Magyar Hírlap, 1992. szeptember (25. évfolyam, 205-217. szám)

1992-09-15 / 217. szám

2 MAGYAR HÍRLAP MTI Vatikáni figyelmeztetés Romániának Ion Iliescu olasz tőkét remél román elnök figyelmét, hogy „a Ion Iliescu Rómába Spanyolor-A nyugat-európai kivulat kezdeti­­ nemzetet alkotó közösségek között * szagból érkezett, atoplsi világkiállí- Ion Iliescu­, román­ állam* lmok ifiaj a ré$tvéijíc|yitft^t'tfkfdé^zel^lfö ||érőfáb|n­ igtjgroÉfiezett román hétfőn Cas^Ötiftíbfré­rnyári rali- A jáwwn fzalakifani t Renfert k­apömvési réi^t. Ez alka­helyén magánkihallgatáson fogadta II. János Pál pápa. A román elnök a két hét múlva esedékes­ választás előtt nemzetközi tekintélye növelé­se céljával kereste fel az egyházfőt, aki azonban nem mulasztotta el az alkalmat, hogy a Szentszék és Bu­karest között megoldatlan problé­mákra is ráirányítsa a figyelmet.A vatikáni szóvivő tájékoztatása sze­rint az egyházfő „hangot adott an­nak a óhajának, hogy Romániában teljes mértékben helyreálljon a de­mokrácia és érvényesüljön a val­lásszabadság”. A pápa emlékezte­tett arra, hogy keresztény hívők szá­mos „kemény próbát” álltak és áll­nak ki, s hogy „nem történt még meg a múltban elszenvedett mél­tánytalanságok és igazságtalansá­gok jóvátétele”. Arra is felhívta a Bukaresti tudósítónktól Romániában nagy reményeket fűznek a román államfő tegnap kezdődött Itáliai útjához, hiszen az ország a gazdasági csőd szélén áll, az infláció­ 300 százalékos,­ az idei évre tervezett költségvetési hiány pedig eléri a 89 milliárd lejt. Romá­niának tehát jól jön mindenfajta külföldi tőkebeáramlás, Olaszor­szág pedig a beruházó országok rangsorában az ötödik helyet fog­lalja. Bukarest a gazdasági kapcso­latok fellendülését várja, ettől a lá­togatástól, ami hozzájárulna a poli­tikai egyensúly biztosításához is! Iliescut fogadta II. János Pál, aki­nek műtéte után ez volt az első hi­vatalos nemzetközi megbeszélése, királlyal. A bukaresti napilapok igen derűlátóan számolnak be a tár­gyalásokról amelyeknek szívélyes légkörét mi sem jellertezi jobban annál, hogy a protokoll szabályait figyelmen­ kívül hagyva a királyi házaspár a kijelölt időn túl is foly­tatta megbeszéléseit Iliescu elnök­kel. Bukaresti lapok szerint mindez azt bizonyítja, hogy Madridnak nincsenek fenntartásai Bukaresttel szemben, mitöbb a spanyol király úgy véli, a széthullás sorsára jutott országokhoz képest Romániában a haladás jelei mutatkoznak. ígéretet tett arra, hogy támogatni fogja Ro­mániát az Európai Közösséghez va­ló társulás folyamatában. B. T. Bécsi tudósítónktól Egy linzi (Felső-Ausztria) közvé­­leménykutató-intézet több mint ezer 14 év feletti polgár hazafias érzülete iránt érdeklődött. Az eredmény: a megkérdezettek 92 százaléka ki­mondottan büszke osztrák létére. A büszkeség okát a megkérdezettek 71 százaléka hazájának természeti szépségeiben jelölte meg. Büszkék még az osztrákok a jelentős szoci­ális biztonságra, a konyhaművészet áldásaira, az örökös semlegeségre, a népi hagyományok megőrzésére és arra, hogy hazájuk a bajbajutottak­nak, a természeti csapások által súj­totténak, illetve a menekülteknek és a szegényeknek messze a nem­zetközi mérce feletti összegekkel si­et segítségére. Jóllehet