Magyar Nemzet, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-01 / 230. szám
Csütörtök, 1981. október 1. Gaston Plissonnier látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására október 27— 30-a között hazánkban tartózkodott Gaston Piissonnier, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendéget, fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja,a Központi Bizottság titkára megbeszélést folytatott Gaston Plissonnier-val. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón áttekintették a nemzetközi helyzetet és eszmecserét folytattak az országainkat és pártjainkat érintő időszerű kérdésekről. A megbeszéléseken jelen volt Berecz János, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője. Megbízólevél-á tartás Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, szerdán fogadta José Joaquim I de Mena e Mendonca rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Portugál Köztársaság nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Mollar Imre, külügyminiszter-helyettes. Budapestre érkezett Nyikolaj Faggyejev Szerdán Budapestre érkezettyikolaj Faggyejev, a Kölcsös Gazadasági Segítség Tanárának titkára. Itt-tartózkodáa során Marjai Józseffel, ainisztertanács elnökhelyettesével, a KGST végrehajtó bizottságának soros elnökével folytat tárgyalásokat a bizottság következő ülésének előkészítésével kapcsolatos kérdésekről. Zászlólevonás a Gellérthegyen Szerdán délelőtt ünnepélyesen, katonai tiszteletadással levonták a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját, amelyet a fegyveres erők napja tiszteletére kedden vontak fel. Magyar elnök Nemzetközi gyógyszerésztörténeti kongresszus Dr. Zalai Károly egyetemi docenst, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság elnökét választotta elnökéül a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaság, a Budapesten zajló nemzetközi gyógyszerésztörténeti kongresszuson. A négynapos tanácskozáson 24 ország orvos- és gyógyszerésztörténészei négy szekcióban a gyógyszerészeti tudományok gyakorlati problémáit, a gyógyszerészet és orvostudomány kapcsolatát, szociológiai, művészettörténeti vonatkozásait, muzeológiáját vitatják meg. Szociálpolitika a bőr- és cipőiparban A bőr- és cipőipari vállalatok a hatodik ötéves tervidőszakban csaknem egymilliárd 620 millió forintot fordítanak dolgozóik munka- és életkörülményeinek javítására. Az idén ebből 407 millió forintot használnak fel, mindenekelőtt az egészségügyi ártalmak csökkentésére, a levegő tisztaságának védelmére, a zaj, a vegyi anyagok, a monotónia kedvezőtlen hatásainak mérséklésére — állapította meg szerdai ülésén a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége. Havasi Ferenc a Csepel Vas- és Fémművekben Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán — egésznapos programmal — látogatást tett a Csepel Vas- és Fémművekben. Elkísérte Iványi Pál, a budapesti pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának Vezetője. A CSVM pártbizottságán Ernszt Antal, a pártbizottság első titkára, majd Garai Vilmos vezérigazgató tájékoztatta a Központi Bizottság titkárát a több mint 22 000 dolgozót foglalkoztató gyár helyzetéről és további feladatairól. Elmondták: a gyári közvélemény az ország dolgait illetően bizakodó, kiegyensúlyozott, s a dolgozók a világpolitika kérdései iránt is nagy aktivitással, felelősséggel érdeklődnek. A CSVM üzemei az év első nyolc hónapjában sikerrel teljesítették idei tervük időarányos feladatait, s eredményesen dolgoznak az éves célkitűzések megvalósításán. Ezután gyárlátogatás következett. Havasi Ferenc — a CSVM párt- és gazdasági vezetőinek, társadalmi szervezetei képviselőinek társaságában — megtekintette a Martinüzemet, a csőgyári beruházást, a kerékpár-szereldét, a szerszámgépgyár nagypontosságú célgépeket gyártó üzemét, valamint a fémmű új színesfémkohászati berendezéseit. Több figyelmet a termőföldre Ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Szerdán a Parlamentben ülést tartot az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A tanácskozáson részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Gonda György államtitkár, az Országos Természet- és Környezetvédelmi Hivatal elnöke. Cselőtei László elnöki megnyitója után Váncsa Jenő tartott vitaindítót. Beszámolt a képviselőknek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelen helyzetéről és várható feladatairól. Szólt egyebek között a jövő évi ár- és hitelpolitikai