Magyar Hírlap, 2002. február (35. évfolyam, 39-50. szám)

2002-02-15 / 39. szám

2 Magyar Hírlap Nem ilyen lovat akartak? - néha már Pannon Rádió. A Magyar Hírlap információi szerint a Pannon Rádió miatt egy magát megne­vezni nem kívánó magyar állampolgár bepereli a magyar államot. Mint elmond­ta: neki nem a szélsőjobboldali eszméket sugárzó adóval, annak munkatársaival, illetve hallgatóival van baja. Sokkal in­kább azzal az állammal, amely frekven­ciát adott egy nyíltan rasszista fórumnak, amely ellen nem lép fel a törvény erejé­vel, holott naponta követ el alkotmány­­sértést, és gázol át különböző magyar ál­lampolgárok emberi jogain. Ez a lépés teljesen politika- és kor­mányfüggetlen - állítja a feljelentő, aki hozzátette: ha kell, akár nemzetközi fó­rumokhoz is fordul ebben az ügyben. A héten hatvan előadó és együttes szólította fel a Pannon Rádiót, hogy ne játssza dalaikat, mert az adó kirekesztő, nyíltan rasszista, antiszemita. Ezt a kez­deményezést még február elején indítot­ta el hat együttes - köztük az Anima Sound System, valamint a Kispál és a Borz amelyhez később csatlakoztak újabb előadók, mint például Koós János, Koncz Zsuzsa, Hofi Géza és a Republic zenekar. A hatályos jogszabályok szerint egyébként arra nincs mód, hogy a szer­zők, illetve előadók megtiltsák egy rádió­­állomásnak dalaik sugárzását pusztán politikai nézeteik különbözősége miatt. Franka Tibor a rádió műsorvezetője tegnap senkiknek nevezte ezeket a zené­szeket. A senkik és a magyarok Gidófalvy Attila tulajdonos elnézést kér a zenészektől, akiket Franka Tibor eset­leg megsértett. A rádió tulajdonosa la­punknak elmondta: tegnap - ellenőri­zendő, hogy a „senkik" kifejezés elhang­zott-e - élő adásban kérdezte meg Fran­ka Tibortól, valóban mondott-e ilyet. Franka ezt határozottan cáfolta. Gidó­falvy azt mondja, próbál hinni a műsor­vezetőnek. A Pannon Rádió elnöke azt mondta, ha a tiltakozó zenészek így kí­vánják, szomorúan, de kihagyják dalai­kat a műsorból. Gidófalvy Attila szerint a rádió műso­rában bizonyára elhangoznak olyan ki­jelentések, amelyek másokat sérthet­nek, de ezeket most a választási kam­pány erősítette fel. Ha pedig kirekesztők lennének, nem olvasták be volna tízszer a hírt, hogy ellopták Bangó Margit autó­ját, s jelentkezzék, aki megtalálja. A tu­lajdonos úgy látja, alapvető baj, hogy a provokatív telefonálókat nehéz élő adásban kezelni. Kérdésünkre, hogy a műsorvezetők, különösen a MIÉP-képviselőjelölt Fran­ka Tibor nem abban érdekeltek-e, hogy maguk is gerjesszék az indulatokat, Gi­dófalvy azt felelte: Frankát nehéz kezel­ni, bár profi rádiós, és amikor a Pannon Rádió műsorvezetője lett, még nem volt képviselőjelölt. Az elnök elismerte, hogy Franka MIÉP-tagsága összeférhe­tetlen lehet, és ha az ORTT vagy a bíró­ság a rádiót és műsorát elítélő határoza­tot hoz, a rádió kénytelen lenne megvál­ni a MIÉP közeli Bocskai Szabadegye­temtől, amely 26 százalékos tulajdonré­szesedéssel bír. Arra a felvetésre, hogy mi történik, ha alkotmányellenes megszólalásai miatt betiltják a rádiót, Gidófalvy úgy reagált, hogy ha ilyen lenne, az ORTT nyilván haladékot adna, hogy megváltoztassák a műsorstruktúrát. Előfordulhat az is, hogy a tulajdonosok - bár a „magyar ze­ne rádiója” Gidófalvy Attila találmánya - eladják a rádiót. Most azonban még ab­ban reménykednek, hogy a Pannon Rá­dió megmaradhat a magyar éterben. Nagy Feró már nem dolgozik a Pan­non Rádiónál, mert mint mondja, szak­mai hibákra hívta fel a figyelmet, s bár zenei főszerkesztőnek volt kinevezve, nem volt beleszólása