Magyar Gazda, 1842. július-december (2. évfolyam, 53-104. szám)

1842-09-15 / 74. szám

MAGYAR GAZDA KIADJA MÁSOD ÓV. Pesten, September­ likén 1842. *5*41. SZIKIH. TARTALOM : T­rágyakészítés. — Pium desiderium egy gazdaságos utazói casinó életbe léptetésére. (Nagy Elek). — Szegnélküli patkolás. (Dr. Abuy). A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Trág­yakészítés. Noha e’ tárgyról már gyakran szólottak lajt­­jaink, mind a’ mellett nem tartóztathatjuk magun­kat időről időre ismételni figyelmeztetésünket, an­­nál inkább, minthogy sajnosan kell tapasztalnunk, miszerint gazdáink nagyobb része folyvást örömes­­teb­b foglalkozik új gazdálkodási módok és rendsze­rek összeférczelésével, mintsem azzal, mi e’ rend­szerek alapja, t. i. a’ trágyával. Ez az alpha és omega minden okos gazda gondjai közt, mert annak elegendő létével, ’s illő elkészítésével szoros kap­csolatban áll minden vállalata, ’s annak sikere. — Annyi trágya, mi a’ földnek jó karban tartására elég, annyi marha, mi e trágyát előállítja, ’s föl­deink jó mívelését feltételezi, s annyi takarmány, mi házi állataink illő kitartására elegendő , azon kör, mellyben a’ gazdaság philosophiája forog, s mellynek zárköve a’ trágya.­­ De a dologhoz. A’ trágyakészítésnél mindenek előtt a’ trágya­vermek (fészkek, szarvasok) vonják magokra első­ben is figyelmünket. Sok a’ hiány, melly ezeknek eddigi alkotásánál mutatkozott. E hiányok okozák, hogy jó erős trágyára eddigelő olly kevesen tu­dsá­nak szert tenni. Mindennap látjuk, mikép a’ ma­joros cseléd az istállóból kihordott ganajt minden rend nélkül hányja a’ gyakran szerfelett mély, s hibás szerkezetű trágyavermekbe. — Az igy szét­szórva fekvő ganaj nagyon elpárolog, nagyobb nap­kőnél elveszti a’ növényi tápanyagot, s egész ter­mékenyítő erejét. — Ha a’ trágyaverem 4,5 — 6 láb mély, úgy a’ benne levő ganaj a’ lassankint ösz­­szegyülő eső- és héviztől elbontatván, egészen ki­­lugoztatik. A’ szalma fölelemzetlen lebeg a’ viz fö­­lü­letén, igy vitetik ki a’ mezőre is; illy állapotban pedig a’ termékenyítés czéljának meg nem felelhet. — Vagy, mint mondatott, minden rend nélkül há­nyatik a’ ganaj a’ verembe, egészen elhanyagol­va, úgy hogy egyik része elromolva, a’ má­sik egészen frisen, a’ harmadik pedig egy kissé fölelemzett állapotban fekszik egymáson, s épen igy minden tekintet s választás nélkül vitetik a’ mezőre. Ha már az illy részint fris, részint kevéssé fölelemzett, ’s még ezen fölül megromlott és pené­szes ganajból is álló trágyakeverék — a’bölcs ter­mészet átalános fölelemzési s forrási folyama alól kiragadtatva — ugyanazon egy mezőre kerül, kön­­­nyü megmagyarázni, miért hogy a föld legjobb meg­munkálása mellett is növényeink egyenetlenül kel­nek ki; itt nyomorult tekintetük van, amott buja foltokat képeznek és megdőlnek, magvaik egyenet­len és silány tartalmúak , sok mag egészen kima­rad , és a’ buja gyom (mellynek magvai a’ rósz és gondtalanul kezelt trágyával a’ szántóföldre is ki­

Next