Magyar Nemzet, 1992. március (55. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

HÉTFŐ, 1992. március 2. Hazai tudósítások MAGYARORSZÁG, MÁRCIUS 1. ■ A SZÉLSŐJOBBOLDALI MEGNYILVÁNULÁSOKKAL a Magyar Demokrata Fórum nem vállal semmiféle közössé­get - egyebek között ezt nyilvánította ki a párt országos vá­lasztmánya az elmúlt hétvégén. A szerkesztőségünkhöz el­juttatott nyilatkozatukban egyebek között leszögezik: „Az MDF, mint haladó nemzeti centrumpárt elutasít mindenfaj­ta szélsőséget, bármelyik oldalon is jelentkezik. Ebből kö­vetkezően vissszautasítja egyes csoportok azon törekvése­it, amelyek az itt-ott tapasztalható jelentéktelen szélsőjobb­­oldali megnyilvánulásokat a Fórum politikájának vagy szellemiségének "szövetségeseiként" akarják beállítani, s ezzel is ijesztővé nagyítani". Sajnálattal állapítják meg: közéletünk vitái továbbra is durva, gyakran személyeske­dő hangnemben és hisztérikus légkörben zajlanak. A han­goskodó szélsőséges elemeket beteges gyanúsítgatás és bizalmatlanság jellemzi, s mindenekelőtt a másokra való odafigyelés és megértés hiánya. Március idusához köze­ledve javasolják: minden politikai erő vessen számot ön­magával, mit tett eddig hazánk és a magyarság talpraállí­­tásáért, s mit szándékozik tenni a jövőben a nélkülözhetet­len nemzeti együttmunkálkodás megteremtéséért. Az MDF döntéshozó testülete azt is hangoztatja: pártjuk nem tör túl­zott hatalomra és nem akarja lesöpörni ellenfeleit a politi­kai porondról. Állásfoglalásukban kiemelik: az MDF a tisz­ta és nyílt baloldaliságot eszmei és politikai ellenfelének te­kinti. Ugyanakkor ráirányítják a figyelmet: sokan a balol­dal veszélyeztetettségére hivatkoznak, miközben megpró­bálják átmenteni a pártállamból származó pozícióikat. A Kereszténydemokrata Műhely Kiutak és válaszútok című villányi találkozóján Bethlen István a keresztényszociális ta­nokról beszélt, s egy pápai enciklikára hivatkozva élesen bírálta a liberalizmust és az SZDSZ politikáját.­­ A KÖVETKEZŐ VÁLASZTÁSOK UTÁN a Keresztényde­mokrata Néppárt ismét azzal számol, hogy helyet kap a kormánykoalícióban - jelentette ki Surján László pártel­nök. Bizonyságul arra hivatkozott: több párt is úgy nyi­latkozott az utóbbi időben a kereszténydemokratákról, mint természetes szövetségesről. A KDNP azonban „nem Kató, akit könnyű láncba vinni" - fogalmazott a pártelnök, arra utalván, egyes politikai erők ilyen hízel­géssel próbálják feledtetni egyházellenes megnyilvánu­lásaikat. Nem hagyott kétséget afelől, hogy a KDNP a koalíciós szerepvállalásra tudatosan készül, ezért dol­gozzák ki még a választások előtt azokat az alapelve­ket, amelyekből kormánytényezőként sem engednek. Ar­ra az álláspontra helyezkednek: a KDNP nem pragmati­kus párt, nem ragaszkodik mindenáron a hatalomhoz, akár ellenzéki szerepben is jól érzi magát. Megerősítet­ték: továbbra is az új jelszó, a higgadt határozottság je­gyében kívánnak munkálkodni. " AZ IDEGENGYŰLÖLET ÉS A RASSZIZMUS minden for­mája ellen határozottan fel kell lépnie az SZDSZ-nek, mint liberális pártnak - mutatott rá,az országos tanács ülése után Tamás Gáspár Miklós. Úgy vélekedett: mivel az egész kelet-közép-európai térség instabil, újabb és újabb migrációs hullámok várhatóak, s ezért nem sza­bad megvárni, amíg a közvéleményben meggyökerese­dik az a nézet, miszerint a szociális, gazdasági feszült­ségekért a hazánkba menekülők a felelősek. Azért veszélyes ez a szemlélet, mert az idegengyűlölet szíthat­ja az e térségben „hagyományos" antiszemitizmust és cigányellenességet is.