Ausztria polgárai általá­nos műveltségükre is büszkék le­hetnének, ez a tény nem mutatkozik a hazafias érzések értékskáláján ve­zető helyen: viszonylag kevés oszt­rák büszke az ország tudósainak ki­magasló eredményeire. A hazafias büszkeség sorrendjében az utolsó helyen áll a saját politikusok nem­zetközi tekintélye. •P.J. G. Hazafiasság Ausztriában ­ Hírügynökségek jelentéseiből Alig múlt el néhány óra Cyrus Vance-nek, a genfi Jugoszlávia-kon­­ferencia egyik társelnökének nyilat­kozatától, miszerint pénteken ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a boszniai szemben álló felek, megkezdődött a bosnyák krízis még súlyosabb idő­szaka. Szarajevóban ugyanis teljes hevességgel folynak a harcok. A boszniai és a horvát hírforrások sze­rint a szerb alakulatok tűz alá vették a bosnyák főváros minden negyedét. A zágrábi rádió szerint szerb fegyve­resek valóságos vérfürdőt rendeztek Szarajevó horvátok lakta negyedé­ben. Ezzel szemben szerb hírforrá­sok azt jelentették, hogy a muzulmán alakulatok kezdtek átfogó támadásba a szerb állások ellen. Milan Panic, Jugoszlávia minisz­terelnöke hétfőn Pekingben Kína se­gítségét kérte Li Peng kormányfőtől a Szerbia és Montenegró ellen elren­delt nemzetközi szankciók megszün­tetéséhez. A megbeszélésről kiadott hivatalos közlemény nem ismerteti a kínai kormányfő válaszát i­­­­ . Az ENSZ csak Splitig szállít légi úton segélyküldeményt Boszniába, s az adriai várostól Szarajevóig teher­autókkal viszik az élelmiszert és gyógyszert a nélkülöző polgároknak — jelentette be Michael Keats, az ENSZ menekültügyi főbiztosságá­nak szóvivője Zágrábban. Az első küldemény — mintegy 170 tonna szállítmány —, már meg is érkezett Splitbe. A Szarajevóba irányuló köz­vetlen légihidat valószínűleg azért nem tudják most felújítani, mert Ra­dovan Karadzic boszniai szerb veze­tő mereven elzárkózott a katonai re­pülések betiltását szorgalmazó terv­től. Nyugati hírszerző körökben az a meggyőződés, hogy a szeptember 3- án lelőtt, Szarajevóba tartó olasz se­gélyszállító repülőgépet horvát fegy­veresek találták el, amerikai gyárt­mányú, vállról indítható Stinger ra­kétával — jelentette hétfőn a The Daily Telegraph című brit lap. E for­rások szerint a bűnös akcióért két­ségkívül a Boszniából kiszakított horvát területet irányító Mate Botján fegyveresei tehetők felelőssé. Tífuszjárvány veszélyére figyel­meztetnek a szarajevói orvosok. A helyi katonai kórház egyik orvosa el­mondta, hogy a tífuszos megbetege­dések egész sorozata októberre vár­ható. Az orvos ezt azzal magyarázta, hogy a tífusz lappangási ideje mint­egy 40 nap, így a betegség hamaro­­san megjelenhet, mivel a boszniai főváros vízellátását a múlt hónapban leállították. Múlt pénteken a szaraje­vói egészségügyi válságközpont már négy hastífuszos megbetegedést je­lentett. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet megfi­gyelőit szeptember végén küldik el Macedónia határaihoz, hogy előse­gítsék a köztársaság területi integri­tásának fenntartását —jelentette be Robert Frowick amerikai diplomata szkopjei látogatásán. A megfigyelők részint Szkopjében, részint Tetovó­­ban állomásoznak majd, s a mace­dón—szerb, illetve a macedón—ko­szovói határt ellenőrzik majd. Szigo­rodik a határellenőrzés Bulgária és Szerbia határán is. Bolgár határőr­szervek nem engednek be jugoszláv állampolgárokat, mivel a szerbiai benzinhiány miatt a határ mentén tö­megesen jártak át tankolni a lakosok Bulgáriába. Borisz Kolokolov orosz külügy­miniszter-helyettes szerint Jugoszlá­viában végre kedvező változások mehetnek végbe. Az új jugoszláv ve­zetőség valóban törekszik a háborús viszály megszüntetésére. . A volt jugoszláv köztársaságok jelenlegi határainak elismerése, Belg­rád egyik legfontosabb lépése volt a konfliktus megoldására. Ez is mutat­ja Jugoszlávia eltökéltségét a béke megteremtésére — mondta Koloko­lov. Moszkva véleménye szerint nem szabad sarokba szorítani a köztár­saságot, mivel a Panic vezette ország hajlandó véget vetni a testvérgyilkos háborúnak. Szerinte Jugoszlávia el­szigetelése még több nehézséget okozhat, megszakadhatnak a kapcso­latok és nem lesz semmilyen lehető­ség az ország befolyásolására. ,­z Orosz vélemény a délszláv válságról Vance megállapodott : a harcok kiújultak Milan Panic jugoszláv m­iniszterelnök a kínai Nagy Falnál. Odahaza nagyobb „falak” várják. A kormányfő Pekingben az embargó feloldásához kért segítséget .F­Ó:?MrljKÜLFÖLDI KÉPSZEKESZTŐSÉG ŐSZI AKCIÓ A TENSI TOURSNÁL! Aki ezt a hirdetést bemutatja irodánkban, 2000 Ft kedvezményt kap ciprusi üdülőtúránk árából.­­ HÉT CIPRUSON... Egyhetes turnusok, szombattól szombatig, október 31-ig. Tengerparti 3, ill. 4 csillagos szállodákban, félpanziós ellátással! Fakultatív programlehetőségek: izraeli, egyiptomi hajóutak, autóbuszos kirándulások Nicosiába, Paphosba. Vízisportok, ingyenes teniszpálya-használat stb. Utazás repülőgéppel. Részvételi díj: 44 400 Ft-tól. Gyerekeknek kedvezmény! Egynapos repülőtúrák kisiskolásoknak, 4900 Ft/fő, minden szombaton a Budapest—Larnaca—Budapest útvonalon. Részletes felvilágosítás és jelentkezés a TENSI TOURS anno 1023 Budapest, Komjádi Béla u. 1. Telefon: 115-3282. NE FELEDJE! Még hosszú és forró a nyár... Ciprus még mindig Önre vár! Holland pénz a pártoknak MTI -----------------------------------------­Hollandiában a parlament pénz­ügyi alapot képzett a közép-kelet­­európai országok demokratikus pártjainak támogatására — hang­zott el tegnapra holland Reformá­tus Politikai Föderáció (RPF) or­szágos központjában azon a tájé­koztatón, amelyet az MDF küldött­sége részére tartottak. Az MDF delegációja vasárnap érkezett­ Medgyasszay László, alelnök vezetésével, hogy tanulmá­nyozza a holland önkormányzati és parlamenti választási rendszert. Mint a vendéglátó RPF vezetői kifejtették: a holland gyakorlat sze­rint minden parlamenti párt évi 60 ezer guldent kap az államkasszá­ból, az új demokráciákban működő parlamenti pártok segítésére. Ezt a pénzt pályázat útján lehet elnyerni. Hollandia legkisebb parlamenti pártjának csupán 9 ezer tagja és 1 képviselője van az országos tör­vényhozásban, három éve van kap­csolata a Magyar Demokrata Fórummal. KÜLFÖLD Izrael számára nincs közbeeső megoldás Tel Aviv-i tudósításunk ■. ipV* ..r T ■ $'.1* lu •. ■.'tl j.x'ÉA „Sem a kormány, sem a washing­toni békeküldöttség nincs felhatal­mazva arra, hogy térképeket rajzol­jon" — mondta Rabin