Magyar Nemzet, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-01 / 232. szám

Péntek, 1954. október 1.• Magyar Nemzet A nyugati sajtó kommentárjai a londoni kilench­atalmi értekezletről A külpolitikai helyzet A londoni kllenchatalmi értekezleten szerdán elhangzott Eden- és Dulles-nyilatkozatot kommentálva, a nyugati sajtó egy része optimizmusról" és a kedvező légkör" kialaku­lásáról ír, sőt bizonyos megállapodásokat is emleget. Az AFP jelentése szerint az értekezlet részvevői elfogadták, hogy a brüsszeli szerződés szervezete mélyebb tartalmat kap és po­litikailag, katonailag, valamint gazdaságilag az táj európai építménye alapjául fog szolgálni. E hírforrás szerint megál­lapodtak a fegyverzetnek és a katonai állománynak a brüsz­­szeli szerződés keretében történő korlátozása és ellenőrzése elvében is. Ezzel a túlzott optimizmussal szemben a józanabb hírmagyarázók rámutatnak, hogy a nyilatkozatok és a meg­állapodások csupán elvi jelentőségűek, s mint ilyenek, nem változtatják meg a való helyzetet. Maga az AFP hírmagya­rázója is hangoztatja: s ezek az eredmények kétségtelenül nem jelentik azt, hogy a londoni értekezlet áthidalta a nehéz­ségeket; konkretizálásra várnak még olyan problémák, mint a tervb­e vett intézkedések végrehajtásának folyamata, sőt maguiknak az intézkedéseknek az összeállítása ...« Illetékes német forrásból szerdán este úgy nyilatkoztak, hogy Adenauer véleménye szerint Eden és Dulles szerda dél­utáni kijelentései fordulópontot jelentenek a londoni konfe­­­renci­án. Adenauer úgy­ gondolja, hogy az angoloknak és az amerikaiaknak az a kötelezettségvállalása, hogy csapatai­kat az európai kontinensen tartják, könnyebbé teszi minden más kérdés megoldását. A londoni rádió közlése szerint az angol lapok hatalmas címek alatt hozzák Anglia kötelezettségvállalását, amit Eden jelentett be a tollenchatalmi értekezleten. A lapok diplomá­ciai levelezői olyan kifejezéseket használnak, mint »törté­­nelmi fogadalom", a drámai felhívás« és «szenzációs ajánlat". A Daily Mail főcíme így hangzik: »Anglia fejest ugrik". A The Times vezércikkében kiemeli, hogy maga az ajánlat épp oly sebezhető, mint az időpont, amelyben tették. »Ezt a ször­nyű horderejű lépést később is meg lehetett volna tenni, vagy az utolsó percben kellett volna bejelenteni, az értekezlet megmentése érdekében«. A Manchester Guardian szerint Anglia ajánlatára szükség volt, hogy "megadja az ösztönzést azoknak, akik még haboztak". A svájci­ sajtó jóval óvatosabban mérlegeli a londoni tár­gyalásokat. A zürichi Die Tat hangsúlyozza, hogy »a londoni értekezlet eredményét csak a francia nemzetgyűlés visszhang­jának ismertté válása után lehet majd véglegesen felmérni ...« A Neue Zürcher Zeitung ugyanakkor megállapítja: »Egyelőre csalóka harmónia tapasztalható Londonban, ami azon alapul, hogy felszínes egyetértés áll fenn a német szuverenitás hely­reállítása és a szövetségi köztársaságnak a brüsszeli egyez­ménybe és az Atlanti Szövetségbe való felvétele kérdésében. A felületes benyomás alapján keletkezett derűlátásra minden bizonnyal kemény próba vár, ha ismét szembekerülnek az­zal a megcáfolhatatlan ténnyel, hogy eddig semmiféle meg­egyezés nem történt ama feltételekben, amelyekkel a fő köve­teléseket régihez akarják vinnni«. A lap hozzáteszi, hogy »Men­­des-France-nak a német felfegyverzés ellenőrzéséről