Magyar Nemzet, 1940. május (3. évfolyam, 95-118. szám)

1940-05-05 / 98. szám

2 a meggazdagodásra ! x pénz mindent megnyit az ön számára is. Vegyen Jótékonyfélu állami sorsjegyet! Egész sorsjegy ára I*. 3.—, fél sorsjegy ára p. 1.50. Hozás június .Vén. Kapható az osztálysors áték főárusitóknn és dohánytőzsdékben. Főnyeremény P. 40.000. 19.600 különféle nyeremény ban ehhez vagy ahhoz az alternatívához idomítani magatartásunkat. Hova fussunk? — kérdezzük az A fim szerzőjével. Nincs hova. Nem mehetünk vissza Skinába. Ha nem is muszáj okvetlenül párducként viselkedni, különösen ha erre nincs szükség, de a menyét szerepe is elgondolhatatlan számunkra. Nincs hová menekülnünk vagy kitérnünk, ha a történlem a nagy helytállást és színvallást követeli tőlünk a terület vagy a népiség viszonyának szembesítésében, mint hogy nem volt a múltban sem. Hiába próbáljuk a választ elodázni vagy elügyeskedni, nagy igazság az, s mint nemzetinek más választásunk nincs, csak az, amit a költő mondott: ftl élned, halnod kell. Möbilst rsak vidékről fogadn I havi 1 P .VJ fillérért. Kiadóhivatal V* Vilmos rsrtsnl út 34. Kérjen mutatványszámot! lelrobbantottak fjjj amerikai lőporgyárat ,Wew Yorkból jelenti a Stefani-iroda:.amiicyben (New Jersey) a Dupont- féle hiporgyárat robbanás elpusztította. Azt hiszik, hogy szándékos rongálás tiirtént. (MTI.) aCeÁatái&Q' oxonna&i í&íap&Shake&síUik g>nk őrlőit segédkönyvétől, német és ingói nyelvtudással anyagbeszenőt. «s automobil és gépszakmában speciális szaktudással. «jryébként széleskörű áruismerettel, továbbá néhány elsőrendű személy- és teherkocsi ni. «kik legalább két éve istikr át>jn dolgosnak és eddigi eredményeiket igazolni tudják. Magyar állampolgársig, 40 év alatti életkor és őskeresztény származás feltétel. ford. íMjOJOX $6 Budapest, V., Kossuth Lajos tér 18. Magyar Nemzet VASÁRNAP, 1MQ MA3US », | ■ ■ [UNK]. * Ö NN nyakcMat. 2 hétig családjával aggott Hávúz$yá$yfU í>idáH SO FILLÉRÉRT ha vesz Diáktemplom-sorsjegyed HwzÁS má jimíuS 6-áK Sorsjegyek kaphatók a trafikokban 4« aorsjegyárusoknál! Igényelni lehet: Szent Mina DUktemplom Egyesülettől, Szeged, Kossuth L. sugárút 8. ez. A szövetségesek és a tengelyhatalmak egymást vádolják a háború további kiterjesztésének szándékával Katonai mozdulatok a Földközi-tenger keleti medencéjében — Jugoszlávia és Románia nem kért előzetes segítséget a nyugattól — Olaszország a készenlét, a szovjetúnió a semlegesség állapotát fejleszti — >megkísérli-e a partraszállást Németország Angliában? Észak-Norvégiában tovább folyik a háború Az angolok hangoztatják, hogy Észak-Norvégiában tovább folytatják a háborút s hogy Skandináviát ezután sem tekintik mellékes hadszíntérnek. A világot azonban igen csökkent mértékben érdekli ma már, hogy mi történik Narvik körül. Nem mintha félreismernék a még megtartott északnorvégiai angol pozíció nagy jelentőségét a blokád szempontjából, hiszen az északi norvég vizek angol birtoklása is elegendő az ostromzár teljességéhez. Mindezt azonban körülbelül nyugvóponton lévőnek látják s ennek következtében a figyelem majdnem egészen elfordult Európa déli régiói felé. Most ugyanis arról folyik a vita, hogy kik akarják tovább terjeszteni a háborút, a tengelyhatalmak-e vagy a szövetségesek? Kölcsönösen azzal vádolják egymást, hogy a Földközitenger keleti medencéjében és általában, Délkelet-Európában készülnek bizonyos kísérletezésre. Közben pedig arról is szó esik, hogy Németország talán Angliában is megpróbálkozik egy partraszállási akcióval. Egyébként a helyzet általános jellemzésére talán azt lehetne mondani, hogy a Földközitenger keleti medencéjében érdekelt két háborún kívüli nagyhatalom, Olaszország és szovjetúnió közül az előbbi tovább halad , az utóbbi pedig készenlét útján, semlegességét domborítja ki egyre jobban. Az olasz kérdés szempontjából figyelemreméltó, hogy míg a Magyar Nemzet szombati számában római tudósítónk állapította meg, hogy ha Mussolini megígérte is az amerikai nagykövetnek: Olaszország egyelőre várakozó állásponton marad — kérdés, hogy ez az egyelőre meddig tart? Most párizsi tudósítónk jelenti ugyanezt, beszámolva