Magyar Nemzet, 1945. július (1. évfolyam, 49-74. szám)
1945-07-04 / 51. szám
Gyöngyösi János külügyminiszter) "A kormány a szlovákiai magyarellenes cselekményekre felhívta a szövetséges hatalmak figyelmét Békéscsaba, július 3. A Független Kisgazdapárt Békéscsabán vármegyei gyűlést tartott, amelyen megjelent Tildy Zoltán, a párt országos elnöke, Gyöngyösi János külügyminiszter, dr Balogh István miniszterelnökségi államtikár és B. Szabó István honvédelmi államtitkára.A nagygyűlést B. Szabó István honvédelmi államtitkár nyitotta meg, majd Tildy Zoltán tartott nagy beszédet, visszatekintve arra, hogy a Kisgazdapárt annak idején Békésből indult el. Vázolta a mai idők nagy feladatait, sürgette a reakció elleni harc fokozását és az értelmiségi rétegek bekapcsolódását az újjáépítés munkájába. A nagy tapssal fogadott beszéd után Gyöngyösi János külügyminiszter szólalt fel. Bevezető szavai után a hazai szlovákság kérdésével foglalkozott , a következőket mondta: — Most olyan ügyre térek rá, amely a magyar közvéleményt állandó izgalomban tartja, nem utolsósorban azért, mert magyar hivatalos oldalról ebben a kérdésben eddig megnyilatkozása nem történt Ez a szlovákiai magyarok sorsa. Hogy a kérdést megfelelően megítélhessük és hogy önök is véleményt alkothassanak maguknak a kormányfelelősségről ebben a vonatkozásban, szükséges szemügyre venni, hogy a szlovákiai magyarok sorsa és általában ez a probléma milyen változatokon ment keresztül, amíg a jelenlegi stádiumba jutott. Mindjárt a felszabadulás után, már március végén, a szlovák nemzeti tanács megtette az intézkedéseket bizonyos magyar elemek kiutasítására. Ez alkalommal 1938 után Szlovákiába beköltözött magyarokról, továbbá a nyilas magyar vezetőkről volt szó. Az 1938 után odakerült magyar tisztviselők kiutasítását a magyar kormány is jogosnak kellett, hogy elismerje, mivel ezeknek visszavételét a kormány a fegyverszüneti egyezményben vállalta. A csehszlovák kormány visszatérésével április 2-án kormánynyilatkozat hangzott el, amelynek értelmében a csehszlovákiai németek és magyarok elveszítik csehszlovák állampolgárságukat. A csehszlovák állampolgárságot csupán azok nyerhetik el újra, akik tevőlegesen részt vettek Csehszlovákia helyreállításában vagy tevőlegesen támogatták a németek és nácik elleni harcot. Egyidejűleg sötét szenvedélytől fűtött uszító hadjárat indult meg a szlovák lapokban a magyarok ellen, kollektíve vonva felelősségre a magyarságot és a magyarok kitelepítését követelve. A szlovákiai magyar középiskolákat bezárták, többhelyütt a népiskolákat is s a földreformot úgy alkották meg, hogy a magyar állampolgárok földjét teljes egészében, a szlovákiai magyar nemzetiségű, de csehszlovák állampolgárok földjét pedig 50 hektáron felül minden kártérítés nélkül kisajátították. —1 Kormányrendelettel állami tulajdonba vették a magyar ipari vállalatok közül azokat, amelyek 1938 november 1-e után létesültek, míg az 1938 előttieket állami felügyelet alá helyezték. , — fennálló szükségletekre tud támaszkodni, fejleszthesse már meglévő iskoláit és hozzájusson még iskolákhoz, amilyenekre éppen szüksége van. Az csak természetes, hogy az új demokratikus magyar kormány már csak célszerűségi okokból is súlyt helyez a körülöttünk vagy velünk lakó népek nyelvének és kultúrájának ismeretére, úgyhogy ezt a szempontot az új közoktatásban megfelelően alkalmazni fogja. Szlovákjaink máris számottevő kulturális egyesülettel rendelkeznek, előadásokat tartanak, színielőadásokat rendeznek és zavartalanul folytathatják a szlovák nép művelését. De teljes egyenjogúságot élveznek gazdasági téren is. A Szlovenska Hoszpodarska Banka, a magyarországi szlovákság gazdasági szerve, magyar viszonylatban komoly és jelentős pénzintézet. Egyszóval és röviden: a demokratikus