Magyar Nemzet, 1960. július (16. évfolyam, 155-181. szám)

1960-07-31 / 181. szám

4 Megnyílt a dél-alföldi mezőgazdasági kiállítás és vásár Szombaton délelőtt a sze­gedi Marx téren megnyílt a dél-alföldi mezőgazdasági ki­állítás és vásár. A megnyitón a megjelent vendégeket, Ke­serű János földművelésügyi miniszterhelyettest, valamint Csongrád megye párt- és ta­nácsi vezetőit Nagy Miklós, a városi tanács osztályvezetője köszöntötte. Keserű János megnyitó beszéde után a ven­dégek megtekintették a kiállí­tást, amely több mint 30 000 négyzetméternyi területet fog­lal el. Százötven ízlésesen be­rendezett pavilonban kaptak helyet a Dél-Alföld szocialista nagyüzemeinek terményei, ál­latai. A kiállításra az ország min­den részéből 50 százalékos vasúti kedvezménnyel utaz­hatnak a látogatók.­­ Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságait Max Pelitpierre elnöknek, a Svájci Államszövetség nemzeti ün­nepe alkalmából. — Dobi Istvánnak, az El­nöki Tanács elnökének I. Hailé Szelasszié, Etiópia császára táviratban köszönte meg szü­letésnapja, Etiópia nemzeti ünnepe alkalmából küldött szerencsekívánatait. — William W. S. Tubman, a Libériai Köztársaság elnöke táviratban mondott köszönetet Dobi Istvánnak, az Elnöki Ta­nács elnökének Libéria nem­zeti ünnepe alkalmából kül­dött jókívánságaiért. A N­A­PI KRÓNIKA oniinmiiniiiiiiiinniimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim Megszűnt a közvetlen árvízveszély az észak-magyarországi folyóknál A nagy esőzések miatt meg­áradt Hernád, Sajó és Bódva mentén már a hét eleje óta tart a védekezés. Az árvízvé­delmi munka ötödik napján, szombaton délig az összes észak-magyarországi folyók teljes hosszában — a torkola­ti szakaszokat kivéve — meg­kezdődött a lassú apadás. Ez­zel enyhült a helyzet és el­múlt a közvetlen árvízveszély. Az elöntött ártéri területeken a megyei tanács és a Vízügyi­­ Igazgatóság irányításával, s a honvédség, a munkásőrség, a KISZ és a lakosság segítségé­vel változatlan erővel dolgoz­nak tovább a termények meg­mentéséért. A károk felméré­se folyamatban van. Az esőzéstől megduzzadt Duna szombaton hajnalban Budapestnél tetőzött. Dél­előtt már az apadás is meg­kezdődött és délig 5 centimé­terrel süllyedt a víz szintje. Ünnepélyesen megnyílt az V. nemzetközi vasutas képzőművészeti kiállítás A Magyar Vasutasok Szak­­szervezetének és a Vasutasok Intellektuális és Művészeti Szövetségének rendezésében júlus-­ 30 és augus­ztus 15 kö­zött nemzetközi vasutas kép­­zőmpűvészeti kiállítást rendez­nek a­ Műcsarnokban. A kiállí­tást szombaton délben nyitot­ták meg ünnepélyesen. A meg­nyitón dr. Csanádi György, a közlekedés- és postaügyi mi­niszter első helyettese üdvö­zölte dr. Marcel Molliont, a Vasutasok Nemzetközi Intel­lektuális és Művészeti Szövet­ségének vezérelnökét, Emil Birbaumot, a Szövetség főtit­kárát, Maria Novikovát, a Szovjet Vasutas Szakszervezet központi vezetőségének tagját és a kiállításon résztvevő or­szágok vasutas küldötteit. A kiállításon 15 ország vasutas képzőművészeinek munkáiból összegyűjtött 697 festmény, grafika, akvarell és plasztikai mű szerepel. — A júliusi eső körülbelül egymillió forintot ért a hajdú­­böszörményi Dózsa Tsz-nek. A cukorrépánál holdanként 20 mázsával várnak többet az eső