szabályozás kérdéseiről. A részletekről tájértekezleteken, helyileg fogja a főhatóság a közvéleményt tájékoztatni. Elmondta: a kedvezőtlen ökológiai adottságú termelőszövetkezetek évente másfél milliárd forintnyi segítségre számíthatnak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: helyes, ha ezek az üzemek — szám szerint mintegy hatszáz — a föld gyenge termőértékét az ott letelepedni kívánó szakembergárdák szellemi tőkéjével is erősítik. Szólt, a zöldséges gyümölcsforgalmazás gondjait nehezítő szervezési feladatokról, és a szállítókapacitás hiányoságairól, amelyekkel az ágazat, a társtárcák segítsége nélkül nehezen birkózhat meg. Ezt követően Vendégh Ferenc MÉM miniszterhelyettes a mezőgazdasági üzemek érdekeltségi viszonyainak egymásra hatását taglalta, majd a hozzászólások sorát Guba Sándor, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója nyitotta meg. Véleménye szerint a gyenge adottságú üzemek hátránya gyakran nem a termelési szerkezetnek, sokkal inkább a környezeti hatásoknak, a tájjellegnek függvénye. Javasolta: akár a kihelyezett állattartás kereteinek bővítésével is keresni kell a módot ahhoz, hogy a kevésbé tőkeerős gazdaságoknak is kifizetődő legyen a tehéntartás, a tejtermelés. A Keszthelyi Agrártudományi egyetem rektora, Varga János a hazai tudományos kutatási eredmények méltánylására hívta fel a figyelmet. Az eddiginél nagyobb hangsúlyt érdemelne az az együttműködés, ami a kutatóbázisok és a gyakorló üzemek között jött létre az elmúlt esztendőkben. Németh István a balmazújvárosi Lenin Termelőszövetkezetből úgy vélekedett, hogy a kelleténél több rossz szántást, silány vetést, gazos termőföldet lehet látni szerte az országban. A termőföld több figyelmet igényel, általa nőhet a terméshozam. Varga János Pest megyei képviselő az emelkedő állattenyésztési exportról, s abban az üzemi állatorvosok, az állategészségügyi állomások, laboratóriumok munkájáról szólt. A felszólalások, a válaszok és a vita után a bizottság ülése Cselőtei László zárszavával ért véget. (bedő) Határszemle Az ország több vidékén késztette kényszerpihenőre az eső a határban dolgozókat. Kellett is a szusszanásnyi idő, hogy a gépeket átvizsgálják, kijavítsák. Somogy megye gazdaságai hamarosan végeznek a silókukorica és a naprafogó betakarításával és kellő mennyiségű cukorrépát szedtek fel ahhoz, hogy folyamatosan elláthassák a Kaposvári Cukorgyárat. Zalában is okozott némi fennakadást a szeptember végi esőzés, ám a megye gazdaságai — terveikhez, s a szokásos ütemhez képest — továbbra is tartják kéthetes előnyüket. Fölszedték a burgonya 90 százalékát, 11 ezer hektárnyi silókukoricájukból 9,5 ezer hektár termését már levágták, jól haladnak a kukoricatöréssel. Finisébe érkezett az őszi árpa vetése, s hozzáláttak a búzavetéshez. Hasonló hírek érkeztek az ország túlsó szegletéből, Csongrádból, ahol csaknem 100 ezer hektáron termelnek őszi kalászosokat. Szedik a paprikát is, a szegedi Új Élet Tsz-ben már másodszor szüretelik a palántázva ültetett fűszernövényt, s megkezdték a magról vetett paprika szedéséét is. Egy hét múlva megindulnak a szedőgépek azokon a táblákon is, ahol új kísérleti fajtákat termesztenek. Az őszi betakarítással egy időben jól haladnak a talajmunkák Pest megye gazdaságaiban is: a 93 ezer hektárnyi vetésterület egynegyedén már földbe került a mag. Sok diák dolgozik a megye gyümölcsöskertjeiben, szőlőiben, máris 11 ezren segítik a betakarítást, az őszi idényben összesen 41 ezer diák veszi ki majd részét a gyümölcsszedésből, szüretből. MÜWNo MP! Kóstolta-e már valaha az ALOO DUM BANARASI töltött burgonyát, a MURGH-DO-PIAZA csirkét vagy a TANDOORI bárányt? Fogyasztott-e indiai vegetáriánus ételeket és rizskülönlegességeket? Látta-e már valaha a híres indiai táncokat? Hallott-e szitár- és tablazenét? Ha még nem, most Budapesten ismerkedhet meg velük Ha már igen, bizonyára örömmel fedezi fel ismét a■különös ízeket, a jellegzetes indiai dallamokat önt is várjuk október 3-a és 11-e között esténként a Duna Inter Continental Szálloda Rendez-Vous éttermében, az indiai héten Asztalfoglalás: 184-141 vagy 175-175, 111, 175-122 Üdvözlő táviratok Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Alhadzsi Shehu Shagarit, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnökét az ország függetlensége kikiáltásának 21. évfordulója alkalmából. Losonczi Pál és Puja Frigyes külügyminiszter Ciprus nemzeti ünnepe alkalmából táviratban