Magyar Hírlap, 1992. szeptember (25. évfolyam, 205-217. szám)
1992-09-15 / 217. szám
2 MAGYAR HÍRLAP MTI Vatikáni figyelmeztetés Romániának Ion Iliescu olasz tőkét remél román elnök figyelmét, hogy „a Ion Iliescu Rómába Spanyolor-A nyugat-európai kivulat kezdeti nemzetet alkotó közösségek között * szagból érkezett, atoplsi világkiállí- Ion Iliescu, román állam* lmok ifiaj a ré$tvéijíc|yitft^t'tfkfdé^zel^lfö ||érőfáb|n igtjgroÉfiezett román hétfőn Cas^Ötiftíbfrérnyári rali- A jáwwn fzalakifani t Renfert kapömvési réi^t. Ez alkahelyén magánkihallgatáson fogadta II. János Pál pápa. A román elnök a két hét múlva esedékes választás előtt nemzetközi tekintélye növelése céljával kereste fel az egyházfőt, aki azonban nem mulasztotta el az alkalmat, hogy a Szentszék és Bukarest között megoldatlan problémákra is ráirányítsa a figyelmet.A vatikáni szóvivő tájékoztatása szerint az egyházfő „hangot adott annak a óhajának, hogy Romániában teljes mértékben helyreálljon a demokrácia és érvényesüljön a vallásszabadság”. A pápa emlékeztetett arra, hogy keresztény hívők számos „kemény próbát” álltak és állnak ki, s hogy „nem történt még meg a múltban elszenvedett méltánytalanságok és igazságtalanságok jóvátétele”. Arra is felhívta a Bukaresti tudósítónktól Romániában nagy reményeket fűznek a román államfő tegnap kezdődött Itáliai útjához, hiszen az ország a gazdasági csőd szélén áll, az infláció 300 százalékos, az idei évre tervezett költségvetési hiány pedig eléri a 89 milliárd lejt. Romániának tehát jól jön mindenfajta külföldi tőkebeáramlás, Olaszország pedig a beruházó országok rangsorában az ötödik helyet foglalja. Bukarest a gazdasági kapcsolatok fellendülését várja, ettől a látogatástól, ami hozzájárulna a politikai egyensúly biztosításához is! Iliescut fogadta II. János Pál, akinek műtéte után ez volt az első hivatalos nemzetközi megbeszélése, királlyal. A bukaresti napilapok igen derűlátóan számolnak be a tárgyalásokról amelyeknek szívélyes légkörét mi sem jellertezi jobban annál, hogy a protokoll szabályait figyelmen kívül hagyva a királyi házaspár a kijelölt időn túl is folytatta megbeszéléseit Iliescu elnökkel. Bukaresti lapok szerint mindez azt bizonyítja, hogy Madridnak nincsenek fenntartásai Bukaresttel szemben, mitöbb a spanyol király úgy véli, a széthullás sorsára jutott országokhoz képest Romániában a haladás jelei mutatkoznak. ígéretet tett arra, hogy támogatni fogja Romániát az Európai Közösséghez való társulás folyamatában. B. T. Bécsi tudósítónktól Egy linzi (Felső-Ausztria) közvéleménykutató-intézet több mint ezer 14 év feletti polgár hazafias érzülete iránt érdeklődött. Az eredmény: a megkérdezettek 92 százaléka kimondottan büszke osztrák létére. A büszkeség okát a megkérdezettek 71 százaléka hazájának természeti szépségeiben jelölte meg. Büszkék még az osztrákok a jelentős szociális biztonságra, a konyhaművészet áldásaira, az örökös semlegeségre, a népi hagyományok megőrzésére és arra, hogy hazájuk a bajbajutottaknak, a természeti csapások által sújtotténak, illetve a menekülteknek és a szegényeknek messze a nemzetközi mérce feletti összegekkel siet segítségére. Jóllehet Ausztria polgárai általános műveltségükre is büszkék lehetnének, ez a tény nem mutatkozik a hazafias érzések értékskáláján vezető helyen: viszonylag kevés osztrák büszke az ország tudósainak kimagasló eredményeire. A hazafias büszkeség sorrendjében az utolsó helyen áll a saját politikusok nemzetközi tekintélye. •P.J. G. Hazafiasság Ausztriában Hírügynökségek jelentéseiből Alig múlt el néhány óra Cyrus Vance-nek, a genfi Jugoszlávia-konferencia egyik társelnökének nyilatkozatától, miszerint pénteken ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a boszniai szemben álló felek, megkezdődött a bosnyák krízis még súlyosabb időszaka. Szarajevóban ugyanis teljes hevességgel folynak a harcok. A boszniai és a horvát hírforrások szerint a szerb alakulatok tűz alá vették a bosnyák főváros minden negyedét. A zágrábi rádió szerint szerb fegyveresek valóságos vérfürdőt rendeztek Szarajevó horvátok lakta negyedében. Ezzel szemben szerb hírforrások azt jelentették, hogy a muzulmán alakulatok kezdtek átfogó támadásba a szerb állások ellen. Milan Panic, Jugoszlávia miniszterelnöke hétfőn Pekingben Kína segítségét kérte Li Peng kormányfőtől a Szerbia és Montenegró ellen elrendelt nemzetközi szankciók megszüntetéséhez. A megbeszélésről kiadott hivatalos közlemény nem ismerteti a kínai kormányfő válaszát i . Az ENSZ csak Splitig szállít légi úton segélyküldeményt Boszniába, s az adriai várostól Szarajevóig teherautókkal viszik az élelmiszert és gyógyszert a nélkülöző polgároknak — jelentette be Michael Keats, az ENSZ menekültügyi főbiztosságának szóvivője Zágrábban. Az első küldemény — mintegy 170 tonna szállítmány —, már meg is érkezett Splitbe. A Szarajevóba irányuló közvetlen légihidat valószínűleg azért nem tudják most felújítani, mert Radovan Karadzic boszniai szerb vezető mereven elzárkózott a katonai repülések betiltását szorgalmazó tervtől. Nyugati hírszerző körökben az a meggyőződés, hogy a szeptember 3- án lelőtt, Szarajevóba tartó olasz segélyszállító repülőgépet horvát fegyveresek találták el, amerikai gyártmányú, vállról indítható Stinger rakétával — jelentette hétfőn a The Daily Telegraph című brit lap. E források szerint a bűnös akcióért kétségkívül a Boszniából kiszakított horvát területet irányító Mate Botján fegyveresei tehetők felelőssé. Tífuszjárvány veszélyére figyelmeztetnek a szarajevói orvosok. A helyi katonai kórház egyik orvosa elmondta, hogy a tífuszos megbetegedések egész sorozata októberre várható. Az orvos ezt azzal magyarázta, hogy a tífusz lappangási ideje mintegy 40 nap, így a betegség hamarosan megjelenhet, mivel a boszniai főváros vízellátását a múlt hónapban leállították. Múlt pénteken a szarajevói egészségügyi válságközpont már négy hastífuszos megbetegedést jelentett. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet megfigyelőit szeptember végén küldik el Macedónia határaihoz, hogy elősegítsék a köztársaság területi integritásának fenntartását —jelentette be Robert Frowick amerikai diplomata szkopjei látogatásán. A megfigyelők részint Szkopjében, részint Tetovóban állomásoznak majd, s a macedón—szerb, illetve a macedón—koszovói határt ellenőrzik majd. Szigorodik a határellenőrzés Bulgária és Szerbia határán is. Bolgár határőrszervek nem engednek be jugoszláv állampolgárokat, mivel a szerbiai benzinhiány miatt a határ mentén tömegesen jártak át tankolni a lakosok Bulgáriába. Borisz Kolokolov orosz külügyminiszter-helyettes szerint Jugoszláviában végre kedvező változások mehetnek végbe. Az új jugoszláv vezetőség valóban törekszik a háborús viszály megszüntetésére. . A volt jugoszláv köztársaságok jelenlegi határainak elismerése, Belgrád egyik legfontosabb lépése volt a konfliktus megoldására. Ez is mutatja Jugoszlávia eltökéltségét a béke megteremtésére — mondta Kolokolov. Moszkva véleménye szerint nem szabad sarokba szorítani a köztársaságot, mivel a Panic vezette ország hajlandó véget vetni a testvérgyilkos háborúnak. Szerinte Jugoszlávia elszigetelése még több nehézséget okozhat, megszakadhatnak a kapcsolatok és nem lesz semmilyen lehetőség az ország befolyásolására. ,z Orosz vélemény a délszláv válságról Vance megállapodott : a harcok kiújultak Milan Panic jugoszláv