Magyar Belorvosi Archivum 44. Supplementum (1991)

1991 / 1. szám - Ba János dr.: A laktáció gátlása Bromokriptin (Richter) tablettával

MAGYAR BELORVOSI ARCHIVUM A MAGYAR BELGYÓGYÁSZ TÁRSASÁG LAPJA JOURNAL OF THE HUNGARIAN SOCIETY OF INTERNAL MEDICINE XLIV. évfolyam * Supplementum 1991. 1 szám Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ, Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály A laktáció gátlása Bromokriptin (Richter) tablettával DR. BA­JANOS Abstract Összefoglalás A szerző a Bromokriptin—Richter tab­lettát alkalmazta 58 esetben, részben a tejszekréció primer, részben szekunder gátlására. A tejelválasztás visszaszorítá­sa minden esetben sikerrel járt. A ha­tást a szerző az emlők aktivitását mérő score alapján is értékelte. A terápiát a nők jól tűrték, különösebb zavaró mér­tékű mellékhatás nem jelentkezett, az uterus involutiója zavartalan volt. A szerző nem látott különbséget az évek óta használatos Parlodelhez viszonyítva. M a, J.: Inhibition of lactation with Bro­­mokryptin (Richter) tablet The author applied Bromokryptin— Richter tablets in 58 cases partly for the primary partly for the secondary inhibiton of milk secretion. The inhibi­tion of lactation was successful in each case. The effect was evaluated also on the basis of the score measuring the activity of the mammas. The therapy was well tolerated, no side-effect of especially disturbing rate was found, the involution of the uterus was undisturbed. The author failed to observe difference as compared to the Parlodel used for several years. Az emlőmirigyek működését számos hormon, közöttük az ösztrogének, a progeszteron, a prolaktin, a kortikoszteroidok, az oxytocin, a placentáris lactogen stb. szabályozza [1]. A gyermekágyi tejelválasztás három fontos fázisa: a mammogenesis, a lactogenesis és a galactopoiesis döntően szintén hormonális reguláció alatt áll [2] s az utolsó két fázis legfontosabb hor­monja a prolactin. A puerperális tejszekréció megindulásának mechanizmu­sa pontosan még nem ismert. A prolactintermelődés centrális szabályozása a hipotalamuszból kiinduló, hipofízisre irányuló gátló stimulusok révén ér­vényesül a dopaminerg receptorokon át. Élettani körülmények között a do­­pamin regulálja a prolactin elválasztását; az emlőbimbó idegi impulzusai gátolják a hipotalamusz dopaminszekrécióját, s így a szoptatás kezdetén a prolactintermelődés hirtelen megnő. A humán prolactint 1970-ben izolálták és különítették el a növekedési hor­montól [3]. A RIA-val való meghatározás elterjedése tette lehetővé élettani szerepének pontosabb megismerését. Miután bebizonyosodott, hogy szabályo­zására döntően a gátlás jellemző, s hogy a legfőbb antagonista a hipotalamusz tuberoin fundibularis neuronjaiban termelődő dopamin [4], kézenfekvővé vált, hogy dopamin-antagonista szerekkel gátolni lehet a prolactin szekréció­ját, és hogy pl. dopamin-antagonista gyógyszerek mellékhatása lehet a hy­perprolactinaemia [5]. Az ablactatiót számos szülészeti és gyermekgyógyászati komplikáció indo­kolhatja. Régebben e célra emlőpressziót, diuretikumokat, a folyadékbevitel megszorítását, később ösztrogéneket és sztilbeneket vagy gesztagén-androgén Richter Gedeon Vegyészeti Gyár terméke Magyar Besorv, Arch. 44. Suppl. 1—4. 1991.

Next