Közlekedés, 1970 (60. évfolyam, 1-24. szám)
1970-07-10 / 13. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LX. ÉVFOLYAM 13. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1977 áprilisában: XXVIII. kongresszus A választási előkészületekről és az árvízi újjáépítésről tanácskozott a KSZDSZ Elnöksége Rendes havi ülését június 24-én tartotta meg a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének Elnöksége. A testület megvitatta és kiegészítésekkel elfogadta a soron következő szakszervezeti választások előkészítésére és lebonyolítására vonatkozó tervezetet. Az előterjesztés tervezete annak figyelembevételével ütemezi az előkészületek egymást követő feladatait, hogy a választás időszaka 1970. november 15- től 1971. április 15-ig tart. A bizalmiak választása novemberben kezdődik, s a KSZDSZ a tervek szerint a jövő év áprilisának első felében tartja meg XXVIII. kongresszusát. Az elnökség tudomásul vette az ártanácsadó és árellenőrző bizottság 1970. első felében tartott vizsgálatainak tapasztalatait összegző jelentést; jóváhagyta a legutóbbi elnökségi ülés óta végzett munkáról szóló beszámolót; ugyancsak tudomásul vette az alapszerveknél levő nyugdíjasok szociális segélyezési problémáival kapcsolatban készített jelentést, ezután a választott testület nyugdíjemelési javaslatokban döntött, majd személyi ügyekben foglalt állást. E napirend keretében az elnökség elfogadta Vígvári Sándort a Metró Földalatti Vasút Vállalat függetlenített szakszervezeti bizottsága titkárának. Az indoklás megállapítja: a Metró, a fiatal vállalat dolgozóinak száma folyamatosan növekszik, s várhatóan rövid időn belül eléri az 1500 főt, és ennek alapján szükségessé vált függetlenített titkár beállítása. Rendkívüli témaként megismerte és megtárgyalta a választott testület azt a megkeresést és tájékoztatást, amely arról szólt, hogy ugyanabban az időpontban az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Elnöksége fontos intézkedéseket fogadott el az árvíz sújtotta területeken végzendő újjáépítési, elsősorban a lakóházépítési munkálatok meggyorsítása érdekében. A megkeresésre válaszolva Elnökségünk testületi döntés alapján bejelentette csatlakozását az építők kezdeményezéséhez, és kialakította, nyilvánosságra hozta állásfoglalását, amelyet az alábbiakban teljes terjedelmében ismertetünk. A KSZDSZ Elnökségének A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének Elnöksége az árvízkárt szenvedettek megsegítéséért érzett felelősségtudattól áthatva csatlakozik az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Elnökségének azon nemes kezdeményezéséhez, hogy az érdekeltek összefogásával, áldozatos együttműködésével érjük el, hogy a hideg idő beállta előtt valamennyi hajléktalanná vált családnak legalább egy lakószobája legyen. Nagy jelentőségű szociális, politikai és erkölcsi célkitűzésnek, szinte egy kis újjáépítési programnak tartjuk az építők szakszervezetének kezdeményezését. Azt teljes egészében magunkénak valljuk. Úgy ítéljük meg, hogy a mozgalom keretében megvalósuló megsegítés magas színvonalú szocialista tett, amelyet a nagy család hajt végre a sokat szenvedett kis családokért. Ez annak bizonysága, hogy az emberi együttérzés, a magas színvonalú humánum tudati szintre emelkedett a szocializmus építésének előrehaladott szakaszában. Mindezektől áthatva az elnökség a központi vezetőség felhatalmazása alapján az árvíz sújtotta megyékben, valamint az e területek megsegítésében közreműködő többi közlekedési vállalat érintett dolgozói vonatkozásában feloldja korábbi határozatát egyrészt az 1970. évre szóló túlmunkaidő csökkentésére, másrészt tudomásul veszi az indokolt, szükségszerű foglalkoztatási szint, illetve az átlagórák átmeneti növekedését. Az elnökség felkéri a közlekedés és szállítás érintett vállalatait és dolgozóit, tegyék magukévá az árvíz sújtotta lakosság megsegítésére, romba dőlt otthonaik újjáépítésére irányuló nemes mozgalmat. A bajbajutottak megsegítéséért érzett felelősségtől áthatva vegyenek részt az építőanyagok rakodásában és szállításában, hogy az építők késedelem nélkül, az építkezésre alkalmas idő minden percét kihasználva folytathassák nagyfontosságú helyreállítási munkájukat. Az elnökség felkéri a trösztök és vállalatok gazdasági, politikai és mozgalmi vezetését, hogy magas fokú szervezéssel gondoskodjanak a jelentkező problémák azonnali megoldásáról. Biztosítsák az újjáépítésben résztvevők megfelelő anyagi ösztönzését és a legjobbak külön jutalmazását. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének Elnöksége meg van győződve arról, hogy a közlekedés és szállítás dolgozói, mint ahogy már eddig is tették, a helyreállításban is kiemelkedő jó munkát fognak végezni. KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK ELNÖKSÉGE A bajaiak újabb vállalásai Nem tartozott a szakszervezeti tanácsülés napirendi pontjai közé a 9. sz. AKÖV bajai üzemegységénél az árvízkárosultak megsegítése, mégis sok szó esett erről a többi téma mellett. Többen mondták el, hogy egyetértenek a szakszervezeti bizottságnak azzal a kezdeményezésével, hogy újabb vállalásokkal segítsenek a bajbajutottakon. Fazekas Péter kalauz, az egyik szocialista brigád vezetője a tanácsülésen jelentette be, hogy brgádjával együtt csatlakozott a tehergépkocsi-vezetők felajánlásához. Érdeklődésemre Kulcsár István szb-titkár és Nuszpl Ferenc üzemigazgató elmondották: a korábban már felajánlott egynapi kereseten felül további munkák elvégzéséért járó forintösszeggel segítik az árvízkárosultakat. A MÁVAUT-gépkocsivezetők a második félévben 40 óra tehergépkocsi-vezetést vállalnak szabadnapjukon, s ezen felül a kötelező oktatásra és az egyik hónapban a vizsgáztatásra előírt 4 órára (ez összesen 12 óra) nem kérnek jelentőlapot. Ezt az időt is tehergépkocsi-vezetéssel töltik el. A tehergépkocsi-vezetők vállalták, hogy a normateljesítéseket 5 százalékkal növelik, az üzemanyag-fogyasztást a normához viszonyítva 5 százalékkal csökkentik. A második félévben a MÁVAUT-gépkocsivezetőkhöz hasonlóan — a kalauzokkal együtt — az oktatásra és a vizsgáztatásra járó időt is a termelésben töltik el. Ezen kívül a második félévben három szabadnapjukon vállalnak vagonkirakást. A karbantartást és javítást végző dolgozók a második félévben egy szabad szombaton és egy vasárnapon karbantartási és javítási munkát végeznek, hogy ezzel is biztosítsák az árvízvédelemből visszatérő tehergépkocsik soron kívüli rendbehozását. Vállalásuk szerint a javítási százalékot a TEFU-nál 1,1 a MÁVAUT-nál 1 százalékkal csökkentik. Mindezt a fajlagos költség 1 százalékos csökkenésével érik el. Az alkalmazotti dolgozók jelentős része nő. Így ebben az állománycsoportban a dolgozók keresetüktől függően (20— 100 forintig) ajánlottak fel újabb pénzösszeget. — Természetesen ezen kívül részt vesznek ebből az állománycsoportból is jó néhányan férfiak a vagonkirakási munkákban velem együtt — jegyezte meg Nuszpl Ferenc üzemigazgató. Ezek a bajai üzemegység legújabb vállalásai. A felajánlást lelkesedéssel tették a dolgozók bizonyítva, hogy együttéreznek az árvíz sújtotta lakossággal, s erejükhöz mérten segítik és támogatják őket. Varga István 1970. JÚLIUS 10. Jutalom a legjobbaknak A budapesti 1. sz. Autóközlekedési Vállalat Csángó utcai telepén beszélgettünk az árvízvédelmi tevékenységről. Örömmel állapítottuk meg, hogy a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete Elnökségének 1970. évi június 24-i állásfoglalása az árvízi munkálatokban kitűnt dolgozók jutalmazásáról itt máris termékeny talajra talált. A dolgozók legjobbjait a megjáró fizetésen és prémiumon felül jutalomüdülésben is részesítik. Itt külön ki kell hangsúlyoznunk azokat a kijevi autóbuszutazásra szóló jegyeket, melyeket a vállalat biztosított az arra érdemes dolgozóknak. A gépkocsivezetőkön kívül, akik fáradságot nem ismerő, áldozatos munkájukkal nagyban hozzájárultak a védekezéshez és az újjáépítéshez, nem mehetünk el szó nélkül a kitelepített műhelygépkocsik személyzetének áldásos tevékenysége mellett sem, akik sokszor igen nehéz körülmények között végzik munkájukat. Legjobbjaik: Szabó Tibor, Borbás Gyula, Gasparek