Bernáth Aurél szerk.: Magyar Művészet 15. évfolyam 1948

5. szám - Vayer Lajos: A Petőfi Múzeum - A. Sz. I.: Szigethy István kiállítása

.A kiállítás harmadik csoportja az érett klasszicizmus jel­legzetes épületeit mutatja be. Ekkor már az uralkodó forma a két emeletet összefogó oszlopsorral, egyszerű attikával, esetleg tympanorm­al lezárt, középrizalittal díszített homlokzat. Ilyen épületsor övezi az egész Felső Dunasort és Rakpiacot, melynek legszebb ékessége a Barabás vízfestményén bemutatott Lloyd­palota, Hild József egyik legérettebb alkotása. Ennek az idő­szaknak legmonumentálisabb épületét, a pesti Vigadó első palotáját Ballack Mihály műhelyében készült tervrajz mutatja be, míg a Nemzeti Színház épületét Alt Rudolf színezett kőrajza­ .A klasszicizmus korának ötödik, záró évtizedében éri el a stílus csúcspont­ját. Ekkor készült el az Alt Rudolf vízfestményén ábrázolt Nemzeti Múzeum, ifj. Zitterbarth Mátyás monumen­tális alkotása, a Vármegyeháza és az árvíztől sújtott főváros más szép épülete. De már mind gyakrabban jelentkezik az új stílus is, a romantika, a Rohbock Lajos ecsetrajzán bemutatott romantikus-gótikus Pekáry-fvíz, a Feszi Frigyes rajza nyomán készült metszeten ismertetett romantikus-román Vasúti Indó­ház, az Arany János­ utcai Borsody-ház stb. Ötödik fejezetül Széchenyi István nagy alkotásának, a Lánchídnak bemutatására teljes termet szentel a múzeum. Ismerteti a hídépítés előzményeit, az első terveket, az építke­zés állomásait Barabás nagyszerű vízfestményein és metszetes, rajzos ábrázolásokon. T. Clark Vilmos a tervező és Clark Ádám a kivitelezőnek miniatűr arcképei Barabástól és egy tárló Clark Ádám leveleivel, személyi emlékeivel és a hídra vonat­kozó kisebb tárgyakkal teszik változatossá a kiállításnak ezt a részletét. .A budai hegyvidék villái is külön csoportot alkotnak. Ba­rabás Miklós vízfestményén a festő városmajori klasszicizáló, oszlopos tornáccal ellátott villáját látjuk. Sok esetben célsze­rűbbnek látszik az ismertetendő műemlékeket fényképen be­mutatni, így látjuk a hétoszlopos porticussal ellátott Óra-villát, melyben néhány napig Görgey főhadiszállása is volt, Hild József saját használatára épített villát, a romantikus-gótikus, lovagvárat utánzó Frivaldszky-villát. Dörre Tivadar kiállított ceruzarajza az egyedüli megmaradt ábrázolás a Notre Dame de Sion sashegyi zárdájának templomává alakított romantikus­gótikus stílusú Weber-villáról. Az utolsó teremben egyrészt az abszolutizmus fájó emléke, a Hentzi-szobor, másrészt az akkor még erősen félreismert nemzeti múlt ködös képeit felidéző romantikus építészeti alko­tások, mint Feszi Frigyes Vigadójának vitézkötésekből, keleti motívumokból egybeszőtt homlokzata, vagy a velencei palotára emlékeztető, de mégis egyéni Pichler-ház, a Pán József által tervezett Karácsonyi-palota képei függenek. De itt van Clark Ádám budai alagútterve, a Magyar Tudományos Akadémia neo­renaissance palotája, amelynek tervpályázatán a romantikus építészeti stílus és az azt követő eklekticizmus hamis gazdag­sága kelt versenyre egymással az utóbbi győzelmével végződve .4. 1800-tól az egyesítésig terjedő kiállítás zárómotívuma­ként az Erzsébet-téri kioszk tervét látjuk, melynek oromszobor­csoportján először szerepel Pest és Buda egyesített címere A kiállítás fejezetekre tagolása áttekinthetővé teszi a­­67 műtárgyból álló anyagot, dr. Schoen Arnold által készített ka­talógusa pedig hatalmas és eddig jórészt nem ismertetett adat­anyagával e korszak építéstörténetének legkisebb részletébe is betekintést nyújt. Dr. Molnár József BUDAPEST .47 ÚJ PETŐFI-MÚZEUM. A békebeli Budapesten, az Andrássy-út környékének mil­leniumi villái között, Jókai Bajza­ utcai házában, a legkisebb múzeum volt hivatva ébrentartani a legnagyobb magyar költő emlékét. Karbantartását az ő nevét viselő