­­ A KASSAI KORMÁNYPROGRAM KÁRVALLOSAINAK találkozóján Katona Tamás külügyi államtitkár kifejtette: „Meg kell szabadulni végre a bűnös nép fogalmától. Emlékezzünk, de ne bosszúálló szándékkal, hanem azért, hogy soha többé senki ellen ne követhessék el azt, amit a felvidéki lakossággal 1945 után tettek. Most az a dolgunk, hogy garanciát találjunk a kisebbségek számá­ra. Az út Európába nem egymás legázolásával, hanem egymással együttműködve vezet". K. B. Meghatározott politikai irányvonallal Az MDF és a baloldali értékek (MTI) Szombaton ülésezett a Magyar Demokrata Fórum országos választmánya. A testület két nyilat­kozatot és egy állásfoglalást fogadott el, illetve megkezdte a belső válasz­tási rendszerének megújítását. Végig kell gondolni, melyek a baloldali értékek és érdekek, mert kiderül: ezek közül sokat az MDF is magáénak vall - tájékoztatta a sajtó képviselőit Székelyhídi Ágoston, az országos választmány ügyvezető testületének vezetője. Elmondta: az elfogadott állásfoglalás - amely a választmány idei „legjelentéke­nyebb megnyilatkozása”­­ pontosan meghatározza az MDF politikai irányvonalát. Erre azért volt szük­ség mert a szakszervezeti törvény kapcsán sokan megpróbáltak mes­terségesen zűrzavart kelteni, azzal, hogy a baloldal szétverésével rágal­mazták meg a Magyar Demokrata Fórumot - hangoztatta Székelyhídi Ágoston. Az állásfoglalás aláhúzza: az MSZP és az MSZOSZ politikai egyezséget kötött és ezzel kezdő­dött el az a „kétarcú védekező-tám­adó hadakozás, amely látszólag a baloldal veszélyeztetettségét pana­szolja, valójában egyszerűen a pártállamból átmentett személyes pozíciók, csoportérdekek és kapcso­latok továbbélését szolgáljaA dokumentum szerint: veszélyes ,,­az általános baloldali értékek és a lep­lezett személyes, anyagi, hatalmi érdekek összemosása”. Az MDF döntéshozó testülete kijelenti: a tiszta és nyílt baloldaliságot eszmei és politikai ellenfelének tekinti, az „ilyen ellenfelet megillető tisztelet és lovagiasság mellett”. A választmány egyik nyilatko­zatában - amelynek teljes szövegét lapunk 5. oldalán közöljük - felhív­ja az egész magyar társadalmat, hogy a lehető legteljesebb összefo­gással járuljon hozzá a világkiállítás sikeréhez. A másik szombaton elfo­gadott dokumentum szerint: a testü­let sajnálattal tapasztalja, hogy köz­életünk vitái továbbra is durva, hisz­térikus légkörben zajlanak. A vá­lasztmány visszautassa „egyes csoportok azon törekvéseit, amelyek az itt-ott tapasztalható jelentéktelen szélsőjobboldali megnyilvánuláso­kat az MDF politikájának vagy szel­lemiségének szövetségeseként akar­ják beállítani, és ezzel is ijesztővé nagyítani”. A Fórum Kereszténydemokrata Műhelye Villányban Kiutak és válaszutak (MTI) Kiutak és válaszutak cím­mel rendezték meg Villányban a Ma­gyar Demokrata Fórum Keresztény­­demokrata Műhelyének harmadik or­szágos találkozóját. A szombaton kezdődött kétnapos fórum mintegy nyolcvan résztvevője előtt Keresztes K. Sándor környezet­védelmi miniszter felolvasta Antall József miniszterelnök levelét, amely­ben a magyar középosztály - beleért­ve a földművest és a munkást is -fel­­emelkedésének fontosságát hangsú­lyozta. Kiemelte: mindebben az em­ber magára találásának vágya, az al­kotás, küzdés örömének felfedezése, s nem új ideológia fogalmazódik meg. Bethlen István, az MDF parla­menti képviselője az 1891-ben kia­dott Rerum Novarum-ról, XIII. Leó pápa enciklikájáról, illetve a keresz­tényszociális tanok jelenben is idő­szerű elemeiről tartott