Dr Scheitz Pál: A magyar chemiai folyóirat 16. melléklet (1911) - A minőségi chemiai analizis módszerei
Előszó
ELŐSZÓ. A magyar chemiai irodalom a „Természettudományi Társulat“ páratlan áldozatkészsége folytán az utóbbi években oly rohamosan fejlődött, hogy ma már majdnem teljes magyar chemiai szakkönyvtárral rendelkezünk. A chemia egyes ágai közül azonban a minőségi chemiai analízist irodalmunkban csak kisebb terjedelmű munkák tárgyalják és így az analitikai chemiával tüzetesebben foglalkozók a külföldi irodalomra vannak utalva. Ezen a hiányon akartam segíteni és sok évi laboratóriumi tapasztalat indított arra, hogy a chemiai analízis módszereit és mai állását részleletesebb munkában állítsam össze. A chemiai analízis az utóbbi években sokat fejlődött és fejlődését elsősorban is néhány kémszernek köszöni, melyek új irányba terelték. Ilyen kémszerek pl. a hydroxylaminchlorhydrát, hydrazinsulfát, hydrazinchlorid, hydrogénperoxyd stb. Ezeket a készítményeket rég ismerik ugyan, minthogy azonban megszerzésük nehéz volt, hatásaikat is csak néhány év óta tanulmányozták. A munka beosztása a következő: Rövid bevezetés után a chemiai hatásokat, a cserebomlást, az oxidácziót és a redukciót ismertetem részletesen, számos példával és lehetőleg sokféle eshetőségre kiterjeszkedve. A hydrolites bomlás szintén a chemiai hatások közé tartozik, ezt azonban czélszerűbbnek láttam rövid elméleti fejtegetés után, külön fejezetben tárgyalni. Az ionelmélet alapján a chemiai analízis számos reakcióját kielégítően magyarázhatjuk, ezért az ionelméletnek idetartozó fejezeteit röviden leírtam. Munkámban azonban az ionegyenleteket teljesen mellőztem, mert az ionegyenletek egymagukban nem adnak hű képet a reakczió lefolyásáról; például a Mn '-1-2(OH'),Mn(OH)2 és Mn'-1-2(OH')szó Mn(OH)2