Magyar Nemzet, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-01 / 26. szám
Csillérfok, 1968. február 1. ÖTVEN ÉVE A cattarói matrózlázadás gerparton, ahol a jugoszláv szárazföld az Adriával érintkezik, egy kettős öböl rejtekébe húzódva él az alig ötezer lakosságú kisváros és kikötő, Kotor. Még ennek a tündén tengerpartnak is kevés ilyen megejtő és megragadó kisvároskája van. A természet e kettős öbölben a zártság remekművét teremtette meg, s e zárt rejtek legmélyén található Kotor, a valamikori Cattaro. Ez a helység a nemzetközi munkásmozgalom egyik szikrázóan rövid , de annál emlékezetesebb fejezetét jegyezte föl. A színhely, mint az Adriapart annyi más helysége, mindig történelmi küzdelmek csomópontja volt. A görög kolóniának Akurion, a római idők helységének Acruvium volt a neve. Nagy Lajos magyar király korában, a középkorban a városka magyar védelem alatt állt, később — több mint három évszázadon keresztül a velencei oroszlán uralta. A napóleoni időkben osztrák csapatok szállták meg, egy esztendeig Senjavin cári admirális Adria-flottájának a támaszpontja volt. 1807 és 1813 között a napóleoni armada birtokolta, rövid ideig a montenegróiak, s 1814 és 1918 között, 1918 végéig Ausztria, illetve a monarchia. Sűrű történelmet élt át tehát a város, a valamikori hadikikötő, a cattarói matrózlázadás egykori színhelye. Egy új kor viharmadarai voltak ők, a cattarói tengerészek. Az egész kort befolyásoló és meghatározó Nagy Októberi Szocialista Forradalomban is kiemelkedő szerepet vittek a kronstadti tengerészek. Cattaro is könnyen a monarchia, s a Habsburgok Kronstadtjává válhatott volna, ahol kigyúl a láng, s végigperzsel az avult, roskadozó és korszerűtlen birodalmon. Ötven esztendővel ezelőtt, 1918. február 1-én, a korabeli feljegyzések szerint »napfényes, kora tavaszi napon«, a monarchia tengeri támaszpontján állomásozó 40 hadihajó tengerészei fellázadtak a rossz bánásmód, a tisztek önkénye, a végtelenségig elhúzódó esztelen háború, s a hiányos élelmezés ellen, s békét és kenyeret követelve átvették a hatalmat, a tiszteket letartóztatták, a hadihajókra kitűzték a nemzetközi munkásmozgalom és a béke jelképes zászlaját, a vörös lobogót. Délben tizenkét órakor ebben a tündéri tengeröbölben eldördült a jelt adó ágyú, valamennyi hajó szirénája megszólalt, a zenekarok a forradalmi Marseillaise-t játszották, s a hatezer matróz, számos nép fia, a Friede, a Mir, a Pace s a Béke jelszavával harcba indult jogaiért. Orosz mintára matróztanácsot alakítottak, s a tanács délután két órakor ült össze a Szent György hadihajón, hogy Mit akarunk címen kiáltványt intézzenek a monarchia népeihez, s a szenvedő világhoz. A cattarói tengerészek — osztrákok, magyarok, szerbek, horvátok, montenegróiak, olaszok, szlovének — »annexiók nélküli békét« követeltek, a népek szabad önrendelkezési joga mellett tettek hitet és demokratikus rendszert kívántak úgy Ausztriában, mint Magyarországon. Február 2-án még övék volt a hatalom. Két sürgönyt küldtek, politikai segítséget és támogatást remélve: az egyiket dr. Victor Adlernek, az osztrák szociáldemokrata párt vezérének, a másodikat gróf Károlyi Mihálynak, a magyar parlamenti ellenzék vezetőjének. A két címzett a sürgönyt soha nem kapta meg. A harmadik napon, február 3-án, megérkeztek a cattarói öböl bejáratához a kirendelt pólai csatahajók; reménytelenné vált a további küzdelem. Számos matrózt hadbíróság elé állítottak, s a lázadás vezetőit halálra ítélték és kivégezték. Az eltelt ötven esztendő alatt »a cattarói matrózlázadás — jelképesen szólva — több világrész számos országában győzött, mert a tömegek akaratát mondta ki, s a tömegek akaratát végső soron és végleg