Magyar Grafika, 1990 (34. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 1. szám
mos kiválóságával (Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Nagy Lajos, Krúdy Gyula). Mivel Tevant - szemben Kner Imre idegenkedésével - főként az élő irodalom alkotásai érdekelték, így ezek a nexusok hozzásegítették kiadói tematikájának jelentős átalakításához is. A következő évben (1912) - többek között - már Kosztolányi Dezső és Somlyó Zoltán kötetén is szerepel a Tevan kiadói jelzés. Az első kiadványok formai megoldásait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy majdnem mindegyiket az ízléses külső jellemezte. Szecessziós indulás (1909-1910) után bizonyos egyszerűsödés tapasztalható, amely finom, elegáns külsőt kölcsönzött a köteteknek. Ugyanakkor több kötet esetében az egyenetlen festékezés elrontotta a kedvező összhatást. Két könyvsorozat a tömegkönyv és a bibliofilia jegyében A Tevan-életmű legjelentősebb vállalkozásának két könyvsorozatot tekinthetünk. Tevan Könyvtár (1912-1922) Első könyvsorozata a modern magyar és külföldi irodalom alkotásainak népszerűsítését, illetőleg a nagy példányszámban jót, olcsót és mégis szépet elvet példázta. A sorozat célját a kiadó így hirdette: „A Tevan Könyvtár havonként három füzetet bocsájt a könyvpiacra, ügyelve arra, hogy úgy belső tartalma, mint külső kiállítása tekintetében az e nemű vállalatok közül kiváljék. Programjában felöleli a hazai és a külföldi irodalom legjavát.” Ezt a célkitűzést Tevannak maradéktalanul sikerült megvalósítania. Fontos kultúr-és irodalompolitikai tevékenységet jelentett, hogy a 213 számból álló sorozat füzeteiben főként a kortárs írók, illetőleg a „Nyugat” első nemzedékéhez tartozó költők (Ady Endre, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Nagy Lajos) művei, valamint a kor jeles külföldi szerzőinek (France, Hauptmann, H. Mann, Th. Mann, Strindberg) alkotásai kaptak helyet. Ízléses egyszerűség jellemezte a sorozati kötetek külső kiállítását. Az egységes formátumú (180x120) füzetek vajszínű borítólapján színes hullámvonalakból kialakított ovális keretben állt a sorozat neve, illetőleg a füzet sorszáma, alatta pedig a mű szerzőjének neve, a mű címe, műfaja és az ár megjelölése szerepelt (1. kép). A belső tipográfiai megoldás, a felhasznált anyag (papír, festék) azonban jóval elmaradt a tartalmi értékektől, ez azonban elsősorban a kiadási költségek csökkentésével magyarázható. A sorozat fogadtatása az olvasók körében kedvező volt, a Tevan Könyvtár füzetei hamar népszerűvé váltak, számos opusból második, sőt harmadik kiadást kellett készíteni. A folyóiratokban, napilapokban is - különösen az első, második évben - jó néhány méltatás jelent meg a sorozatról, s a recenzensek elismeréssel írtak Tevan kezdeményezéséről. Dicsérték a páratlanul nívós és artisztikus füzetes sorozatot, Tevan ízlését, szakműveltségét és irodalmi tájékozottságát. Jól érzékelteti ezt az alábbi megállapítás : A Tevan nevet, mint nagy dolgokra hivatott kiadó nevét fel kell jegyezni, ez a kiadó talán egész Magyarországon a legmerészebb vállalkozás hordozója ... rövid fennállás után immár a Tevan név márkát jelent..., mely egyértelműen bizonyította, hogy Tevan néhány év alatt a magyar könyvkiadás élvonalába került. 1. A Tevan Könyvtár egyik kötetének külső címoldala 40 MAGYAR GRAFIKA