István, Németh János, Árva Imre, Elek Imre, Horváth Imre. Külön ki kell emelnünk Szolik Sándort, aki a műhelygépkocsi vezetőjeként szerelői munkát is végez. Bíró Béla és brigádja a visszaérkező gépkocsik karbantartását végzi példásan. Márkus Jenő brigádja: Balogh István, Farkas László, Baráth István és Horváth Kálmán a meghibásodott gépkocsik gyors, pontos javításával érdemelték ki az elismerést. Egy másik csoport tagjai közül Csendes Sándor, Komor Imre, Beréti Gáspár és Persén Rudolf voltak azok, akik példamutató munkát végeztek. Novák László Cselekvő együttérzéssel MEGNYUGTATÓ HÍREKET közölnek a napilapok akkor, amikor e sorokat kopogja az írógép, örvendetesen folytatódik az apadás a Tiszán és a többi folyón. Levonulóban van az ár, múlóban a szörnyű természeti tragédia közvetlen fenyegető veszélye. S akik tegnap még a gátakon álltak helyt, azokat ma már a megkezdett építés, az újjáépítés várja. Ezt a rövid, tömör helyzetjelentést adhatjuk két hónap, június és július fordulóján. Nagy öröm tapasztalnunk-tudnunk, hogy az élet újból indul és megy tovább azon a szörnyű csapást szenvedett országrészen. Gondoljunk csak a TVHíradó június utolsó vasárnapján sugárzott adására. Üzenet otthonról — szabolcsiak üzentek távolba menekült családtagjaiknak. Élőszóval, saját hangjukon meg az új életkezdés első képsoraival. Itt takarítják el a romokat, ott elkészültek a ház alapozásával, a szomszédban pedig már áll az új otthon, mely csakhamar hazavárja és befogadja a Balatonnál üdülő vagy másutt vendégeskedő kisgyereket. Üzen az otthon, az újjáépülő vagy újonnan épülő otthon. Létét adja tudtul. Létét, mely nemzeti, sőt nemzetközi összefogásnak az eredménye. ELVONULT AZ ÁRADAT, mód nyílik majd a károk tételes és pontos számbavételére. Megtudhatjuk, hogy értékeinkből mennyit rabolt el az évszázad hatalmas erejű, pusztító áradata. De az összegezés másik oldalán ott áll az a szervezett, nagyméretű, kiterjedt és szilárd erejű védekezés, amely sokkal, de sokkal többet, milliárdosat és tízmilliárdokat mentett meg a biztos pusztulástól. Ne csak azt nézzük tehát, hogy mi ment tönkre, hanem vegyük alaposan számba azt is, hogy mit mentett meg a hősies erőfeszítés és helytállás — ez adja meg a roppant nagy árvízcsata hiteles mérlegét. A megmentett életek és értékek összességében testesül meg a védekezésben részt vevő tíz- és tízezerek áldozatos munkájának célja és eredménye. Életeket mentettek a mi dolgozóink is, értékeket ragadtak ki a tajtékzó áradatból, juttattak el biztonságos helyre, illetve a gátakra, a töltésekre szállították a szükséges anyagokat. Az árvízi hősök munkája nagy elismerést kapott. Személyesen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mondta június 24-én Csongrád megyében. Csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatok az Országos Vízügyi Hivatal szerveinek tevékenységéről, a polgári hatóságok dolgozóinak, valamint a honvédség, a karhatalom, a munkásőrség és más testületek közreműködéséről, a szállítást biztosító szervek munkájáról, amely szintén jelentős volt az árvíz elleni védekezésben. Ugyanennek az elismerésnek adott hangot az országgyűlés júniusi ülésszakán elmondott árvízi beszámolójában Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Hangsúlyozta, hogy az árvízi hadművelet nemcsak a gátakon folyt, hanem a mögöttes területeken is. Dicséretet és köszönetet fejezett ki az államtitkár a védekezéshez szükséges anyagok és az utánpótlás szállítóinak, a lakosság áttelepítésében részt vevő közlekedési dolgozóknak is. SZAKSZERVEZETÜNK minden fórumot felhasznál e hősi erőfeszítés-sorozat méltánylására, az árvízkárok pótlásának elősegítésére, dolgozóink további szilárd helytállásának biztosítására. Már a májusi elnökségi ülés köszönettel nyugtázta az árvízvédekezés első vonalában harcoló dolgozóink áldozatos munkáját. Június közepén a KV-ülés újabb elismerést fejezett ki és a munkatermelékenység — a nemzeti jövedelem — terven felüli növelésére ösztönzött felhívásában. Országos visszhangja támadt annak az állásfoglalásnak és felhívásnak, amelyet