köszöntötte Szpirosz Kipriánut, a Ciprusi Köztársaság elnökét, illetve Nikosz Rolandisz külügyminisztert. Magyar katonai küldöttség Ausztriában Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter vezetésével szerdán magyar katonai küldöttség érkezett Ausztriába, négynapos hivatalos, baráti látogatásra. A kormány tagja vendéglátójának, Otto Rösch, az Osztrák Köztársaság szövetségi hadügyminiszterének két évvel korábbi hivatalos magyarországi látogatását viszonozza. A moszkvai csata évfordulója Negyven évvel ezelőtt, 1941. szeptember 30-án kezdődött meg a Nagy Honvédő Háború első hatalmas ütközete, a moszkvai csata. A hitlerista hadvezetés, a szovjet fronton szenvedett súlyos veszteségek ellenére, a tél beálltáig el akarta foglalni az ország fővárosát, hogy ezzel erkölcsi csapást mérjen a Szovjetunióra, s mintegy „befejezze" a keleti fronton vívott villámháborút. A „Tájfun” fedőnevű hadművelet elhárítására Moszkvában napok alatt 16 népfelkelő hadosztály alakult, soraikban százezer kommunista, több mint negyedmillió Komszomoltag lépett fegyverbe. A két és fél hónapig dúló csatában a hitleri alakulatok egy-egy helyen ugyan eljutottak Moszkva pereméig, de a szovjet katonák megállították őket. A szovjet erők ellentámadása december 6-án indult meg, s rövid idő alatt felmorzsolták a német csapatokat. Ez volt az első nagyszabású győzelem a honvédő háború során, s egyúttal a hitlerista erők legsúlyosabb kudarca a második világháború addigi menetében. Nemzetközi tanácskozás Program az egészségügynek Szerdán Balatonaligán befejeződött a szocialista országok egészségügyi minisztereinek tanácskozása. Megvitatták, hogy az utóbbi tíz esztendő tükrében mit mutat a megbetegedések számának s összetételének alakulása, mint változtak a halálozások okai, milyen intézkedések szükségesek a betegségek megelőzéséhez. Elsődleges tennivaló, hogy átfogó program alapján foglalkozzanak a keringési és a daganatos megbetegedésekkel, amelyek korai felismerése sorsdöntő jelentőségű a betegek számára. A jövőben azzal is számolni kell, hogy egyre nő a légzőszervi megbetegedésekben szenvedők és a neurotikusok száma. Szó volt a széles körű szűrővizsgálatok megszervezésének módszereiről. Szerdán Balatonaligán megkezdődött a KGST egészségügyi együttműködési állandó bizottságának XII. ülése. Elhunyt Erdős Jenő újságíró 68 éves korában, rövid, súlyos betegség után elhunyt Erdős Jenő nyugdíjas újságíró, a Művészet című lap volt olvasószerkesztője. Munkásságát a Szép Szónál kezdte, és több mint 40 évig dolgozott a sajtó területén. Hamvasztás utáni búcsúztatása október 14-én 9 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Társadalmi változások Folytatódott a közelmúlt magyar történetéről rendezett tudományos ülésszak Szerdán a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében folytatta munkáját az a tudományos ülésszak, amelyet az elmúlt negyedszázad hazai történelméről rendezett a Magyar Történelmi Társulat és az MTA Történettudományi Intézete. A tanácskozás második napján — Huszár Istvánnak, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete főigazgatójának elnökletével — a legutóbbi évtizedekben Magyarországon végbement társadalmi változásokat, folyamatokat vizsgálták a kutatók előadásaikban. Kolosi Tamás, a Társadalomtudományi Intézet tudományos osztályvezetője A társadalmi szerkezet változásai: a rétegződés és egyenlőtlenség címmel tartott referátumot. Monigl István, a Népességtudományi Kutató Intézet igaz gatója a szocializmus fejlődésének hatására nemzeti méretekben megindult és ma is zajló életmódváltás jelenségeit, s az életkörülmények alakulását elemezte. Orbán Sándor, a Történettudományi Intézet osztályvezetője a mezőgazdaság kollektivizálásának történelmi tapasztalataival foglalkozott. Enyedi György, a Földrajztudományi Intézet tudományos tanácsadója a hazai településszerkezet átalakulásáról tartott előadást. Gábor E. István és Galasi Péter, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tudományos munkatársa a kiegészítő tevékenységek társadalmi összefüggéseivel kapcsolatos kutatásairól számolt be. Ma, a tudományos ülésszak zárónapján a politika és a kultúra területéről hangzanak el előadások. Három nyelven Tanulmánykötet a magyar gazdaságpolitika jellemzőiről Az utóbbi években külföldről egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a magyar gazdaságpolitika iránt. A Magyar Kereskedelmi Kamara — a Magyar Közgazdasági