Magyar Nemzet, 1957. október (13. évfolyam, 20-46. szám)

1957-10-01 / 20. szám

Kedd, 1951. október 1. Mafjar Neszer A Magyar Nemzet moszkvai tudósítója a szovjet—nyugatnémet tárgyalásokról A külpolitikai helyzet AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS MUNKÁJÁRÓL az ülésszak szokásos hétvégi pihenőnapjain két érdekes értékelést is kaptunk. Krisna Ménem, India hadügyminisztere vasárnap az amerikai televízióban kijelentette: mind a népi Kína, mind pedig az Egyesült Nemzetek számára előnyösebb lenne, ha Kína képviselőjét bevennék az ENSZ-be. Menen rámutatott arra, hogy az ENSZ-nek olyan komoly problémákkal kell megbirkóznia, mint például a leszerelés, majd feltette a kérdést: "hogyan lehetne ezt a kérdést megoldani Kína nélkül ?" Menőn újabb megállapításai mutatják: az indiai küldöttség távolról sem adta fel a harcot, amelyet annak érdekében folytat, hogy a Kínai Népköztársaság delegációja minél előbb elfoglalja az őt megillető helyet a világszervezetben. A közgyűlésen egyébként kialakult két határozott felfogás a béke biztosításával összefüggő legfontosabb problémákról. Mint a Pravda nemzetközi szemleírója kiemeli: a szovjet küldöttség konkrét javaslatokat tett e kérdések megoldására. Az Egyesült Államok vezette nyugati hatalmak ezzel homlokegyenest ellenkező álláspontra helyezkedtek. A szovjet javaslatok már megfelelő értékelésben részesültek mind a közgyűlésen, mind pedig azon kívül. A szocialista országok képviselői, valamint a béke megóvásában érdekelt más küldöttségek is egyhangúan követelik a leszerelést és azt, hogy a nagyhatalmak kötelezzék magukat az atom- és hidrogénbomba-kísérletek megszüntetésére s az atomfegyver alkalmazásának mellőzésére. Egyelőre nehéz megállapítani — írja a szemleíró —, hogy a közgyűlés miképp birkózik majd meg a reá váró feladatokkal. De nem szabad elfelejteni, hogy a szovjet javaslatok egyre nagyobb támogatásra találnak a világ minden országában. AZ ANGOL MUNKÁSPÁRT ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE hétfőn kezdődött meg Brightonban. A szokásos évi konferencia tanácskozásai iránt az idén különösen nagy az érdeklődés Nagy-Britanniában és a nyugat-európai fővárosokban egyaránt. A Munkáspárt végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy a kongresszus mindenekelőtt az országok gazdasági és pénzügyi válságával foglalkozik. A végrehajtó bizottság indítványában szigorúan bírálja a kormány gazdasági és pénzügyi politikáját. Az indítvány a többi között hangsúlyozza:»A konzervatív párti kormány közvetlenül hozzájárult az inflációhoz, az állandó áremelkedéshez, az arany- és dollárveszteségekhez, s a legutóbbi fontspekulációkhoz azzal, hogy belföldön lemondott a gazdasági ellenőrzésről, külföldön pedig katonai kalandokba bocsátkozott. A határozati javaslat szerint Nagy-Britannia gazdasági problémáit csak akkor lehet megoldani, ha leváltják a konzervatív párti kormányt. Ez a hang csendült ki Margaret Herbison munkáspárti képviselő elnöki megnyitó beszédéből is. A dolgozó emberek tömegeinek véleményét fejezte ki, amikor félreérthetetlenül leszögezte, hogy az angol nép gondjainak fő tárgya a megélhetés magas költsége és a világbéke szüksége. Külpolitikai téren több jelentős, kezdeményezés számba menő elgondolás található az elnöki megnyitóban, amely a világbéke fenyegetésének "legbőségesebb forrásaként ma a Közép-Keletet nevezi meg. A Munkáspárt úgy véli, nélkülözhetetlenül szükséges megegyezést keresni a Szovjetunióval "csendes terület teremtésére a Közép-Keleten, amelyen belül megszűnnék a versengés a nagyhatalmak között". A Munkáspárt az Eisenhowertételt csak ideiglenes intézkedésnek tekinti, mert az a súlyos veszély fenyeget, hogy az Egyesült Államok az »anti-kommunista« arab országok számára történt fegyverek szállításával végzetesen felborítja az arab—izraeli fegyverkezési egyensúlyt. Az állandó veszedelem másik forrása, a Munkáspárt vezetősége szerint, a feszültség Tajvan és a kínai szárazföld között. A Munkáspárt javasolja a