P. Kiss Károly: A szénkönenyek égése chlorgázban (Értekezések a természettudományok köréből, 12/7., 1882)
ÉRTEKEZÉSEK A TERM. TUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. A III. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL SZERKESZTI SZABÓ JÓZSEF OSZTÁLYTITKÁR. A szénkönenyek égése chlor gázban. P. Kiss Károlytól. (A III. osztály ülésén 1882. május 15-én beterjesztette Than K. r. t.) BEVEZETÉS. Czélom volt a különféle szénenytartalmú vegyületekből leválasztott szenek physikai és chemiai sajátságait megvizsgálni. Vizsgálódásaim folyamán azonban kénytelen voltam ezen kitűzött czélomtól kissé eltérve, egy ezen munkálatial alkalmával talált vegyület megvizsgálására és sajátságainak tanulmányozására fektetni a fősúlyt. Azon feltevésre, hogy »talán a különböző vegyületekből leválasztott szenek is különbözhetnek egymástól sajátságaikban«, a természetben előforduló szenek — gyémánt, graphit, alaktalan szén, — elütő tulajdonságai vezettek. Kitűzött czélom megoldásánál oly vegyületeket kellett választanom, melyekben egy, vagy több parány széneny van, s amelyekből egyszersmind könnyű módon és lehetőleg tisztán nyerhetni szenet. Ilyennek gondoltam a széndioxydot, a szénsavas sókat, az aethylent, a benzolt, a methant, és a terpentinolajat. Ezen felsorolt vegyületek közül a széndioxyd és methán egy-, az aethylen két-, a benzol hat-, a terpentinolaj pedig tíz parány szénenyt tartalmaz, s ezen vegyületek egyszersmind a legkülönbözőbb physikai és chemiai sajátságokat is mutatják. Hogy a széndioxydból szenet állíthassak elő, e czélra különböző módszereket használhattam volna. Próbáltam szá- M. tud. akad. ért. a term. tud. ker. 1882. хп. 1. 7. sz.1