előadást. Az enciklika a proletariátus elnyomorí­tásáért az individumot középpontba állító liberalizmust hibáztatta, amely az államnak pusztán az éjjeliőr sze­repét hagyta meg, s a család védel­mével nem törődött. Ez a szemlélet a mai SZDSZ-re is jellemző - mon­dotta a képviselő. A szocializmus vi­szont a közösség szerepét túlhangsú­lyozva, az egyént tagadta meg. Az egyház a közösségbe ágyazott sze­mélyiség méltóságát is vissza akarja állítani jogaiba. A család több mint tagjai számának puszta összege, em­beri közösség, mely magasabb érté­kű minőség hordozója, ezért védel­met kíván - állapította meg. Az SZDSZ és a Fidesz álláspontját bí­rálva kifejtette: vannak jogok, me­lyek nem a társadalmi szerződés ter­mékei. Tamás Gáspár, Haraszti és Orbán csupán a törvényes úton lét­rejött képződmény tekintik jognak, s szemléletük a természetes törvények emberi korlátozásának veszélyét is magában rejti. A keresztényszociális tanokhoz visszatérő szociális piacgazdaság au­tomatikusan törődik a környezetvé­delemmel, a munkavállalói érdek­­képviselettel és a művelődéspolitiká­val is - fejtegette az előadó. A mun­kástanácsok egyesek által kérésert támogatása vagy az MSZOSZ szét nem verése nem taktikai hiba volt, hanem a keresztényszociális tanok, illetve az azokhoz közeledő protes­táns szociáletika következménye - hangsúlyozta a képviselő. Az elő­adást követő vitában Tóth Albert re­formátus lelkész, országgyűlési kép­viselő kiemelte: a reformáció az em­ber Isten előtti személyes felelőssé­get hangsúlyozza. A közösséget túl­hangsúlyozó marxizmusban elvesz­tett ember csakis Isten teremtménye­ként kaphatja vissza méltóságát, s mindennek a keresztény és keresz­tyén egyházak voltak és lesznek a le­téteményesei - mondotta. Bethlen István megállapította: a nyugat-európaiakhoz viszonyítva a magyar parlament magas színvona­lú munkát végez, s a magyar média tudatos hibája, hogy a közvéle­ményt nem figyelmeztette arra, hogy a parlament működésének lé­nyege a vitatkozás, a polémia. Filó Katalin, a Haza és a Haladás Alapít­vány igazgatója arról beszélt, az ala­pítványokat a kereszténydemokrata mozgalmak támogatásában már nem lehet megakadályozni törvé­nyes jogaik gyakorlásában. Arra kérte hallgatóságát, jelezzék a szel­lem éhségét, hogy az alapítvány ki­elégíthesse az igényeket. Törvény­kezési támogatást sürgetett a rádió és a tévé ügyében, mert a tömeg­kommunikációban is meg kell szó­lalni - mondta. Tiltakozást szorgal­mazott a tévéből, rádióból áradó ala­csony kulturális színvonalú műso­rok és pornográfia ellen. A közoktatási törvénytervezetről tartott előadást az MDF Keresztényde­mokrata Műhelye által Villányban rendezett kétnapos fórum vasárnapi zárónapján Kálmán Attila, a Művelő­dési és Közoktatási Minisztérium ál­lamtitkára. Hangoztatta: az iskolákat napjainkban az anarchiától, a fegyel­mezetlenségtől, a gyökértelenségtől, az ürességtől, a trágárságtól és a dur­vaságtól kell félteni, s az ifjúság mel­lékvágányra kerülését megelőzendő az iskolákat - ha nem is központi irá­nyítással vagy drákói szigorral - meg kell fogni, hogy megállítsák a libera­lizmusnak nevezett, valójában az anar­chia, a gyökértelenség, a kozmopoli­­tizmus felé csúszó oktatási rendszert. A törvénytervezet egyik újdonsá­ga, hogy a tankötelezettség kezdetét az ötödik életévre teszi, és tizenhat éves felső korhatárig tolja ki a közis­mereti tárgyak oktatását. Ezzel kap­csolatban az államtitkár elmondotta: Magyarországon a tanköteles korú fi­ataloknak több mint a negyede