tajvani nacionalista kínai haderők elbocsátását és felváltásukat ENSZ-kontingensekkel. Bizonyos idő eltelte után a sziget lakossága népszavazással döntse el: Kínához akar-e csatlakozni, vagy független hatalom kíván-e lenni. A Munkáspárt irányítóinak meggyőződése szerint a világ e részét érintő alapvető probléma a Kínai Népköztársaság távoltartása az ENSZ-ből. Ez azonban megengedhetetlen állapot és a kormánynak sürgetnie kellene az amerikaiakat, változtassák meg álláspontjukat. Már a végrehajtó bizottság indítványaiból és a tanácskozást megnyitó elnöki beszédből is kitűnik: milyen lényeges bel-, kül- és gazdaságpolitikai kérdéseket vitat meg a brightoni kongresszus, mely egyetlen határozat meghozatalakor sem hunyhat szemet az angol nép életbevágó követelései és a stpmTPt.közi p.lp. realitásai előtt. Folytatódnak-e a szovjet—nyugatnémet kormánytárgyalások ? Az AFP francia hírügynökség moszkvai tudósítójának értesülésére hivatkozva, két héttel ezelőtt közöltük, hogy hamarosan folytatódnak a júliusban megkezdett és hosszú hetekkel ezelőtt félbeszakadt szovjet—nyugatnémet kormánytárgyalások. Hogy a tudósító értesülései voltak-e helytelenek, vagy pedig a diamarossogszót értelmezte túl tágan — nehéz megmondani. Kétségtelen azonban, hogy a két kormányküldöttség közötti tárgyalások újrafelvétele mind a mai napig nem történt meg. Mint ismeretes, a július második hetében kezdődött kormánytárgyalásokon, amelyeken a szovjet küldöttséget Szemjonov külügyminiszterhelyettes, a nyugatnémetet pedig Lahr nagykövet vezette, három napirendi pontban állapodtak meg. Ezek: a hazatelepítés kérdése, a gazdasági kapcsolatok fejlesztése és a konzuli egyezmény megkötése. A szovjet fél mindjárt a tárgyalások elején világosan kifejtette álláspontját a hazatelepítés kérdésében. Ennek lényege az, hogy miután a szovjet kormány hazabocsátott a két német köztársaságba 9626 törvényesen elítélt hitlerista háborús bűnöst, a Szovjetunióban már csak jelentéktelen számú német állampolgár maradt. Ezeknek összeírása folyamatban van és amennyiben haza kívánnak térni, a szovjet kormány nem gördít akadályt ez elé. Ami viszont azoknak a szovjet születésű és állampolgárságú németeknek a kérdését illeti, akiknek legfeljebb csak Hitler adományozott német honosságot, s akikre a szövetségi kormány ugyancsak i igényt tart, erről a szovjet fél nem is hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni, mert ez saját belügye. A nyugatnémetek ezenkívül állítólagosan visszatartott hadifoglyokat kértek számon a szovjet kormánytól, olyan,személyeket, akikről annak idején a hitleri hadvezetés csak az "eltűnt" értesítést tudta adni, de akik a harcok során valójában elpusztultak. Gazdasági téren a szovjet delegáció rendkívül pozitív javaslattal állt elő. Kiszivárgott hírek szerint a szovjet kormány öt évre szóló árucsereforgalmi keretszerződést ajánlott a nyugatnémeteknek. A tervezet szerint az első évben az árucsere értéke 800 millió rubel lenne s folyamatosan növekedve az utolsó évben elérné a 2 milliárd rubelt. Az ötéves időszak alatt ez összesen 7 milliárd rubelt jelentene. A szovjet külkereskedelem a többi között számos szerszám- és más gépet importálna Nyugat-Németországból és jelentős részt vállalna a hamburgi kikötő forgalmából. A józan meggondolások alapján a nyugatnémet félnek meg kellett volna ragadnia ezt a lehetőséget, mely az ő részére legalább olyan előnyös, mint partnere részére. (Elegendő a német áruk hagyományos oroszországi piacára gondolni, amelynek hiányát a nyugatnémet ipar nagyon is érzi.) Ehelyett azonban a nyugatnémet küldöttség — amelynek vezetője közben több ízben is hazarepült újabb utasításokért — szóban és írásban makacsul ragaszkodott az általa felfújt hazatelepítési kérdés napirenden tartásához. Több ízben kijelentette, hogy a gazdasági tárgyalásokat a repatriálási problémák megbeszélésétől teszi függővé. Ez augusztusban volt. Számos haladó, sőt konzervatív lap akkor rámutatott, hogy a bonni küldöttség azért erőszakolja a