miniszterelnök a kínai Nagy Falnál. Odahaza nagyobb „falak” várják. A kormányfő Pekingben az embargó feloldásához kért segítséget .FÓ:?MrljKÜLFÖLDI KÉPSZEKESZTŐSÉG ŐSZI AKCIÓ A TENSI TOURSNÁL! Aki ezt a hirdetést bemutatja irodánkban, 2000 Ft kedvezményt kap ciprusi üdülőtúránk árából. HÉT CIPRUSON... Egyhetes turnusok, szombattól szombatig, október 31-ig. Tengerparti 3, ill. 4 csillagos szállodákban, félpanziós ellátással! Fakultatív programlehetőségek: izraeli, egyiptomi hajóutak, autóbuszos kirándulások Nicosiába, Paphosba. Vízisportok, ingyenes teniszpálya-használat stb. Utazás repülőgéppel. Részvételi díj: 44 400 Ft-tól. Gyerekeknek kedvezmény! Egynapos repülőtúrák kisiskolásoknak, 4900 Ft/fő, minden szombaton a Budapest—Larnaca—Budapest útvonalon. Részletes felvilágosítás és jelentkezés a TENSI TOURS anno 1023 Budapest, Komjádi Béla u. 1. Telefon: 115-3282. NE FELEDJE! Még hosszú és forró a nyár... Ciprus még mindig Önre vár! Holland pénz a pártoknak MTI -----------------------------------------Hollandiában a parlament pénzügyi alapot képzett a közép-keleteurópai országok demokratikus pártjainak támogatására — hangzott el tegnapra holland Református Politikai Föderáció (RPF) országos központjában azon a tájékoztatón, amelyet az MDF küldöttsége részére tartottak. Az MDF delegációja vasárnap érkezett Medgyasszay László, alelnök vezetésével, hogy tanulmányozza a holland önkormányzati és parlamenti választási rendszert. Mint a vendéglátó RPF vezetői kifejtették: a holland gyakorlat szerint minden parlamenti párt évi 60 ezer guldent kap az államkasszából, az új demokráciákban működő parlamenti pártok segítésére. Ezt a pénzt pályázat útján lehet elnyerni. Hollandia legkisebb parlamenti pártjának csupán 9 ezer tagja és 1 képviselője van az országos törvényhozásban, három éve van kapcsolata a Magyar Demokrata Fórummal. KÜLFÖLD Izrael számára nincs közbeeső megoldás Tel Aviv-i tudósításunk ■. ipV* ..r T ■ $'.1* lu •. ■.'tl j.x'ÉA „Sem a kormány, sem a washingtoni békeküldöttség nincs felhatalmazva arra, hogy térképeket rajzoljon" — mondta Rabin miniszterelnök és hadügyminiszter, mielőtt Németországba utazott volna, ahol Kohl kancellárral tárgyal. Rabin hozzátette: Izrael nem kezdeményez közbeeső megoldást a Gólanon, de mihelytt a tárgyalópartner kinyilvánítja hajlandóságát az „igazi békére" , Izrael is az asztalra teszi kártyáit és megmondja, miről hajlandó lemondani. Egy kérdésre válaszolva a miniszterelnök kijelentette, szerinte az előrehaladás Szíriával siettetni fogja a palesztinokkal való megállapodást is, mert a palesztinok nem engedhetik meg maguknak hogy „lemaradjanak". A közel-keleti béketárgyalások résztvevői tegnap újabb fordulót kezdtek Washingtonban. Elsőként, az izraeli, szíriai, jordániai és libanoni delegáció ült össze az amerikai külügyminisztériumban. Az izraeli küldöttség vezetője úgy nyilatkozott, hogy fontos új dokumentumot terjeszt a szíriai fél elé: ez izraeli érdekeken alapul, de kísérletet tesz a Szíriai szempontok figyelembevételére. N. K. Világhíradó Segítséget kértek Jeszenszky Gézától (MTI) A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöksége levélben fordult Magyarország külügyminiszteréhez a Kárpátaljáról Magyarországra utazók kötelező gépkocsibiztosítása ügyében. Az utóbbi időben többen sérelmezik — állapítja meg levelében a KMKSZ elnöksége —, hogy a magyarországi hatóságok a gépkocsik biztosításának összegét 30, azaz harminc napra fizettetik meg a határon átkelőkkel akkor is, ha azok csak néhány napra lépik át a határt. Ez az intézkedés a KMKSZ véleménye szerint jogellenes, és hátrányosan érinti a kárpátaljai magyar kisebbségnek az anyaországgal való kapcsolattartását