasparek Ist­ván, Németh János, Árva Imre, Elek Imre, Horváth Imre. Kü­lön ki kell emelnünk Szolik Sándort, aki a műhelygépkocsi vezetőjeként szerelői munkát is végez. Bíró Béla és brigádja a visszaérkező gépkocsik kar­bantartását végzi példásan. Márkus Jenő brigádja: Balogh István, Farkas László, Baráth István és Horváth Kálmán a meghibásodott gépkocsik gyors, pontos javításával érdemelték ki az elismerést. Egy másik csoport tagjai közül Csendes Sándor, Komor Imre, Beréti Gáspár és Persén Rudolf vol­tak azok, akik példamutató munkát végeztek. Novák László Cselekvő együttérzéssel MEGNYUGTATÓ HÍREKET közölnek a napilapok akkor, amikor e sorokat kopogja az írógép, örvendetesen folytató­dik az apadás a Tiszán és a többi folyón. Levonulóban van az ár, múlóban a szörnyű ter­mészeti tragédia közvetlen fe­nyegető veszélye. S akik teg­nap még a gátakon álltak helyt, azokat ma már a meg­kezdett építés, az újjáépítés várja. Ezt a rövid, tömör helyzet­­jelentést adhatjuk két hónap, június és július fordulóján. Nagy öröm tapasztalnunk-tud­­nunk, hogy az élet újból indul és megy tovább azon a szörnyű csapást szenvedett országré­szen. Gondoljunk csak a TV­­Híradó június utolsó vasárnap­ján sugárzott adására. Üzenet otthonról — szabolcsiak üzen­tek távolba menekült család­tagjaiknak. Élőszóval, saját hangjukon meg az új életkez­dés első képsoraival. Itt taka­rítják el a romokat, ott elké­szültek a ház alapozásával, a szomszédban pedig már áll az új otthon, mely csakhamar hazavárja és befogadja a Bala­tonnál üdülő vagy másutt ven­dégeskedő kisgyereket. Üzen az otthon, az újjáépülő vagy újonnan épülő otthon. Létét adja tudtul. Létét, mely nem­zeti, sőt nemzetközi összefogás­nak az eredménye. ELVONULT AZ ÁRADAT, mód nyílik majd a károk téte­les és pontos számbavételére. Megtudhatjuk, hogy értékeink­ből mennyit rabolt el az évszá­zad hatalmas erejű, pusztító áradata. De az összegezés má­sik oldalán ott áll az a szerve­zett, nagyméretű, kiterjedt és szilárd erejű védekezés, amely sokkal, de sokkal többet, mil­liárdosat és tízmilliárdokat mentett meg a biztos pusztu­lástól. Ne csak azt nézzük te­hát, hogy mi ment tönkre, ha­nem vegyük alaposan számba azt is, hogy mit mentett meg a hősies erőfeszítés és helytállás — ez adja meg a roppant nagy árvízcsata hiteles mérlegét. A megmentett életek és értékek összességében testesül meg a védekezésben részt vevő tíz- és tízezerek áldozatos munkájá­nak célja és eredménye. Élete­ket mentettek a mi dolgozóink is, értékeket ragadtak ki a taj­tékzó áradatból, juttattak el biztonságos helyre, illetve a gátakra, a töltésekre szállítot­ták a szükséges anyagokat. Az árvízi hősök munkája nagy elismerést kapott. Szemé­lyesen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra mondta június 24-én Csong­­rád megyében.­­ Csak a leg­nagyobb elismerés hangján szólhatok az Országos Vízügyi Hivatal szerveinek tevékenysé­géről, a polgári hatóságok dol­gozóinak, valamint a honvéd­ség, a karhatalom, a munkás­őrség és más testületek közre­működéséről, a szállítást bizto­sító szervek munkájáról, amely szintén jelentős volt az árvíz elleni védekezésben. Ugyanennek az elismerésnek adott hangot az országgyűlés júniusi ülésszakán elmondott árvízi beszámolójában Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Hang­súlyozta, hogy az árvízi hadmű­velet nemcsak a gátakon folyt, hanem a mögöttes területeken is. Dicséretet és köszönetet fe­jezett ki az államtitkár a véde­kezéshez szükséges anyagok és az utánpótlás szállítóinak, a la­kosság áttelepítésében részt vevő közlekedési dolgozóknak is. SZAKSZERVEZETÜNK minden fórumot felhasznál e hősi erőfeszítés-sorozat mél­tánylására, az árvízkárok pót­lásának elősegítésére, dolgozó­ink további szilárd helytállá­sának biztosítására. Már a má­jusi elnökségi ülés köszönettel nyugtázta az árvízvédekezés első vonalában harcoló dolgo­zóink áldozatos munkáját. Jú­nius közepén a KV-ülés újabb elismerést fejezett ki és a munkatermelékenység — a nemzeti jövedelem — terven felüli növelésére ösztönzött fel­hívásában. Országos vissz­hangja támadt annak az állás­­foglalásnak és felhívásnak, amelyet