Magyar Gazda, 1842. július-december (2. évfolyam, 53-104. szám)
1842-09-15 / 74. szám
MAGYAR GAZDA KIADJA MÁSOD ÓV. Pesten, September likén 1842. *5*41. SZIKIH. TARTALOM : Trágyakészítés. — Pium desiderium egy gazdaságos utazói casinó életbe léptetésére. (Nagy Elek). — Szegnélküli patkolás. (Dr. Abuy). A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Trágyakészítés. Noha e’ tárgyról már gyakran szólottak lajtjaink, mind a’ mellett nem tartóztathatjuk magunkat időről időre ismételni figyelmeztetésünket, annál inkább, minthogy sajnosan kell tapasztalnunk, miszerint gazdáink nagyobb része folyvást örömestebb foglalkozik új gazdálkodási módok és rendszerek összeférczelésével, mintsem azzal, mi e’ rendszerek alapja, t. i. a’ trágyával. Ez az alpha és omega minden okos gazda gondjai közt, mert annak elegendő létével, ’s illő elkészítésével szoros kapcsolatban áll minden vállalata, ’s annak sikere. — Annyi trágya, mi a’ földnek jó karban tartására elég, annyi marha, mi e trágyát előállítja, ’s földeink jó mívelését feltételezi, s annyi takarmány, mi házi állataink illő kitartására elegendő , azon kör, mellyben a’ gazdaság philosophiája forog, s mellynek zárköve a’ trágya. De a dologhoz. A’ trágyakészítésnél mindenek előtt a’ trágyavermek (fészkek, szarvasok) vonják magokra elsőben is figyelmünket. Sok a’ hiány, melly ezeknek eddigi alkotásánál mutatkozott. E hiányok okozák, hogy jó erős trágyára eddigelő olly kevesen tudsának szert tenni. Mindennap látjuk, mikép a’ majoros cseléd az istállóból kihordott ganajt minden rend nélkül hányja a’ gyakran szerfelett mély, s hibás szerkezetű trágyavermekbe. — Az igy szétszórva fekvő ganaj nagyon elpárolog, nagyobb napkőnél elveszti a’ növényi tápanyagot, s egész termékenyítő erejét. — Ha a’ trágyaverem 4,5 — 6 láb mély, úgy a’ benne levő ganaj a’ lassankint öszszegyülő eső- és héviztől elbontatván, egészen kilugoztatik. A’ szalma fölelemzetlen lebeg a’ viz fölületén, igy vitetik ki a’ mezőre is; illy állapotban pedig a’ termékenyítés czéljának meg nem felelhet. — Vagy, mint mondatott, minden rend nélkül hányatik a’ ganaj a’ verembe, egészen elhanyagolva, úgy hogy egyik része elromolva, a’ másik egészen frisen, a’ harmadik pedig egy kissé fölelemzett állapotban fekszik egymáson, s épen igy minden tekintet s választás nélkül vitetik a’ mezőre. Ha már az illy részint fris, részint kevéssé fölelemzett, ’s még ezen fölül megromlott és penészes ganajból is álló trágyakeverék — a’bölcs természet átalános fölelemzési s forrási folyama alól kiragadtatva — ugyanazon egy mezőre kerül, könnyü megmagyarázni, miért hogy a föld legjobb megmunkálása mellett is növényeink egyenetlenül kelnek ki; itt nyomorult tekintetük van, amott buja foltokat képeznek és megdőlnek, magvaik egyenetlen és silány tartalmúak , sok mag egészen kimarad , és a’ buja gyom (mellynek magvai a’ rósz és gondtalanul kezelt trágyával a’ szántóföldre is ki