Közlöny, 1848. június (1-21. szám)

1848-06-30 / 21. szám

Budapest,21. sz.Pénteken, június 30.1848 KÖZLÖNY, hivatalos lap. ■I ■_____ ■ [UNK] Megjelenik naponkint egy — országgyűlés alatt több — nagy regál íven. Előfizetési díj a’ folyó év hátra levő 6*1 havára helyben 7, vidéken 8 forint ezüst pénzben.—Előfizethetni Budán, a’ kiadd - hi­vatalban (vár, Fortuna-utcza, Jalics-ház 132 sz. a’ m. k. egyetem nyomdája mellett), Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. postahivatalainál.­­ A’ szabott díjú hivatali­­hirdetmények és csatolmányok után a’ szokott beigtatási és felvételi díjak fizettetnek. A’ meg nem szabott díjnak hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Mellyekért eddig díj nem fizettetett, ezután is díjmentesek ma­radnak. — Magánhírdetések nem vétetnek fel. Miután báró Jellachich József az „Öster. Z.“ 147-dik számában megjelent azon felszólításban, mellyet az Olaszország­ban lévő horvát ezredekhez, Insbruckból, jun. 20-ról intézett, következőleg szól: „Én a’ ti bántok, szerencsés voltam tegnap ő Felségénél, a’ mi kegyelmes urunk ’s császárunknál audientián lenni, hol ő Felsége nekem azt méltóztatott nyilvánítani, hogy fenséges Já­nos főherczeget közbenjáróul rendelte, ki Magyarország és a’ mi hazánk közötti viszonyokat, a’ mi kivánataink tekintetbe vé­telével , kiegyenlítse.“ Ő Felségének báró Jellachich Józsefhez jun. 19-én inté­zett válasza szóról szóra íme közöltetik: „Nyíltan meg kell önnek mondanom, hogy Engemet az én parancsaim iránti ellentörekvése mélyen megsértett. — E’ miatt, a’ vizsgálat megtételére, báró Hrabovszkyt, kiküldöttem; azonban a’ kiegyenlítést még magam is óhajtom, mire nézve magyar ministeriumom nagybátyám János főherczeg közbenjá­rását hozta javaslatba. — Használja ezt ön a’ magyar és hor­vát országok közötti kapcsolóknak általam szilárdul elhatározott fentartására. A’ földmivelés ipar és kereskedési ministertöl. Az austriai dohánygyártmányoknak az 1840-ik évi ma­gyar beviteli vámjegyzék 474-ik tétele által engedélyezett, vám­mentes behozatalát ezennel megszüntetvén rendelem. Az austriai tartományokban készített és onnan közvetlen behozott dohánygyártmányok, úgymint dohány vágva, vagy te­kercsbe , burnót tört állapotban, vagy rudakban, úgy nem kü­lönben dohány- liszt- és por 1 Spco mázsája 15 ftm­ beviteli vám alá van vetve. A’ külföldi behozott dohány czikkekért a’ változatlan fen­­álló beviteli vám mindenki által kivétel nélkül fizetendő. Az ausztriában termesztett dohánylevelek behozatala és a’ magyar dohány kivitele iránt a’ fennálló vámszabályok vál­tozatlan meghagyatnak. Jelen rendeletem jövő jul. hó 1-én foganatba veendő. Budapesten, jun. 20-án, 1848. Klauzál Gábor. A’ kereskedési minister Mikelényi Lajost lajtaszentmiklósi harminczadi írnokot, ugyan azon minőségben a’ bécsujvárosi harminczadi hivatalhoz áttette. Képviselő urakhoz. A’ képviselő urakat ezennel van szerencsém megkérni, hogy Pestre megérkezvén, neveiket és szólásaikat a’ királyi fő­­lovászmesteri irodában (Színháztér 3-dik sz. 2-dik emelet) tüs­­tint beíratni