az elnökség június 24-én adott ki (s ezt éppen eb­ben a lapszámunkban közöl­jük). Az építők szakszervezeté­nek kezdeményezéséhez való gyors csatlakozás — amelynek közvetlen előzményeként Tóth István főtitkár tájékoztatást adott az elnökségnek az árvízi újjáépítés elősegítésének lehe­tőségeiről és tennivalóiról — fontos bizonyítéka két testvér­­szakszervezet együttműködésé­nek, a közös cél érdekében végzendő munkájuk összehan­golásának, átfogóbb értelem­ben a szervezett dolgozók ösz­­szefogásának. A közlekedés és szállítás dol­gozói a hosszúra nyúlt árvíz­csata minden szakaszában megállták helyüket. Mintegy négyezer járművel vonultak a helyszínre, mihelyt a veszély ezt megkívánta. Az egész or­szágra kiterjedő mozgalommá vált a debreceni 6. sz. AKÖV „Előre” szocialista brigádjának kezdeményezése, melynek jel­szava és lényege: „Segítsük egynapi fizetésünkkel az árvíz­­károsultakat!” Amikor 12 bu­dapesti nagyvállalat a nemzeti jövedelem egyszázalékos ter­ven felüli növelésére tett fel­ajánlást az árvízkárok pótlása érdekében, szakmánk területé­ről elsőként a tatabányai 18. sz. AKÖV-től Dányi István igaz­gató írta meg a „Közlekedés” szerkesztőségének: csatlakoz­nak a mozgalomhoz, s az MSZMP X. kongresszusa tisz­teletére úgy dolgoznak és gaz­dálkodnak, hogy tervezett vál­lalati nyereségüket 2 százalék­kal növelhessék. AZ ÚJJÁÉPÍTÉS került most sorra. Az eddigi felméré­sek szerint a lakóházak közül 4000 megrongálódott, 5500 pe­dig megsemmisült. Hajlék kell a hajléktalanoknak — ez most a tettekben megnyilvánuló em­beri együttérzés parancsszava. Ma már ezen fáradoznak az építőanyagok szállításában, ra­kodásában részt vevő vagy az építőket, az építőmunkát más módon segítő dolgozóink. Ad­jon erőt további erőfeszítéseik­hez az a biztos és megnyugtató tudat, hogy szép cél megvaló­sításán munkálkodnak, áldoza­tos tevékenységükkel nemes ügyet szolgálnak. Kutas József Szakszervezeti tanácsülés véleményezte az AKVT ötéves tervjavaslatát Véleményezési jogával élve az Autóközlekedési Tröszt Szakszervezeti Tanácsa meg­tárgyalta az ágazat negyedik ötéves tervének javaslatát Tapolczai Kálmán vezérigaz­gató előterjesztése alapján. A június 26-án tartott tanács­ülésen a vitát Vigh János el­nök vezette, s részt vett a ta­nácskozáson Bíró Ottó, a KSZDSZ Központi Vezetősé­ge Szervezési és Káderosztá­lyának vezetője is A széles körű vita után a tanácsülés úgy határozott, hogy a szociális ellátásra, fej­lesztésre és a bérezés terve­zett előirányzataira vonatko­zó észrevételeit írásban is a tröszt vezetői elé ter­jeszti. (Erről olvasóinkat kö­vetkező lapszámunkban rész­letesebben tájékoztatjuk.) Az ülés elfogadta és jóvá­hagyta a Tröszt szakszerveze­ti bizottsága második félévi munkatervét, majd személyi kérdésekben hozott döntést Bakos Mihálynak, a szakszer­vezeti tanács titkárának előter­jesztése alapján. Mivel Vigh Jánost, az AKÖT Szakszerve­­zet Tanácsának elnökét a KSZDSZ Központi Vezetősége titkárnak megválasztotta, ezért a tanácsülés­­ érdemeinek el­ismerése mellett — felmentette elnöki tisztségéből. Helyette er­re a funkcióra megválasztották Horváth Károlyt, a győri 19. sz. AKÖV vszb-titkárát. Bakos Mi­hály a tanács nevében köszöne­tet mondott Vigh János eddigi tevékenységéért és mind neki új tisztségéhez, mind pedig utódjának, Horváth Károlynak az elnöki funkció betöltéséhez sok sikert kívánt. E napirend keretében elhangzott bejelentés alapján a tanácsülés tudomásul vette, hogy Takács Bélát, a ka­posvári 13. sz. AKÖV szb-tit­­kárát a kaposvári ÁFÉSZ ki­kérte, és gazdasági munka­körben kívánja foglalkoztatni Épülő MÁVAUT-állomás A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói 1969-ben kezdték meg Debre­cenben a Külső vásártéri MÁVAUT-állomás építését. A beruházás mintegy 6 millió fo­rintba kerül. Terveit Kelemen László, az UVATERV szakem­bere készítette. A debreceni 6. sz. AKÖV új létesítményében tetszetős vá­róterem szolgálja majd az uta­sok kényelmét. A váróterem­ben büfé is helyet kap, ahol az utasok hideg készítménye­ket és italt vásárolhatnak. Az új, korszerű autóbuszállomás­ról fényjelzéssel indítják az autóbuszokat.

Next