hatására, a kukoricánál 3 mázsa emelkedésre számí­tanak. — Akarja hallani Giglit, Lanzát, del Monacót, Carusót, Tobaldit, Callast, di Liceranót, Foggit, Col­­­bit és más világhírű énekeseket mikrólemezekről? Lépjen be a Zenebarátok Körébe, ahol világ­hírű operákat hallhat világhírű énekesek előadásában. Kérjen tá­jékoztatót a G­utenberg Művelődési otthontól. VIII., Kölcsey u. 2. írásban, vagy telefonon, a 342— 161 számon. X — HALÁLOZÁS. S dr. Gyitry Ár­pád ny. tanfelügyelő 1960. július 27-én Budapesten elhunyt. (Min­den külön értesítés helyett.) X —■ Ez­­úton tudatjuk mindenki­vel, ki ismerte és szerette, hogy szeretett testvérünk, dr. Vargyas Antalné született Donner Júlia Santiago de Chilében tragikus hir­telenséggel elhunyt. Lakos Pálné született Lemner Mária és Donner Márta. X — Fájdalommal tudatjuk felesé­gem, édesanyánk, nővérem Szé­kely Lipótné szül. Winkler Jolán elhunyt. A gyászoló család. X Meleg idő Várható időjárás vasárnap estig: A nappali felmelegedés fokozódik. Nappali felhőképződés. Néhány helyen, elsősorban a Dunántúlon, záporeső, zivatar. Gyenge lég­áramlás. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 26 - 29 fok között. Távolabbi kilátások: a jövő hét­­elején mérsékelten meleg idő, he­tenként záporral, zivatarral. DIVATBEMUTATÓ A SÉTAHAJÓN Három hónap u­tán ismét telitalálat a lottón A 31. játékhéten 4 263 379 szelvény vett részt a sorsolá­son. Ezúttal öt találatot értek el egy szelvényen, amelyre 1 598 767 forint nyereményt fi­zetnek. A négytalálatos szelvé­nyek száma 74, a nyeremény­­összeg egyenként 21 604 forint. Háromtalálatos szelvény 5217 volt, ezekre 306 forintot fizet­nek. Kéttalálatos 21 733 akadt, s ezeknek nyereménye 1s 10 forint. A lottóban rekord évnek szá­mít az idei, nemcsak az állan­dóan magas szelvényszám, ha­nem a sorozatos telitalálatok miatt is. Márciusban, a 11. já­tékhéten érték el az idei első telitalálatot. Utána a 15. héten egyszerre három, majd a 18. héten egyszerre két ötös talá­lat akadt. A 19. játékhét egyetlen öttalálatos szelvé­nyére fizették ki az eddigi legnagyobb, 1 785 723 forintos lottónyereményét. Az újabb telitalálat csak­nem három hónapot­­késett­. A pénteki, 31. játékheti lottó­­sorsoláson a B. 7 777 226. szá­mú szelvény tulajdonosa — vagy tulajdonosai — 1 598 767 forint nyereményhez jutott. A nyertes személye ismeret­len, az azonban kiderült, hogy a több mint másfélmillió fo­rintot érő szelvényt a Tanács körút 1. számú Totó-Lottó kirendeltségen vásárolták. Az újabb öttalálatos szel­vénnyel az idén nyolcra, a Lottó csaknem három és fél­éves fennállása óta pedig ti­zenkilencre növekedett a leg­szerencsésebb lottózóknak, a telitalálatosoknak a száma. ­ Ötszáz új ház épült Ma­tyóföldön, vagyis Mezőköves­den, Szentistvánon és Tardon tavaly és az idén. Mezőköves­den két év alatt három új utca alakult ki. Színházak heti műsora Az Operaház Szabadtéri Színpa­da a Margitszigeten: V: Három a kislány (3) — Cg: Parasztbecsület, Bajazzók (fél 8) — Szó: Aida (fél 8) — Jövő V: János vitéz (fél 8). Vörösmarty Színpad: V, P és Szó: Pest megér egy estet (8). Körszínház: V és Cs­­örök Amphitryon (8) — K és Szó: Iphigeneia Auliszban (8). Állatkerti Színpad: V: 90 perc tánczene I. sorozat (8) — Szó: 90 perc tánczene II. sorozat (8). Kulich Gyula Szabadtéri Szín­pad: V: Dupla habbal (vidám mű­ből) (8). Károlyi-kert: H: Magyar Álla­mi Hangversenyzenekar (C-bérlet 4.) (8). Fővárosi Nagycirkusz: Minden este 8 órakor (Cs, Szó és­­ dél­után 4-kor is). A Moszkvai Nagy­cirkusz vendégjátéka. — A MÁV VEZÉRIGAZGATÓ­SÁGA KÖZLI, hogy Óbuda és Solymár állomások között augusz­tus 1-től 4-ig, 8-tól 11-ig és 15-től 18-ig a Budapest Nyugati pálya­udvarról 10.59 órakor induló és az Esztergomból 11.20 órakor induló személyvonatoknál — pályaépítési munkák miatt — vonatpótló autó­­buszjáratokkal bonyolítja le a forgalmat.­­ Az Állami Operaház Margit­szigeti Szabadtéri Színpada augusztusban is remek­ vendégjá­tékokat tervez és több kellemes meglepetést tartogat a budapesti közönség számára. Augusztus 1-től az előadások fél 8 órakor kezdőd­nek. Előadás után kellő számú autóbusz áll a közönség rendelke­zésére. X — Évadnyitó előadás a József Attila Színházban. A József Attila Színház szeptember hó 1-én kezdi meg az új színházi évadot a ‘►Be­kopog a szerelem~ nagysikerű ze­nés vígjáték előadásával. Az üzemi közönségszervezők a szep­tember havi jegyeket augusztus hó 3-tól vehetik át a színház kö­zönségszervezői irodájában de. 11- től du. 6 óráig. (XHI., Aczél u. 3. Tel.: 110—403.) X Magyar Nemzet Új magyar vegyészeti szabadalom Különböző üzemekben mel­léktermékként igen nagy mennyiségű nátriumszulfát ke­letkezik, amit eddig hulladék­ként kezeltek, sőt még külön gondot is okozott eltávolítása. Minden ipari országban rég­óta keresik a lehetőséget arra, hogy a nátriumszulfátot kén­savra és lúgra bontsák fel, de az eddig született eljárások rendkívül költségesek voltak. Kerti József vegyészmérnök, egyetemi adjunktus hosszú évek munkájával teljesen ere­deti elgondolás alapján két vegyi folyamat összekapcsolá­sával olyan megoldást dolgo­zott ki, amely alkalmazható a gyakorlati életben. A szaba­dalmazott eljárás iránt nyu­gatnémet és olasz nehézvegy­ipari,üzemek is érdeklődnek és rövidesen aláírásra kerül a szerződés a világ­kapcsolatok­­kal rendelkező De Nora-cég­­gel.­­ Megkezdték a műszaki átadását a most épült új álta­lános iskoláknak Nógrádban. Az idén 16 községben épült új iskola s kettő kivételével szep­temberben valamennyiben megkezdődik a tanítás.­­ Az élelmiszeriparban 630 tanuló és több mint 300 tech­nikus vizsgázott az idén. A társadalmi ösztöndíjasok szá­ma több mint 150 volt. Az ösztöndíjasok számát tovább növelik. — Erdőgazdasági gépállo­más épült fel a Bakony és a Balaton-vidék nagykiterjedé­sű erdőségében — ez az or­szágban az első ilyen üzem. — A magyar gyártmányú meddőfeldolgozó­­­zemet Len­gyelországban szeptemberben üzembe helyezik. Napi telje­sítménye 2000 tonna.­ .Vasárnap, 1960. július 11. Milyen a m­­­ég a buszvezető fülkéjéből Autóbusz-utas vagyok én is, mint az olvasó. Gyorsan aka­rok utazni és lehetőleg kényel­mesen. Igyekszem feljutni a legközelebbi kocsira, megvál­tom a jegyemet és leszállok, ha célhoz értem. Közben né­zelődöm az ablakon át, futó pillantást vetek utastársaimra, szitkozódom magamban, ha gyakori piros lámpa, vagy egyéb forgalmi akadály lassít­ja a busz menetét és harag­szom a vezetőre, ha hirtelen fékez. Egyébként meg se szok­tam nézni őt, természetesnek tartom, hogy van és teszi a dolgát. De