Magyar Múzeumok, 1997. 1. szám (Vol. 3.)

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS - E számunk szerzői

NEMZETKÖZI KI­TEKINTÉS katasztrofális alulfinanszírozottságára hárítja a felelősséget, ami valósággal a magánszemélyek és cégek karjába hajtja a támogatására szoruló múzeumokat. Brémai kollégája, Thomas Deecker szerint a múzeumok bizonyos értelemben maguk keresték a bajt, amikor nagy, társadalmi eseményszámba menő kiállításokat kezdtek rendezni. Ezek egy­részt felébresztették a kulturális reprezentáció iránti vágyat, másrészt engedményeket tettek a tömegkultúrának. Szerinte az amerikai szponzo­rálási modell nem alkalmas a német kultúra megmentésére, mivel más hagyományokon ala­pul és Amerikában sem működik maradéktalanul. Megszólalt a vitában a másik oldal képviselő­je, a Irugo Boss Rt. elnöke, Peter Littmann is,­ ki­csit sértődötten az értelmiség gazdaságellenes­­sége, „magas“ kultúra és „köznapi“ gazdaság szembeállítása, a fintorogva, de mégiscsak elfo­gadott „piszkos" pénz miatt. Cége filozófiájának jegyében újszerű kezdeményezésbe kezdett: egy­előre 5 évre szóló partnerszerződést kötött a New York-i Guggenheim Múzeummal, mely túllépve a hagyományos szponzoráláson, nem egyetlen kiállítás támogatásával hajhássza a népszerűséget, hanem a múzeum általános költ­ségeihez járul hozzá, és a fiatal művészeket is támogatja az évente kiosztásra kerülő Hugo Boss-díjjal. A Boss cég egyébként sem a múze­um kiállítási programját, sem az egyes kiállítá­sok tartalmi kérdéseit nem kívánja befolyásolni. A kultúrbürokrácia képviseletében hozzászó­ló düsseldorfi városi kultúrhivatalnok“ a vitát a művészet legitimációs válságaként értékelte, le­szögezve, hogy a posztmodern kor kommuniká­ciós társadalmában soha nem látott méreteket öltött a kultúrából való részesedés, elsősorban a reklám és médiák révén. Ám az ember minden eddiginél jobban rá van utalva a múzeumokra, mert a rázúduló információs áradat hirtelen vá­gyat ébreszt benne, hogy­ elmenekülve a képer­nyő elől, az eredeti műtárgyat felkeresse. Az utolsó hozzászólás a német múzeumszö­vetség elnökének, Martin Roth - Deutsches Hygiene Museum, Dresden - tollából,­ a múzeumi gyakorlatból, a kiállítások megvalósításához szükséges pénzszerzési technikákból kiindulva leszögezi, hogy nem kell félni a mecénásoktól, akik nélkül ma számos gyűjtemény nem is létez­ne. De nem kell félni a szponzoroktól sem, akik­kel a párbeszéd jelenleg ígéretesebbnek tűnik, mint az állammal, amint azt Németország keleti felében jelentős kezdeményezések igazolják. A vitacikkekhez szorosan kapcsolódik a Walter Grasskamp-pal, a müncheni Képzőművé­szeti Akadémia professzorával készített interjú,10 mely elsősorban szintén a szponzorálás kérdé­sét járja körül. Grasskamp elsősorban azt veti a szponzorok szemére, hogy főleg a látványosság­ra, a könnyen fogyaszthatóra, a fősodorra (mainstream) szeretnek áldozni. Helyteleníti, hogy jóllehet a szponzorok alig 5%-ot vállalnak a kultúra finanszírozásából, aránytalanul nagy­ be­leszólásra tartanak igényt, s gyakran vissza is él­nek hatalmukkal, mint pl. a Philip Morris cég, mely kilátásba helyezte, hogy megszünteti a kul­túra támogatását New York államban, ha elfo­gadnak egy dohányzásellenes törvényt. Jegyzetek 1. Htinnckens, L.: Kultur und Wirtschaft oder: Gegensätze ziehen sieti an. Ein Plädoyer für Public- Private-Partnership. 