szóló tervei igen nagy mértékben eltérnek Franciaország legfon­tosabb szövetségeseinek felfogásától". "IV/T­endes-France jelenlegi véleményétől ,viszont még nagyobb ITJ. mértékben eltér a francia nép álláspontja. A francia tömegek változatlanul és a leghatározottabban memb-et mon­danak Nyugat-Németország felfegyverzésére. Amint a­­Humanité és a Libéralion közli, a francia dolgozók leve­leket küldenek Mendes-France-nak Londonba és követelik, utasítsa el Nyugat-Németország militarizálásának tervét és folytasson olyan politikát, amely a német probléma békés rendezését célozza az érdekelt felek közötti tárgyalások út­ján. Az utóbbi napokban számos küldöttség kereste fel a fran­cia külügyminisztériumot, tiltakozásul a nyugatnémet felfegy­verzés terve ellen. Számos francia társadalmi és politikai szervezet pedig gyűléseken hirdetett harcot Nyugat-Német­ország felfegyverzésének megvalósítása ellen. Bármilyen megegyezéseket is érjenek el tehát a London­ban tanácskozó külügyminiszterek, megállapodásuk csupán írott papír marad, ha a francia nép és a francia nemzetgyűlés ismét elutasítja majd a Wehrmacht feltámasztását. A francia sajtó Eden új javaslatáról A csütörtöki francia lapok behatóan foglalkoznak Eden brit külügyminiszternek az Anglia által nyújtandó bizto­sítékokra­ vonatkozó javasla­tával. A polgári lapok úgy ál­lítják be ezt a javaslatot, mint amely minden akadályt elhá­rított a megegyezés útjá­ból. A Franc-Th­eur­e tö­rténelmi dön­tésnek* nevezi az angol kor­mány elhatározását, a Figaro pedig azt állítja, hogy az a »francia diplomácia sikere*. A VHumanité­ ezzel kapcso­latos kommentárjában a fran­cia közvélemény hangjának ad kifejezést és egyértelműen elítéli a tervet.­­Nyilvánvaló — írja a lap­­—, hogy Eden ígérete, amely szerint Anglia négy hadosz­tályt tart az európai kontinen­sen, a francia kormányra és a francia közvéleményre gyako­rolt nyomást jelent annak ér­dekében, hogy elfogadtassa a Wehrmacht feltámasztását. Azonban négy brit hadosz­tály jelenléte — folytatja a lap — nem nyújt reális biz­tosítékot a német maitariz­­mus újabb támadása ellen. Elég emlékeztetni arra, ami 1930-ben történt. Maga Chur­chill írta emlékiratainak első kötetében: *1939 október kö­zepe táján négy teljesen ki­képzett brit hadosztály két hadtestet alkotva foglalt ál­lást a francia-belga határ mentén.« Négy hadosztály, íme, eny­­nyit javasolt Eden most me­gint. Négy hadosztály volt 1939-ben is és nyolc hónap múlva bekövetkezett Dunker­que. Nem, Franciaország biz­tonsága nem ebben rejlik. Franciaország nemet mond minden új Wehrmachtra« — fejezi be a lap­­rekvésében, hogy újra felfegy­verezze Németországot? El sem lehet képzelni sokat­mondóbb okoskodást. A lap a továbbiakban meg­állapítja: A genfi értekezlet idején szembetűnő volt a Bidault és Mendes-France magatartása közötti különb­ség. Ma viszont Mendés- France előde nyomdokain ha­lad, azzal a különbséggel, Bernből jelenti az MTI. A svájci lapok a londoni kilenc­­hatalmi értekezletet kommen­tálva kiemelik azokat az el­­lentéteket, amelyek megoszt­ják a tárgyaló feleket. A zürichi Die Tat szerint »az angolok... szelíd csökö­nyösséggel minduntalan hang­súlyozzák, hogy Londonban nem okiratok aláírásáról és teljesen kész megoldások elő­­varázsolásáról van szó, hanem előzetes megbeszélésekről, amelyek­ek konkrét eredmé­nyei csak később