a műsorszerkezet alakításába. Nagy Feró, aki inkább kul­turális, mint politikai adót szeretett vol­na, úgy látja: a tiltakozók magatartása kissé kampányszerű, „nyilván felbiztat­ták őket liberális oldalról”. Furcsállja, hogy a kirekesztésre kirekesztés a válasz, s ha a Pannon Rádió „ki akarna szúrni” a zenészekkel - mivel dalaik jogilag nem letilthatóak -, éjjel-nappal a protestálók számait játszaná. Ugyanakkor hozzáfűzte: nem ért egyet Franka Tibor megszólalásaival, „szájbarágós” műsorvezetésével. Szigeti Ferenc, aki a rádió tulajdono­sának zenésztársa, úgy vélekedik, hogy Gidófalvy Attila a rádió szervezésekor csupán olyan állomást szervezett, ame­lyik csak magyar zenét játszik. Szigeti meggyőződése, hogy az az ember, akivel több mint húsz éve alapította a Karthá­gót, „nem ilyen lovat akart”. Szigeti elítéli a kirekesztést, a gyűlöletet és a másság elutasítását, s tudja, hogy ezeket a Pannon Rádió nap mint nap elköveti. Ezért egyetért az aláírókkal. DÉS LÁSZLÓ zeneszerző: „Azért nem járulok hozzá, hogy szerzeményeimet játsz­­szák, mert a rádió hangnemét s a pontosan körülhatárolható rasszista, kirekesztő ideoló­giáját mélységesen elítélem” - mondja Dés László. Borzasz­tónak tartom, hogy az éterben ez reggeltől estig szólhat, s nem akarok ehhez aláfestő ze­nét szolgáltatni, mivel ezek a dalok nem ezért születtek. Dés László hozzátette: is­meri a szerzői jog erre vonatkozó ré­szeit, ez az oka annak, hogy eddig nem tette meg ezt a lépést. A jogszabály sze­rint ugyanis a szerző letilthatja számait, de nem cenzúrázhatja azok leadását adónként. Arra, hogy most miért szán­ta rá magát, Dés László azt felelte: az inspirációt fiatal zenekarok adták. „En­nek nem is a jogi része érdekes - magya­rázta -, hanem az, hogy felhívjuk az em­berek figyelmét arra, nem jó, ha ilyen je­lenségek vannak az országban.” a tulajdonos is sértőnek érzi a hangfekvést s a MIÉP hullámhosszán immár egyértelműen kampányfrekvencián szól a Pannon Rádió. Egy magyar állampolgár a csatorna engedélyezése miatt az államot kívánja beperelni. Az adó tulajdonosa szerint ha betiltják működésüket, akkor az is előfordulhat, hogy eladják a rádiót. A héten hatvan előadó és együttes szólította föl a rádiót, hogy ne játsszák felvételeiket, mert a Pannon hangneme kirekesztő, nyíltan rasszista és antiszemita. A Pannon Rádió műsorait a Református Egyház Szabadság téri épületéből sugározza. Ezt a kapcsolatot egyre többen nézik rossz szemmel az egyházban Fotók: Dezső Tamás AKIK LETILTOTTÁK FELVÉTELEIK SUGÁRZÁSÁT Babos Gyula, a Back II Black, Bajor Imre, Benkő László, Berkes Gábor, Bochkor Gábor, Bornai Tibor, Boros Lajos, Bródy János, Cserháti Zsuzsa, Csonka András, Dés László, Eszenyi Enikő, Eszményi Viktória, Fábri Péter, Falusi Mariann, a Favágók, Gálvölgyi János, Gerendás Péter, Geszti Péter, Gőz László, Halász Judit, Heilig Gábor, Hernádi Judit, Hobo és a Hobo Blues Band, Hofi Géza, Horgas Eszter, Horváth Attila, Horváth Kornél, Karácsony János, Katona Klári, Kentaur, a KFT, Koltai Róbert, Koncz Zsuzsa, Koós János, a Korai Öröm, Kováts Kriszta, Kulka János, Lang Györgyi, Lerch István, Malek Miklós, Novai Gábor, Pierot, Presser Gábor, Rácz Zoltán, a Republic, Soltész Rezső, Solti János, Somló Tamás, Sztevanovity Dusán és Zorán, a TNT, Victor Máté, Wolf Péter és Závodi Gábor. A NAP TÉMÁJA ORTT: a rádió a MIÉP szolgálatában áll A Pannon Rádiónak már a létrejötte is skandalumszámba ment. A 2000. februá­ri döntéskor az ORTT négy budapesti frekvenciát osztott ki: az Info, az Est, a Budapest és a Pannon rádió