Magyar Hírlap, 1971. november (4. évfolyam, 304-333. szám)
1971-11-25 / 328. szám
psM iHd[ 3 DTho ■MbV ,(3bo ünöjf 5 se 'Drn ,80AD'B ) ,* Megjelenik a hét minden napján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429-350, Terjeszti a Magyar Posta, 4. ÉVFOLYAM, 32 8. SZÁM POLITIKAI NAPILAP ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy Hónapra 25,5 forint, Előfizethető a lapkézbesítőknél, bármely postahivatalban és a posta hírlapüzleteiben, Külföldön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat kirendeltségei és bizományosai terjesztik. 1971. NOVEMBER 25. CSÜTÖRTÖK Ö " , ■ ........... Tój is d dí 3x sf 3V jj ja - te n a ö ? .dj| T9j Toj no o men flo senem év pe io Tanuló mesterek Gondoljuk csak el: a fiatal szakmunkás, aki napjainkban kapcsolódik be a termelésbe, még a legjobb erőben levő ,,derékhadhoz" tartozik majd az ezredforduló táján is. Abban a korban tehát, amely — a prognózisok szerint — már a kiteljesedett műszaki-tudományos forradalom időszaka lesz. A mai fiatalok olyan korban kezdenek, amikor a termelő munkafolyamatok jelentős részét még kézzel, puszta fizikai erőkifejtéssel végzik; az évek múlásával azonban egészen más korszakba jutnak el, amelyben a társadalom anyagi javait jórészt már automata gépsorok állítják elő. S ezeknek a gépsoroknak nemcsak a gyártása, hanem kezelése és karbantartása is magas fokú műszaki képzettséget igényel majd. Nagyszerű, mindemellett sok gondot felvető perspektíva ez! Sürgetően követeli, hogy a felkészülést már ma kezdjük meg, szorgalmazzuk a szakmunkások — közülük különösen a fiatalabbak - szaktudásának bővítését, lehetővé tegyük számukra folyamatosan, mintegy menet közben, új szakmai ágazatok elsajátítását - vagyis érjük el, hogy a mesterek tanuljanak. Hogyan állunk ezzel? Már másfél évtizeddel ezelőtt kormányhatározat született az ipari munkások szakmai képzésére és továbbképzésére. Elveiben és gyakorlatában ezt fejlesztette tovább két újabb, az idén kelt kormányhatározat is. Nem kevés, amit szakmunkásaink továbbképzésében eddig elértünk. Az utóbbi hat-nyolc esztendőt tekintve, évi átlagban mintegy 35 ezren végeztek továbbképző tanfolyamot, s ez amúgy „globálisan" meg is felelne a kívánt ütemnek. Ha azonban az iparágankénti elosztást tekintjük, kiderül, hogy a továbbképzést alapos, rendszeres formában csak a villlamosenergia- és a bányaiipar oldotta meg. A kohó- és gépiparban, ahol pedig a leggyorsabban valósul meg a korszerű gépesítés, a dolgozók számához viszonyítva jóval kevesebben vesznek részt a továbbképző tanfolyamokon. S áll ez több más iparágra is. Ha mindennek okait keressük, sajátságos jelenségekre figyelhetünk fel, így például arra, hogy a jelenlegi bérezési és ösztönzési rendszer mellett a munkások többsége nem érzi előnyösnek a továbbképzésben való részvételt, illetve a második szakma elsajátítását. S különösen nyugtalanító, hogy a vállalatok zöme mintegy megoldottnak tekinti a szakmai továbbképzést; műszaki fejlesztési tervei nem fejezik ki az igényt a korszerűen képzett szakemberekre. Csak a pilanatnyi érdeket tartják szem előtt: legyen emberük, aki úgy-ahogy kezelni tudja a gépet, jöjjön ki az év végi, minél kedvezőbb nyereségmutató. A többi, ami a holnap feladatainak ellátásához egyengetné az utat, számukra nem „akut" gazdasági szükségesség. Voltaképpen tehát mindegy nekik, hogy milyen szakmai és általános - műveltséggel rendelkeznek dolgozóik, a fő az, hogy „menjen a verkli". A kintornások korát azonban rég felváltotta az elektronikus zene. Távlati terveiket üzemeink is csak arra alapozhatják, aminek feltételeit ma megteremtik: a korszerű technikát értő, annak fejlődésével lépést tartani tudó munkásgárdára. Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, valamint kísérete szerdán délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Böjti János, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete, Kőmíves István, a fővárosi tanács elnökhelyettese, Pesti Endre vezérőrnagy, s a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Sztanko Todorov és felesége, valamint kísérete ezután a főváros nevezetességeivel ismerkedett. A városnézésre elkísérte őket Puja Frigyes és Böjti János. Tanulmányút a metróban Útjuk először az Örs vezér téri metróvégállomáshoz vezetett, ahol Hídvégi Károly, a Metró Budapesti Földalatti Vasút igazgatója köszöntötte őket. Innen egy szerelvényen a Deák téri végállomásig utaztak, ahol megtekintették a metró központi irányítótermét is. A Deák téri központban fejezték be a vendégek tájékoztatását, amelyet már a földalatti szerelvényen megkezdtek. A beszámoló felölelte a metró történetét, működését, valamint a legalapvetőbb számadatokat, nem feledkeztek meg azonban a tervekről, a továbbfejlesztés útjáról sem. Sztanko Todorov és kísérete már csak azért is nagy figyelemmel követte a beszámolót, mert Szófiában is egyre nagyobbak a tömegközlekedés gondjai: a világvárosivá fejlődő forgalom, a rohamosan szaporodó gépkocsik okozta nehézségeket — úgy döntöttek — földalatti vasút építésével kívánják áthidalni. Mint Todorov kíséretének egyik tagja elmondta: különösen sürgőssé teszi a földalatti építését, hogy a bolgár főváros „Ifjúság” nevű új lakónegyedét a terv szerint már metró fogja összekötni a városközponttal. — Szakembereink tapasztalatszerzés céljából ismerkednek Moszkva, Prága földalatti vasútjaival is — tette hozzá. — Ezért tanúsított különös érdeklődést Todorov elvtárs az önök metrója iránt. — A bolgár kormányfő elismeréssel nyilatkozott a látottakról és újabb sikereket kívánt az építőmunkához, az üzemeltetéshez. Felkeresték a vendégek a budapesti Bolgár Kulturális Központot, ahol Nino Nikolov igazgató és munkatársai adtak tájékoztatást az intézmény működéséről. A vendégek jártak a Balkantourist magyarországi képviseletének irodájában is, majd a Halászbástyáról és a Gellérthegyről gyönyörködtek a főváros panorámájában. Fook Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és felesége szerdán díszebédet adott Sztanko Todorov és fele(Folytatása a 2. oldalon) " Mi 33Szakadatlanul fejlesszük együttműködésünket. Koszorúzás a Hősök terén — Városnézés — Ebéd a bolgár kormányfő tiszteletére Losonczi Pál fogadta Sztanko Todorovot — Folytatódtak a tárgyalások Nőtt a szovjet állam ereje és nemzetközi tekintélye Koszigin beszámolója a Legfelső Tanács ülésén Bokor Pál, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Szerdán a moszkvai nagy Kreml-palotában megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka. Délelőtt tíz órakor külön-külön megnyitóülést tartott a szövetségi, illetve a nemzetiségi tanács, amelyen elfogadták a háromnapos ülésszak napirendjét. Ezután együttes ülés kezdődött, amelyen elsőként az ötéves népgazdasági tervről, majd az 1972. évi tervről szóló beszámolókat, végül a költségvetési beszámolókat hallgatta meg a Legfelső Tanács több mint másfél ezer küldötte. Az első két napirendi pontról Alekszej Koszigin miniszterelnök tartott referátumot. Jelen voltak az ülésen a szovjet párt és a kormány vezetői, köztük Leonyid Brezsnyev és Nyikolaj Podgornij, a szövetségi tanács képviselői. Maga Koszigin miniszterelnök a nemzetiségi tanács tagja. A miniszterelnöki referátum a tavaly befejezett nyolcadik ötéves terv eredményeinek értékelésével kezdődött. Koszigin hangoztatta, hogy a terv sikeres teljesítése egyben a szovjet állam gazdasági és katonai erejének, továbbá nemzetközi tekintélyének növekedését eredményezte. Már a nyolcadik ötéves terv is fő célkitűzéseinek egyikét a szovjet emberek életszínvonalának emelésében látta. Az SZKP XXIV. kongresszusának megbízásából a legszélesebb társadalmi és tudományos erők bevonásával kidolgozott kilencedik ötéves terv pedig legfőbb feladatául tűzte ki a szovjet nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelését. Az alaposan kiszélesített szociális program végrehajtása — mondotta a szovjet kormányfő — jelentős strukturális változásokat követel a szovjet népgazda(Folytatása a 6. oldalon) Magyar—lengyel gazdasági tárgyalások Jan Mitrega Budapesten A magyar—lengyel gazdasági, együttműködési állandó bizottság 11. ülésszakára szerdán hazánkba érkezett Jan Mitrega, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, bánya- és energiaügyi miniszter, a bizottság lengyel tagozatának elnöke és az általa vezetett kormányküldöttség. