Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)
kyné. Számos hangversenyt adott. Jelenleg ének- és zongorapedagógiával foglalkozik. Selymesi seide Rezső szövegíró. *1887, Budapest. Szövegírással 1923-tól foglalkozik, amikor az Andassy úti Színház szövegírója lett. A Rózsavölgyi és Társa cég kiadásában megjelent „Nóták, műdalok, chansonok" c. daloskönyve 19 megzenésített szövegét tartalmazza. Több pályadíjat nyert. Magyar-francia tárgyú irodalmi tanulmányát 1933-ban, költeményeit 1935-ben és 1936-ban mutatta be a Petőfi Társaság. Fordít németből, franciából, angolból, olaszból. A Fráter Lóránd Társaság alelnöke, a Gyóni Géza Társaság választmányi tagja. Lenn Irén zongoraművésznő, a Zeneművészeti Főiskola rendes tanára. *1883, Ruszkabánya. Tanulmányait Kolozsvárott, Farkas Ödönnél, majd a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol Szendy Árpád Liszt-ösztöndíjas növendéke volt (1899). 1905-től a Fodor Zeneiskola tanára és szakfelügyelője, 1920-tól a Zeneművészeti Főiskola zongora-főtanszak tanára és a tanárképző gyakorló iskola vezetője. Tanítványai voltak Kilényi E., Kalix Jenő (a prágai akadémia tanára), Kalix Béla (nürnbergi karmester), Goldovsky Boris a philadelphiai Curtis Inst. tanára stb. Több hangversenyt adott. Kálmán György és Molnár Antal társaságában 1929-ben Zongoraiskolát adott ki kezdők számára 3 füzetben, mely a Zeneművészeti Főiskola és az áll. eng. magánzeneiskolák hivatalos tananyaga. Sepsey László fűzfőruggói, zeneszerző, Nagykáta. *1912, Galagonyás. Zenei tanulmányait magánúton folytatta. Mint zongorista több kulturális és jótékonycélú hangverseny keretében szerepelt. Szerzeményei, melyekkel több díjat nyert. Volt egyszer egy gyönyörű szép, Tegnap piros rózsabimbót téptem, Felakasztom a tarisznyám a szögre stb. (magyar dalok); Merengés (műdal), táncszámok. 1934-ben a Zeneakadémián szerzői estet adott. Megszépítő messzeség c. felv. operettje (Jékely Zoltán szöv.) a Vasúti és Hajózási Clubban került előadásra. Sepsey Mihály dr. dalszerző, szövegíró. Verseskötete jelent meg Búzavirágok címen. Verseit Homonnay Lajos és fia, Sepsey László zenésítették meg. Serafini Serafino lovag, a m. kir. Operaház ny. tagja, Nagytétény. *1879, Conegliano. Zenei tanulmányait a velencei „Liceo Musikale"-ban végezte (vadászkürt, cselló, zeneszerzés). 1898—1930-ig tagja volt az Operaháznak és a Filharmóniai Társaságnak (kürt). 1920-ban jazz-zenekart szervezett, mely az Astoriában és a Hungáriában játszott. Jelenleg a Budafoki Zeneegyesület karnagya. Az olasz király 1933-ban a „Cavalliere della Corona D'Italia" renddel tüntette ki. Seregély Irma hárfaművésznő. Nagyváradon született. Zenei képzését a Zeneművészeti Főiskolán Mosshammer Ottótól nyerte, magánúton Revere Gyulától tanult. 10 éves kora óta állandóan hangversenyez, neve közismert az egész ország hangversenytermeiből s egyházi hangversenyeiről. 1926 óta külföldön is szerepel. 1929 óta a Budai Zeneakadémia hárfa-tanszakának tanára. 1932 óta szerepel a rádióban. Sereghy Elemér dr. zenei író, a főiskola v. könyvtárosa. *1880, 1 1928. Megindította és szerkesztette a Zene c. lapot 1909—14, 1925 —28-ig. Kritikus volt az Alkotmánynál 1913-ig, a Nemzeti Újságnál 1919—21-ig. Szerkesztette a Zenetudományi Könyvtárt (I—XX. sz.). Munkái: A kínai zene, Zenei alapismeretek, cikkek, ismertetések (pl. Béla futása, Ad. a magyar énekes színpad történetéhez, Bp. H. 1926 VI. 1.) Sereghy Elemérné dr. özv., hangversenyénekesnő. Énektanulmányait magánúton Merli, Stoll G., Gräff és Ábrányinénál végezte. Mint magyar dal- és műdalénekesnő több vidéki turnén vett részt (kizárólag jótékonycélú szereplések). Több ízben szerepelt a magyar rádióban. Néhai férje, Sereghy E. dr. a Zeneművészeti Főiskola tanára és könyvtárosa, a Zene c. folyóirat alapítója, a Zenészszövetség elnöke volt. Seregi Artúr m. kir. honvéd-főkarnagy, Budapest. *1883, Budapest. Zenei tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán és a Nemzeti Zenedében végezte. Tanárai: Szabados, Noseda, Weidl, Herzfeld. Karnagyi képesítést nyert. Külföldön különböző szimfonikus zenekarokban (Mascagni, Walter Brúnó, Schalk Ferenc vezénylete alatt is), majd hazatérve, különböző fővárosi színházak zenekarában működött. A világháborúban a szerb hadjáratot a fronton küzdötte el. 1920-ban mint katona-karmestert Székesfehérvárra helyezték, ahol megszervezte a honvédzenekart és újjászervezte a Székesfehérvári Filharmonikus Zenekart. 1934-ben a budapesti 2. h. gy. ezredhez vezényelték. Ezen ezred zenekarát a rádióban is gyakran vezényli. Szerzeményei: magyar szvit, scherzo, balett, keringő, xilofon szóló zenekari kísérettel, keringők, indulók, magyar ábrándok, népdalátiratok, egyvelegek stb. Több bel- és külföldi kitüntetés tulajdonosa. Seres László karnagy, Máv. intéző. *1900, Budapest. Tanulmányait a Nemzeti Zenedében végezte. Tanárai: Südfeld S., ifj. Toldy L. dr., Mikus-Csák I. Szerzeményei (kb. 50 opus): férfi- és vegyeskarok, kórusátiratok, műdalok, zongora- és zenekari művek. A Vasutas Ének- és Zenetársaság, a Ferencvárosi „Riadó" Dalkör karnagya. Hangversenyeken vezényelte a Vasutas Ének- és Zenetársaság férfikarát Budapesten (Vigadó, Zeneakadémia, Stúdió), vidéken: Székesfehérvár, Sopron, Szeged, stb., külfödön: Nürnberg, München (1929), Passau (1930). Seres Sarolta karnagy, Kiskunfélegyháza. Zenei tanulmányait a Kiskunfélegyházai Tanítónőképzőben nyerte (orgona, zongora, ének). Mint orgonista a kiskunfélegyházai ó-templomban működik. Megszervezte és vezeti a vegyeskart (1920-tól női kar, majd 1929-ben átszervezi vegyeskarrá). Az egyházak szólistája. Gyermekkórust is vezet. Seress Rezső zeneszerző. *1899, Budapest. Tanulmányait magánúton végezte. Művei: Szomorú vasárnap, A kő, Égő parazsak, Életet tudni kell élni, Egyszer fenn és egy-