miniszterel­nök és hadügyminiszter, mielőtt Né­metországba utazott volna, ahol Kohl kancellárral tárgyal. Rabin hozzátette: Izrael nem kezdeményez közbeeső megoldást a Gólanon, de mihelytt a tárgyalópartner kinyilvá­nítja hajlandóságát az „igazi békére" , Izrael is az­ asztalra teszi kártyáit és megmondja, miről hajlandó le­mondani. Egy kérdésre válaszolva a mi­niszterelnök kijelentette, szerinte az előrehaladás Szíriával siettetni fogja a palesztinokkal való megállapodást is, mert a palesztinok nem engedhe­tik meg maguknak hogy „lemarad­janak". A közel-keleti béketárgyalások résztvevői tegnap újabb fordulót kezdtek Washingtonban. Elsőként, az izraeli, szír­iai, jordániai és libanoni delegáció ült össze az amerikai kül­ügyminisztériumban. Az izraeli kül­döttség vezetője úgy nyilatkozott, hogy fontos új dokumentumot ter­jeszt a szíriai fél elé: ez izraeli érde­keken alapul, de kísérletet tesz a Szí­riai szempontok figyelembevételére. N. K. Világhíradó Segítséget kértek Jeszenszky Gézától (MTI) A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöksége levélben fordult Magyarország külügyminiszteréhez a Kárpátal­járól Magyarországra utazók kö­telező gépkocsibiztosítása ügyé­ben. Az utóbbi időben többen sé­­­relmezik — állapítja meg levelé­ben a KMKSZ elnöksége —, hogy a magyarországi hatóságok a gépkocsik biztosításának összegét 30, azaz harminc napra fizettetik meg a határon átkelők­kel akkor is, ha azok csak né­hány napra lépik át a határt. Ez az intézkedés a KMKSZ vélemé­nye szerint jogellenes, és hátrá­nyosan érinti a kárpátaljai ma­gyar kisebbségnek az anyaor­szággal való kapcsolattartását is. egyévi időtartamra elnökévé vá­lasztotta dr. Surján László népjó­léti minisztert. A Koppenhágá­ban zajló tanácskozás szeptem­ber 19-éig tart. A bizottság 1988. után most választott újra magyar elnököt, s értékelések­ szerint a szervezet döntése a magyar egészségügy átszervezése terén elért eredmények méltánylásá­nak tekinthető. Folytatják a párbeszédet Dél-Afrikában (MTI) A dél-afrikai kormány és az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) képviselői vasárnap meg­állapodtak: folytatják a tárgyalá­sokat, hogy előkészítsék Frede­­rik Willem de Klerk államfő és Nelson Mandela ANC-vezető csúcstalálkozóját. Az alkotmá­nyos ügyek minisztere, Roelf Meyer úgy vélekedett, hogy az esetleges problémákat hamar si­kerül megoldani, így rövid időn belül sor kerülhet a találkozóra. Cyril Ramaphosa, az ANC főtit­kára ugyancsak derűlátón nyilat­kozott. Surján népjóléti miniszter az elnök (MTI) Az Egészségügyi Világ­­szervezet Európai Regionális Bi­zottsága, 42. ülésszakán, hétfőn 1992. szeptember 15., kedd Háromnapos Szocinterh-kongresszus Berlinben Brandt már nem tud felszólalni Kiküldött munkatársunk jelenti Berlinből „Szabadság és szolidaritás a vál­tozó világban” —­ ez a jelmondata a Szocialista Internacionálé három­napos kongresszusának, amely ma kezdődik Berlinben. Az 1951-ben újraalapított, napjainkban 88 politi­kai pártot, szervezetet tömörítő Szocintern azzal büszkélkedhet, hogy a világ legrégibb nemzetközi politikai tömörülése, mivel gyöke­rei a Marx és Engels által London­ban életre hívott 1. Internacionáléig nyúlnak vissza. Noha