arról a francia véleményről, amely szerint nem lehet megállapítani, meddig tart az olasz külpolitika jelenlegi stádiuma. Római tudósítónk különben alább olvasható telefonjelentésében azt mondja, az északi harc folytatásából nem következik Dél-Európának és Délkelet-Európának a nyugalma — talán éppen ellenkezőleg. I j partraszállási tervek? Amikor a két európai csoport a nyugat és a tengely azt állítja, hogy a másik akarja kiterjeszteni a háborút a Földközi-tenger keleti medencéjére vagy a Balkánra, voltaképpen pontatlan kifejezést használnak. Ennek két régiónak sorsa ugyanis minden jel szerint egymástól elválaszthatatlan s ha az egyik helyen felborulna a béke, a nyugalmat a másikban sem lehetne megőrizni. Éppen ezért az ezen a tájon élő népek valamennyien a legnagyobb erőfeszítést teszik most a béke fenntartása érdekében. S ha a Földközi-tenger keleti parti államai tesznek is bizonyos katonai intézkedéseket, ezeknek célja nyilvánvalóan csak a védekezés. A német sajtó igen nagy figyelemmel kíséri ezeket az eseményeket. A nemzeti szocialista lapok azt hiszik, a szövetségesek elsősorban a balkáni szárazföldön akarnak háborút provokálni. A Német Távirati Iroda szerint Belgrádban kifejezésre juttatják azt az aggodalmat, hogy a nyugat Szalonikiban vagy másutt csapatokat partraszállítva, esetleg nyers erőszakkal akarja elérni a balkáni helyzet kiéleződését. Heydebreek jelentése szerint a péntek esti berlini sajtó azt írta, hogy Jugoszlávia és Románia államfői állítólag találkoztak és megelőző segítséget kértek a nyugati hatalmaktól. Heydebreck hozzátette: — A gyors bukaresti cáfolatok hatására Berlinben Romániát illetően nem veszik komolyan ezt a híresztelést és némi árnyalati különbséggel visszautasítják Jugoszláviára nézve is. Örvendetes, hogy a jugoszláv és román állítólagos preventív segítségkérés cáfolatának Berlinben hitelt adtak. A tény azonban, hogy ilyen híresztelés egyáltalában felbukkanhatott, megérdemli a különös figyelmet. Ugyanakkor Londonban és Párizsban hangoztatják, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjében folyó flottaösszevonás angol és francia nem támadó, hanem védekező célból történt. Az amszterdami doni tudósítója az Telegraph lonNST szerint a következőket jelentette: —• A Földközi-tengeren végrehajtott angol—francia flottakoncentráció nyilván intelem akar lenni azok számára, akik esetleg veszélyeztetni akarnák a békét Délkelet-Európának ebben a részében, így mondják angol politikai körökben, sőt még azt is hozzáteszik, hogy ha bárki támadóan lépne fel valamelyik Balkán-állammal szemben, a háború rögtön átterjedne erre a földrészre. Ez annyit jelent, hogy a szövetségesek bármelyik megtámadott balkáni államnak is a segítségére akarnának menni. Ugyanakkor azonban más hangok is hallatszanak és Londonban. Ezek Párizsban szerint a szövetségesek a jövőben nem minden megtámadott népnek, hanem csupán azoknak lesznek segítségére, amelyek idejében kérik a nyugat nem úgy tesznek, segítségét és mint Norvégia, amely csak akkor volt hajlandó elfogadni az angol támogatást, már minden amikor a németek fontos sttratégiai pontját megszállták az országnak. Anglia — így idézi a belgrádi Politika az illetékes angol körök kijelentését — hajlandó segítségére menni akár Belgiumnak, akár Hollandiának vagy bármely más délkeleteurópai államnak, de már most kiköti, hogy a támogatást idejében kérjék és mindenesetre távolítsák el az országból a Quislingeket. Ezzel kapcsolatban érdekes a Times cikke, amelyből egy Havas—il/77-jelentés a következőket idézi: — A norvégiai események erkölcsi utóhatása a semlegesekre nézve még komolyabb következményekkel jár, mint a sztratégiai hatás. A semlegesek lassúságunk miatt nem hívnak minket segítségül és bírálják magatartásunkat. Svédország és maga Norvégia is felelős Norvégiáért, mert ha a két skandináv ország elfogadta volna a felajánlott védelmi szövetséget, a németek nem vehették volna igénybe a norvégiai repülőtereket és így a skandinávok megakadályozhatták volna a németek skandináviai sikereit. Ebben az esetben a levegő uralma is a szövetségeseké lett volna. A visszavonulás