most, hogy ripor­teri minőségemben bedugtam a fejem az üvegfal mögé, sőt oda is ültem a­­rendőrülésre­, kiderült, hogy még önző, ego­centrikus nézőpontból sincs igazam. A gyors és kényelmes utazás, amit én úgy igénylek, nem magától­­áll elő­. Még magam is­­munkatárs­ vagyok benne, akár akarok, akár nem és tőlem függ, hogy pozitív, vagy negatív értelemben. Amikor a TEFU-sofőr bele­lép a fékpedálba, csak a súly­­lyal kell számolnia; a kőzúza­lék, a vég­vászon nem áll a két lábán és nem panaszkodik, ha meglódul, úgy, mint én, meg az olvasó. Arról nem is szólva, hogy nemcsak utasok vagyunk, hanem időnként járókelők is és eszünkbe se jut, hogy a 40 kilométeres sebességgel haladó 10—12 tonnás busz 11 méteren belül képes csak megállni, fel­téve, hogy éppen nem futott végig előtte egy locsolókocsi, ebben az esetben 16—17 mé­terre is szüksége van. Nekünk pedig sürgős a dolgunk és a buszvezetőre hárítjuk az elő­vigyázat terheit. A központban a forgalom legfőbb irányítója és a helyet­tese, a 7-es végállomásánál a szolgálatos forgalmista, a veze­tők és a kalauzok külön-külön, de mintha összebeszéltek vol­na, minden kérdésemre úgy válaszolnak, hogy a hangne­mét ez a szó határozza meg, balesetmentesen. Az autóbusz­­üzem dolgozói jobban félnek a balesettől, mint a bányászok. Mi lehet ennek az oka? — Üljön csak ide mellém — invitál Pilni István a Koszto­lányi Dezső téri végállomáson, ott ahol a 7-es indul Zugló fe­lé. — Győződjék meg, milyen munka a miénk. Az első, ami feltűnik, a hő­mérséklet. Odakint 22 fok van, idebent legalább 30, pedig minden szellőző­nyílás nyitva. Pilni István belenéz a jobb­oldali hátrapillantó tükörbe, egy mozdulattal becsukja az első ajtót, megvárja a csengőt, becsukja a hátsó ajtót, bele­pillant a baloldali tükörbe, hogy nem akarja-e előzni más jármű a buszt, aztán végig­pásztázza az utat, hogy nincs-e valami, vagy valaki a busz előtt, a sebességváltó kart megfelelő állásba helyezi, köz­ben kétszer beletapos a kup­lungba, az irányt mutató pis­logó fényt, amit az előbb be­kapcsolt. Kikapcsolja, belelép a gázba, majd amikor a kocsi felgyorsult, újra sebességet kapcsol, aztán megint, persze két-két kemény pedálozással egybekötve. Nyolc óra alatt kb. 200-szor ismétlődik meg ez. Még szem-, kéz- és lábmunkának is elég. De ezek csak a hivatalos meg­állók! Ha rosszul jön ki a lé­pés, egyre-másra piros forgal­mi lámpákba ütközik. Ha a Szabadság-hídon­ összetorlódik a forgalom (és mikor nem tor­lódik össze?) kétszer-három­­szor is megismétlődik a meg­állás, indulás, kapcsolgatás. És gyakran lassítani kell, esetleg hirtelen fékezni. De­­hát mikor kell fékezni, mi mindenre kell a busz-vezető­nek tekintettel lennie? — A busz-vezetőnek — mondja Pilni István —, előre kell tudnia, hogy mit akar a járókelő, ki kell találnia a gon­dolatát. Mosolygok magamban. Lám, a busz-vezető is tud nagyképű lenni. A Szabadság-híd pesti hídf­őnél járunk. Dél van, a híd üres. — Végre! — kiáltja Pilni István derűsen. — Egyszer szabad az út! — És rákapcsol. Könnyű kézzel veszi a kanyart és a megengedett teljes sebes­séggel rohan tovább. Ebben a pillanatban három asszony, négy gyerekkel lelép a járdá­ról, nekilendül, hogy átvágjon a szemközti járdaszigetre. . Megdermedek. Félszemmel látom, hogy Pilni