Magyar Könyvszemle, 2013 (129. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 4. szám - SZEMLE - Rózsafalvi Zsuzsanna: A vállalkozó és a kultúra. Heckenast Gusztáv a legendás könyvkiadó. Szerkesztette Lipták Dorottya, Budapest-Eger, Kossuth Kiadó, EKE, 2012 (Kulturális örökség sorozat)

már a kiállítást. Abban, hogy a kiállítás nem hozta az el­várt nyereséget és hasznot, szerepe volt többek között a rossz időjárásnak, a kolerajárványnak, a magas szállásköltségeknek és a tőzsdekrachnak. Az Ungarischer Lloyd tudósítója kifejtette, hogy egy ilyen kiállítás hozadéka nem csak számok­ban fejezhető ki. Eredménynek tekinthető az is, hogy a világ megismerhette az Osztrák-Magyar Monarchia polgárainak szorgalmát, kitartását, munkáját. Nordau, aki naponta több órát töltött a kiállítás területén, utolsó, összegző tudósításá­ban a világkiállítást mint műfajt tulajdonképpen felesleges luxusnak ítéli. Az irodalom és az újságírás kapcsolatát Jókai Mór példáján vizsgálja Újvári Hedvig, és mutatja be Jókai recepcióját a jelentősebb magyarországi német nyelvű újságokban 1867 után. A Jókai­­kiadásában megjelenő, Horn Ede szerkesztette Neuer Freier Lloydban (1869-1872) Jókai maga gondoskodott mindig arról, hogy folytatásokban megjelenjen egy-egy németre fordított regénye. Emellett a 70-es évek végén és a 80-as évek elején a Pester Lloydban is jelen vannak folyamatosan, kisebb-nagyobb megszakításokkal Jókai-regények, melyeket Újvári Hedvig akribikusan regisztrál. A következő fejezetet a korszak jelentős tárcaíróinak, kritikusainak, Dux Adolfnak, Sturm Albertnek, Silberstein-Ötvös Adolfnak és Hevesi Lajosnak szenteli a szerző, akiknek múlhatatlan érdemeik voltak a magyar irodalom megismertetése és népszerűsítése terén, egyrészt fordításaik, másrészt a német nyelvű sajtóban publikált elemző írásaik révén. I­tt a SzortZ-lapokban 1867 után közölt Jókaival kapcsolatos tárcaírásaikat elemzi. Megemlítendő, hogy Jókait, az írófejedelmet nem kezelték fenn­tartások nélkül, főleg Dux, aki fordította is Jókai regényeit, tett számos - jogos - kritikai megjegyzést több regényével kapcsolatban. A záró részt a Jókaival szemben megfogalmazott kritikáknak (fantáziája határtalan, regénykom­pozíciónak hiányosságai) szenteli a szerző, de a német nyelvű sajtó alapjában jóindulatú írásaitól elkülönítve kezeli Gyulai Pálnak, a népnemzeti irányzat fő teoretikusának elvi alapú, Jókait elítélő kritikai tevékenységét, aki az irodalmi műtől a nép nevelését és a realizmust várta el, s nem tudta Jókai hatalmas népszerűségét és a művei­ben lévő humort elfogadni. Péterfy Jenő Gyulai értékrendjét követte, kiemelte Jókainál a lélektani ábrázolás gyakori elégtelenségét, de stílusát, nyelvét nagyra értékelte, Asbóth János viszont felhívta a figyelmet, hogy a kritika feladata nem csak Jókai gyengéire rámutatni, hanem írásainak pozitív vonásait hangsúlyozni. Újvári Hedvig a budapesti német újságok bemu­tatása után azokat tartalmilag egy fontos társadalmi esemény, a Monarchiát a világ előtt megmutató 1873-as bécsi világkiállítás visszhangja kapcsán vizsgálja, valamint górcső alá veszi a korszak legje­lentősebb, német nyelven már életében ismertté vált magyar regényírójának, Jókai Mórnak a recepcióját ugyancsak ezekben az orgánumokban. A szerző jó érzékkel választotta ki elemzése tárgyát; más, a Monarchia sorsát befolyásoló politikai esemény a kiegyezés utáni években már nem volt, híres ma­gyar közéleti személlyel kapcsolatos eseményként csak Kossuth Lajos 1894-es halála és temetése, vagy még későbbről, a magyarok által kedvelt Erzsébet királyné 1898-as meggyilkolása lenne még említhető. A kitűzött feladatot szerencsésen oldotta meg; a vizsgált periodikumok sajátosságait, eltérő szerkesztési elveiket, olvasóik érdekeinek speciális kiszolgálását sikerült bemutatnia. Könyve alapos forrásfeltáró munka, mely a kiegyezés utáni magyarországi német nyelvű vezető napilapokban rejlő hatalmas és eddig ismeretlen tárcairodalomra fókuszál. Összegezve elmondható, hogy Újvári Hedvig kötete, melyben kutatási eredményeinek összefoglalását teszi közzé, sokban hozzájárul a korszak mindeddig kevéssé feltárt magyarországi német nyelvű sajtójának jobb megismeréséhez. Rózsa Mária A vállalkozó és a kultúra. Heckenast Gusz­táv, a legendás könyvkiadó, szerkesztette Lipták Dorottya, Bp., Kossuth Kiadó, 2012, (Kulturális örökség sorozat). A vállalkozó és a kultúra. Heckenast Gusztáv a legendás könyvkiadó címet viselő kötet a Kos­suth kiadó és az Eszterházy Károly Főiskola „Kulturális örökség” sorozatában látott napvilágot. A tanulmánykötet szerkesztője Lipták Dorottya, az MTA-OSZK Res libraria Hungáriáé Kutatócsoport

Next