válhatnak láthatóvá. Ez a barátságos cukrosvíz azonban — hangsú­lyozza a lap —, nem oldja fel a londoni értekezlet pohará­nak fenekén lévő tulajdonkép­peni kemény kavicsokat. A ne­hézség továbbra is abban rej­lik, hogy a francia nemzet­­gyűlés azért utasította el az EVK-t, mert az nézete szerint túlságosan nagy mozgási sza­badságot és túl sok olyan jo­got biztosított Nyugat-Német­ország számára, amelyekkel Franciaország is rendelkezik. Ma pedig Nyugat-Németország már lényegesen messzebbme­nő követeléseket támaszt, ho­lott az augusztus végén ho­zott francia döntés lényege az New Yorkból jelenti a TASZSZ. Az ENSZ-közgyűlés szeptember 28-i délelőtti ülé­sén az általános vitában Uru­guay és Thaiföld képviselője szólalt fel. Gamarra, Uruguay képvise­lője beszédének jelentős részé­ben azzal foglalkozott, hogy fokozni kell az ENSZ jogi, szo­ciális és gazdasági szerveinek tevékenységét és ezzel kapcso­latban kijelentette, hogy támo­gatja a nemzetközi atomerő­­ügynökség létrehozásának amerikai tervét. Go­marra el­ítélte a Biztonsági Tanácsot, amiért megtagadta a guatema­­lai kormány panaszának meg­vizsgálását a guatemalai kato­nai intervencióval kapcsolat­ban, hogy ő sokkal ügyesebb pró­kátor. A francia diplomácia, veze­tőjének nyomdokain haladva, visszakerül a régi kerékvágás­ba. Különböző formulákat ja­vasol, de minden politikai tar­talom nélkül. Franciaország­ban ma van egy »diplomáciai gyengeelméjűség« éppúgy, mint egy »parlamenti gyenge­elméjűsége is, volt, hogy kevesebbet engedé­lyezzenek. Egyelőre nem le­het látni, hogyan érhetné el Mendés-Fran­ce, hogy a nem­zetgyűlés átugorja saját ár­nyékát«. A berni Bund a többi kö­zött rámutat: a Mendes-France olyan általános megoldást sze­retne, amely mindenre kiter­jed, vagyis a német szuvereni­tással együtt Franciaország­nak is biztonsági garanciákat nyújtana. Minthogy az utóbbi napokban nyíltan hangoztatta azt, hogy a francia nemzetgyű­lés előtt a londoni értekezlet eredményeinek elfogadását kormányának sorsával akarja egybekötni, érthető, ha a kül­ügyminiszterek előtt nagy követelésekkel lép fel.* A Neue Zürcher Zeitung megállapítása szerint­­a fran­cia küldöttségnek a biztonsági garanciák és különöse­n pedig a fegyverkezési ellenőrzés kér­désében ... az a benyomása, hogy a többi fél nem tanúsít olyan közeledést Mendes- France irányában, amely le­hetővé tenné, hogy a nemzet­­gyűlésben sikerrel szálljon síkra a londoni értekezlet eredményei mellett­. Van Vaithajakon, Thaiföld képviselője arról beszélt, hogy az ázsiai békét állítólag »kom­­munista agresszió" veszélyez­teti. Azt állította, hogy az In­dokínában elért rendezés csu­pán­­ideiglenes*. Munro, Új-Zéland képvise­lője »teljesen védelmi intézke­désként* próbálta feltüntetni a manilai szerződést. Új-Zé­­land képviselője a nemzetközi atomerő ügynökség megterem­tésére vonatkozó amerikai ja­vaslat mellett foglalt állást. Zafrullah Khan külügymi­niszter, Pakisztán küldötte, beszédében felhívta a közgyű­lés figyelmét a gyarmatok né­peinek növekvő függetlenségi törek­vésére. Svájci lapok a londoni értekezletről Az ENSZ-közgyűlés szeptember 28-i ülése A „diplomáciai g­yengeelméjűség" — a „Francé Observateur" cikke Párizsból jelenti az MTI. A France Observateur című francia hetilap »Diplomáciai gyengeelméjűség« című cikké­ben írja: Az atlanti építmény minde­nütt recseg-ropog, de a jelen­ség az ezerszer emlegetett itéljen az atlanti szövetség!" felkiáltás közepette megy vég­be. Elhatározzák, hogy talpra­állítanak 12 erős és szilárd német hadosztályt, ezt pedig természetesen "az európai fegyverzet csökkentésének el­lenőrzése" jegyében. Elhang­zott az az ígéret, hogy húsz­féleképpen igyekeznek meg­kötni a német militarizmus kezét, ugyanakkor pedig ha­marosan kijelentik: a szó sem lehet megkülönböztetésről Né­metország tekintetében.