Magyar Ifjúság, 1969. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1969-08-22 / 34. szám
Az utóbbi idők legszebb kiállítása készül a Szépművészeti Múzeumban: A Szépművészeti Múzeum legszebb rajzai című kiállítás. A rendezés munkálatait dr. Fenyő Iván, a grafikai osztály vezetője, neves művészettörténész végzi. — Különösen szép feladat egy ilyen kiállítás rendezése. Sajnos, csak kétszáz remekmű fér a tárlókba. Legszebbrajzaink száma ennél jóval nagyobb. Fel tudnám emelni akár ezerre is De legyünk szerények! így is láthatja majd a nagyközönség a világszerte megcsodált, legnevezetesebb lapjainkat, Leonardo, Correggio, Rembrandt remekműveit. S külön meglepetésként: egy eddig ismeretlen Raffaellónkatis. Nem szűkölködünk érdekességekben. Raffaello „földije" Mielőtt Raffaellóra rátérnénk, „földije”. Federico Barocci nevét említjük a kiállítás egyik megnyerő érdekességeként. Barocci neve nem túlságosan ismert a nagyközönség előtt. Annál inkább: a művészettörténészek, a művészettörténelem előtt. A művészettörténelem nagy, megcsodált, tekintélyes alatta. Egyik fontos előkészítője a barokknak. Pedig a nagyközönség is gyönyörködhet benne. Művei — festményei — elragadó színekben pompáznak. Vonzó alakjai könynyed mozgásúak, kecsesek, mondhatni, bájosak. Barocci — másképpen: Baroccio — 1526—28 körül született az olaszországi Urbinóban, ahonnan Raffaello származik. Fő műveinek egyike szülővárosában, Urbinóban található, az Assisi Szt. Ferenc (1577). Másik a firenzei Uffizi-képtárban: a Madonna és a szegények (1579). S ez a két fő műve együtt látható — Budapesten. Baroccio ? Érdekes rajzot őriznek a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményében. Ez a lap ragasztott, két részből áll. Egyik részén az urbinói, másikon a firenzei Baroccio-festmény után készült rajz látható. Együtt a két mű — még csodálatosabb. Szépségében évszázadok óta gyönyörködnek. Csodáiét — vigyázva — kézről kézre adták. Előkelőbbnél előkelőbb gyűjteményekbe került. Első tulajdonosa Jean Pierre Mariette volt, a XVII. századi neves francia művészeti író és műgyűjtő. Tőle a másik híres gyűjteménybe, Poggihoz vándorolt onnan a legjelentősebb magyar magángyűjteménybe vezetett útja: Esterházy herceghez. Ezen az útvonalon érkezett végső állomáshelyére, a Szépművészeti Múzeum messze földön híres grafikai gyűjteményébe. Innen — a XVI B jelzésű mappából — emelte ki most dr. Fenyő Iván, hogy gyönyörködhessék benne a nagyközönség is. Meg másért is. — Én már sokszor megcsodáltam. S mindinkább erősödött bennem az a meggyőződés, hogy ez az eddig is, évszázadokon keresztül megcsodált, de óvatosságból a másolatok közé sorolt mű, több mint másolat. Minél tovább néztem, annál bizonyosabbá vált, hogy remekművet tartok a kezemben. Ugyanaz a bájosság pompázik ebben a kettős rajzban, mint amelyik oly jellemző magára Baroccio két fő művére. Ez azonban egyelőre mégse több, legalábbis tudományos értelemben nem, mint megalapozott feltételezés. Megkonzultáltam ugyan Olsen dán tudóssal, a világhírű Baroccio-szakértővel, aki osztotta véleményemet. De teljes megbizonyosodás végett a nemzetközi művészettörténeti szakvélemény elé bocsátom a kérdést. A Szépművészeti Múzeum mostani grafikai kiállításának meg Felfedezők nyomában- Perdöntő,jpl. SEZÉPSÉG nyitása egybeesik a budapesti nemzetközi művészettörténeti kongresszus tanácskozásaival. Ez nem Raimondi! A kiállítás másik érdekessége — mondhatni: szenzációja — Raffaello nevéhez fűződik. Nemrégiben angol tudós járt és kutatott a Szépművészeti Múzeumban. A grafikai anyagot tanulmányozta. Egymás után vette kézbe a szép rajzokat, metszeteket. — Ez a legszebb! — mondta egyszercsak izgatottan. A rajzhoz tartozó katalóguscédulát elkérte dr. Fenyő Ivántól. A katalóguscédulán ezt olvasta: „Másolat Marcantonio Raimondi után: A betlehemi gyermekgyilkosság. Toll. — 265x402 mm. — Esterházy-gyűjtemény.” Raimondi neve jól cseng művészettörténész szakkörökben. A XV. század végén és a XVI. század elején élt olasz rézmetsző a grafika történetének egyik legnevesebb mestere. Nagy hatást gyakorolt a rézmetszés stílusára. Az egyik legszebb és leghíresebb metszete: A betlehemi gyermekgyilkosság. A Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményében őrzött rajz pontosan megfelel Raimondi híres metszetének. Észrevehető azonban, hogy a két mű két különböző kéztől származik. Az angol tudós órákig nézte a Raimondi-másolatként számon tartott budapesti rajzot. — Ez valóban nem Raimondi! ■— mondta végül is, nagyon határozottan. Az elveszett remekmű A szaktudósok előtt ismert, hogy az az eredeti Raimondimetszet, amely a budapesti rajzban megjelenik, maga is másolat. Raimondi lemásolta Raffaello egyik rajzát. Ezért különösen hálás neki a művészettörténelem. A Raffaello-rajznak ugyanis nyoma veszett. A British Múzeum magáénak mondhat ugyan — többi között — egy Raffaello-rajzot, de az csak egyik részletét tartalmazza az eltűnt műnek. Vagy: arról a teljes műről készítette Raffaello. Vagy: az azóta elveszett műhöz, részlettanulmányként. Az angol tudós, aki jó ismerője a szóban forgó Raffaello-részletrajznak, alaposan meglepte dr. Fenyős Ivánt. — Dehogy is veszett el az a teljes Raffaello-rajz — mondta. — Itt van a kezemben, Raffaello ? Eszerint a Raimondi-másolatnak tartott budapesti rajz: Raffaello alkotása. Dr. Fenyő Iván szerint: — Angol kollégámat a budapesti rajz szépsége ragadta magával. Azóta több levelet kaptam tőle Londonból. Egyikben megerősítette felfedezését. Azt írja, hogy a budapesti rajz szebb, mint az, amely hiteles Raffaellóként a British Museumban található. Későbbi levelében kissé mérséklődik osztatlan lelkesedése. De ez a tudós kutató ama szükségszerű aggodalmának is betudható, hogy nem tévedett-e mégis. A kérdés nyitott. Úgy döntöttem, hogy ezt is a nemzetközi művészettörténeti szakvélemény elé viszem. Ez a rajzunk kerül kiállításunk fő helyére. A Szépművészeti Múzeum tulajdonában három hiteles, nagy értékű Raffaello-rajz van: A Női akt. A Kútterv. A Szt. Jeromos. Izgalmas kérdés: Ezentúl négy Raffaello-rajzunk lesz? Hamarosan választ kapunk. A kiállítás — együtt a nemzetközi művészettörténeti kongreszszussal — szeptemberben nyílik. Simon Gy. Ferenc