repatriálás kérdését, hogy ezzel a parlamenti választások előtt álló nyugatnémet polgárok szemében Adenauert a német érdekek élharcosának tüntethesse fel. Magyarán mondva, a hazatelepítés körül csapott lárma a Kereszténydemokrata Unió választási trükkje volt, amivel a nagynémet soviniszta érzéseken túl, a fiaikat a háborúban elvesztett szülők érzelmeire is hatni kívánt. Ebben a megállapításban kétségtelen sok igazság volt. De a legújabb események azt mutatják, hogy ezzel kapcsolatban Adenaueréknak még volt egy másik céljuk is. Mik ezek az események? Szeptember elején a két kormányküldöttség közötti tár-gyalások a nyugatnémet fél kérésére félbeszakadtak. A napokban azután Lahr nagykövet harmincperces megbeszélést folytatott Szemjonov külügyminiszterhelyettessel és emlékiratot nyújtott át neki. Elterjedt hírek szerint az emlékirat az előző nyugatnémet állásponthoz képest semmi újat sem tartalmaz. A bonni kormánydelegáció változatlanul tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy amíg a szovjet fél nem hajlandó tárgyalni a repatriálásról, addig ők nem tárgyalnak a gazdasági és konzuli kérdésekről. Úgy látszik tehát, hogy Adenauerék még a választások után is izgalomban akarják tartani a nyugatnémet közvéleményt. A Szovjetunió elleni rágalmakkal tovább akarják élesztgetni a soviniszta német revánsszellemet, hogy ezzel nyerjék meg a közvéleményt a hadsereg további felfegyverzésére és atomfegyverrel való ellátásához. Moszkvai újságíró körökben nagy érdeklődéssel várják a szovjet választ a nyugatnémet emlékiratra. Bizonyosra veszik, hogy a szovjet kormány továbbra sem egyezik bele abba, hogy a szövetségi kormány a nemzetközi jog felrúgásával megpróbálkozzék beavatkozni belügyeibe. Folytatódnak-e a tárgyalások a jelenlegi szinten? — ez még nyílt kérdés. Ha nem — úgy ez kétségtelenül a fontos nemzetközi tárgyalásokat belpolitikai manővernek szánó szövetségi kormány hibájából történik. Mindenesetre bízni lehet abban, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok kérdése ilyen vagy olyan formában, de előbbutóbb pozitívan megoldódik. Kulcsár István A passzív semlegesség csak ámítás Közlemény a jugoszláv burmai tárgyalásokról Rangunból jelenti a Tanjug: U Nu burmai miniszterelnök és Szvetozár Vukmanovics, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács alelnöke Rangunban szombaton közös közleményt írt alá a jugoszláv küldöttség burmai látogatásáról. A közös nyilatkozat kiemeli, hogy a passzív semlegesség, bármennyire is kívánatos és hasznos lehetett a múltban, a mai feltételek között ámítást jelent, másrészt pedig a fennálló tömbökhöz való csatlakozás többet árt mint használ a béke ügyének. A két ország képviselői aggodalommal állapítják meg, hogy a nagyhatalmaknak nem sikerült megegyezésre jutniuk a leszerelés kérdésében. A két ország, anélkül, hogy a fennálló nehézségeket csökkenteni akarná, arra az álláspontra helyezkedik, hogy a leszerelés kérdése jelenti a mai viszonyok között a legnagyobb problémát, amelynek megoldása kétoldalú engedmények nélkül nem lehetséges. Az algériai kerettörvényről szavaz a francia nemzetgyűlés Párizsból jelenti az AFP. Hétfőn reggel összeült a francia nemzetgyűlés. Napirendjén az algériai kerettörvénnyel összefüggésben feltett bizalmi kérdés megszavazása szerepel. Az ülésen röviden felszólalt Christian Pineau külügyminiszter. Bejelentette: felhívta Burgiba tuniszi elnököt, hogy hamarosan tartsanak francia— tuniszi értekezletet a fegyverszállítási kérdések és általában a francia—tuniszi kapcsolatok egészének tanulmányozására. A bizalmi szavazás eredményéről lapzártakor még nem érkezett hír. Krisna Menen, India hadügyminisztere vasárnap válaszolt az egyik amerikai televíziós adás munkatársának kérdéseire. Az amerikai faji megkülönböztetésről szólva hangsúlyozta, hogy "Egyetlen kiváló amerikai sem jelentkezett, aki egyetlen szót is emelt volna a törvénytelenség mellett. Togliatti: „Nincs független és saját olasz politika*” Rómából jelenti a TASZSZ. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának teljes ülése szeptember 28-án véget ért. A beszámoló vitájában felszólalt Palmiro Togliatti, a párt főtitkára. Togliatti az ország belső helyzetére vonatkozóan megjegyezte, hogy a parasztság helyzete továbbra is rosszabbodik, s az iparban is igen élesen vetődik fel a munkabérek és a munkanélküliség problémája. A szónok ezután az olasz kormány külpolitikájára tért át. Kijelentette, hogy nem volt és nincs független és saját olasz politika. Az olasz kormány lépésről lépésre az Egyesült Államok irányelveihez igazodik. Togliatti hangsúlyozta, hogy ennek a politikának egyszer s mindenkorra határozottan véget kell vetni, majd ismét visszatért a belső helyzetre. Rámutatott arra, hogy a Keresztény-Demokrata Párt az abszolút parlamenti többségre törekszik és a jobboldali pártokra támaszkodva osztatlan uralomra tesz szert egész Olaszországban. Ezenkívül számolni kell a katolikus egyházzal, s annak számos szervezetével, amely nyíltan arra törekszik, hogy olyan politikai rendszer megteremtését érje el Olaszországban, amelyet az egyház igazgat klerikális kormány segítségével. Ez az a veszély, amely előttünk tornyosul. Olaszország demokratikus és népi erői előtt az a cél lebeg, hogy megakadályozzák ennek a veszedelemnek a megvalósulását. A (Bagdad, AP.) Dzsavadat, iraki miniszterelnök vasárnap fogadta Murdam Szíriai követet, aki köszönetét nyilvánította azért, hogy Irak támogatja Szíria nemzetközi politikáját. A magyar kormányküldöttség látogatásai Pekingben Pekingből jelenti az Új Kína. Kádár János miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség tagjai vasárnap látogatást tettek egy Peking környéki elektroncsőgyárban. A gyár több száz munkása a bejáratnál üdvözölte őket. A magyar vendégeket elkísérte Csao Er-lu, a második gépipari minisztérium minisztere és Hao Ce-cin, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. Kádár János miniszterelnök nagy érdeklődéssel tanulmányozta a szovjet gyártmányú gépek munkáját. Marosán György államminiszter eközben a munkásokkal és munkásnőkkel beszélgetett, érdeklődött bérükről és életkörülményeik felől. A gyárépület bejárása után Kádár miniszterelnök részletes felvilágosítást kért a gyár igazgatójától a kommunista párt, a kommunista ifjúsági szövetség és a szakszervezet gyárbeli munkájáról. A magyar kormányküldöttség tagjai vasárnap délelőtt ellátogattak a pekingi magyar követségre és megismerkedtek a magyar kolónia tagjaival. A látogatás alkalmával Kádár János miniszterelnök rövid beszámolót tartott a magyar kolónia tagjainak a hazai helyzetről, majd válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. A közvetlen és meleg, baráti légkörben lefolyt találkozót közös ebéd zárta le. A magyar vendégek vasárnap este a pekingi Opera előadásán vettek részt. Roosevelt asszony: „Nagy anyagi előrehaladást láttam a Szovjetunióban” Koppenhágából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunióból az Egyesült Államokba visszatérőben, szombaton Koppenhágába érkezett Eleanor Roosevelt asszony. Roosevelt asszony újságírók előtt kijelentette, hogy nagyon elégedett a Szovjetunióban tett látogatásával, amelynek során mindent megnézhetett és mindenkivel beszélhetett, akivel akart. Hangsúlyozta, hogy a legnagyobb hatást Hruscsovval folytatott beszélgetése tette rá. A Szovjetunió lakóinak életszínvonaláról szólva Roosevelt asszony hangsúlyozta, hogy az országban a forradalom óta nagy anyagi előrehaladás történt és az egyszerű emberek ezt kétségtelenül önmagukon érzik. A Little Rock-ügy újabb fejleményei Little Rockból jelenti az AP. Értesülések szerint Orval Faubus, Arkansas állam kormányzója rendkívüli ülésre akarja összehívni az állam törvényhozó testületét a Little Rock-i probléma megoldására. Averell Harriman, New York állam kormányzója vasárnap kijelentette, hogy Eisenhower elnök a Little Rock-i események kapcsán önelégültséget mutatott és ezzelmindenütt visszavetette a faji megkülönböztetés megszüntetésének ügyét**. Hozzátette: "Little Rockban a tragédiát közvetlenül Faubus kormányzó okozta, amikor a nemzetőrséget nem azért vezényeltette ki, hogy támogassa a szövetségi bíróságnak a faji megkülönböztetés megszüntetésére hozott utasításainak végrehajtását, hanem éppen azért, hogy megakadályozza azok valóraváltását. Az ő akciója folytán a faji feszültség növekedett nemcsak Little Rockban, hanem a déli városokban mindenhol.