a tagpártoknak megvan a sajátos arculatuk és a maguk életét élik — nagyon különböző politikai feltételek között — támaszt talál­nak a „nagycsaládban ”, ahol kicse­rélhetik tapasztalataikat a szociál­demokrata értékek érvényre juttatá­sáról. A tekintélyes szervezetnek hagyományosan van mondanivaló­ja a leszerelésről, a gazdasági bajok orvoslásáról, az emberjogi kérdé­sCMUI CN­d NUI liyCZ.ClVCUClClHIUl. Állásfoglalásaira nemzetközi szer­vezetek, köztük az ENSZ is odafi­gyelnek­, s a Szocintern kapcsolatot tart a szakszervezeti mozgalommal is. Legfelsőbb döntéshozó szerve, a kongresszus háromévenként ülése­zik. A berlini rendezvénynek a XX. századi német történelem sorsfor­dulóival összeforrott Birodalm­i Gyűlés, a Reichstag ad otthont. A kongresszuson megvitatják a szo­ciáldemokrácia helyzetét, feladatait korunk feltételei között, a kölcsö­nös függőség következményeit és a társadalmi­ igazságosság esélyeit. Szó lesz a környezetbarát gazdasá­gi növekedésről, az emberi és a ki­sebbségi jogokról. A Szocintern tanácskozásának napirendjén szerepel a tisztségvise­lők megválasztása is. Willy Brandt, a szervezet elnöke már ko­rábban jelezte, hogy nem kívánja újrajelöltetni magát. Ám csak a berlini esemény előtt néhány nap­pal derült ki, hogy Súlyos állapota miatt a közmegbecsülésnek örven­dő politikus már nem is tudja vál­lalni a fellépést a tanácskozáson, ahol búcsúbeszédét mondta volna el. A kongresszus elnöki tisztét Brandttól egyik helyettese, Felipe González spanyol kormányfő vette át. Az Internacionale elnöke pedig minden bizonnyal Pierre Mauroy volt francia miniszterelnök, a Szo­­cialista Párt korábbi első titkára lesz. A megnyitón részt vesz Miha­il Gorbacsov is. A tanácskozásra 3 magyar párt kapott meghívót: a MSZDP — amelynek tagságát a szervezet fel­függesztette —, az MSZP, amely mindenképpen szeretné eddigi in­formális kapcsolatait intézményes együttműködéssel helyettesíteni, esetleg megfigyelői vagy konzulta­tív státust kapni a Szocinternben, és itt lesz Berlinben az SZDSZ szociálliberális szárnyának küldött­sége is. • Karcagi Katalin Ma kezdődik a világszervezet közgyűlése Állandó ENSZ-haderő alakulhat MTI ------------------T­-m­r---------­Ma nyílik az ENSZ idei közgyű­lése. A világszervezet immár 179 tagállamának képviselői többek között arról vitáznak majd, meg­­kapja-e a világszervezet még­alapí­tásakor tervezett nagy szerepét a világbéke fenntartásában ,­ kato­nai eszközökkel is. Az első hét szokásosan az ügy­rendi kérdéseké, a tisztségviselők megválasztásáé. Az ülésszakok el­nökét felváltva adják a földrajzi övezetek küldöttei, s idén Kelet- Európa a soros. Az előzetes megál­lapodások alapján Sztojan Ganev, a 37 éves alkotmányjogász bolgár külügyminiszter lesz az elnök. Az általános vita 21-én kezdődik, s ab­ban az elsők között szólal fel Geor­ge Bush amerikai elnök, akinek a közgyűlési beszéd kitűnő alkalmat kínál, hogy az elnökválasztási harcban kifejtse külpolitikai elgon­dolásait. Élénk érdeklődés előzi meg az amerikai álláspontot az ENSZ tervezett reformjairól, ame­lyet a Biztonsági Tanács felhívásá­ra Butrosz Gáli, a világszervezet főtitkára fogalmazott meg. Gáli —visszatérve az ENSZ 1945-ös alapításakor