legyőzni soha nem lehet. A cattarói tengerészeket a jugoszláv Kotor városában ötven év múltán nemzetközi ünnepség köszönti. Az ünnepen magyar küldöttség is ott lesz, a küldöttség egyik tagja Sitkei Sándor, a matrózfelkelés egyik magyar részvevője, a ráckevei járási pártbizottság tagja. Nagy ajándék részese lesz, ilyen pillanatokkal ritkán lepi meg az élet az embert Eredményes esztendő az érsekvadkerti Magyar-Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet életében Öt esztendővel ezelőtt egyesült a Nógrád megyei Érsekvadkert község két mezőgazdasági szövetkezete és akkor vette fel a Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet nevet. Szerda délelőtt tartotta zárszámadó közgyűlését az eredményesen dolgozó szövetkezet és az ünnepi közgyűlésen a baráti Csehszlovák Szocialista Köztársaságból nagyobb küldöttség jelent meg. Az ipolyszakálasi Csehszlovák—Magyar Barátság Termelőszövetkezetből Gombos György elnök és Pavlik Jenő elnökhelyettes, valamint a szövetkezet hat dolgozója, a lévai járásból Urbán József, a Szlovák Kommunista Párt lévai járási pártbizottságának első titkára, a budapesti csehszlovák nagykövetségről Jozef Chabada első titkár, Michal Kralka második titkár, Jozef Sitar kereskedelmi attasé, Ladislav Buchal, a csehszlovák— magyar műszaki-tudományos együttműködési bizottság delegátusa. Ott volt a közggyűlési ünnepségen Brutyó János és Schuchmann Zoltán, Nógrád megyei országgyűlési képviselő. Eredményesnek, sikeresnek minősítette a vezetőség beszámolójában Tóth István szövetkezeti elnök az elmúlt esztendőt. Ezt a számok sokaságával bizonyította. Példaként említjük a gabonatermelésben elért 21,71 méter mázsa/katasztrális hold átlagot, amely magasabb az országosnál. A növénytermesztésben különösen a dohány fizette meg a sok munkát. A tagok jövedelme 13 százalékkal volt magasabb, mint a korábbi évben. Az egy dolgozóra jutó átlagkereset 95 forintra növekedett egy munkanapra számítva. A szövetkezet tiszta vagyona 35 millióra növekedett. A beszámolót tartalmas vita követte. Az egyik brigádvezető szorgalmazta: a vezetőség gondoskodjék egy CK 260 típusú szovjet silókombájn beszerzéséről. A szövetkezet eljár az AGROKER-nél és ítészpénzzel fizeti meg a vételárat. Egy másik szövetkezeti tag azt javasolta, hogy a repülőgépről történő műtrágyaszórásról gondoskodjanak. Gregorovics János, az ipolyszakálasi küldöttség egyik tagja elmondotta, hogy náluk repülőgépről műtrágyáznak, olcsóbb, gyorsabb ez a módszer. Gombos György, a csehszlovák szövetkezeti küldöttség részéről gratulált az eredményekhez és további sikereket kívánt a testvér szövetkezetnek. ___________ V. L A megyei nőtanácsok titkárainak országos értekezlete A Magyar Nők Országos Tanácsának székházában január 30-án és 31-én értekezleten vettek részt a megyei nőtanácsok titkárai. Az első napon meghallgatták Ortutay Zsuzsának, az országos nőtanács titkárának tájékoztatóját a szülői munkaközösségek eddigi tevékenységének vizsgálatával kapcsolatos tennivalókról. A második napon, szerdán Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese tartott előadást, »A SZÖVOSZ helye és szerepe az új gazdasági mechanizmusban« címmel. Nagy Nemzet Gáspár Sándor Szécsényben Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára részt vett és felszólalt a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet szerdán tartott zárszámadó közgyűlésén. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét a közös gazdaság dolgozóinak. A szövetkezet vezetőinek társaságában Gáspár Sándor — az ugyancsak vendégül érkezett Brutyó Jánossal, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnökével együtt — este meglátogatta a tsz bencúrfalvi üzemegységének dolgozóit, majd a vendégek és a vendéglátók felkeresték műtermében a betegségből felépült idős Szabó István Kossuth-díjas szobrászművészt Pullai Árpád Veszprémben Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán Veszprémbe látogatott ahol Pap János, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára fogadta. Délelőtt Pullai Árpád részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság ülésén, délután pedig megyei pártaktívákkal tanácskozott. Czinege Lajos a Gödöllői Gépgyárban Czinege Lajos vezérezredes, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter szerdán a Gödöllői Gépgyárba látogatott. Útjára elkísérte Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára. A vendégeket a gyár gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetői fogadták. Az üzem munkájáról, feladatairól Horváth Károly igazgató adott tájékoztatást, majd a vendégek megtekintették az üzemrészeket A szovjet delegáció Szurdi Istvánnál Szurdi István belkereskedelmi miniszter szerdán fogadta a P. D. Kondrasov szovjet kereskedelemügyi miniszterhelyettes által vezetett delegációt. Megvitatták a magyar— szovjet választékcserével kapcsolatos kérdéseket, és hasznos eszmecserét folytattak a két ország belkereskedelmének együttműködéséről. Gyorsított tempó a főváros közlekedésének javításában Budapest közlekedésfejlesztésének nagy éve lesz 1970, amikor több új, fontos létesítmény átadásával lényegesen megjavul a közlekedés. A metró első szakaszán a mélyépítési munkák már a múlt évben befejeződtek. Az idén már az üzemeltetést szolgáló munkákra kerül sor. Kialakítják a pályát — először a Fehér út és a Baross tér között —, hogy megkezdődhessék a szovjet motorkocsik próbája. Építik és a nyáron már kipróbálják a Baross téren a mozgólépcsőket. Megkezdik a Baross téri, a Blaha Lujza téri, az Astoria és a Deák téri mélyállomások építészeti kialakítását. A második vonalszakasz építésének érdekessége: szovjet mechanikus pajzsok segítségével vonalalagutat fúrnak a Duna alatt. A Baross tér rendezése során az idén tovább folytatják a gyalogos aluljáró kialakítását. Áthelyezik az elektromos és postakábeleket. Készül a nyitott, süllyesztett utaselosztó térség, az úgynevezett kerengő. Új villamos végállomás épül a Festetics György utcában. A Budapesti Közlekedési Vállalat az idén 95 csuklós autóbuszt vásárolt, tíz csuklós villamost szállít az ipar, 50 új trolibusz érkezik a Szovjetuniótól, 300 új taxi is javítja a főváros közlekedését. A Fővárosi Szállítási Vállalat gépkocsi parkja 210 kis teherautóval és száz kis tehertaxival növekszik. Még az idén hozzálátnak a Moszkva tér—Déli pályaudvar környékének rendezéséhez. Készül a Batthyány tér rendezési terve. Dolgoznak a 2-es (váci) és a 3-as (miskolci) autópálya budapesti bevezető szakaszának tervezésén. A szabad szombathoz igazodnia kell a kereskedelemnek, a közlekedésnek, az SZTK-nak is Január elseje óta 38 budapesti üzem, állami, szövetkezeti és tanácsi vállalat több tízezer munkása dolgozik ugyanazért a fizetésért — rövidebb ideig. A 44 órás munkahét bevezetéséről, az ebből adódó s még megoldásra váró feladatokról Szépvölgyi Zoltán, a budapesti pártbizottság titkára elmondotta, 1970-ig folyamatosan valamennyi ipari és építőipari vállalatnál bevezetik a 44 órás munkahetet. Az üzemeken belül fel kell kutatni a belső tartalékokat. Ez az egyik feltétele a munkaidő-rövidítés általános bevezetésének. Az üzemeken kívül is sok a teendő. A közlekedési vállalatoknak módosítaniuk kell járataikat, a 170 ezer Budapestre ingázó munkás vonatainak részben új menetrendet kell készíteni. Módosítani kell a bölcsődék, óvodák, az SZTK-rendelők nyitvatartását, s az