Magyarország valóban a demokráciát akarja, tehát az ittlakó népek között a szlovákságnak is teljes egyenjogúságot biztosít mind politikai, mind kulturális téren. Ha azonban mindezek ellenére akár a szlovákság tömegei, akár egyesek mégis szívesebben választanák hazájukul Szlovákiát, ennek útjába a magyar kormány semmi akadályt nem fog gördíteni, sőt a kitelepülőknek tulajdonukat, illetőleg megadja mindazokat a biztosítékokat, amiket csak a Szlovákiából kiutasított magyaroknak Csehszlovákia megadott vagy meg fog adni. (Felkiálltások: Helyes! Jól van!) Ez világos és félre nem magyarázható beszéd Balogh államtitkár akl Ezután Balogh István dr. államtitkár beszélt. Rámutatott arra, hogy ma már mindenkinek tartoznia kell valahová, tagjának kell lenni valamelyik nagy demokratikus pártnak. Aki máig sem talált magának olyan pártot, amely neki alkalmas lenne, az joggal számít gyanús embernek. De a pártok közötti nemes versenynek nem szabad kiélesednie. Mindannyiunknak meg kell becsülnie a többi pártot is, együtt kell dolgoznia tudni vele és így építeni fel romjaiból az országot. Az országos vezetők között ez az egyeértés megvan, a vezetők tudatában vannak a felelősségnek. — Nem mindenütt tapasztalhatjuk a pártoknak ezt a szükséges összhangját a vidéki szervezetek és saját központjuk között. Többet kell dolgozni, mint bármikor A jóvátétel kérdéséről beszélt azután. Legyünk azzal tisztában — mondotta —, hogy vétkeztünk és bűnhődnünk kell. A jóvátétel azonban nem akkora, hogy azt ne tudnók teljesíteni. Hat nehéz év jön, de el fogjuk viselni azzal a tudattal, hogy hat év múlva már teljes anyagi felszabadultságunk minden erejével dolgozhatunk. Addig azonban még többet kell dolgoznunk, mint bármikor eddig és szem előtt kell tartani a takarékosság követelményét is, mert nem pocsékolhatjuk el értékeinket. Ezután az államtitkár az erkölcs kérdéséről beszélt. Kifejtette, hogy a szégyenteljes zsidótörvények óta meglazult az emberekben az enyém és a tied fogalma. A gazdátlan dolgok nem azéi, aki elviszi, aki hamarabb jött és kisebb az erkölcsi gátlása, hanem minden gazdátlan dolog az államé. Vissza kell térnünk a rendhez, erkölcshöz, becsülethez, ahhoz, hogy ami az enyém, azt meg kell őriznem, ami a másé, ahhoz semmi közöm nincs, legfeljebb annyi, hogy vigyázzak rá, ne vigye el jogtalanul a cuki, és azt hiszem, demokratikus, sőt egyedül tisztességes álláspont is. (Lelkes, nagy taps.) Én azt hiszem, hogy ebben a kérdésben is, mint a politika minden kérdésében, a demokrácián van a hangsúly. A demokratikus gondolat az, amelynek alapján minden problémát, legyen az az államon belül vagy legyen nemzetközi téren, igazságosan, megnyugtatóan és a jövő szempontjából eredményesen lehet elintézni. Valamikor itt Csabán már Áchim L. András alatt, de azóta is a demokráciával ellentétes reakciós politikát vagy egyszerűbben a jogfosztást és elnyomást úri politikának vagy ravaszabb formájában úri huncutságnak szoktuk nevezni. Én azt hiszem, hogy nemcsak belpolitikai téren, de nemzetközileg is van ilyen „úri politika", sőt „úri huncutság“ is. De én azt hiszem, hogy minden demokráciaellenes törekvésen végül is diadalmaskodni fog a demokrácia ellenállhatatlan ereje. Ezen múlik nemcsak Magyarország jövője, de a Dunamedence egymásrautalt népeinek békéje és boldogulása is. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Csinki János gazda beszélt a szlovákság nevében. Hitet tett a magyarság mellett és kérte a külügyminisztert, hasson oda, hogy a tótság Magyarországon maradhasson. A külügyminiszter válaszában kérte: foglalja, a tótság memorandumba kívánságait és azt juttassa el hozzá, ő pedig továbbítani fogja a magyar kormányon át a szövetségesekhez. Artok együttműködéséről Az állam minden jogtalan eltulajdonítást fel fog kutatni. Az új termésrendelettel foglalkozva kifejtette, hogy az új rendelet csak a bevetett terület után kötelezi a gazdát és csak búza és rozs beszolgáltatására, míg egyebekben biztosítja a szabad kereskedelem lehetőségét. Ez is mutatja, hogy a kormánynak mekkora bizalma van a népben. A gyűlés után Gyöngyösi János külügyminiszter fogadta azalföldi tótság képviselőit és meghallgatta kívánságaikat. Araczky György a parasztság részéről, Resetár Mátyás a munkásság részéről, Mengyel György az értelmiség részéről kérte a külügyminisztert, hasson oda, hogy a szülőföldjüket szerető tótok ne legyenek kénytelenek Kárpát-Ukrajnának Szovjet- Ukrajnához történt csatlakozása alkalmából Gyöngyösi János külügyminiszter a következő nyilatkozatot tette: A közelmúlt napok legnagyobb eseménye Magyarország szempontjából kétségkívül Kárpát- Ukrajna csatlakozása Szovjet- Ukrajnához. Ez az esemény nem éri meglepetésszerűen a magyar közvéleményt, amely nagyon jól tudott a kárpátaljai ukránok egyesülési törekvéséről, aminek már évtizedekkel ezelőtt hangot adtak s amely a Vörös Hadsereg által történt felszabadulás után egyöntetűen és ellenállhatatlanul nyilvánult meg. Magyar szempontból három körülményt tartok fontosnak kiemelni. A magyar nép örömmel fogadja az ukrán nép teljes felszabadulását és egyesülését a szovjetukrajnai nagy anyaállammal. Meggyőződésünk, hogy ez az egyesülés nemcsak a Kárpátmedence és a Dunavölgye népeinek békés együttélését mozdítja elő, de nagy léptekké fogja elősegíteni magának a kárpátukrajnai népnek gazdasági és kulturális fejlődését is. Őszinte megelégedéssel tölt el bennünket, hogy ez az egyesülés békés úton, az érdekelt államok és népek teljes megegyezésével jött létre, annak a demokratikus elvnek az alkalmazásával, hogy minden érdekelt lakos szabad elhatározásából dönti, el, hogy melyik állam polgárságát választja és melyik kivándorolni Magyarországról és nemzetközi döntés esetében is legyen meg a lehetősége a népnek arra, hogy népszavazással döntsön sorsa felől. Ugyanilyen kérést terjesztettek elő a szarvasi, kondorosi és csabacsüdi tótok is. Délután a Kisgazdapárt Orosházán tartott gyűlést, amelyen szintén felszólalt Tildy Zoltán, Gyöngyösi János külügyminiszter, dr Balogh István és B. Szabó István államtitkár. Az Orosháza-környéki tótság is megható megnyilvánulásait adta a magyar szülőföldhöz való ragaszkodásának, állam keretében óhajt élni. Talán nem megyünk túl a reális mérlegelésen, ha ebből azt a következtetést vonjuk le, hogy hasonló elvek fognak érvényesülni más államok nemzetiségi problémáinál is a lenini-sztálini nemzetiségi elvnek megfelelőn. Végül közvetlen és legnagyobb jelentősége Magyarországra nézve annak van, hogy a Szovjetúnió több mint százkilométeres közös határral közvetlen szomszédságába jutott Magyarországnak. A régi magyar rezsimek rettegtek ettől a szomszédságtól. Ezzel szemben az új népi Magyarország örömmel fogadja és sok reménységgel tekint elébe. Magyarország népe nem fél az új idők haladó szellemétől, hanem ellenkezőleg ezeknek irányában és jegyében keresi jövőjét és boldogulását. Ez a szomszédság kétségkívül meg fogja erősíteni országunkban a népi gondolat. De nagy jelentősége van gazdasági szempontból is, mert a Szovjetunió most már közvetlen szomszédunk, az a nagyhatalom,amelyiknek segítségével és támogatásával rombadőlt gazdasági életünket újból felépíthetjük és működésbe hozhatjuk. Végül óriási a jelentősége kulturális és szellemi téren, amely a szomszédságból folyó gyakori érintkezés következtében egyre sűrűbb szellemi kapcsolatokat és élénkebb kulturális hatást jelent a Szovjetúnió részéről. Gyöngyösi külügyminiszter nyilatkozata Kárpát-Ukrajna csatlakozásáról Magyarellenes Intézkedések Szlovákiában A magyar kormány a lehető