szakad ki a folyamatos oktatásból, mert vagy nem végzi el az általános iskolát, vagy nem tanul tovább vagy, pedig lemor­zsolódik a középszintű oktatás során. A nemzeti alaptantervről szólva Kálmán Attila elmondta: az művelt­ségi területenként tantárgycsopor­tokra bontva tartalmazza a magyar állampolgároktól elvárható közös tu­dást. A nemzeti alaptantervből kiin­dulva központi mintatantervek ké­szülnek, melyeket a helyi tantervek kidolgozói alkotóan hasznosíthatnak. A fórumot záró­szavaiban Farkas Gabriella, az MDF alelnöke hangsú­lyozta: a keresztényi politizálás lénye­ge, hogy erősítse az emberek jövőbe vetett hitét, ugyanakkor toleráns le­gyen a más hitűek iránt is. Surján: a KDNP nem pragmatikus párt Tudatos koalíciós szerepvállalás (MTI) Áprilisi, első kongresszusá­val programalkotó munkát kezd a Ke­reszténydemokrata Néppárt: 1993-ra elkészíti választási programját, majd ennek alapján 1994-re kidolgozza a választások után folytatandó koalíciós tárgyalások alapelveit - mondta Sur­ján László, a KDNP első embere szombaton Budapesten a megyei és helyi szervezetek elnökei élén. A Gö­döllőn megtartandó kongresszusra a párt vezetése értékelést készít arról is, mit sikerült megvalósítania a KDNP- nek az 1990-ben nyilvánosságra ho­zón 100 pontos programjából. Surján László a fórumon röviden visszatekinten az 1990-es választások óta eltelt időre és kiemelte: az akkor alig háromezres párt taglétszáma ez év áprilisáig várhatólag húszezerre emel­kedik. A pártelnök a tagtoborzásban jelölte meg a helyi szervezetek egyik legfontosabb feladatát és erre buzdí­totta a megjelent elnököket is­­ abban a reményben, hogy év végéig 50 ezerre növelhető a párttagok száma. A következő választások után a KDNP azzal számol, helyet kap a kor­mánykoalícióban. Ennek bizonyítéka Surján László szerint az is, hogy több párt nyilatkozott az utóbbi időben a kereszténydemokratákról, mint termé­szetes szövetségesről. A KDNP azon­ban „nem Kató, akit könnyű táncba vinni” fogalmazott a pártelnök, arra utalván, egyes politikai erők ilyen hí­zelgéssel próbálják feledtetni egyház­ellenes megnyilvánulásaikat. A kereszténydemokraták a koalíci­ós szerepvállalásra tudatosan készül­nek, ezért dolgozzák ki még a választá­sok előtt azokat az alapelveket, ame­lyekből kormánytényezőként sem en­gednek. Surján László aláhúzta azon­ban: a KDNP nem tartja magát prag­matikus pártnak, nem ragaszkodik mindenáron a hatalomhoz, akár ellen­zéki szerepben is jól érzi magát. Taps­sal többször megszakított beszédében felhívta az elnökök figyelmét a médiu­mok fontosságára is: a sajtót nem szid­ni kell, hanem együtt kell vele működni, kapcsolatot kialakítani - tanácsolta. A pártelnököt követően Ghiczy Tibor fejtette ki elképzeléseit a KDNP jövőjéről. Meggyőződése szerint a pártnak nyitott, önálló prog­rammal rendelkező néppárttá kell válnia, ami szólni tud mindazokhoz, akik elfogadják a keresztény értéke­ket. A kereszténydemokrata nagygyűlés díszvendége volt az oszt­rák alkancellár, az Osztrák Néppárt elnöke Erhard Busek, akinek részvé­telét Surján László az összetartozás jeleként értékelte. Busek rövid beszé­dében arra hívta fel a figyelmet: Ma­gyarország Európához való közele­dése Ausztria helyzetét is alapvetően megváltoztatta. Ausztria immár nem a nyugati világ szélén, hanem Európa közepén helyezkedik el­­ Magyaror­szággal együtt. Ez a tény a két ország kapcsolataihoz is új feltételeket te­remt. A kereszténydemokrácia fel­adatairól szólva az alkancellár ki­emelte: a közös, európai