szíveskedjenek. Budapest, jun. 29-én, 1848. belügyminister Szemere Bertalan. Rendelet. Mai napig még több helyhatóság nem küldé be a’ nemz. őts. összeírást. A’ beküldés megkönnyítésére a’ nemz. őti tanács által rendeltetik, hogy ezentúl a’ névszerinti nagyobb terjedelmű összeírás helyett csak helységekként összetettett küldjenek be; de a’ helségek olly formán soroztassanak, a’ mint járásokban fekszenek. Az erre fordítandó figyelem annál inkább szükségel­tetik, mert csak úgy leend lehetséges a’ zászlóaljak legczélsze­­rűbb összeállítása, csak így lehet meghatározni ez vagy amaz helység, mellyik századhoz vagy zászlóaljhoz lenne sorozandó. Pesten, junius 28. 1848. Baldacci. Nyilvános köszönet, ’s hálás elismerés szavaztatik Eg­­ressy Sámuel honpolgárnak, ki lángoló haza szeretetétől ösztönözve a’ nemzeti honvédsereg szükséges fedezésére tulaj­don vásznából 100 pár fejér nemüt varratott, ’s a’ haditanács elnökségének beszállított. Illy követésre méltó áldozattal a’ ha­za oltárára járultak több más érdemes hazafiak is, kik azonban megneveztetni nem akarván, a’ hazának be nem mulattathat­nak. A’ városi színház igazgatósága pedig 9 f. 53 kr. pp. tett le, hason czélra forditandót. Baldacci. Felhívás. Hazánkban az annyira szükséges gyors- és málhaposták felállítását leginkább a’ rész karban lévő„i­fal £"akadályoztatják. Ezen akadályt czélszerü, az útak minőségéhez alkalma­zott szerkezetű szekerek, vagy kocsik használata által kevésbbé érezhetővé tehetni. Felszóllttatnak tehát hazánk iparosai, hogy a’ mennyiben olly alkatú szekereket, vagy kocsikat tudnának feltalálni, mellyek a’ hazánkbeli útakon postai szántásokra czélirányosabban hasz­náltathatnának, mint az eddigi postakocsik, azoknak tervraj­zait akár közvetlenül, akár pedig a’ főpostaigazgatóságok és postahivatalok utján mielőbb a’ földművelési, ipar és kereskedé­si ministeriummal közöljék. A’ gyors vagy málhapostákhoz használandó kocsik, vagy szekerek kellékei következendők: 1. hogy bennök legalább három utazónak, és egy posta­vezetőnek kényelmes ülése legyen; 2. hogy az ülések egészen fedve, és az idő viszontagsá­gai ellen tökéletesen védve legyenek; 3. a­ postavezető ülése úgy legyen alkalmazva, hogy az, az útra, kocsisra, és átaljában a’ szállításra felügyelhessen; hogy tehát a’ vezető mindig előre, de nagyobb alkalmatlanság nél­kül hátra is nézhessen; 4. hogy ezen kívül a’ postakocsisnak illése legyen, melly azonban fedetlenül is maradhat; 5. hogy a’ levélcsomók, és más nyalábok fevételére mint­egy 8—12 köblábnyi szekrénnyel (ládával) ellátva legyen, mellyhez az utazók háborgatása nélkül minden állomásnál kön­nyen hozzájutni, ’s abba a’ levélcsomókat elrakni lehessen, és hogy ezen szekrény úgy legyen szerkezve, hogy abban a’ le­vélcsomók és nyalábok bár minő tartós essőzések alatt is meg ne ázzanak; 6. hogy ezen szekerek minél könnyebbek, azaz aránylag kevesebb előfogattal könnyen vontathatók; 7. az útközbeni igazítások és javítások kikerülése végett minél tartósbak, és 8. minél biztosabbak legyenek, azaz netalántáni rablók általi