társaságra bízták. A­z ereklye­tár tökéletes típusa volt, a vegyes értékű tárgyak káosza, melynek porlepte termeiből a számtalan koszorúszalag mélabús hangulatát vitte magával a lézengő látogató. A centenárium évére Budapest Székesfőváros vállalta a Petőfihez méltó múzeum létesítését. Az ostromban erősen sérült házat eredeti egyszerűségében építették újjá és termeiben mai múzeumi kultúránk legkorszerűbb kis gyűjteményét terem­tették meg. .41 új Petőfi-múzeum az anyag gyűjtésének és válo­gatásának szakszerűségével, a rendezés szemléletességével oly hatást ér el, hogy — egy kiváló művészettörténészünk szavá­val élve — a ,,monografikus kiállítások" mintájának tekint­hető. .A kis előcsarnokban a háborús pusztulás riport­fotói mellett tanulságos lenne a régi múzeumi rendezés fényképeit is a falra függeszteni, hogy így a leglaikusabb látogató is fogal­mat alkothasson a múzeológia mai fejlődési fokáról. A földszint és az emelet két-két termében Petőfi élete és műve, a történeti és művészeti dokumentumok sikerült együtte­sében, mint képeskönyv tárul ki a közönség előtt. A falakon és a falak mentén egyszerű építésű és rejtett fényforrású tár­lókban a tárgyak szigorú rendben sorakoznak, a vonal vezetése világos, és egy-egy emlék külön-külön tanulmányozható. Kéz­iratok, nyomtatványok, folyóiratok, könyvek, kották, képek, térképek, alaprajzok és a sok más dokumentum hasonló har­móniába hozása nagy munka eredménye. A termek sorát szel­lemes ötletek teszik változatossá, így a kiskőrösi ágy nemes egyszerűségű kiállítása — emlékezzünk a régi teátrális rekon­strukcióra —, a versek kéziratainak nagy könyvalakú nagyítá­sai, a figyelem ügyes felhívása, a klasszikus sorok mértéktartó falra vetítése. A galériás csarnok a „nagy'' ereklyét kevéssel sokatmondón szólaltatja meg, úgyhogy a szerény tárgyak hall­­szava a maga tisztaságában hallatszik és az egész terem együt­tesében hatalmas hangúvá fokozódik. 1. egész épület-magas, fényszűrő drapériával fedett ablak előtt egyszerű tárlóban a költő daguerreotypiája és notesze. .4 főfal előtt a Nemzeti Dal kézirata és nyomtatványa, fölötte a falon az egykorú Pest-Buda bravúros technikával és a szemléltető eszköz szerénysé­gével megkomponált látképe, mely azokra a helyekre vezet el, ahol a költő a nagy napon versét szavalta. A két oldalfalon a költő egykorú képeinek nagyméretű reprodukciói — mes­teri nagyítások —, és a legjellegzetesebb verssorok. E terem hatásánál határozottabban nehéz Petőfi emberi, költői és poli­tikusi mivoltát megérzékeltetni. .4. új P­etőfi-múzeum Bertalan Vilmos igazgató munka­társaival együtt végzett munkája. .A március 15 részletes történetét elénk állító emeleti terem gazdag anyagáról a Fővárosi Történeti Múzeum Schoen Arnold szerkesztésében külön katalógust o­dott ki, mely a centenáriumi publikációk sorában az igényes tudományos kiadványok közé tartozik. Vayer Lajos SZIGETHY ISTVÁN KIÁLLÍTÁSA Szigethi István, akit karrikatúráiról talán jobban ismer a közönség, egy nagy gonddal előkészített gyűjteményes kiállításon mutatta be hét év festői termését. Szigethy az im­presszionizmus talajából nőtt, megkísérli ezt a szemléletet kompozíciós és részben exisztenciális jellegű művek forma­nyelvévé emelni. Küzdelmei, nehézségei innen származnak. A magával hozott természetszemlélet kicsit ellenáll szándé­­ k38 kainak. Más szóval: szíve máshol van, mint a keze. Ez a kö­rülmény nem ritka azon festőknél, akik természetes életfej­lődés folytán túljutottak fiatalkoruk szellemi ideáljain, de az új kifejezésénél, a már vérré vált alakítási gyakorlat nem tud beszervesedni. Mindennek ellenére méltányolnunk kell Szigethy mun­kásságát. Küzdelmének őszintesége vitán felül áll. Kiállítása önálló gondolkodást árult el, szilárd hűséget önmagához,­­ ami mindig megbecsülendő. A. Sz. J. beszámolók

Next