is. egyévi időtartamra elnökévé választotta dr. Surján László népjóléti minisztert. A Koppenhágában zajló tanácskozás szeptember 19-éig tart. A bizottság 1988. után most választott újra magyar elnököt, s értékelések szerint a szervezet döntése a magyar egészségügy átszervezése terén elért eredmények méltánylásának tekinthető. Folytatják a párbeszédet Dél-Afrikában (MTI) A dél-afrikai kormány és az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) képviselői vasárnap megállapodtak: folytatják a tárgyalásokat, hogy előkészítsék Frederik Willem de Klerk államfő és Nelson Mandela ANC-vezető csúcstalálkozóját. Az alkotmányos ügyek minisztere, Roelf Meyer úgy vélekedett, hogy az esetleges problémákat hamar sikerül megoldani, így rövid időn belül sor kerülhet a találkozóra. Cyril Ramaphosa, az ANC főtitkára ugyancsak derűlátón nyilatkozott. Surján népjóléti miniszter az elnök (MTI) Az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Bizottsága, 42. ülésszakán, hétfőn 1992. szeptember 15., kedd Háromnapos Szocinterh-kongresszus Berlinben Brandt már nem tud felszólalni Kiküldött munkatársunk jelenti Berlinből „Szabadság és szolidaritás a változó világban” — ez a jelmondata a Szocialista Internacionálé háromnapos kongresszusának, amely ma kezdődik Berlinben. Az 1951-ben újraalapított, napjainkban 88 politikai pártot, szervezetet tömörítő Szocintern azzal büszkélkedhet, hogy a világ legrégibb nemzetközi politikai tömörülése, mivel gyökerei a Marx és Engels által Londonban életre hívott 1. Internacionáléig nyúlnak vissza. Noha a tagpártoknak megvan a sajátos arculatuk és a maguk életét élik — nagyon különböző politikai feltételek között — támaszt találnak a „nagycsaládban ”, ahol kicserélhetik tapasztalataikat a szociáldemokrata értékek érvényre juttatásáról. A tekintélyes szervezetnek hagyományosan van mondanivalója a leszerelésről, a gazdasági bajok orvoslásáról, az emberjogi kérdésCMUI CNd NUI liyCZ.ClVCUClClHIUl. Állásfoglalásaira nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ is odafigyelnek, s a Szocintern kapcsolatot tart a szakszervezeti mozgalommal is. Legfelsőbb döntéshozó szerve, a kongresszus háromévenként ülésezik. A berlini rendezvénynek a XX. századi német történelem sorsfordulóival összeforrott Birodalmi Gyűlés, a Reichstag ad otthont. A kongresszuson megvitatják a szociáldemokrácia helyzetét, feladatait korunk feltételei között, a kölcsönös függőség következményeit és a társadalmi igazságosság esélyeit. Szó lesz a környezetbarát gazdasági növekedésről, az emberi és a kisebbségi jogokról. A Szocintern tanácskozásának napirendjén szerepel a tisztségviselők megválasztása is. Willy Brandt, a szervezet elnöke már korábban jelezte, hogy nem kívánja újrajelöltetni magát. Ám csak a berlini esemény előtt néhány nappal derült ki, hogy Súlyos állapota miatt a közmegbecsülésnek örvendő politikus már nem is tudja vállalni a fellépést a tanácskozáson, ahol búcsúbeszédét mondta volna el. A kongresszus elnöki tisztét Brandttól egyik helyettese, Felipe González spanyol kormányfő vette át. Az Internacionale elnöke pedig minden bizonnyal Pierre Mauroy volt francia miniszterelnök, a Szocialista Párt korábbi első titkára lesz. A megnyitón részt vesz Mihail Gorbacsov is. A tanácskozásra 3 magyar párt kapott meghívót: a MSZDP — amelynek tagságát a szervezet felfüggesztette —, az MSZP, amely mindenképpen szeretné eddigi informális kapcsolatait intézményes együttműködéssel helyettesíteni, esetleg megfigyelői vagy konzultatív státust kapni a Szocinternben, és itt lesz Berlinben az SZDSZ szociálliberális szárnyának küldöttsége is. • Karcagi Katalin Ma kezdődik a világszervezet közgyűlése