élelmiszerszükséglet zavartalan beszerzését is lehetővé kell tenni. Magyar—tunéziai együttműködési egyezményt írtak alá Szerdán dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter társaságában fogadta dr. Hédi Khefala közegészségügyi minisztert a Tunéziai Köztársaság hazánkban tartózkodó egészségügyi küldöttségének vezetőjét. Dr. Hédi Khefasa ezután egészségügyi intézményeket látogatott meg. Délután az Egészségügyi Minisztériumban dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter és dr. Hédi Khefasa, a Tunéziai Köztársaság közegészségügyi minisztere aláírta a Magyar Népköztársaság és a Tunéziai Köztársaság ötéves egészségügyi együttműködési egyezményét. Az ünnepélyes aláíráson, jelen volt Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, dr. Tóth Béla egészségügyi miniszterhelyettes és a minisztérium több vezető munkatársa. Az aláírás után dr. Szabó Zoltán és dr. Hédi Khefala rövid beszédben méltatta az egyezmény jelentőségét, majd az egészségügyi miniszter fogadást adott a tunéziai küldöttség tiszteletére. Ünnepségsorozat a szovjet hadsereg fennállásának 50. évfordulóján Az ötven esztendeje megszületett szovjet hadsereg történelmi jelentőségű évfordulójáról hazánkban is gazdag programmal emlékeznek meg országszerte. Budapesten február 20-án nagyszabású kiállítás nyílik a szovjet hadseregről a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában, 21-én ugyanott ünnepi nagygyűlés lesz. 22-én a budapesti társadalmi szervek rendeznek ünnepséget a zuglói Danuvia Művelődési Házban. Az évforduló napján, 23-án koszorúzási ünnepségre kerül sor a Szabadság téri és a gellérthegyi szovjet hősi emlékműnél A tervek szerint veteránküldöttség is érkezik majd a Szovjetunióból, amelynek tagjai a szovjet hadsereg katonáiként vettek részt a második világháború harcaiban. Az évforduló tiszteletére a magyar néphadsereg művészegyüttese külön ünnepi műsort állít össze. Mire telik 900 millióból Pest megye költségvetésének fő tételei A Pest megyei tanács szerda délelőtt megvitatta a megye ez évi költségvetésének és fejlesztésének tervét. Pest megye költségvetése erre az évre megközelíti a 895 millió forint bevételt. Egyes ágazatokban emelkedik, másoknál csökken a központi költségvetés hitelkerete. A különböző oktatási és ifjúságvédő intézmények kiadási keretét a szükségletnek megfelelően növelték és ezzel biztosították a színvonalasabb oktatást, szakképzést. A megye fejlesztési alapja 253,2 millió forint. Vácott a Duna-part rendezését 6,7 millió forint ráfordítással befejezik. Központi lakásépítkezési célokra 57,3 millió forintot költ idén Pest megye. Vácott, Cegléden, Gödöllőn, Nagykőrösön, Szentendrén, Monoron, Ráckevén építenek több száz lakást, illetve ezek egy részének építkezését megkezdik. Oktatási célokra 12,8 millió forint szerepel a fejlesztési tervben. Érden új kenyérgyár építését készítik elő, Dabason s Vácott pedig befejezik a kenyérgyárak korszerűsítését, illetve bővítését. Jelentős összeg jut útépítésekre. Állami támogatással fejlesztik a kishajózási vállalat hajóparkját. Több élelmiszerbolt, cukrászda, ABC-áruház és étterem létesül a megyében. Közművesítési célokra, főleg az ivóvízellátás javítására, új kutak építésére 15 millió forint áll rendelkezésre. Megkezdik Érden egy új filmszínház, Vácott új zeneiskola építését és Szentendrén új kultúrházat terveznek. Az idegenforgalomra több mint hatmillió forintot fordítanak. Nagy lehetőségek járműiparunk előtt Kelendők a magyar autóbuszok A közúti járműgyártás programjának helyzetéről tájékoztatta az újságírókat Gergely János, a KGM beruházási főosztályának vezetője a Magyar Sajtó Házában. Elmondotta, hogy autó- és traktorgyáraink, továbbá a hozzájuk kapcsolódó üzemek fejlesztésének nagyszabású programja 1966- ban kezdődött és 1970 elején fejeződik be. A több mint hatmilliárd forintos beruházás a tervezett ütemben halad. 