megtámadás esetében annak szekrényei ’s ládái egy kön­nyen fel ne törettethessenek; 9. hogy könnyen fel ne dűljenek, végre 10. hogy rugókon feküdjenek, és csinos külsejüek legye­nek. — Egyébbiránt óhajtandó, hogy a’ tervezők rajzaikhoz, a’ mennyiben szükséges részen, mind az egyes részekhez hasz­nálandó anyagokra, mind pedig az egész kocsinak, és főbb részeinek mértékére, valamint arra nézve is írásbeli felvilágo­sítást függesszenek, elfogadnák-e, és mi árért a’ tervezett ko­csiknak készítését. — Budán jun. 26-án 1848. A’ postaigazgatóság. Az országgyűlési szállások öszeiratása, ’s azoknak az or­szággyűlés tagjai közt leendő kiosztása ministerileg lévén rám bízva, Pest háztulajdonosait és lakóit felszólítom, hogy a’ házan­ként történt összeíráskor bár­mi okból be nem irt, üres, vagy általok nélkülözhető lakrészeiket nálam írassák be, ’s önkényt adják át országgyűlési szállásnak; nehogy az 1844. ll.törvény­­czikk 9- és 16-dik $$-ban megirt kényszerítő rendszabáshoz le­gyek kénytelen nyúlni. Az országgyűlés érkező tagjait pedig figyelmeztetem; mi­ként szállásuk iránt nálam folyvást intézkedhetnek, mivel már eddig 300-nál több áll üresen. Lakásom színháztér 3-ik sz. 2-ik emeletben. Ministen tanácsos Farkas János m. k. delkezést vél teendőnek. Mit a’ kir. és rr. egyértelmüleg elfogadván, s az ismeretlen érintett t. czikket az eredetivel egybevetvén, a’ kor­mányszéket ennek szellemébeni gyors és erélyes rendelkezésre utasí­tották. Ezután gr. Teleky D. az országgyűlés jegyző- és irományköny­vek kinyomatását hozta­­ szóba, felszólítván az elnökséget, tétetettek-e kinyomatásuk iránt lépések ? Minek következtében kijött, hogy sem az ideji, sem a’ múlt országgülési jegyző-és irománykönyvek kinyomatva, sőt még kiegészítve sincsenek. A’ szükséges intézkedések megtételére az elnökség jön megbízva. Kormányzó ö­nmaga kijelentvén, hogy az unio-törvényczikk szen­tesítve leérkeztéig országos ülések tartatni nem fognak, az ülés el­oszlott. (Kolozsv. Híradó.) ________________ %" Belföld. Erdélyi országgyűlés. A­ junius 23-ai 11-dik országos ülésben jegyzőkönyvolvasás után gr. Bethlen Farkas, küküllőmegyei egyik követ, ámbár tudja ’s­­ méltá­nyolja a’ rt. azon határozatát miszerint az országgyűlés folyama alatt a' szentesítendő unió-törvényczikken kívül más tárgyat felvenni nem szándékoznak, most kapott utasítása nyomán, egyfelől, mert az úrbéri tartozások megszűntek, 's munkásokat vagy fel­ben és harmadában vál­lalkozókat uj polgártársaink közül nem kaphatni, másfelől, mivel csak­nem egész országunkban szárazság uralkodik, minek igen könnyen szükség és éhenhalás lehet következése: a’ ministeriumot magtárak fel­állítása iránt megkéretni indítványozván, elnök ő­rmaga és gr. Teleky D. előadásai értelmében mint egyenesen közigazgatási tárgy, a’ királyi kormányszékhez tétetett át. Ezután a’ kormányszék megjelenvén , két rendbeli iromány ol­vastatott fel; egyik fenséges főleg István szeretetett nádorunk kir. helytartói leirata, melly mellett a’ jul. 2-ki budapesti hongyülésre kül­dendő követek képviselet