kapott lehe­tőséget, elvérzett viszont a roma Rádió C-t és a BBC, a Deutsche Welle és a Ra­dio France International alkotta konzor­cium pályázata. A Pannon csak a Fidesz és a MIÉP delegátusainak szigorú össz­­játékával érhetett el sikert az ORTT pályázatán. Az „érthető frekvencia” jelszavát han­goztató csatornáról hamar beigazolódott, ami korábban is sejthető volt: egyértel­műen egy politikai irányba húz két zene­szám közti szöveges blokkjaiban. Az ORTT-ben tavaly őszre érett meg a hely­zet arra, hogy büntetést szabjon ki. Elő­ször októberben egy újságjegyzet - ifjabb Hegedűs Lóránt MIÉP-alelnök tollából - beolvasása után büntették meg a Pan­nont egymillió forintra, majd idén január­ban a csatorna általános áttekintő értéke­lése alapján szabtak ki rá 2,3 milliót. A médiatestület megállapította, hogy a rádió egyértelműen a MIÉP szolgálatá­ban áll, a kiegyensúlyozottságnak a lát­szatára sem törekszik, leegyszerűsítő vi­lágképe antiszemita, idegengyűlölő, libe­rálisellenes eszméket szolgál és terjeszt. A következő súlyos szerződésszegés a műsorszolgáltatási engedély megvonásá­hoz vezethet, amelyet az érintett per­sze bíróság elé vihet, az eljárás befejez­­téig zavartalanul sugározhat. Az ORTT egyébként abban is,,fogást keres” a Pan­nonon, hogy a MIÉP-elnök Csurka Ist­ván alapította Bocskai Szabadegyetem meghatározó részesedéssel rendelkezik a rádióban. Az oldalt szerkesztette: Kunstár Csaba Közreműködött: Bak Mihály, Bodnár Lajos, Dreissiger Ágnes, Gréczy Zsolt e-mail: naptemaja@mhirlap.hu KOÓS JÁNOS énekes egy­szer szerepelt riportalanyként a Pannon Rádióban, de mint mondja, akkor csak a zenéről volt szó. Ő később hallott olyan szélsőséges megnyilvá­nulásokat, amelyekkel nem értett egyet. „Úgy hallottam, hogy Győri Béla volt az, aki szerint a Pannon Rádió a MIÉP pártpropagandáját szol­gálja. Győri Béla szerint mint kereskedelmi rádiónak ehhez joga van, mert nem tiltja sem­mi.” Ezzel szemben Koós vé­leménye az, hogy a MIÉP párt­propagandájának céljait dalai­val sem aláfesteni, sem támo­gatni nem szeretné. 2002. február 15., péntek PERELHETŐ-E A MAGYAR ÁLLAM? PRO Kolláth György alkotmányjogász: A Pannon Rádióban biztos elhang­zik olyan mondat is, amely nemzeti, etnikai és más kisebbségek méltó­ságát sérti - állítja Kolláth György. A magyar jogban jogcímként hivat­kozni lehet az alkotmány 70/A pa­ragrafusára. Önmaga nevében egy állampolgár felléphet, de kisebb-na­­gyobb közösségek, valamint társa­dalmi csoportok nevében valószínű­leg nem - állítja Kolláth. KONTRA Radovics László ügyvéd: A birtokomban lévő információk sze­rint úgy gondolom, ez egy meddő próbálkozás - véli Radovics László. Szerinte nem megfelelő az alperes személye, vagyis nem egészen megfogható, hogy ki vagy mi képvi­seli a magyar államot. Be lehetne perelni a rádiót, vagy piacfelügyele­ti intézkedést lehet kérni és a hír­közlési törvény rendelkezései alap­ján lehet eljárni - véli az ügyvéd. A REPUBLIC ZENEKAR közleménye: Mi egy olyan országban szeretnénk élni, amelyre büszkék lehetünk. Ahol minden magyar állampolgár egyenlőnek érezheti magát, bármi­lyen vallású vagy nemzetiségű is le­gyen. Úgy gondoljuk, hogy a Pan­non Rádió bizonyos csütörtöki és - egy idő óta - keddi adásai a társa­dalomra káros folyamatokat indít­hatnak el. Mert ellenséget keres és megkülönböztet. Ez káros, és ká­rokat okozhat minden magyar ál­lampolgár és minden határainkon túl élő magyar számára. Képzel­jünk csak el egy ilyen hangvételű rádióadást Romániában vagy Szlo­vákiában, ami az ottani kisebbsé­gek ellen uszít!

Next