Társaság közreműködésével — most kiadta a Marketing in Hungary című folyóiratban megjelent ilyen tárgyú tanulmányok gyűjteményét. A tanulmánykötetet bemutató sajtótájékoztatón szerdán a kamara székházában dr. Csikós-Nagy Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke — egyébként a kötet egyik szerzője — ismertette a külföldre irányuló gazdasági tájékoztatás jelentőségét. Méltatta a piackutató munka szükségességét, s azt a törekvést, ami a tanulmánykötetben publikáló közgazdászokat is vezette: reális helyzetképet adni dolgainkról, a világhoz való alkalmazkodási törekvéseinkről, gondjainkról. A sajtótájékoztatón felszólalt Bognár József akadémikus, hangsúlyozva a bonyolult gazdasági helyzetben a tudományos orientáltság, a jövőt elemző és cselekvésre inspiráló kutatás szükségességét. Az első ízben megjelent tanulmánykötet szerzői: dr. Hetényi István, dr. Csikós- Nagy Béla, dr. Tímár Mátyás, dr. Bognár József, Fekete János, dr. Gadó Ottó, dr. Kádár Béla, dr. Bíró Gerd és dr. Kemenes Egon. A kötet angol, francia és német nyelven öszszegezi a magyar közgazdaság új jellemzőit, s ezzel — ha csak részlegesen is — de segíti kielégíteni a hazánkkal kapcsolatban álló külföldi cégek, bankok, üzletemberek, újságírók növekvő érdeklődését. Népfrontfórum A lakásépítés társadalmi igényei A lakásépítéssel kapcsolatos társadalmi igényekről, az építészek feladatairól, az építészeti, várostervezési új törekvésekről tanácskozott szerdán a Hazafias Népfront országos elnöksége településpolitikai munkabizottságának építészeti és településrendezési albizottsága. Tervezők, építészek elmondták: szükséges, hogy a következőkben a lakásépítéseknél az eddigieknél nagyobb mértékben vegyék figyelembe a társadalmi igényeket, amelyek településenként, sőt egyegy településen belül, városrészenként is különbözőek és időszakonként változnak. Javasolták: folyamatosan jelezzék az adott helyen és időszakban megnyilvánuló igényeket. Ezeket, valamint a városrendezési terveket és a településszerkezetet figyelembe véve döntsék el, milyen jellegű lakásokat építsenek. A cél, hogy sok lakás készüljön, az viszont nem szükségszerű, hogy azokat egy tömegben, lakótelepeken építsék — hangzott el a vitában. Számos városrész nem alkalmas a tömeges építkezésre. A szakemberek hangsúlyozták, szükséges, hogy a tervezők új építészeti megoldásokat alakítsanak ki. A tömeges lakásépítés hozta létre a házgyári technológiát, a nagy tervező- és építővállalatokat. Fontos, hogy a jelenlegi — koncentrált — építőipari apparátust, kapacitást a következőkben úgy szervezzék meg, hogy az a mai és a holnapi igényeket szolgálhassa. A fővárosi tanács vb-ülése Szakmunkásképzés A szakmunkásképzési célú szakközépiskolák tanulóinak színvonalasabb gyakorlati oktatása érdekében mihamarabb javítani kell az iskolák és a vállalatok együttműködését — hangsúlyozták a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának szerdai ülésén, amelyen a budapesti szakoktatási intézmények munkájáról szóló jelentést vitatták meg. A tanács művelődésügyi főosztálya által készített előterjesztés öt esztendő tapasztalatait összegzi. Öt esztendő alatt százharmincöttel nőtt a tantermek száma, az iskolák korszerűsítésére, felújítására mintegy 215 millió forintot költöttek. Megszervezték az egységes elvek szerinti tanműhelyi oktatási-termelési rendszert, bevezették az egységes gépnyilvántartást. Csaknem 350 tanműhelyi eszközt korszerűsítettek és összesen 126 millió forint értékű új géppel, berendezéssel pótolták az elavultakat. A tapasztalatok szerint a szülők és a gyerekek elsősorban az érettségit nyújtó iskolatípusok iránt érdeklődnek. Az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése érdekében sok vállalat nagy figyelmet fordított a szakmunkástanulók helyzetének javítására, de sokan még mindig nem törődnek ezzel. A példát mutatók sorából említést érdemel a Magyar Hajó- és Darugyár, a MÁV Északi Járműjavító és a Budapesti Közlekedési Vállalat, amelyek tanműhelyeket rendeztek be. Többen ugyanakkor — mint a Hungarocamion, a Chinoin — szerződésben vállalt kötelezettségük ellenére sem teremtették meg a gyakorlati oktatás tanműhelyi feltételeit. A felmérések tanúsága szerint a végzett tanulók túlnyomó többsége, 85—95 százaléka tanult szakmájának megfelelő munkát választ, de 4-5 év után mesterségét otthagyja. Tapasztalatok igazolják azt is: sok vállalat nem fordít kellő gondot a képzett munkaerő megtartására. n