jövőhöz hi­tet, meggyőződést kell nyújtani az embereknek. Ebben a folyamatban a kereszténydemokratáknak a szemére vetett nacionalista tendenciáknak nincs helye, fogalmazott az Osztrák Néppárt elnöke. A tanácskozás végén Surján László pártelnök kitért a KDNP és a Kisgazdapárt kapcsolatára is. A helyi szervezetek vezetőinek azt tanácsol­ta: az önkormányzatokban tartsák fenn a baráti kapcsolatokat az FKGP tagjaival, mert a KDNP-nek nem a Kisgazdapárt ellen van kifogása, és a mostani helyzetet sem a párt, hanem a vezetés válságaként értékeli. A KDNP a jövőben sem kíván azonban a Kisgazdapárt belügyeibe beavat­kozni. Surján elítélően nyilatkozott az MSZP és egyes szakszervezetek szorosabbra fűzött kapcsolatairól, és felszólította a KDNP tagjait: lépje­nek be a szakszervezetekbe és vállal­janak tisztséget is. A pártelnök sze­rint a szakszervezeteket azon kell mérni, mit tesznek a munkahelyeken, és nem azon, hányszor tudják kivinni az embereket a Kossuth térre. A bős­nagymarosi vízlépcsővel kapcsolato­san rámutatott: a magyar környezet­védőknek valószínűleg igazuk van, amikor a munkálatok leállítását kö­vetelik, ám a nemzetközi közvéle­mény csak akkor ismeri el a veszélyt, ha ezt nemzetközi szakértők vélemé­nye is bizonyítja. A pártelnök szólt a KDNP és az MDF néhány helyi szer­vezete között tapasztalható feszült­ségről is. Ezekről - mint mondta - már szót váltott Für Lajossal, az MDF ügyvezető alelnökével és An­tall József elnökkel is. A nézeteltéré­sek elsimítására a két párt között ve­zetői szintű egyeztetésre kerül sor - mondta a KDNP elnöke, majd vége­zetül megerősítette: a Keresztényde­mokrata Néppárt továbbra is az új jelszó, a higgadt határozottság je­gyében kíván munkálkodni. Antall József fogadta Erhard Buseket Látogatás Tölgyessynél Antall József miniszterelnök, az MDF elnöke jr­­Sabaton délután, parlamenti dolgozószobájában fo­gadta Erhard Busek osztrák alkancellárt, az Osztrák Néppárt elnökét, aki egynapos, nem hivatalos látoga­tást tett Budapesten - tájékoztatta László Balázs kor­mányszóvivő az MTI-t. A megbeszélésen részt vett Andreas Khol, az Euró­pai Demokrata Unió főtitkára és Csóti György, az MDF országgyűlési képviselője, a külügyi bizottság al­elnöke. A két államférfi és pártelnök kölcsönösen tá­jékoztatta egymást országuk belpolitikai helyzetéről és eszmecserét folytattak a két ország közvetlen környe­zete és Európa számos időszerű kérdéséről, így szó volt a szomszédos országokról, beleértve Bosznia-Her­cegovina problémakörét, érintették a Dunával össze­függő kérdéseket, Magyarországnak és Ausztriának az EK-hoz való közeledését.* Ausztria alkancellárja szombaton látogatást tett Tölgyessy Péternél, az SZDSZ elnökénél is. Megbe­szélésük során áttekintették a magyar belpolitikai helyzetet. A szabaddemokraták elnöke fájlalta a költ­ségvetési reform elmaradását és a lassú privatizációt. A külpolitikai kérdések sorában szó esett a szomszédos országokkal tartott kapcsolatokról, különös tekintettel a jugoszláviai válság következményeire. Tölgyessy Pé­ter kifejtette: Bosznia-Hercegovina magyar részről va­ló elismerése az Európai Közösség döntésével össz­hangban történhet. Az SZDSZ Országos Tanácsának ülése Menekültügy és idegengyűlölet (MTI) Az SZDSZ nem törekszik különleges vagy ki­emelt kapcsolatra egyetlen szakszervezettel sem, viszont valamennyi legitim, demokratikusan felépülő és működő érdekvédelmi szervezettel jó viszonyt kíván fenntartani - hangzott el az SZDSZ Országos Tanácsának szombati ülé­sét követő