Magyar Közlöny, 1993. július-augusztus (93-109. szám)

1993-08-03 / 107. szám

1993/107. szám MAGYAR KÖZLÖNY — tudományos fokozatok, címek, — idegen nyelv tudása, — kinevezési okmány, munkakör, munkaköri leírás, — vezetői megbízások, — gyakornoki idő, vizsga, próbaidő, — fegyelmi eljárás, büntetés, felmentés, — fizetési fokozat, — tudományos kutatás (publikáció), művészeti alkotói tevékenység, tudományos kapcsolatok, — munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, — dolgozó által kapott kitüntetések, díjak és más elis­merések, címek, — munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra tör­ténő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogvi­szony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,­­ munkavégzés ideje, túlmunka ideje, alapilletmény, pótlékok (jogcím szerint), illetménykiegészítés, megbízási díj, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, — szabadság, kiadott szabadság, — dolgozó részére történő kifizetések és azok jogcí­mei, — a dolgozó részére adott juttatások és azok jogcímei, — a dolgozó munkáltatóval szemben fennálló tartozá­sai, azok jogcímei, — a többi adat az érintett hozzájárulásával. A hallgató adatai 1. E törvény alapján kezelt adatok: a) hallgató neve, születési helye és ideje, állampolgár­sága, állandó és ideiglenes lakásának címe és telefonszáma; b) a hallgatói jogviszonnyal összefüggő adatok, így kü­lönösen — felvételeivel kapcsolatos adatok, — a hallgató tanulmányainak értékelése és minősítése, vizsgaadatok, — a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcso­latos adatok, — a többi adat az érintett hozzájárulásával; c) a hallgató részére a különböző juttatások (ösztöndíj, szociális támogatás, segély stb.) megállapításához a szülő (eltartó) neve, állandó és ideiglenes lakásának címe, tele­fonszáma, valamint a szülő (eltartó), illetve a hallgató jövedelmi és szociális helyzetét igazoló adatok. Az adatok statisztikai célú felhasználása A mellékletben felsorolt adatok statisztikai célra fel­­használhatók, és statisztikai felhasználás céljára személy­­azonosításra alkalmatlan módon átadhatók. 1993. évi LXXXI. törvény a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról* 1. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a vég­­elszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 1. §-a a következő (2)—(4) bekezdéssel egészül ki: „(2) A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós — a csődegyezség megkötése érdekében — fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. (3) A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon ki­elégítést nyerjenek. (4) A végelszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen adós —­ a jogutód nélküli megszűnését elhatározva — a hitelezőit kielégíti.” 2. § A Cstv. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) E törvénynek a csődeljárásra, a felszámolási eljá­rásra és a végelszámolásra vonatkozó rendelkezéseit a pénzintézetekre a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevé­­­­kenységről szóló törvényben, a biztosító intézetekre pedig­­ a biztosító intézetekről szóló törvényben foglalt eltérések­kel kell alkalmazni.” 3. § A Cstv. 3. §-ának c) és d) pontjai helyébe a következő­­ rendelkezések lépnek: (E törvény alkalmazásában:) ,,c) hitelező: a csődeljárásban az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági hatá­rozaton (végrehajtató okiraton) alapuló, vagy az adós által nem vitatott, lejárt vagyoni követelése van, továbbá az is, akinek a csődeljárás kezdő időpontjában [8. § (3) bekez­dés] még le nem járt, de az adós által elismert vagyoni követelése van. A felszámolási, illetve a végelszámolási eljárásban hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben vagyoni követelése van, d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalat­nál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (válla­lati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igaz­gató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társa­ságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt fele­lősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy alapszabályban az­ ügyvezetésre feljo­gosított személy(ek).” * A törvényt az Országgyűlés az 1993. július 13-i ülésnapján fogadta el. 5755

Next