legnagyobb önuralommal figyelte ezeket a jelenségeket és ez az önmegtartóztatás a magyar sajtó részéről is példásan megnyilvánult. Annál fájóbb megdöbbenést keltett Benes elnök május 9-i pozsonyi beszéde, melyben kijelentette, hogy a csehek és szlovákok a németekkel és magyarokkal nem tudnak, de nem is akarnak egy országban élni. Természetes, hogy ez a beszéd csak olaj volt a tűzre és a sajnálatos magyarellenes cselekmények méginkább megnövekedtek. Megkezdődött a pozsonyi magyar lakosságnak Liget-Újfaluba való internálása. A magyar lakosság egy részét ugyanabba a pozsonyi patrongyárba zárták, amelyet annakidején a Hlinka-gárda gettóként jelölt ki a zsidók részére. Egyes szlovák sajtóorgánumok már a magyarok külső megjelölését is követelték, néhány helyen a magyaroknak bibéréivel való megjelölését el is rendelték és általában a sajtó követelte, hogy a magyarok telepíttessenek ki s ezzel szemben a magyarországi szlovákok hozassanak vissza Szlovákiába. (Felkiáltások: Soha! Nem megyünk!) Ez volt a tényállás akkor, amikor már természetesen a magyar kormány sem maradhatott tétlen és kénytelen volt felhívni az eseményekre a szövetséges hatalmak figyelmét. Talán részben ennek a lépésnek tulajdonítható, hogy Benes elnök június 14-i pilseni beszédében már nemzetközi kérdésnek mondja a csehszlovákiai németek és magyarok ügyét és türelemre inti a cseheket és szlovákokat. Ugyancsak nemzetközi kérdésnek minősíti a szlovákiai magyar kisebbség ügyét a csehszlovákai Kommunista Párt is, kétségtelenül nyugodt hangú és mérsékelt megfogalmazásban. De hogy ebből az ügyből nemzetközi kérdés lett, tárgyilagosan meg kell állapítanom: nem a magyar kormányt, de a csehszlovák jogellenes intézkedéseket és az uszító szlovák sajtót illeti a legnagyobb érdem. Soha!) A magyar kormány nem kezdeményezne népcserét . Mivel már nemzetközi téren is felvetették a népcsere kérdését magyar-szlovák viszonylatban, időszerű, hogy a magyar kormány álláspontját ebben a kérdésben kinyilvánítsuk.• A magyar kormány mindenekelőtt szükségesnek tartja megállapítani azt, hogy a maga részéről ilyen népcserét vagy áttelepítést soha nem kezdeményezne és ahhoz csakis nemzetközi megállapodás alapján járulna hozzá. (Nagy taps, lelkes éljenzés.) Nem kezdeményezne a magyar kormány ilyen elgondolást azért, mert nem tartja sem humánusnak, sem demokratikusnak kiszakítani népcsoportokat arról a helyről, ahol születtek, ahol már őseik is verejtékeztek s ahol munkás életükkel gyökeret vertek. (Nagy taps, lelkes felkiáltások: Úgy van, úgy van! Menjen haza, aki akar!) De nem zárkózhatna el a felvetett kérdés mérlegelésétől, ha a magyarországi szlovákság körében nyilvánulna meg olyan irányzat, amely megtagadni akarná az évszázadok óta vele együtt élő magyarsággal a kapcsolatokat. (Felkiáltások: Sohal A szlovákok teljes egyenjogúsága Magyarországon .• A demokratikus magyar kormány a demokrácia elveinek teljes érvényt kíván szerezni, tehát semmi akadálya sincs annak, hogy a hazai szlovákság ahol és amilyen mértékben ezt kívánja és ha ez a kívánság tárgyi alapra, tehát tényleg Saját erőnkből felépített demokráciát akarunk — mondotta Rákosi Mátyás A Pázmány Péter Tudomány- Egyetem bölcsészeti karának „Demokrácia“ című előadássorozatában kedden délelőtt Rákosi Mátyás „A Kommunista Párt és a magyar demokrácia“ címmel előadást tartott. Előadásának célja — mondotta —, hogy a Kommunista Pártnak a magyar demokráciához való viszonyát néhány elméleti és gyakorlati kérdés tükrében tisztázza. — A Kommunista Párt hosszú éveken át hirdette, hogy a nemzeti erők összefogása az egyetlen mód, amely a veszélyből kivezethet. A magyar demokrácia eddigi sikereinek túlnyomó többsége valóban éppen ebből az összefogásból fakadt. Meg vagyok róla győződve, hogy minél mélyebb ez