Állandó ENSZ-haderő alakulhat MTI ------------------T-mr---------Ma nyílik az ENSZ idei közgyűlése. A világszervezet immár 179 tagállamának képviselői többek között arról vitáznak majd, megkapja-e a világszervezet mégalapításakor tervezett nagy szerepét a világbéke fenntartásában , katonai eszközökkel is. Az első hét szokásosan az ügyrendi kérdéseké, a tisztségviselők megválasztásáé. Az ülésszakok elnökét felváltva adják a földrajzi övezetek küldöttei, s idén Kelet- Európa a soros. Az előzetes megállapodások alapján Sztojan Ganev, a 37 éves alkotmányjogász bolgár külügyminiszter lesz az elnök. Az általános vita 21-én kezdődik, s abban az elsők között szólal fel George Bush amerikai elnök, akinek a közgyűlési beszéd kitűnő alkalmat kínál, hogy az elnökválasztási harcban kifejtse külpolitikai elgondolásait. Élénk érdeklődés előzi meg az amerikai álláspontot az ENSZ tervezett reformjairól, amelyet a Biztonsági Tanács felhívására Butrosz Gáli, a világszervezet főtitkára fogalmazott meg. Gáli —visszatérve az ENSZ 1945-ös alapításakor kidolgozott tervekhez — javasolta, hogy állítsanak fel állandó, a világszervezet alárendeltségébe tartozó haderőt, amely szükség esetén fegyveres erővel szerez érvényt tűzszüneti megállapodásoknak. Indítványozta, hogy adjanak nagy hangsúlyt a válságok megelőzésének, telepítsenek békefenntartó erőket olyan országokban, amelyeket agresszió fenyeget, s vigyék a nemzetközi vitákat idejében az ENSZ hágai bírósága elé. Gáli szerint állandó, egymilliárdos alapot kell létrehozni a növekvő békefenntartási akciók finanszírozására. (Az EK már jelezte, hogy kész a kezdeti, 50 millió dolláros alap megszavazására). A közgyűlés napirendjén eddig több mint 140 pont szerepel. Előtérben áll majd a délszláv válság, ezen belül Jugoszlávia képviselete, az EK-országok javasolni fogják, hogy zárják ki Belgrád képviselőit az ENSZ munkájából. (A BT egyébként várhatóan már ma határozatot hoz arról, hogy a NATO-országok által felajánlott 5000 főnyi csapatokkal egészítsék ki a boszniai békefenntartókat. A boszniai légitér lezárásáról csak később várható döntés.) A napirenden szerepel többek között a balti országok javaslata arról, hogy mielőbb vonják ki területükről az orosz csapatokat. Jeszenszky Géza külügyminiszter szeptember 21 -étől vesz részt a közgyűlés munkájában, és október 1-jén szólal fel az általános vitában. A cseh tornán való véleménye változott a regionális együttműködésről Klaus Washingtonba készül Prágai tudósítónktól Bár már pénteken bejelentették, mégis bizonyos fokig meglepetést keltett Hanna Suchocka lengyel és Vaclav Klaus cseh miniszterelnök tegnapi határ menti találkozója. Lengyelország és Csehország kapcsolatai jók, nem akadnak nyitott, vagy vitás kérdések , ezért sokak szerint nem is kell akkorafigyelmet szentelni a kétoldalú kapcsolatoknak. A figyelmesebb, megfigyelő azonban észreveszi, hogy Klaus első külföldi útja Budapestre vezetett, holott Csehország nem is határos Magyarországgal, és hogy Lengyelországról a cseh vezető véleménye egészen az elmúlt időkig nem volt a legjobb,idézeteiben mint negatív példa szerepelt. Az, hogy a Washingtonba készülő Klaus beiktatott egy találkozót lengyel partnerével azt mutatja: kissé megváltozott a véleménye a regionális együttműködésről. Nem talált ugyanis túlzott támogatásra a nyugat-európai politikai és gazdasági körökben Prágának az a csendes törekvése, hogy Varsónál, vagy Budapestnél előnyösebb elbánásban részesüljön. Ennek hatására erősödött fel az érdeklődés Lengyelország iránt is, amely mégiscsak Csehország egyik legfontosabb jövőbeni partnere lehet, ráadásul határos Szlovákiával is. Ennek a körülménynek még megnőhet a