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke, Szurdi István belkereskedelmi miniszter, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, továbbá a tárgyalásokon részt vevő magyar kormánydelegáció több tagja. Ott volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. (A magyar—lengyel tárgyalásokról szóló ismertetésünket a 7. oldalon közöljük.) magyar JAVASLAT A FAO-KONFERENCIÁN (MTI) Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezete, a FAO konferenciája most folyó római ülésszakán magyar javaslatra határozatot fogadott el a szervezet tagállamai közötti műszaki-tudományos együttműködés kibővítésére. A határozat az elmúlt évben Budapesten megrendezett regionális FAO-konferencia hasonló határozatának kibővítését jelenti, és főleg a fejlődő országok mezőgazdasági, tudományos és technikai fejlődésének elősegítésére irányul. Az együttműködés keretében a tagállamok tudományos, kutató- és fejlesztési intézetei közvetlen kapcsolatokat alakítanak ki. JUGOSZLÁV DIÁKSZTRÁJKOK (MTI) Zágrábban és Horvátország több más egyetemén a hallgatók keddtől beszüntették az oktatási intézmények látogatását. A zágrábi egyetemi hallgatók szövetségének kezdeményezésére meghirdetett és december 3-ig tartó diáksztrájk — kezdeményezői által kinyilvánított — célja, hogy az országba befolyó devizából Horvátország számára kedvezőbb elosztást eszközöljenek,ki A zágrábi egyetemisták akciójával a horvát egyetemi hallgatók szövetségének plénuma is egyetértett. A Horvát Kommunisták Szövetsége, valamint horvát politikai és társadalmi testületek képviselői viszont helytelenítik a diákok munkabeszüntetését, mint olyan akciót, amely „a Horvát Kommunisták Szövetségének és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének politikai irányvonala ellen irányul”. JAPÁNBAN RATIFIKÁLTÁK AZ OKINAWA-SZERZŐDÉST (Reuter) A japán alsóház szerdán ratifikálta az Okinawára vonatkozó amerikai— japán megállapodást. Ennek értelmében az Egyesült Államok azután is támaszpontokat tarthat fenn a szigeten, miután az ismét japán fennhatóság alá kerül. E fonák megállapodás elleni tiltakozásul két ellenzéki párt — a szocialista párt és a kommunista párt — képviselői bojkottálták az ülést. A megállapodást a japán parlament 285 szavazattal 63 ellenében hagyta jóvá. AMERIKAI KATONAI KÖLTSÉGVETÉS (AFP, API) Az amerikai szenátus kedden este 54 szavazattal 39 ellenében elutasította Mansfield demokrata párti szenátor javaslatát, hogy 1972. június 15-ig bezárólag az Európában állomásozó amerikai haderők létszámát 310 000- ről 250 000-re csökkentsék. A szenátus 70 milliárd 800 millió dollárban állapította meg a katonai költségvetés összegét, miután elutasította Mansfield szenátor javaslatát. AZ NSZK-BELI MUNKABESZÜNTETÉSEK (TASZSZ) Tovább éleződik a harc a nyugatnémet fémipari dolgozók és a fémipari, illetve gépipari vállalkozók között. Mivel a vállalkozók nem teljesítették a munkásoknak a munkafeltételek megjavítására és a munkabérek emelésére vonatkozó jogos követeléseit, a fémipari dolgozók a sztrájk további fokozásához folyamodtak. Csupán a keddi napon Baden-Württemberg tartomány északi körzeteiben csaknem 120 000 munkás sztrájkolt. Ugyanakkor Manheim, Stuttgart, Ludwigsburg, Karlsruhe és más nyugatnémet városok mintegy 880 üzeme kapcsolódott be a sztrájkba. Több vállalatnál a munkásokhoz csatlakozva, a tisztviselők is beszüntették a munkát. MEXIKÓI KÖZJÁTÉK (Reuter) Valentin Campa, a Mexikói Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének tagja kedden visszanyerte szabadságát. Campát ismeretlen fegyveresek foglyul ejtették, és elhurcolták. Az eset miatt a Mexikói KP tiltakozott a köztársasági elnöknél. Beigazolódtak a pártnak azok a sejtelmei, hogy a neves kommunista személyiséget a titkosrendőrség tartja fogságban. A mexikói főügyész hivatala kedden közölte, hogy Campát „fegyveres lázadásra való felbujtás” gyanújával vették őrizetbe és hallgatták ki négy napon át. Ami már önmagában is kínos „félreértés”, minthogy a rendőrség szóvivője hétfőn még nem akart tudni Campa hollétéről.