1970-ben a gépipar termelésének körülbelül 25 százalékát már a közúti járműipar adja. A program kidolgozása előtt széleskörű piackutatást végeztek, s biztosra vehető, hogy közúti járműveinket gazdaságosan tudjuk értékesíteni. Az Ikarus 1970-ben hétezer autóbuszt gyárt, ebből négyezret a Szovjetunió már lekötött. Az előzetes tárgyalások szerint a Szovjetunió 1970 után évente akár hétezer autóbuszt is kész megvásárolni Magyarországtól. A közúti járműipar nyugati piacokra is szállíthat, mindenekelőtt Európán kívüli országokba. Ennek egyik fő feltétele, hogy megfelelő szervizről gondoskodjunk. Egész sor nyugati céggal megállapodást kötöttünk, hogy a nyugatra szállított járműveket az ő szervizük látja el • •Ülést tartott az Akadémia A Magyar Tudományos Akadémia szerdán ülést tartott, amelyen az Akadémia rendes és levelező tagjain kívül a tudományos intézetek számos vezetője és munkatársa is részt vett. Az ülésen Péter János külügyminiszter tartott nagy figyelmet keltő előadást .A magyar külpolitika és a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdése« címmel. Az előadáshoz Bognár József levelező tag és Szabó Imre akadémikus szólt hozzá, korreferensként. A megjelentek nevében Rusznyák István elnök mondott köszönetet az előadónak és a hozzászólóknak. 3 Kongresszus előtti számvetés A népfront és a béketanács nemzetközi kapcsolataiAzon a merész szépségű ten Az elmúlt négy évben tovább erősödtek a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács nemzetközi kapcsolatai — bizonyítják a népfront IV. kongresszusát megelőző számvetés adatai. A statisztikák tanúsága szerint jelenleg 18 ország testvérmozgalmához, illetve szervezetéhez fűzik szálak a népfrontot, amely 1964. óta összesen tíz ország delegációit látta vendégül magyar földön. A kapcsolatok programjában előtérbe került a gyakorlati munkát szolgáló vélemény- és tapasztalatcsere. A személyes találkozók, valamint a különböző helyekről kapott dokumentumok, kiadványok és információk legtöbbjét jól hasznosították a népfront országos szerveinek, illetve helyi bizottságainak mindennapi tevékenységében. A Hazafias Népfront képviselői nyolc országot kerestek fel 1964—1968. között. A Bolgár Hazafias Arcvonallal, a Csehszlovák Nemzeti Fronttal, a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjával és a kubai forradalom védelmére alakult bizottsággal szerződésben rögzítették az együttműködés elveit és módszereit. Ezzel egyidejűleg több kezdeményező lépéssel kerestek utat a kapitalista és a fejlődő országok népfrontjellegű tömörüléseihez. Ennek eredményeként tovább gazdagodtak a népfront és a Finn Népi Demokratikus Unió kapcsolatai is, több olasz, illetve francia szervezettel is gyümölcsöző megbeszéléseket folytattak. Az Országos Béketanács meghívására a világ minden tájáról összesen 41 országból látogattak hazánkba a békeszerető emberek millióinak képviselői. 1966-ban, amikor Budapesten tanácskozott a Béke-Világtanács elnöksége, s a magyar fővárosban tartották a nemzeti békemozgalmak titkárainak értekezletét, több mint 60 ország delegátusai érkeztek Magyarországra. A látogatók, akik között 18 nemzetközi Lertin-békedíjas is volt, őszinte érdeklődéssel ismerkedtek a magyar békemozgalom tevékenységével, népünk életével. Az Országos Béketanács küldöttei négy év alatt 19 országot kerestek fel és majdnem minden olyan jelentős nemzetközi kongresszuson, konferencián, tanácskozáson részt vettek, hallatták szavukat, ahol a béke megvédésének ügyéről tárgyaltak.