alapján választásáról szóló t. czikk szentesít­ve leküldetik; másik: a' ministerium Erdély törvényhozásához intézett irata aláírva a’ ministerelnök és valamennyi minister által. Mindkettő zajos örömmel fogadtatott, ’s éljen­nek és kardcsörtetésnek, főként­­ főherczeg nádor ő fensége a’ ministerelnök és Kossuth nevénél, vége hossza nem volt. Kormányzó ő nmaga előadó, miszerint miután a’ kir. és rr. az iménti királyi helytartói leirat azon rendeletének , miképp a’ függőben levő vagy netalán még eligazításra váró tárgyak a’ jövő közös országgyűlésre halasztassanak , már eleve eleget tettek, kéziratra adá­sát ’s bővebb tárgyalását nem tartja szükségesnek, hanem a’ ministe­rium iratával együtt kedves tudomásul vevén, a’ mellékelt t. czikknek t. hatóságonkénti kihirdetése ’s életbe léptetése iránt haladéktalan ren­A’ kolozsvári Híradó következő a’ jelen körülményekben figye­­lemre méltó nyilatkozatott közöl: „Románok­­ ő felsége imádott feje­delmünk , ’s már most magyar királyunk, megerősíti az unio­ törvény­­czikkelyt; láttuk az erről szóló értesítést nagyméltóságu főkormányzónk gr. Teleki József ur tulajdon keze aláírása és hivatalos pecsétje alatt. Az unió tehát már nem csak óhajtás, hanem valóság. Felséges ki­rályunk , ki atyai gondjait, törekvéseit minden hiv alattvalói boldogitá­­sára faj- és nyelvkülönbség nélkül egyformán kiterjeszti, követeink által elébe terjesztett ismeretes tartalmú kérelmünk vétele után is ro­mán ajkú hiv alattvalói boldogitását úgy találta szilárdabb alapra állít­hatónak, ha Erdélynek Magyarhonnali egyesítését, a’ más , e’ honi há­rom nemzet közkívánata szerint legfelsőbb akarata hozzá járultával megszentesiti. Románok! hőn szeretett kedves rokonunk ! Ti, kik sze­retett honunk (a’ régi Erdély) népességének két harmadát teszitek, ti kik engedelmes, jámbor, ’s szelíd jellemetekről híresek vagytok, t­ kik­nek jelesen a’ mivelt rendbéli nagy része Balásfalván május 15-kén az esküt­ő felsége, s a’ dicsőségesen uralkodó habsburg-lotharingiai ház iránt, eddig is mindig is szentül megőrzött hivségre ’s ragaszko­dásra az isten és világ színe előtt szent áhítattal és innepélyesen letet­tétek , és abba azt is belefoglaltátok , hogy eddig , ha­bár méltatlanul, nélkülözö­tt politikai nemzeti jogaitokat békés és igazságos uton fogjá­tok keresni és követelni, hajoljunk meg mindnyájan kedves rokonunk szeretett királyunk , és jó atyánk akarata előtt, irtsunk ki sziveinkből minden itt ott netalán volt ellenszenvet az unió irányában, nyújtsunk baráti kezet a’ magyar nemzetnek a’ szabadság egyenlőség és testvéri­ség alapján azon teljes bizalom fejében, hogy azon hős nemzet is, melly népünknek az urbériség járma alól önkéntes felszabadítása által olly nagy áldozatot tön , ugyan azon három jelszó alapján fogja mél­tányolni nyelvünk, vallásunk és nemzetiségünk iránti igényeinket és jogviszonyainkat, ’s nem fogja szem elől téveszteni sem azt, hogy a’ már egygyé vált hazában három millión felüli román ajkú polgártársai segítségére számíthat, kik készek lesznek vagyonukat, ’s életüket a’ közhaza oltárára tenni, sem azt, hogy e’ hazát még nagyobb számú ke­­letbéli románok veszik körül, kiknek rokonszenvét csak úgy nyerhetik meg a’ magyarok, ha nemzetiségünket, nyelvünket igéretek szerint tiszteletben tartandják; bízzunk szeretett véreink! felséges királyunk igazságszeretetében, fenséges nádorunk lovagiasságában egyenességé­ben , és budapesti tisztelt ministeriumunk loyalitásában , annak minden egyéniségei szilárdságában, ’s ismeretetes jellemeik őszinteségében; és ezen bizodalmunk nyomán éltessük kebleinkben azon hitet, hogy ba­­lásfalvi kérelmünk pontjai teljesittetni fognak. Nyújtsuk baráti jobbun­kat szász polgártársainknak is , szólítsuk fel őket egyetértésre, felejt­sük régi, de méltó fájdalmunkat azon feltéttel, hogy ők is adott paro­­lájokat az igaz egyenlőség és testvériséget szentül megtartandják ’s a románokat többé igazságtalanul nyomni nem kívánják. És igy , uraim! kiáltsuk mindnyájan egy szívvel és lélekkel: éljen forrón szeretett ki­rályunk 5-dik Ferdinánd! éljen az unió! éljen és virágozzék a’ buda­pesti felelős ministerium! Lemény János, fogarasi püspök; Fekete János, kolozsvári görög egy. lelkész és esperes; Füle Mózses, iskolák igaz. és esperes, ifj. Moga János , esperes és hitanár; Pannovics János, esperes és józsefvárosi lelkész; Bodilla Péter, esperes és nagyszebe­ni lelkész; S. Dunka Illyés , k. kincstári levélkiadó ; soosmezei Vajda Gábor, főkorm. írnok; Pap Balázs, k. kincstári gyakornok; Dunka Ká­roly , k. kincstári gyakornok ; Arszenia János, gurarui lelkész ; S. Dun­ka Pál, k. kincst. fog- és ns. alsófejérmegyei t. biró; Penes Ábrahám Miklós, ügyvéd; Penes Ábrahám, k. kincs. gyak.; Popovics Servián, ügyvéd; Folyovits Demeter, k. kincst. írnok; Pintye Péter, k. kincst. írnok; Pintye Samu , kincst. gyakornok; ifj. Móga János, kincsári gya­kornok.“ Több követválasztási tudósításaink érkeztek, mellyekből ez­út­tal csak az eredményt közöljük: Aradmegyében: a’ világosi kerületből Fábián Gábor; a’ kisjenőiből Simonyi Lajos; a’ pécskaiból Szőke Károly; a’ buttyiniból Urbán Gyula; a’ marosnémetiből Szerb Tiva­dar; a’ sz. annaiból Malek Ferenc­z. Krassóban: a’ lugosi és facséti kerüetből: Murgu Euphim; a’ nagyzorlencziből :Vlád Alajos;a’ bogsáriból : Joanneszko István. Jászkunságban a’ karczagi kerületből: Pap Móricz; Be­­rény városa részéről előbb Kossuth Lajos választatott, de ki a követséget el nem vállalván, újabb választás utján Ilcsy János választatott el. Halasról: ifj. Góz­on Imre; Szabadszállási kerület­ből: N­a­g­y K­á­r­o­l­y. Marmarosban: a visói kerületből Mihályi Gábor; a’ szigetiből: Szaplonczay József; az ökörmezőiből S­e 1­e­v­é­r El­e­k; a’ kaszóiból Mánn József; a’ husztiból Asztalos Pál. Szakolczáról: Vagyon Antal. Hajduvárosokból: nánási kerületből: Molnár György; szo­­boszlóiból: Kovács Miklós. Zemplénből. A’ megye nyolcz kerületében folyó hó 24-én történt meg a’ képviselők választása. Az újhelyi kerületben , Kazin­czy Gábor; a’ helmecziben Sennyei Pál; a’ megyaszaiban Lónyai Gábor; a’ liszkaiban Szirmai Ödön, a’ módiban 21

Next