Magyar Hírlap, 2007. október (40. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-06 / 234. szám
[ MAGYAR HÍRLAP | 2007. OKTÓBER 6., HÉTVÉGE___________________________ e-mail: naptema@magyarhirlap.hu ellőzésével - Milyennek látja az egyház és az állam kapcsolatát? - A jelenlegi helyzet rendkívül zavaros. Elsősorban a konstruktív légkör hiányzik, de ennek a helyzetnek előzményei vannak. A rendszerváltás után láthatóan kiegyensúlyozott volt a viszony, ez leginkább a vatikáni szerződés megkötése után borult fel. Horn Gyula az 1998-as választások után egy győri beszédében az egyházakat okolta az MSZP vereségéért, ami igencsak ízléstelen húzás volt részéről. A szocialista vezető szinte árulásról beszélt, mondván: szerződtek a Vatikánnal, ezt a vallásos választók mégsem honorálták eléggé. Az egyházak ezt a kijelentést érthető módon zokon vették, a Fidesz pedig főképp azóta próbál közel kerülni hozzájuk. Horn egyébként az első pillanattól nem tartotta be a szerződésnek az egyházak finanszírozására vonatkozó passzusait. - Ez napjainkban is a viták legfőbb forrása. Mi változott a kilencvenes évek óta? - A jelenlegi kabinetben a szabad demokraták elképzelései dominálnak az egyházi ügyekben is. A legnagyobb problémát az intézményi finanszírozás eltérő értelmezése okozza. Az oktatási és szociális tárca szerint az egyházak több pénzt kapnak, mint az állami intézmények, amit az érintettek joggal cáfolnak. Erre a reakció az, hogy a magániskoláknak pedig még rosszabb a helyzetük, rájuk is kellene gondolni. Ezzel a liberálisok gyakorlatilag elismerik, hogy szerintük a történelmi egyházak nem különböznek bármely szervezettől. Mintha egy hasznos hobbi lenne csupán a vallásgyakorlás. Csakhogy az egyházi intézmények finanszírozását az alkotmány és a törvények is szabályozzák. Az SZDSZ felteszi a hamis kérdést: milyen alapon preferálja az állam a nagy egyházakat? - Ezt gyakran hallhatjuk. De mi is ez az alap? - Hazánk ezeréves történelmével szervesen összefonódnak az egyházak. Társadalomalakító, értékteremtő és több száz éves kulturális tevékenységüket senki sem vitathatja. Emellett szilárd, megbízható intézmények, míg az úgynevezett kisegyházak társadalmi partnerként kiszámíthatatlanok. - Hogyan működik ez más európai országokban? - Kialakult egy kötelező érvényű joggyakorlat. Ausztriában például az egyneműek közti párkapcsolat törvényi szabályozását vitatták egy parlamenti bizottságban, amikor egy képviselő felszólalásában figyelmeztetett: mivel közerkölcsöt érintő kérdésről van szó, ki kell kérni az egyházak véleményét. A javaslatot mindenki elfogadta, erkölcsöt érintő ügyekben ugyanis az egyházaknak legalább konzultációs joguk van. Véleményem szerint hazánkban az állam és az egyház viszonyát higgadt párbeszéddel javítani lehetne, ám erre most nem sok esélyt látok. ■ FOTÓ: HEGEDŐS MÁRTA TOMKA MIKLÓS VALLÁSSZOCIOLÓGUS FOTO: MTI - FÖLDI IMRE T vita az iskolák fnanszírozásáról Az egyházi oktatási intézmények állami támogatása állandó viták tárgya. Az önkormányzati és a felekezeti iskolák működési költségeinek mintegy kétharmadát az állam fizeti ki, a fennmaradó részt az előbbieknél az önkormányzat, míg az utóbbiaknál az állam adja, részben az adózók hozzájárulásaiból. A lényegi gond az, hogy a befolyó pénzeket az államnak kell pótolnia úgynevezett kiegészítő normatívával. Pápai Lajos győri megyés püspök, a Magyar Püspöki Konferencia oktatási bizottságának elnöke szerint évek óta nem kapják meg a nekik járó összeget, de az oktatási tárca azt állítja, hogy többet is kapnak, mint az önkormányzatiak. Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős titkára szerint a 2006- ban kifizetett összeget az önkormányzati ráfordítások ismeretében a kormány decemberben korrigálja. „Ebből nem az következik, hogy nő az egyházi fenntartású intézmények támogatása, hanem hogy az állam belátta, eddig megrövidítette őket” - mondta Pápai Lajos. Az ügyben valószínűleg ebben a hónapban találkoznak az egyházak képviselői a tárca irányítóival. ■ MEGKÉRDEZTÜK Harrach Péter, a KDNP alelnöke: Az egyház és az állam szétválasztása történelmi tény. Fontosabb kérdés az egyház és a társadalom kapcsolata. A baloldal az egyház társadalmi szerepválallását vonja mindig kétségbe, holott az egyházak a hitélet biztosítása mellett közfeladatokat is ellátnak például az oktatás, az egészségügy, a kultúra területén. Ezeknek az intézmények finanszírozása az államiakhoz hasonlóan történik, hiszen a felekezeteknek nincs önálló gazdálkodási lehetőségük. Az egyházaknak az erkölcsi felelősség miatt kötelességük megnyilatkozni a nemzetet érintő kérdésekben, ám ez semmiképpen sem jelent pártpolitizálást. Az egyház azt sem mondja meg, melyik pártra szavazzanak a hívek, csupán a keresztény értékrend képviseletére hívják föl a közvélemény figyelmét. SZERKESZTETTE NICZKY EMŐKE KÖZREMŰKÖDÖTT KACSÓH DÁNIEL, WIEDEMANN TAMÁS Lapunkat Budapesten és Pest megyében új terjesztő kézbesíti. Kérjük, hogy az esetleges kézbesítési problémát jelezze a 06-80-636-336 zöldszámon. Köszönettel Magyar Hírlap Kiadói Kft. Orbán tisztességesebb, megbízhatóbb és hitelesebb Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 10:5 arányban győzte le Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a Századvég és a Forsense által készített felmérés szerint. A volt és a mostani kormányfő imázsprofilját összehasonlítva, a közvéleménykutatásban tizenhét tulajdonságot vizsgáltak, s csupán ötben bizonyult jobbnak a mai miniszterelnök, megítélésén leginkább a kistelepüléseken rontott. BARANYA RÓBERT A kutatóintézet az idén már másodszor vizsgálta Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor politikusi profilját. Míg a tavalyi felmérésben a válaszadók egyértelműen inkább Gyurcsány Ferenc személyiségjegyeit ítélték pozitívabbnak, addig 2007 februárjára már jóval kiegyenlítettebb a kép. Az állami vezetőtől elvárt tulajdonságok tekintetében az év elején már 8:7-re Orbán Viktor nyert. A szeptemberi felmérésben a tizenhét tulajdonság közül a válaszadók tízet tartottak inkább jellemzőnek Orbán Viktorra, és öt tulajdonságot éreztek inkább Gyurcsány Ferenchez közelebb. Két tulajdonságnál (felkészültség, közös megoldások keresése) szinte megegyező a megítélésük. A legjelentősebb eltérés az „emberek problémáira odafigyelés” esetében számottevő: a volt miniszterelnök előnye itt 21 százalékpont. Egyértelműen kevesebben gondolják ma felkészültebbnek, határozottabbnak Gyurcsány Ferencet, mint hét hónappal ezelőtt, míg érezhető emelkedést tisztességessége esetében tapasztaltak. Ezzel szemben Orbán Viktornál több tulajdonságnál az arányok határozott emelkedést mutatnak, különösen igaz ez a magabiztosságra, a határozottságra, az érthetőségre és az újító szellemre. A településtípus szerinti bontás azt mutatja, hogy Gyurcsány megítélése a település méretének csökkenésével egyenes arányban romlik, a falun élők körében Orbán Viktor nagy támogatásnak örvend. A kistelepülések lakói csak négy tulajdonságban adtak azonos pontszámokat a két politikusnak, minden más tulajdonság esetében a Fidesz elnökét értékelték kedvezőbben. A fővárosiak csak az emberek problémáira való odafigyelést tartják inkább jellemzőnek a volt kormányfőre, minden más esetben hozzávetőlegesen azonos arányban említik a két politikust, vagy inkább a jelenlegi miniszterelnöknek ítélik az előnyt. A korcsoportokat vizsgálva a kormányfőt a hatvan év felettiek értékelték pozitívabban politikai ellenfelénél, a fiatalabbaknál viszont Orbán imázsprofilja kedvezőbb. A volt miniszterelnök megítélése kevésbé válik szét korcsoportok szerint: az érthetőség és a problémákra figyelés esetében mutatkozik egyedül jelentősebb eltérés, itt nagy arányban állt a volt kormányfő mellé a fiatal (18 és 39 év közötti) generáció. ■ 3 A HAP TÉMÁJA / BELFÖLD