az öszszefogás és minél tartósabb, annál gyorsabban fog hazánk az újjászületés és felemelkedés útjára lépni. A Kommunista Párt azonban önmagának és a nemzetnek tartozik azzal az őszinteséggel, hogy megállapítsa: ebben az összefogásban, különösen az utóbbi időben komoly rések keletkeztek. Az első ilyen ellentét ebben a látszólag elméleti kérdésben mutatkozik: demokrácia-e, vagy nem, ami ma Magyarországon van? Vannak, akik a kérdésre lelkes igennel és vannak, akik elkeseredett tagadással válaszolnak. — Az utóbbi időben különösen foglalkozom az értelmiség kérdésével — mondotta —, nemcsak azért, mert ez a réteg a magyar nemzet legértékesebb rétege, hanem azért is, mert ebben végezte az elmúlt rendszer és különösen a nyilas terror mind politikai, mind anyagi szempontból a legsúlyosabb pusztítást. Négyszemközt és társaságban is megkérdeztem szi értelműség kiváló tagjait: miért nem tartják demokráciának azt, ami ma Magyarországon van? A válasz így hangzik: Hogyha összehasonlítjuk azt, ami ma Magyarországon folyik, az angolszászi demokráciával, akkor bizony nehéz azt mondani, hogy ami ma Magyarországon van, demokrácia. Rákosi Mátyás ezután történelmi párhuzamot vonva, megállapította, hogy a Cromwell és Jefferson korabeli angol, illetve amerikai demokrácia nem hogy jobb lett volna a mai magyar demokráciánál, hanem annál jóval kezdetlegesebb volt. Demokráciánk tele van gyermekbetegségekkel, melyek közül az egyik legsúlyosabb az, hogy hiányzik a politikai tapasztalata. Bár ezt a hiányt az idő pótolni fogja, ma mégis nagyjelentőségű, mert a demokrácia tapasztalatlanságával szemben öreg, kitanult, tapasztalt reakció áll. Ez a reakció ma átért ugyan, de kezd életrekelni a demokrácia légkörében és alaposan ki is használja a demokrácia nyújtotta előnyöket. Egyik legnagyobb fegyvere az, hogy rossz szándékait a jóhiszeműség örve alá rejti. Megbocsátás a megtévesztetteknek Rákosi Mátyás ezután ebből a szempontból vizsgálta végig a mai politikai helyzetben jelentkező legnagyobb súlyú kérdéseket. Először a földreformról beszélt. Megállapította, hogy a Kommunista Párt ismeretes álláspontja szerint a földreform sikerével áll vagy bukik a fiatal demokrácia. A Kommunista Párt álláspontja szerint a földreform végrehajtásának tényével a kérdán még nincs elA második kérdés a választás kérdése. Bár az összes pártok megegyeznek a választás mikéntjének kérdésében, vagyis abban, hogy biztosíttassák az általános, titkos és nőkre is kiterjedő választójog, ma mégis kampány folyik aszabad választásért. Ebből viszont kiderül, hogy a harc tulajdonképpen nem a választások, hanem a választójog körül folyik és a kérdés ebből a szempontból így hangzik: Meghagyjuk-e a választójogot a régi reakciós és nyilas rendszer embereinek, vagy nem? — A Kommunista Párt szerint — hangsúlyozta Rákosi Mátyás — nem lehet beleszólást engedni a demokrácia ügyeibe, az új Magyarország felépítésébe azoknak, akik a nemzetet oda juttatták, ahol zna van. (Hoszszantartó taps.) Mi tehát azt követeljük, hogy meg kell fosztani aktív és passzív választójoguktól mindazokat, akik a nyilas pártokban, vagy a Magyar Élet Pártjában vagy a Magyar Megújulás Pártjában és a többi feloszlatott fasiszta szervezetben vezető állást töltöttek be. Ez a mi választójogi programmunk alapja. Ugyanakkor hozzátesszük: Nem akarjuk kizárni a választójogból azokat a megtévesztett, egyszerű, falusi vagy városi embereket, akik politikai járatlanságból, nyomás következtében vagy a fasiszta reakciós demagógia hatása alatt a nyilaspártba, vagy valamilyen reakciós szervezetbe beléptek. Éles különbséget kell azonban vonni nyilas és nyilas között abból a szempontból, hogy vezető, avagy vezetett volt-e. A Magyar Kommunista Pártmeg akarja könnyíteni a viszotérést a politikai életbe .