A magyar nyelv értelmező szótára 2. E-GY (Budapest, 1960)
F - fiatal - fiatalasszony - fiatalember - fiatalít
fiatal 806 impresario sietett helyreütni a fiascot világhírű akrobatái mutatványaival. JÓK. fiatal mn és in I. mnore,abb 1. Életkorának v. növekedésének, fejlődésének kezdeti szakaszán már túl, de még teljes kifejlődése előtt levő (ember, állat, növény). — fiú, leány; — hagyma, hajtás. — liba, oroszlán. Amíg az ember —, könnyen bírja a fáradalmakat. □ Könnyelmű fiatal emberek . . . élvezték az élet örömeit. Eöth. Kopasz sziklák zugában egy rózsaszín barackfa állt... magában és nagyon fiatalon. Kat. Fiatal lány volt, ám ölbe ejtett Szemmel már úgy ült, mint dús terhű nő. Tóth || a. (biz) Erejének teljében levő, az öregedés jeleit nem mutató. Mi az a 30 év ? Maga még —. 4—5 éves — fák. || b.—abb: a) akinél kisebb kort elért, nem olyan öreg; ifjabb ; a —abb testvér. Egy évvel —abb nálam.; b) (személynévvel) (nép, Írod) az azonos nevűek közül az, amelyiknek kisebb a kora ; ifjabb ; ajabb Dumas; úlabb Kovács, K. öccse v. fia. 2. (nép) (Személynévvel v. rangot, címet, foglalkozást jelölő névvel:) az azonos nevűek, egy helyen azonos foglalkozást űző személyek közül az, amelyik mellett egy idősebb (gyak. fontosabb) ilyen vki is van. A — béres, kocsis; a — Kovács ; a — nagysága. 3. amely állapot, foglalkozás első szakaszában levő (s ezért gyak. e téren tapasztalatlan, járatlan, ügyetlen) (személy, ritk. állat). ~ háziasszony, — gyalus; — házas: nem régóta nős (férfi) ; ~ házas korában: nem sokkal nősülése után; ~ házasok: nem régóta h.; ~ házas korukban: nem sokkal házasságkötésük után; —pár; — repülő. Ötven éves, de — régész. □ A kis asztal mellett egy ifjú s egy lyányka. Fiatal pár, nem is a múlt időt hányja. Pét. Emlékszel-e, mikor még fiatal házas korunkban együtt éltünk a szegény, boldogult édesanyámmal? Mi K. Fiatal újságíró voltam akkoriban s emberségesen megfizettek. Móka II a. Rövid életre, létre visszatekintő, nem régi (dolog). — bor, újbor; ~ demokráciánk. Az állam — hadserege. A röplabdázás nálunk — sport. Az általános iskola — intézménye kiállta a próbát. || b. (átv, biz) Még — az idő: korán van még (vmihez fogni, kül. elmenni ahonnan). 4. (vál) Életerővel, lelki frisseséggel, lendülettel, fogékonysággal teli. Az ősz tudós ma is —. Aki hisz a népben, — marad. □ Vénen, násztalanul, szegényen . . . Én mégis csak fiatal vagyok. Ady || a. (ritk, rosszalló) Mérték, józanság, önismeret nélküli, öntelt v. kapkodó, hebehurgya. — daru . — óriás ■*; ~ titán. Mennyire — még ez a költő! Okosan viselkedj, nehogy megszóljanak, hogy nagyon — vagy. □ A fiatal óriások hencegnek és beszélnek. JÓK. 5. ~ vmihez, vmire: testi v. szellem fejletlensége, éretlensége, ill. tapasztalatlansága miatt nem alkalmas. Ehhez a munkához még túl. □ Dalos Eszti szép leány volt, de árva. Fiatal még a mezei munkára. Ar. II a. (argó) (Vállveregető, lekicsinylő haszn.) alkalmatlan, nem megfelelő, kevés. Maga nekem nagyon — ; ahhoz maga —. 6. Fiatal személyhez tartozó, rá valló, jellemző. ~ elme; — kor; — éveiben -. ~ éveit tanulásban töltötte. □ A szerelem szelíd Érzésit ki ne zárd, míg fiatal korod Boldog csillaga tündököl. Berzs. Valamelyik pajzán menyecske . . . egy hógomolyát gyúrt és megdobta vele a vicispánt, aki fiatal korában udvarolt neki. Mik. || a. Fiatal személyekből álló. ~ csapat, sereg. (Irodt) A — Magyarország: az 1840-es évek radikális fiatal íróinak csoportja. II. mt. -ok, -ja (rendsz. tbsz-ban) Fiatal férfi v. nő, ifjú. —Öregje—ja. A —ok lapja. Ma már a —ok is részt vesznek a politikai életben. Az öregek kártyáztak, a —ok táncoltak. □ A város egyik legcsinosabb fiatalja. Tol. A fiatalok játszanak itt délutánonként, de leginkább csak ünnepnapon. Nagy |a. A —ok: fiatal v. ifjú házasok, fiatal pár a családban. Hogy vannak az ok? Ö: munkás—, paraszt—, fiatalasszony [l-а] fn Nemrégen férjhez ment (fiatal) nő, menyecske, ifiasszony. □ A fiatalasszony ura vállára lógatta kis, sápadt fejecskéjét. Gele. Manya fiatalasszony, a férje kisfizetésű magánhivatalnok. Nagy || a. (nép, biz) (Megszólításként.) Tud-e már főzni, —? Mit csinál, —? fiatalasszonyos, fiatalember [t-e] f 1. Fiatal férfi, —ek és lányok énekeltek az úton. □ A sűrű fekete hajú, olajbarna arcú fiatalember sokat szenvedett a gyomrával. KüNCZ Tatáréknál egy-egy délután tíz, tizenöt fiatalember is összeverődött. Ко. || a. (tréf, gúny) (Fiatal férfinak lekicsinylő, fölényes megszólítása.) Nézze, —! Azt jól elintézte, —. Mit akar itt, ~? 2. (ritk) Nőtlen (fiatalabb) férfi. Tudjátok is ti, —ek, mennyi gondja van egy családapának! fiatalemberes. fiatalít ige -ott, -son; -ani 1. ts (ritk) — vkit, amely elöregedett személy szerveinek, külnemi szerveinek a működését serkentve, az illetőben a fiatalság érzését igyekszik kelteni. Hormonokkal —ja a pácienseit. || a. ts (Mezőg) (Fát) ágainak levágásával arra késztet, hogy új hajtásokat hozzon, —ani kellene már ezeket az almafákat. 2. ts (tárgy nélkül is) Fiatalossá, erősebbé, frissebbé, üdébbé tesz vkit. A pihenés —. A sport —ja az embert, fiatalít