az elnökség június 24-én adott ki (s ezt éppen ebben a lapszámunkban közöljük). Az építők szakszervezetének kezdeményezéséhez való gyors csatlakozás — amelynek közvetlen előzményeként Tóth István főtitkár tájékoztatást adott az elnökségnek az árvízi újjáépítés elősegítésének lehetőségeiről és tennivalóiról — fontos bizonyítéka két testvérszakszervezet együttműködésének, a közös cél érdekében végzendő munkájuk összehangolásának, átfogóbb értelemben a szervezett dolgozók öszszefogásának. A közlekedés és szállítás dolgozói a hosszúra nyúlt árvízcsata minden szakaszában megállták helyüket. Mintegy négyezer járművel vonultak a helyszínre, mihelyt a veszély ezt megkívánta. Az egész országra kiterjedő mozgalommá vált a debreceni 6. sz. AKÖV „Előre” szocialista brigádjának kezdeményezése, melynek jelszava és lényege: „Segítsük egynapi fizetésünkkel az árvízkárosultakat!” Amikor 12 budapesti nagyvállalat a nemzeti jövedelem egyszázalékos terven felüli növelésére tett felajánlást az árvízkárok pótlása érdekében, szakmánk területéről elsőként a tatabányai 18. sz. AKÖV-től Dányi István igazgató írta meg a „Közlekedés” szerkesztőségének: csatlakoznak a mozgalomhoz, s az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére úgy dolgoznak és gazdálkodnak, hogy tervezett vállalati nyereségüket 2 százalékkal növelhessék. AZ ÚJJÁÉPÍTÉS került most sorra. Az eddigi felmérések szerint a lakóházak közül 4000 megrongálódott, 5500 pedig megsemmisült. Hajlék kell a hajléktalanoknak — ez most a tettekben megnyilvánuló emberi együttérzés parancsszava. Ma már ezen fáradoznak az építőanyagok szállításában, rakodásában részt vevő vagy az építőket, az építőmunkát más módon segítő dolgozóink. Adjon erőt további erőfeszítéseikhez az a biztos és megnyugtató tudat, hogy szép cél megvalósításán munkálkodnak, áldozatos tevékenységükkel nemes ügyet szolgálnak. Kutas József Szakszervezeti tanácsülés véleményezte az AKVT ötéves tervjavaslatát Véleményezési jogával élve az Autóközlekedési Tröszt Szakszervezeti Tanácsa megtárgyalta az ágazat negyedik ötéves tervének javaslatát Tapolczai Kálmán vezérigazgató előterjesztése alapján. A június 26-án tartott tanácsülésen a vitát Vigh János elnök vezette, s részt vett a tanácskozáson Bíró Ottó, a KSZDSZ Központi Vezetősége Szervezési és Káderosztályának vezetője is A széles körű vita után a tanácsülés úgy határozott, hogy a szociális ellátásra, fejlesztésre és a bérezés tervezett előirányzataira vonatkozó észrevételeit írásban is a tröszt vezetői elé terjeszti. (Erről olvasóinkat következő lapszámunkban részletesebben tájékoztatjuk.) Az ülés elfogadta és jóváhagyta a Tröszt szakszervezeti bizottsága második félévi munkatervét, majd személyi kérdésekben hozott döntést Bakos Mihálynak, a szakszervezeti tanács titkárának előterjesztése alapján. Mivel Vigh Jánost, az AKÖT Szakszervezet Tanácsának elnökét a KSZDSZ Központi Vezetősége titkárnak megválasztotta, ezért a tanácsülés érdemeinek elismerése mellett — felmentette elnöki tisztségéből. Helyette erre a funkcióra megválasztották Horváth Károlyt, a győri 19. sz. AKÖV vszb-titkárát. Bakos Mihály a tanács nevében köszönetet mondott Vigh János eddigi tevékenységéért és mind neki új tisztségéhez, mind pedig utódjának, Horváth Károlynak az elnöki funkció betöltéséhez sok sikert kívánt. E napirend keretében elhangzott bejelentés alapján a tanácsülés tudomásul vette, hogy Takács Bélát, a kaposvári 13. sz. AKÖV szb-titkárát a kaposvári ÁFÉSZ kikérte, és gazdasági munkakörben kívánja foglalkoztatni Épülő MÁVAUT-állomás A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói 1969-ben kezdték meg Debrecenben a Külső vásártéri MÁVAUT-állomás építését. A beruházás mintegy 6 millió forintba kerül. Terveit Kelemen László, az UVATERV szakembere készítette. A debreceni 6. sz. AKÖV új létesítményében tetszetős váróterem szolgálja majd az utasok kényelmét. A váróteremben büfé is helyet kap, ahol az utasok hideg készítményeket és italt vásárolhatnak. Az új, korszerű autóbuszállomásról fényjelzéssel indítják az autóbuszokat.