* A faji válsággal foglalkozó öt vasárnapi televíziós program egyikében Harry Ashmore, egy arkansasi lap főszerkesztője azzal vádolta Faubus kormányzót, hogy "tönkretette mindazt a jó munkát, amelyet nagy parlamenti ügyességgel hajtottak végre a jelenlegi polgári törvények meghozásában. Adam Clayton Powell, a New York állam képviselőházának egyik néger tagja, egy másik televíziós nyilatkozatban azt mondotta, hogy Eisenhower tárgyalni fog vele az egész iskolaproblémáról. Javasolni fogja, hogy az elnök hívja össze a kongresszust rendkívüli ülésre, hogy felülvizsgálják a faji megkülönböztetés megszüntetésére vonatkozó törvényeket. Leszerelési tervek az amerikai hadseregben Washingtonból jelenti az AP. Az Egyesült Államok hadserege vasárnap bejelentette, hogy a hadügyminisztérium takarékossági terveinek keretében megszüntet egy páncélos hadosztályt és 14 légvédelmi zászlóaljat és más módon is hozzájárul a takarékossági terv megvalósulásához. A hadsereg bejelentése szerint a jövőben a két, egyenként 14 600 katonából álló páncélos hadosztály egyike helyett egy ötezer katonából álló páncélos harci egységet tartanak majd fenn. A légvédelemnél végrehajtandó csökkentések sorába tartozik a jelentőségükből fokozatosan veszítő fényszóróosztagok, valamint repülőgépszerkesztési műszaki csoportok megszüntetése. A hadsereg bejelentése azonban megállapítja, hogy „a maximális ütőképesség megőrzése érdekében” a létszámcsökkentést a lehető legnagyobb mértékben a hadsereg adminisztrációs, utánpótlási és rendkívüli feladatokkal megbízott részlegeinél hajtják végre. Az angol csapatok megdöbbentő atrocitásai Ománban Delhiből jelenti a TASZSZ. A Blitz című indiai lap beszámol arról, hogy Ománban a lakossággal szemben kegyetlenkedő angol csapatok sok falut teljesen eltöröltek a föld színéről. Az angol csapatok és a tmiszkati szultán angol parancsnokság alatt álló fegyveres erői megkínozzák a hadifoglyokat, a sebesülttel és a túszokat. A lap példaként az alábbi esetet idézi: Az egyik omani faluban, amelyet az angol csapatok elfoglaltak, összegyűjtötték a fogságba került sebesült felkelőket és egész nap étlen-szomjan a tűző napon hagyták őket. E bánásmód következtében valamennyi sebesült elpusztult. A Nizvától délkeletre húsz mérföldnyire fekvő Izkiben az angolok agyonlőttek körülbelül száz békés lakost, akiket túszként szedtek össze. Kersa faluban az angol csapatok aláaknázták a forrásokhoz vezető utakat, pedig tudták, hogy a lakosság ivóvízben szűkölködik. Szemaile térségében az angolok vérfürdőt rendeztek a lakosság között, legyilkolták az egész férfilakosságot, még a gyerekeket és az öregeket sem kímélték. A külpolitika hírei A (Damaszkusz, Reuter) Kotov altengernagy, a szíriai kikötőkben baráti látogatáson tartózkodó szovjet flottaegységek parancsnoka, vasárnap meglátogatta Sukri el Kuatli szíriai elnököt és Haled el Azem ügyvezető hadügyminisztert. A (Kairó, Új Kína) Az ománi imám meghívta Dog Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt, látogasson Ománba, vagy küldjön egy nemzetközi bizottságot az ENSZ-től, hogy ismerkedjék meg az igazsággal a brit agresszió esetében. A (Belgrád, Tanjug) Firjubin, a Szovjetunió eddigi belgrádi nagykövete feleségével, Furcevával, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagjával vasárnap elutazott Jugoszláviából. A (Pnom Penh, AP) A kambodzsai fővárosban úgy tudják, hogy Pibul Szonggram, a megbuktatott thaiföldi miniszterelnök, aki politikai menedéket kapott Kambodzsában, a jövő héten visszatér Bangkokba, hogy "rendezze ügyeit", majd az Egyesült Államokba utazik.