István is megrezzen, hajszálnyit rá is­­lép a fékre, de az asszonyok visszahőkölnek és ő is vissza­helyezi lábát a gázra. — Látja?! Egyszer szabad az út, akkor is ... — Miért nem fékezett? — Valaki összetörhette vol­na magát a kocsiban. — És az asszonyok? — Még nem voltak annyira lendületben, hogy le ne tud­tak volna ők fékezni. Gondolatban bocsánatot kér­tem tőle az előbbi ítéletemért. Ha jobban vigyáznánk... Barsi István mondja, mielőtt felülne volánja mellé a 7-esre: — Tegnap esett az eső, az aszfalt, mint a tükör. Itt nem messze egy fiatalember fogta magát és anélkül, hogy körül­nézett volna, leugrott a 49-es villamosról. Háromszor fordult meg a tengelye körül a ko­csim, olyan hirtelen kellett fé­keznem. Fel is borulhattunk volna. A közlekedési szabályok ... Ez az a kifejezés, ami a­­­bal­­eset”-en kívül legtöbbször el­hangzik. A közlekedési szabá­lyok, amit nem tartanak meg a gyalogosok, amiről halvány fogalmuk sincs a kerékpáro­soknak és amikkel hadilábon állnak az új magánautósok, a­­mazsolák*, de a frissen kikép­zett hivatásos sofőrök is. Pedig az autóbusz-vezető sem min­dig tartja magát mereven a szabályok adta előnyeihez. A Rákóczi úton járunk 7-esünkkel, ott­­szabad a pá­lya­*, Pilni István mégis ráta­pos a fékpedálra az Aggteleki utca torkolatánál. Roskadásig rakott kézikocsit húz egy kár­pitos. — Nekem jobb a fékberen­dezésem, mint neki — moso­lyog Pim­i. — Nehezen állt volna meg, mert az úttest lejt a széle felé és a súly viszi a kocsit, az ember ilyenkor nem nézi, hogy a KRESZ szerint előnye van. Az ember nem nézi, hogy mennyire embernek kell lennie egy ilyen busz­vezetőnek! Fi­gyelembe kell vennie, hogy a városnak melyik részén hajt és aszerint megítélni, hogy mit tesz. A Keleti környékén pél­dául a jó vidékiek úgy járnak­­kelnek az úttesten, mintha ott­hon lennének, nem néznek se jobbra se balra. Aztán, ha az út közepén kiderül, hogy nya­kukon a busz, az egyik jobbra, a másik balra akar szaladni és mindegyik maga felé húzza a kézenfogott gyereket. Tudni kell, hogy a napnak milyen szakában a főváros mely pont­ján, milyen kocsikra lehet szá­mítani (pl. a gyárak körül a te­herszállításra, ünnepnapokon a kiránduló motorosokra stb.), pedig a buszvezetők jó része nem i„ideális” vezető, aki leg­alább öt évet eltöltött, leg­alább 3 és féltonnás teherkocsi volánjánál. Ráadásul fokozzuk is a ne­hézségeinket. Az italboltban, vagy a cukrászdában oly bé­késen kivárjuk egymást a pénztárnál és a pultnál, mint­ha nem is pestiek volnánk; egész nap hallatlan nyugalom­mal sétálgatunk a zöldben, de amikor vége a szórakozásnak, egyszerre úgy sietünk, hogy életveszélyessé válunk egymás és a buszvezetők számára. Ahány vezetővel és kalauz­zal beszéltem, egybehangzóan állította: a baleseteknek sok esetben a szabálytalanul és vi­gyázatlanul közlekedő járókelő és utas az oka. Miért fél mégis a buszve­zető a balesettől, mint ördög a tömjénfüsttől? — Nem jó dolog vádlottnak lenni — mondja Pilni István. — De nem is ez a legnagyobb baj. A biztonság ... Ez a busz­vezető legnagyobb kincse. Aki fél, az egyre-másra hibádat követ el. Márpedig a baleset nem valami semleges dolog. Akárki a hibás, emberek sé­rülnek, vagy halnak meg köz­ben. És ez állandóan kísért! Kíméljenek meg bennünket tőle az