kidolgozott tervekhez — javasolta, hogy állít­sanak fel állandó, a világszervezet alárendeltségébe tartozó haderőt, amely szükség esetén fegyveres erővel szerez érvényt tűzszüneti megállapodásoknak. Indítványoz­ta, hogy adjanak nagy hangsúlyt a válságok megelőzésének, telepítse­nek békefenntartó erőket olyan or­szágokban, amelyeket agresszió fe­nyeget, s vigyék a nemzetközi vitá­kat idejében az ENSZ hágai bíró­sága elé. Gáli szerint állandó, egy­milliárdos alapot kell létrehozni a növekvő békefenntartási akciók fi­nanszírozására. (Az EK már jelez­te, hogy kész a kezdeti, 50 millió dolláros alap megszavazására). A közgyűlés napirendjén eddig több mint 140 pont szerepel. Előtér­ben áll majd a délszláv válság, ezen belül Jugoszlávia képviselete, az EK-országok javasolni fogják, hogy zárják ki Belgrád képviselőit az ENSZ munkájából. (A BT egyébként várhatóan már ma határozatot hoz arról, hogy a NATO-országok által felajánlott 5000 főnyi csapatokkal egészítsék ki a boszniai békefenntartókat. A boszniai légitér lezárásáról csak ké­sőbb várható döntés.) A napirenden szerepel többek között a balti orszá­gok javaslata arról, hogy mielőbb vonják ki területükről az orosz csa­patokat. Jeszenszky Géza külügyminisz­ter szeptember 21 -étől vesz részt a közgyűlés munkájában, és október 1-jén szólal fel az általános vitában. A cseh tornán való véleménye változott a regionális együttműködésről Klaus Washingtonba készül Prágai tudósítónktól Bár már pénteken bejelentették, mégis bizonyos fokig meglepetést ke­ltett Hanna Suchocka lengyel és Vaclav Klaus cseh miniszterelnök tegnapi határ menti találkozója. Lengyelország és Csehország­ kap­­csolatai jók, nem akadnak nyitott, vagy vitás kérdések , ezért sokak szerint nem is kell akkora­­figyel­met szentelni a kétoldalú kapcsola­toknak. A figyelmesebb, megfigyelő azonban észreveszi, hogy Klaus el­ső külföldi útja Budapestre veze­tett, holott Csehország nem is hatá­ros Magyarországgal, és hogy Len­gyelországról a cseh vezető véle­ménye egészen az elmúlt időkig nem volt a legjobb,­idézeteiben mint negatív példa szerepelt. Az, hogy a Washingtonba ké­szülő Klaus beiktatott egy találko­zót lengyel partnerével azt mutatja: kissé megváltozott a véleménye a regionális együttműködésről. Nem talált ugyanis túlzott támogatásra a nyugat-európai politikai és gazda­sági körökben Prágának az a csen­des törekvése, hogy Varsónál, vagy Budapestnél előnyösebb el­bánásban részesüljön. Ennek hatására erősödött fel az érdeklődés Lengyelország iránt is, amely mégisc­sak Csehország egyik legfontosabb jövőbeni part­nere lehet, ráadásul határos Szlová­kiával is. Ennek a körülménynek még megnőhet a jelentősége a cseh-szlovák szétválás hosszának és cseppet sem simának látszó fo­lyamatában. Bár Klaus a találkozó utáni sajtóértekezleten azt állította, hogy a cseh és szlovák belviszonyt csak érintették lengyel kolléganő­jével, ennél valamivel többet be­szélhettek erről kétórás tanácsko­zásuk során, különösen, ha figye­lembe vesszük, hogy Suchocka az említett sajtóértekezleten nem tit­kolta: minden­ eddigi, lényegében nyugodt esemény ellenére, Len­gyelország némi aggodalommal szemléli a cseh-szlovák szétválás