miatt nem szabad borultsággal nézni a jövő felé, mint ahogy 1914-ben sem kellett kétségbeesni a visszavonulás és a gallipoli (későbbi) eredménytelen partraszállás miatt. Délkelet-Európa A Balkánon hirtelen annyira megélénkült a helyzet, hogy Papen ankarai német nagykövet, akit pénteken váratlanul hazahívtak Berlinbe, nyilván a legújabb események hatása alatt Törökországban marad. Viszont a szovjet ankarai nagykövete meglepetésszerűen elhagyta állomáshelyét s repülőgépen Moszkvába ment. Épügy, mint a szófiai szovjetkövet, aki néhány nappal ezelőtt a katonai attaséval együtt ugyancsak repülőgépen ment a szovjet fővárosba. Ezzel egyidejűen a bukaresti török nagykövet váratlanul Isztanbulba érkezett, hogy azonnal továbbinduljon Ankara felé. A Romániában akkreditált török nagykövet hazautazása annál feltűnőbb, mert csupán három héttel ezelőtt járt otthon. A Német Távirati Iroda szerint mostani újabb útjának isztanbuli politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak. Közben tudvalévően Szófiában tárgyal az ankarai angol nagykövet s a bolgár fővárosban tartózkodik Clodius is, akit pénteken a bolgár király fogadott s aki a bolgár pénzügyminiszterrel és a kereskedelmi miniszterrel is tárgyalt. Izmet Inönü török elnök pedig megszakította vidéki tartózkodását és Ankarába uta* zott, ahol nyomban a megérke* zése után minisztertanácsot tar* tottak. Ennek a sokfelé elágazó dip*lomáciai mozgásnak a közép* pontja Törökország, hiszen még Szófiából is Ankarába vezetnek a szálak, minthogy a szövetsé* gesek a bolgár külpolitikát két pillérhez szeretnék kötni, Belgrád mellett Ankarához is. Ez* zel magyarázzák az ankarai angol nagykövet szófiai útját. Egyébként is, ha a Földközi* tenger keleti medencéjének egyik fókusza Róma, a másik Ankara. A Nyugat is fiz olasz—* török problémát akarta a magas érdekei szerint alakítani, amikor az angol—francia—török paktummal azt a vagylagos félt tűzte maga elé, hogy ezzel az^ij földközi tengeri hármasszövet séf3^ gel vagy megnyerni igyekszik? magának az olasz külpolitikát vagy pedig annak ellensúlyozó« sara fog törekedni. Törökország szerepét azonban nem csupán az angol—francia—török szövet* ség és az olasz—török ellentét irányítja, hanem a török—szov*jetorosz viszony is. Ez a viszony bensőségéből sokat veszített, az érdekek kaö zössége azonban nem szűnt meg minden irányban s ezért a törökök azon a nézeten vannak, hogy a szovjetúnió még ma itt támogatni hajlandó, legalábbis diplomáciai eszközökkel a török pozíciót. Törökország ugyanis a Dardanellák őre, tehát a Föld* közi-tenger kapuja és a szovjet* tnió a maga érdekének tartját* hogy a törökök kezéből semi*lyen más nagyhatalom ne csa varja ki a Fekete-tenger kulcsát. Ezért kellett figyelmes Ankarában, hogy a szovjet sajtó megint barátságtalan Olaszország irányában s ezért remélik a törökök, hogy a Róma és Ankara közti vitában a szovjet Törökországhoz húz. Az olasz—török viszony különben azért is előtérbe került, mert számos, bár megerősítetlen hír azt állítja, hogy török csapatösszevonás történt a Dodekanézoszra néző török partokon s hogy az olaszok is megerősítenék a maguk dodekanézoszi és különösen a Rodi tengeri és légi támaszpontjaikat. Ha a Dodekanózoszon az olaszok valóban flottaösszevonást végeztek, ez nemcsak Törökország felé teszi erősebbé az olasz pozíciót, hanem Alexandria irányában is, ahol most a szövetségesek az egyiptomi vizeken eddig még soha nem látott nagy hadihajórajt gyűjtöttek össze. Különben Egyiptomban a szárazföldi hadsereg szabadságolását beszüntették. Az angolok és a franciák viszont azt állítják, hogy ők az CSORBATO 1550 m. Hviezdoslav Rikái Hoii&áiib gyógyulást talál. A ttáidói&elyaúi Díjtalan Információval szolgál, valutát ts vízumot szerez, szobát és penziót biztosit busz és fiókjai. Continental: Szlovákia hivatalos idegenforgalmi Irodája. Budapest, V. ker. Józvs nádor tér H. Telefon 182-082. Állami fürdők. Magaslati gyógy- és üdülőhelyek: TATRAIOMNIC KÖPATAKI Tfl 950 m. Grand-1750 m EnzyanfenyőhAza Bratislava szállodák SZLBÁCS, szív-, ideg- és női betegségek TATRA OTTHON, dr. Reichart családi penziója.