utasok és a járókelők, hogy mi őket kímélhessük! Egy 10—12 tonnás busz ha­talmas alkotmány, rengeteg alkatrésze van és mégis róla esett a legkevesebb szó. Most is, mint mindig, ha ember és gép viszonyára igyekszünk fényt deríteni, ember és ember kapcsolataira derült fény. Nos, ha a busz­vezetőnek az ember a legfontosabb, nekünk, uta­soknak és gyalogosoknak is az embert kell keresnünk és meg­találnunk benne. Többre men­nénk ebben a kétmilliós forga­tagban. Teknős Péter tülkiszolgáló automata, fagylalt-adagoló, önkiszolgáló étterem, láda- ás hordóemelés emberi erőfeszítés nélkül A vendéglátás újítási feladatai A vendéglátóiparban már eddig is szép eredményeket értek el az újítók. Most továb­bi ötleteket kér a Vendéglátó­ipari Tröszt a szakma fejlesz­tése érdekében. Meghirdették az idei második félév újítási tervfeladatait amelyek elsősor­ban a gépesítés kiterjesztésére irányulnak. De ezenkívül a raktározási problémák megol­dására is kérnek újítási javas­latokat. Szerkeszteni kell erre olyan söradagoló készüléket, amely egyidejűleg 10 pohárba tölti az előírt mennyiséget. Sörki­szolgáló automata szerkeszté­sét is javasolják, amely érme bedobására működne. Fagy­laltadagoló készülékre lenne szükség, amely négy-ötféle kü­lönböző ízű fagylalt előírt mennyiségű adagolását végzi el. Fagylaltautomatát is sze­retnének üzembe helyezni, ha valaki meg tudja oldani a konstrukciót. Az automata ér­me bedobására szolgáltatná ki a 2,5 dekás fagylaltgombóco­kat. Régóta kísért a kávéauto­­mata problémája. Olyan ké­szüléket helyeznének üzembe, amely nem térfogat szerint, hanem 3 vagy 6 grammnyi súlyban adagolja az őrölt ká­vét. Ezzel megszüntethetnék a kávéfőzésnél gyakran előfor­duló visszaélések lehetőségét, nem lehetne kevesebb kávéból főzni a szimplát vagy a dup­lát. Hasonlóképpen automatá­val próbálják megoldani az italok adagolását. Olyan szer­kezetre van szükség, amely pontosan kiszolgáltatja a 2,3 vagy 5 centiliteres italmennyi­séget. Ez is elejét venné az e téren tapasztalható visszaélé­sek sorozatának. A vendéglátóipar ezeken kí­vül javaslatokat kér önkiszol­gáló étterem berendezési és felszerelési tárgyainak prototí­pusaira. Az étkészletek moso­gatás utáni gyors szárítását, burgonya, zöldség és hús koc­­kázását és szeletelését, a bur­gonya osztályozását szintén új­szerű gépekkel akarják vé­gezni. Ilyen természetű újítá­sokat kérnek tehát a pályá­zóktól. Végül a hordós és lá­­dás áruknak a pincébe való le­­hordását és onnan felszállítá­­sát akarják megkönnyíteni, olyan csúszdát vagy emelőszer­kezetet építenének be az ital­boltok, vendéglők pincéibe, amellyel kiküszöbölhetik az emberi erő igénybevételét e nehéz munkánál. G. J. Negyven országból 6900 kiállító jelentkezett az őszi lipcsei vásárra Az NDK budapesti nagykö­vetségén Helmut Böhring ke­reskedelmi tanácsos tájékoz­tatót adott az őszi lipcsei vá­sár előkészületeiről. Elmond­ta, hogy a szeptember 4-től szeptember 11-ig tartó lipcsei vásárra 40 országból 6900 ki­állító jelentkezett. A népi de­mokráciákon kívül csaknem valamennyi nyugat-európai országból is jelentkeztek, cé­gek a lipcsei vásárra. Az őszi vásárokon a fogyasztási cik­kek bő választékát tárják a látogatók elé. A textilkiállítá­­son nemzetközi divatbemuta­tó is lesz.

Next