« És éppen akkor, amikor a francia kormány elnapolja, ha nem is utasítja el, a Kelettel való tárgyalást, vezető sze­mélyek azt súgják a fülünkbe: »Hát értsék meg, hogy a kor­mány egyedüli célkitűzése ép­pen tárgyalni a Kelettel!" Biztosítjuk őket, hogy nem vonjuk kétségbe jószándékai­kat, de hozzáfűzzük, hogy nem mindig elég a szándék. Akkor kifejtik előttünk a Nagy Cél­kitűzést. Arra kell késztetni az Egyesült Államokat, hogy tárgyaljon, mondják. De ho­gyan lehet őt e tárgyalásra késztetni, ha nem nyerjük el bizalmát? Ezt a bizalmat pe­dig hogyan nyerhetnénk el, ha nem tesszük meg, amit Ame­rika kért tőlünk, vagyis ha­­ nem segítjük őt abban a tö­ Az ENSZ titkársága közzétette Románia és Bulgária felhívását New Yorkból jelenti , a TASZSZ. Az Egyesült Nemze­tek Szervezetének titkársága nyilvánosságra hozta a Román Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság felhívását, amelyben kéri, hogy vegyék fel az ENSZ tagjainak sorába. A titkárság közölte a nepáli kormány levelét is, amelyben Nepálnak az ENSZ-be való felvételét kéri. Burma panasza az ENSZ előtt New Yorkból jelenti a TASZSZ. Burma kormánya jelentést juttatott el az ENSZ- közgyűlés 9. ülésszak­ához a Kuomintang-csapatok burmai agressziójáról. A jelentés sze­rint Burma területén mind a mai napig körülbelül 6000 csangkajsekista katona és tiszt tartózkodik. A csangkajsekis­ta csapatok rendzavarásokat okoznak Burmában, ópiummal kereskednek, hamis bankje­gyeiket bocsátanak ki stb. Burma kormánya felkérte az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét, nyújtson támogatást a Kuomintang-csapatok Bur­mából való kivonásához és Burma biztonságának megóvá­sához. Jugoszláv lap a délkeletázsiai katonai tömbről Belgrádból jelenti a TASZSZ: A Dnevnik című jugoszláv lap .Az ázsiai országok hatá­rozottabb és önálló politiká­ja* című cikkében érinti a Manilában megkötött délkelet­­ázsiai katonai tömb létrehozá­sáról szóló szerződést s a kö­vetkezőket írja: Nem kellett sok idő ahhoz, hogy beigazolódjon a jogos kételkedés annak az egyez­ménynek a céljait illetően, amelyben nem vesznek részt azok az országok, amelyek Ázsia igazi képviselői. Nem a manilai egyezmény bátorította fel várjon Fonnoza­s marsall­­ját­, hogy tüzet nyisson a kí­nai kontinens ellen még az Egyesült Államok külügymi­nisztereinek nála tett látogatá­sa idején? Az ázsiai országokban Ma­nilával kapcsolatban lezajlott eseményeket nem lehet az ázsiai feszültség eny­hüléseként tekinteni, ha­nem úgy kell venni, mint kihívást Kínával szem­ben, mint egy olyan lépést, amelynek súlyos következmé­nyei lehetnek. ­ PETRÓLEUMFŐZŐK ÉS LÁMPÁK VÉTELE, ELADÁSA, SZAKSZERŰ JA­VÍTÁSA VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT ALADIN SZAKÜZLETÉBEN BUDAPEST­ VII., RÁKÓCZI ÚT 30 Bevan beszéde az angol Munkáspárt politikájáról Londonból jelenti az MTI. Bevan, az angol Munkáspárt úgynevezett balszárnyának