folyamatát. Hozzátette: Lengyelor­szág kész fejleszteni jövendő kap­csolatait a két utódállammal. Bő teret kapott a gazdasági együttműködés, a növekvő igények­kel már lépést tartani nem képes ha­tárátkelők ügye. A két miniszterel­nök megállapodott újabb átkelőhe­lyek, nyitásában, az átkelést,lassító adminisztratív intézkedések számá­nak csökkentésében. E kérdésben a fő gondot a mindkét oldalon jelentő­sen virágzó csempészés jelenti. Fon­tos témakör volt a már sokat vitatott szabadkereskedelmi zónák kérdése. Prága az előbb már említett okból gyorsítani igyekszik az ügyben, és az eredeti, nyolcéves határidőt sze­retné legalább megfelezni. Prága célja, hogy mielőbb az Európai Kö­zösséghez tartozzon. S ha ez nem megy egyedül, akkor szeretné, ha társai is felvennék Václav Klaus tempóját. Klaus egyébként még vasárnap úgy nyilatkozott, hogy Cseh és Szlo­vákia számára érdekes lehet Bush ajánlata a szabadkereskedelmi zóná­ról, de miután ez egyelőre csak egy semmire sem kötelező tv-interjúbeli ajánlat, így bővebb információkra lesz szükség a kérdés megítéléséhez. Erre jó alkalom lesz, hogy Klaus washingtoni hivatalos látogatása. Mint mondta, közvetlenül Bush el­nöktől kér felvilágosítást az ötletről. • Nyárádi Péter Orosz—japán csúcs­­talán novemberben Moszkvai tudósítónktól Elképzelhető, hogy Borisz Jelcin november 13—14-ére tervezett ko­reai látogatása során Okinava szige­tén találkozik Kiicsi Mijadzava ja­pán kormányfővel — jelentette be tegnap Mihail Poltoranyin az orosz kormány elnökhelyettese. Az esz­mecserén a két politikus megálla­podhat az orosz elnök múlt héten elhalasztott tokiói vizitjének újabb időpontjában, és egyeztetheti az ott napirendre kerülő kérdéseket, ám a megbeszélés előkészítésén az orosz külügyminisztériumnak már dol­goznia kell. A tegnapi moszkvai je­lentésekből nem derül ki, milyen stádiumban van a szervezőmunka. A miniszterelnök-helyettes — miként azt az ITAR-TASZSZ hírül adta — azt is elmondta, hogy tokiói megbeszélései után Jelcinhez eljut­tatott feljegyzésében nem javasolta a Kuril-szigetek átadását Japánnak. Véleménye szerint az elnöki vizit elnapolásának egyik fő oka a japán külügyminiszternek a területi vitá­ban vallott nagyon kemény állás­pontja volt, amelyet szeptember ele­ji moszkvai megbeszélésein is hatá­rozottan képviselt, pedig előtte már megállapodtak abban, hogy a gaz­dasági és a politikai kérdések meg­vitatását nem kapcsolják szigorúan az északi területek ügyéhez. Ami a Kuril-szigetek sorsát ille­ti, az orosz televízió híradója, a Vesztyi tokiói forrásokra hivatkoz­va azt közölte, nem kizárt, hogy Oroszország és Japán a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul a problémával, ugyanakkor Genna­­gyij Burbulisz államtitkár kijelen­tette: kevéssé valószínű, hogy sor kerül ilyen lépésre. Az orosz—japán viszonyban meglévő problémák ellenére Moszkva változatlanul igyekszik élénkíteni a gazdasági együttműkö­dést. Jegor Gajdar ügyvivő minisz­terelnök például mindössze egy nappal Jelcin vizitjének elhalasztása után utasította a külgazdasági mi­nisztériumot: kezdjen tárgyalásokat Tokióval egy százmillió dolláros hi­telről, amelyen Oroszország japán termékeket kíván vásárolni. • Poór Csaba

Next