sajtótájékoztatón. Tellér Gyula, országgyűlési képviselő rámutatott: a szabaddemokratáknak a baloldal­hoz való viszonyát elsősorban a szakszervezetek vonatko­zásában képviselt politikai magatartás jelzi. Az SZDSZ érdekvédelmi politikája és a szakszervezeti kérdés mellett az országos tanács tagjai megvitatták a mene­kültügy hazánkat érintő problémáit, különös tekintettel az idegengyűlölet napjainkban ismét tetten érhető különféle megnyilvánulásaira. Tamás Gáspár Miklós, az országos ta­nács elnöke ezzel kapcsolatban kifejtette: az SZDSZ-nek mint liberális pártnak következetesen és határozottan fel kell lépnie az idegengyűlölet és a rasszizmus minden formája el­len. Hozzáfűzte: mivel az egész kelet-közép-európai térség instabil, újabb és újabb migrációs hullámok várhatók, és ép­pen ezért nem szabad megvárni, amíg a közvéleményben meggyökeresedik az a nézet, miszerint a szociális, gazdasá­gi feszültségekért a Magyarországra menekülők és az ide­genek a felelősek. Tamás Gáspár Miklós ezt a szemléletet annál is inkább veszélyesnek ítélte, mert véleménye szerint az idegengyűlölet és a rasszizmus felerősítheti a térségben hagyományos antiszemitizmust és cigányellenességet is. A Szabad Demokraták Szövetsége egyébként kidolgo­zott egy magatartási kódexet, amely tartalmazza a menekült­ügy kezelésére vonatkozóan a párt álláspontját, és mielőbbi lépéseket szorgalmaz az idegenek jogi védelme érdekében. Göncz Árpád a szakszervezetek közötti harcokról Együttműködésük a társadalmi egység fenntartásának létkérdése” (MTI) Szorongva nézem a szak­­szervezetek közötti harcokat - mon­dotta Göncz Árpád köztársasági elnök a Munkástanácsok Országos Szövet­ségének szombaton Budapesten meg­tartott választmányi ülésén.­­ Ezért úgy, mint az ország egyik állampolgá­ra csak kérni tudom a munkavállalói érdekképviseleteket, keressék a meg­egyezés lehetőségét. Az együttműkö­désük a társadalmi egység fenntartá­sának létkérdése. A szakszervezetek a társadalmi önigazgatás egyik legfon­tosabb tényezői. A szakszervezeti mozgalom a demokratikus társadalom alapintézménye. Nagy hiba, hogy az azonos érdekű érdekképviseletek az egymás közti harcra fordítják energiá­jukat. A megmérettetést - a köztársa­sági elnök úgy véli - valamennyi szakszervezet fontosnak tartja. Ennek módjába nem kívánt beleszólni, a vá­lasztásokról tárgyalások útján kell dönteni. Elmondotta: már részt vett az MSZOSZ és a LIGA rendezvényén is, a felszólalók ott is arról győzték meg, a tagság az akcióegységre törekszik. Az ülést a Munkástanácsok Or­szágos Szövetsége az őszi szakszer­vezeti választásokra való felkészü­lés érdekében hívta össze, valamint azért, hogy a választásokhoz iga­zodva egy új alapszabályt is elfo­gadjanak. A szünetben tartott sajtó­­tájékoztatón Palkovics Imre, a szö­vetség elnöke megerősítette, ők a szakszervezetek közötti megegye­zés hívei, de amíg az alapkérdések­ben nincs egyetértés, addig meg­állapodásról nem lehet szó. Ilyen alapkérdés a szakszervezeti vagyon megosztása. Ha a vagyonvitában meg tudnak egyezni a Magyar Szak­­szervezetek Országos Szövetségé­vel, akkor teremtődik meg annak a lehetősége, hogy esélyegyenlősség­­gel indulhassanak a szakszervezeti választásokon. A Munkástanácsok Országos Szövetsége legfontosabb programjai közé sorolja a munkavállalói tulaj­donszerzés, illetve a munkavállalók beleszólásának biztosítását a privati­zációban. Fontos céljuk még, hogy a munkástanácsok (üzemi tanácsok) részvételi jogát minden tulajdonfor­mában biztosítsák.

Next