127-132. p. 2. Handreichung des Kulturausschusscs der Kultusminister-Konferenz zu den Aufgaben der Museen. 104-106. p. 3. Maiwald, Chr.: Vom Haushalten und Wirtschaften. Zu aktuellen Diskussion in Hamburg über Verselbständi­gung und Finanzierung der Museen. 116-119. p. 4. Haackc, H.: La culture dei tempi moderni. 133-134. p. 5. Ammann, J.-Chr.: Schöpferische Allianz. 135-136. p. 6. Dceckc, Th.: Wider der Amüsierbetrieb, 137-138. p. 7. Littmann, P: Neuer Pakt des Geldes. 139-140. p. 8. Grosse-Brockhoff. H.-H.: Ästhetische Katastrophe. Mut zu Sponsoren. 141-142. p. 9. Roth, M.: Die Angst vor der Wirklichkeit. Zur Krise der Kulturpolitik: Die Unbeweglichkeit der Verwaltung und das Sponsoring. 143-145. p. 10. Grasskamp, W: Vom Kritiker zum Nostalgikcr der bürgerlichen Gesellschaft. 146-150. p. Bakay Kornél (1940) régész, történész igazgató Városi Múzeum, Kőszeg Bóna István if). (1954) festményrestaurátor adjunktus Magyar Képzőműv. Főiskola Engelsman, Steven H. dr. (1949) történész igazgató Holland Néprajzi Múzeum Leiden, Hollandia Fehér Ágnes (1947) művészettörténész, kulturális menedzser Hadtörténeti Múzeum Gábler Dénes dr. (1939) régész tud. főmunkatárs MTA Régészeti Intézet Gál Tibor (1951) építész irodavezető Orsz. Műemlékvédelmi Hivatal Hajdú Éva (1954) bölcsész újságíró Magyar Nemzet Hála József dr. (1949) néprajzos főmunkatárs Magyar Állami Földtani Intézet Horn Emil (1928) középiskolai tanár ny. muzeológus Hudson, Kenneth (1916) író, újságíró European Museum Forum igazgatója, Bristol, Anglia Jánoska Antal (1954) raktárvezető Dunapack Rt. Kaposvári Gyula (1916) középiskolai tanár ny. múzeumigazgató Damjanich János Múzeum Szolnok Korsós László dr. (1942) hadtörténész főigazgató Hadtörténeti Múzeum Kriston Vízi József (1953) néprajzos muzeológus osztályvezető Szórakaténusz Játékmúzeum Kecskemét Lambrecht Kálmán dr. (1889-1936) író, újságíró paleontológus Lovag Zsuzsa dr. (1940) régész főigazgató Iparművészeti Múzeum Mészáros Ferenc dr. (1941) zoológus főosztályvezető Magyar Termtud. Múzeum Nagy Mihály dr. (1957) régész gyűjteményvezető Magyar Nemzeti Múzeum Németh Gábor dr. (1956) történész főosztályvezető-helyettes Magyar Nemzeti Múzeum N. Kósa Judit (1966) középiskolai tanár újságíró Népszabadság Papp Jenő dr. (1933) zoológus ny. gyűjteményvezető Magyar Termtud. Múzeum Ságvári György (1948) középiskolai tanár tanácsos Hadtörténeti Múzeum Sinkó Katalin dr. (1941) művészettörténész főosztályvezető Magyar Nemzeti Galéria Szentpéteri József (1954) régész MTA Régészeti Intézet Vámos Éva dr. (1950) középiskolai tanár főigazgató Országos Műszaki Múzeum Vámos-Lovay Zsuzsanna (1959) művészettörténész főigazgató-helyettes Iparművészeti Múzeum Vásárhelyi Tamás dr. (1949) zoológus főigazgató-helyettes Magyar Termtud. Múzeum Wollmann Nóra (1953) középiskolai tanár színháztörténész Magyar Állami Operaház , számunk szerzői 55

Next