Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
A - Aczél Zsigmond - Aczél - Adam - Adam Henrik - Adam Jakab - Adamer János - Adamovits Sándor - Adamscheck G. - Adámi Samu
Aczél Ádámi dombormívű díszoklevelek, továbbá a József és Frigyes királyi herczegek, Izabella királyi herczegnő, Bánffy Dezső báró, Vojnits István báró, Várossy Gyula kalocsai érsek, Edelsheim Gyulai gróf és Tisza István gróf miniszterelnök részére készült bőr díszoklevelek. Az eddig több mint 200 díszoklevelet készített. A zombori országos háziipari kiállításon 1907-ben díszoklevelet, a temesvári országos háziipari kiállításon 1908-ban ezüstérmet nyert, ugyanez évben a szabadkai országos iparkiállításon megkapta az egyetlen ezüst koszorút arany szalaggal, a miskolczi országos háziipari kiállításon 1911-ben pedig aranyéremmel tüntették ki. Egyéb kitüntetései: ezredéves kiállítási díszérem, szerb királyi Takova-rend és perzsa nap- és oroszlán-rend. Borovszky Samu dr.: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. Budapest, (1910.) II. k. 484. 1. — Nemzeti Szalon Almanach. Budapest, 1912. 147, 223. 1. és a művész közlése nyomán. Aczél Zsigmond, festő, szül. 1859 márcz. 15-én Kunszentmiklóson. Tájképfestőnek készült és Ligeti Antal, majd Kelety Gusztáv voltak mesterei. Az akkoriban a kezdet nehézségeivel küzdő mintarajziskola azonban nem elégítette ki és Münchenbe ment. Itt leginkább genreképeket festett, melyek gyorsan vevőre találtak. Később Párisba ment, a műtermek és múzeumok levegője azonban korán aláásták egészségét, s orvosi tanácsra hosszabb időre abba kellett hagynia a festést. 1904-ben részt vett Budapest székesfőváros Budavár 1849-iki visszafoglalásának megfestésére kiírt pályázatán. Jelenleg Újpesten lakik és czigány-, valamint parasztgenreképek festésével foglalkozik. Számos arcz- és életképe van magántulajdonban. Kiállításokon igen ritkán szerepel, önéletrajzi adatok: Aczél, 1. Atzél, Adam, rajzoló. Egyetlen ismert műve: Egy nyári lak és környéke Hantán, Veszprémben; ívrét nagyságú kőnyomat, sárga alapnyomással. Természet után rajzolta Adam, kőre metszette Sandmann. AzÉletképekéhez kiadta Frankenburg Adolf 1845- ben. Tört. Képcsarnok grafikai gyűjteménye, Budapest. Adam Henrik, német építész, szül. 1839 márcz. 18-án Dierbachban (Bajorország), meghalt 1905 január 29-én. Münchenben tanult és később Bécsben telepedett le. A. tervezte és építette egyebek közt Csáky Vidor gróf pozsonyi palotáját és a nagykanizsai városházát. Thieme—Becker: Alig. Lexikon der bildenden Künstler. Leipzig, 1907. I. 63. 1. Adam Jakab, osztrák rézmetsző, szül. 1748 okt. 9-én Bécsben, megh. 1811 szept. 16-án ugyanott. A XVIII. század végén s a XIX. elején állandóan Bécsben működött. Számos rézmetszete ismeretes, melyek jelentékeny részét a bécsi Artaria adta ki. Metszetei között több magyar és magyar vonatkozású arczkép van. Kazinczy Ferencz munkáji. Pest, 1816. VIII. k. — U. az: Pályám emlékezete. Tudományos Gyűjtemény, 1828. XI. 76. 1. — Nagler, G. K.: Neues allg. Künstler-Lexicon. München, 1835. I. 15. 1. — Szendrei János dr.: A magyar viselet történeti fejlődése. Budapest, 1905. 194. 1. — Tört. Képcsarnok grafikai gyűjteménye, Budapest Adamer János, érezöntő. Művei közül ismeretes a bazini rk. templom egyik harangja, mely 1693-ban készült. Gerecze Péter dr.: A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Budapest, 1906. 649. h. Adamovits Sándor, szobrász, szül. 1878 nov. 3-án Hódmezővásárhelyen. Iskoláit szülővárosában végezte, 1906-ban pedig Brüszszelbe ment, hol a képzőművészeti akadémián Charles Van der Stepen, Victor Rousseau és Paul du Bois vezetése alatt tanult. Az akadémián 1910-ben három művéért Lipót király nagy díszes érmével tüntették ki. Bejárta Belgiumot, Németországot, Hollandiát, Francziaországot és Angliát. 1911-ben hazajött s Hódmezővásárhelyen telepedett le. Jelentékenyebb művei: Fizikai és erkölcsi szenvedés, Szent ének és a Beteg gyermek. Vásárhely és Vidéke. 1911 febr. 24. és Adamovits Döme hódmezővásárhelyi görög keleti tanító úr szíves közlése. Adamscheck G., rézmetsző. A XVIII. század második felében Bécsben működött. Számos magyar tárgyú rézmetszete ismeretes. Decsy Sámuel: A magyar szent koronának és az ahoz tartozó tárgyaknak históriája cz. műve (Bécs, 1792.) rézmetszetű tábláit is nagyrészt ő készítette. E metszetek közül legnagyobb gonddal a XXXV. tábla készült, mely egy magyar királyi nemes testőrt ábrázol s a következő felirattal bír: »A K. testőrző nemes Magyar Sereg Gála forma ruhájában.« Jelzése: G. Adamscheck fee. Ezenkívül tőle valók a Pest, Pozsony, Nyitra, Komárom, Bars, Hont, Nógrád, Bács, Sopron, Győr, Vas, Zala, Fejér, Veszprém, Somogy, Tolna, Baranya, Szepes, Sáros, Zemplén, Abaúj, Gömör, Borsod, Heves, Szabolcs, Bihar, Szatmár és Arad vármegyék koronaőrző nemes seregbeli vitézeinek képei. Valószínűleg ő metszette az I., V., XXXIV., XXXVII. és XXXIX-ik táblákat is. Művészet, 1905. 137. 1. — Szendrei János dr.: A magyar viselet tört. fest. Budapest, 1905. 204. 1. Adámi Samu, ötvöslegény. A XVIII. század második felében Beszterczebányán született. Az ötvösséget 1780—1786-ig Kassán Schuller Károly Jánosnál (1. o.) tanulta. Mihalik József: Kassa v. ötv. tört. Budapest, 1900. 327. 1. 4