jelentősége a cseh-szlovák szétválás hosszának és cseppet sem simának látszó folyamatában. Bár Klaus a találkozó utáni sajtóértekezleten azt állította, hogy a cseh és szlovák belviszonyt csak érintették lengyel kolléganőjével, ennél valamivel többet beszélhettek erről kétórás tanácskozásuk során, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Suchocka az említett sajtóértekezleten nem titkolta: minden eddigi, lényegében nyugodt esemény ellenére, Lengyelország némi aggodalommal szemléli a cseh-szlovák szétválás folyamatát. Hozzátette: Lengyelország kész fejleszteni jövendő kapcsolatait a két utódállammal. Bő teret kapott a gazdasági együttműködés, a növekvő igényekkel már lépést tartani nem képes határátkelők ügye. A két miniszterelnök megállapodott újabb átkelőhelyek, nyitásában, az átkelést,lassító adminisztratív intézkedések számának csökkentésében. E kérdésben a fő gondot a mindkét oldalon jelentősen virágzó csempészés jelenti. Fontos témakör volt a már sokat vitatott szabadkereskedelmi zónák kérdése. Prága az előbb már említett okból gyorsítani igyekszik az ügyben, és az eredeti, nyolcéves határidőt szeretné legalább megfelezni. Prága célja, hogy mielőbb az Európai Közösséghez tartozzon. S ha ez nem megy egyedül, akkor szeretné, ha társai is felvennék Václav Klaus tempóját. Klaus egyébként még vasárnap úgy nyilatkozott, hogy Cseh és Szlovákia számára érdekes lehet Bush ajánlata a szabadkereskedelmi zónáról, de miután ez egyelőre csak egy semmire sem kötelező tv-interjúbeli ajánlat, így bővebb információkra lesz szükség a kérdés megítéléséhez. Erre jó alkalom lesz, hogy Klaus washingtoni hivatalos látogatása. Mint mondta, közvetlenül Bush elnöktől kér felvilágosítást az ötletről. • Nyárádi Péter Orosz—japán csúcstalán novemberben Moszkvai tudósítónktól Elképzelhető, hogy Borisz Jelcin november 13—14-ére tervezett koreai látogatása során Okinava szigetén találkozik Kiicsi Mijadzava japán kormányfővel — jelentette be tegnap Mihail Poltoranyin az orosz kormány elnökhelyettese. Az eszmecserén a két politikus megállapodhat az orosz elnök múlt héten elhalasztott tokiói vizitjének újabb időpontjában, és egyeztetheti az ott napirendre kerülő kérdéseket, ám a megbeszélés előkészítésén az orosz külügyminisztériumnak már dolgoznia kell. A tegnapi moszkvai jelentésekből nem derül ki, milyen stádiumban van a szervezőmunka. A miniszterelnök-helyettes — miként azt az ITAR-TASZSZ hírül adta — azt is elmondta, hogy tokiói megbeszélései után Jelcinhez eljuttatott feljegyzésében nem javasolta a Kuril-szigetek átadását Japánnak. Véleménye szerint az elnöki vizit elnapolásának egyik fő oka a japán külügyminiszternek a területi vitában vallott nagyon kemény álláspontja volt, amelyet szeptember eleji moszkvai megbeszélésein is határozottan képviselt, pedig előtte már megállapodtak abban, hogy a gazdasági és a politikai kérdések megvitatását nem kapcsolják szigorúan az északi területek ügyéhez. Ami a Kuril-szigetek sorsát illeti, az orosz televízió híradója, a Vesztyi tokiói forrásokra hivatkozva azt közölte, nem kizárt, hogy Oroszország és Japán a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul a problémával, ugyanakkor Gennagyij Burbulisz államtitkár kijelentette: kevéssé valószínű, hogy sor kerül ilyen lépésre. Az orosz—japán viszonyban meglévő problémák ellenére Moszkva változatlanul igyekszik élénkíteni a gazdasági együttműködést. Jegor Gajdar ügyvivő miniszterelnök például mindössze egy nappal Jelcin vizitjének elhalasztása után utasította a külgazdasági minisztériumot: kezdjen tárgyalásokat Tokióval egy százmillió dolláros hitelről, amelyen Oroszország japán termékeket kíván vásárolni. • Poór Csaba