ve­zetője, szerdán este beszédet tartott egy scaxboroughi gyű­lésen, amelyet párthívei ren­deztek. Bevan kijelentette, hogy­­az angol Munkáspártnak ma már nincsen világos külpoliti­kája"..., s hozzáfűzte, hogy »a német újrafelfegyverzés meg­valósítása mellett kedden le­adott szavazatok száma olyan kevés volt, hogy, tekintettel a szavazás rendszerére, azt lehet mondani, hogy a párt nagy többsége ellenzi a német új­­rafelfegyverzést. Bevon a továbbiakban bírá­lattal illette a munkáspárti értekezletet azért, mert vé­delmébe vette a délkeletázsiai szerződést (SEATO) s végül — az amerikai uralkodó körök Kína-ellenes háborús politi­kájára célozva kijelentette: »Nem hiszem, hogy az átlag­­amerikaiak K­ína-ellenesek. Az angol nép sohasem fogja kö­vetni az Egyesült Államoknak azt a politikáját, amely a kommunista világgal való ál­landó ellenségeskedésen ala­pul ...« Londonból jelenti az MTI. Szerdán este az angol Mun­káspárt scarboroughi értekez­letén Edith Summerskill-t vá­lasztották meg a párt elnö­kévé. Edith Summerskill — mint ismeretes —­ tagja volt annak a munkáspárti küldött­ségnek, amely a közelmúltban Berlinből jelenti az MTI. Erich Obsenhauer, a Szociál­demokrata Párt elnöke Ang­liába utazott az angol Mun­káspárt scarboroughi konfe­renciájára. Olsenhauer elutazása előtt kijelentette, hogy megbeszé­látogatást tett a Szovjetunió­ban és a Kínai Népköztársa­ságban. Edith Summerskill megválasztása után kijelen­tette a Reuter tudósítójának: »Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni annak érdekében, hogy előmozdítsam a Kelet és Nyugat közötti látogatásokat,ü­lést folytat majd Attleevel, a Munkáspárt vezetőjével azok­ról a lépésekről, amelyeket a két párt az­­európai védelmi közösségi bukása és a mun­káspárti konferencia határo­zatai után tehet. Edith Sum­mers­tll-t választották meg az angol Munkáspárt elnökévé Obsenhauer tárgyalni fog Attleével Az Adrnauer-rendszer büntetlenséget biztosított Remer volt náci tábornoknak Berlinből jelenti az MTI. Az alsószászországi tartományi belügyminisztérium közölte, hogy Otto Ernst Remer volt náci vezérőrnagy, aki két és fél évvel ezelőtt „nyomtalanul eltűnt", szerdán háromhónapos fogházbüntetés­ének letöltésére jelentkezett az oldenburgi rendőrségen. Ezzel a büntetés­sel 1952. március 15-én a braunschweigi tartományi bí­róság a német ellenállók meg­sértése miatt sújtotta Remert. A volt náci tábornok akkor Egyiptomba szökött, hogy ki­vonja magát a büntetés vég­rehajtása aló. Az oldensburgi rendőrség most nem vette őrizetbe Re­mert, miután megállapította, hogy büntetését az időköziben kiadott közkegyelmi rendelet értelmében nem kell kitölte­nie. Remer annak idején nyilvá­nosság előtt durván szidal­mazta azokat a német ellen­állókat, akik 1944. július 20-án merényletet kíséreltek meg Hitler ellen. A francia szocialista párt végrehajtó bizottságának újabb büntető intézkedése Párizsból jelenti az MTI. A francia szocialista párt végrehajtó bizottsága szerdán újabb büntető intézkedéseket hozott azok ellen a szocialista képviselők ellen, akik az EVK- val szemben foglaltak állást. A végrehajtó bizottság ki­zárta Lopie képviselőt, öt évi időtartamra felfüggesztette megbízatásuktól Charles Lu­­cy-t, a nemzetgyűlési szocialis­ta csoport elnökét és Charlot nemzetgyűlési háznagyot. A jelenlegi nemzetgyűlés időtar­tamára felfüggesztette megbí­zatásuk alól a nemzetgyűlés­ben, valamint a Francia Unió tanácskozó testületében he­lyet foglaló többi fegyelemsér­tő képviselőt is. A párt végrehajtó bizottsá­ga ugyanakkor azonban a párt egységének megőrzésére való hivatkozással elhatározta, hogy az 1955 elején összeülő országos tanácsnak javasolni fogja, hogy adjon teljes am­nesztiát mindazoknak a fegye­­lemsértőknek, akik magatar­tásukkal megmutatják, hogy ezentúl szigorúan tiszteletben tartják a pártjegyelnet min­den nyilvános cselekedetük­ben. Eddig az időpontig fel­­függeszt valamennyi büntető intézkedésnek hatályba lépte­tését, kivéve a kizárásokat. A „Szabad Európa Rádió" volt munkatársa jelentkezett a csehszlovák hatóságoknál Prágából jelenti az ADN. Brúnó Folta (szlovák), a Mün­chenben székelő Szabad Euró­pa Rádió volt munkatársa a CTK csehszlovák hírügynökség által szerdáin rendezett sajtó­­értekezleten bel- és külföldi sajtótudósítók, valamint rádió­riporterek jelenlétében nyi­latkozott eddigi tevékenysé­géről.­­A Szabad Európa Rádió —­ mondotta — nemcsak áruló emigránsok segítségével fenn­tartott propagandaszerv, ha­nem­­közvetlenül be van építve az amerikai kémszolgálatba. A pénzösszegek a bérkezárpoar országaiban folytatott kém- és felforgató tevékenységre elő­irányzott közismert százmillió dolláros alapból­ származnak. A rádió munkatársait bevon­ják azokba a kihallgatásokba, amelyeket a hírszolgálat ügy­nökei folytatnak. Jelentkeztem hatóságainknál és kértem, ad­janak engedélyt arra, hogy a nyilvánosság előtt nyilatkoz­zam. Ezzel másokat is óva alkarok inteni attól, hogy hitelt adjanak e rádió hazug állítá­sainak és hagyják magukat félrevezetni.* A külpolitika hírei A (Beirut, TASZSZ) Irán­ban egyre nagyobb méreteket ölt az antidemokratikus hisz­téria. A (Montevideo, TASZSZ) A montevideói rádió jelentése szerint a bolíviai Caupolinan­­ban parasztfelkelés tört ki. A parasztok földosztást követel­nek. A bolíviai hatóságok ka­tonaságot küldtek a felkelő parasztok ellen. A katonák és a parasztok összeütközése so­rán többen meghaltak, illetve megsebesültek. A Az MTI közli: Joszida ja­pán miniszterelnök kétnapos kanadai tartózkodása után szerda reggel Ottawából meg­érkezett New Yorkba. Innen szerda este a Quen Elizabeth óceánjárón elindult egyhóna­pos európai körútjára. A (Új Delhi, Új Kína) A Press Trust of India közli, hogy Koirala nepáli miniszter­­elnök és Regmi külügyminisz­ter örömmel fogadta azt a hírt, amely szerint Kína nor­mális kapcsolatot létesít Ne­pállal. A (Buenos Aires, TASZSZ) Az ostromállapot bevezetése a chilei közvélemény éles til­takozását váltotta ki. Az ál­lampolgárok demokratikus szabadságának és jogainak vé­delmében a demokratikus erők széles frontja jött létre, amelyhez csatlakozott: a Szo­cialista Néppárt, a Munka­párt, a Nemzeti Demokrata Párt, a Demokrata Párt, a Szocialista Párt, a Népfront, a Szociál-Parasztszövetség, az Egyesült Szakszervezeti Köz­pont és a Chilei Diá­kszövet­ség. A (Varsó, TASZSZ) A Csang Kaj-sek kalózai által elrabolt »Gottwald« nevű lengyel hajó tengerészeinek hozzátartozói táviratban kértek segítséget a Vörös Kereszt Társaságok Nemzetközi Ligájától a csang­kajsekista rabságban lévő ten­gerészek kiszabadításához. A (Berlin, MTI) Szeptem­berben nem kevesebb, mint 561 nyugatnémet munkáskül­döttség látogatott el a Német Demokratikus Köztársaságba.

Next