Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-08 / 82. szám
CSÜTÖRTÖK, 1993. április 8. Gazdaság Az FM mindenkivel kész együttműködni A mezőgazdaság a legfontosabb ágazattá válhat Az új agrárminiszter, Szabó János valójában a tegnapi sajtótájékoztatóján állt először úgy a tömegkommunikáció képviselői elé, hogy - ha vázlatosan is - ismertette az agrárágazat jövőjére vonatkozó elképzeléseit. Hasonlóképpen nyilatkozott a Földművelésügyi Minisztérium új politikai államtitkára, Medgyasszay László is. Szabó János bevezetőjében optimistán közölte: azt tekinti fő feladatának, hogy a mezőgazdaság rövid időn belül a nemzetgazdaság legfontosabb ágazatává váljon, de nem csak azért, mert az ország színvonalas élelmiszer-ellátása a falun, a parasztságon múlik, hanem azért is, mert ez a szektor legalább négy és fél millió magyarnak ad közvetlenül vagy közvetve kenyeret. Az új tárcavezetésnek már sikerült elérnie, hogy a minisztérium képviselője ne meghívott vendégként, hanem döntéshozó, állandó tagként legyen jelen a gazdasági - és más - kabinet ülésein. A kisgazda miniszter - szintén derűlátóan - bízik abban, hogy a mai kormánykoalíció még sokáig a helyén marad, vagyis azt az építkezést, amit ma mint miniszter elkezd, be is tudja fejezni a második Antall-kormány alatt. Vannak persze olyan fontos kérdések is, amelyekre a választásokig választ kell találni, jelentette ki Szabó János. Ilyennek minősítette a tulajdoni viszonyok gyors és megnyugtató rendezését. Mint mondta, remélhetőleg a kárpótlás, a szövetkezeti részaránytulajdon magánkézbe adása és az élelmiszeripar privatizációja ez év végére befejeződik. Mivel ez nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is, az FM-ben ezentúl miniszteri biztos irányítja a munkák összehangolását. Ugyancsak tempós orvoslást kíván az agrárszektor öröklött tőkeszegénységének felszámolása. E célt szolgálja a már meghirdetett, a tavaszi munkák elvégzését könnyítő kormánytámogatás, ami a rövid lejáratú hitelek kamatából tíz százalék átvállalását foglalja magában. A minisztérium tapasztalatai szerint a kereskedelmi bankok legtöbbje hajlandó - a meglévő állami garanciák oltalmában - hitelt nyújtani. A reorganizációs hitelek mellett jelentős tőkeinjekciót adhat a nyár derekára ígért mintegy 12 milliárd forintnyi EBRD-kölcsön is. Az agrárrendtartási törvény parlamenti elfogadása után április elsején megalakult és már dolgozik az Agrárrendtartási Hivatal, a piaci zavarok elhárítására, hatásának mérséklésére létrehozott szervezet az idén 36 milliárd forinttal gazdálkodik. E tekintélyes összeg nagyobb része exportszubvencióra, körülbelül a negyede pedig intervenciós célra használható fel. 1993 a törvénykezés éve is lesz, hiszen az FM-nek számos, az ágazat jövőjét hosszabb távon meghatározó törvényt kell kidolgoznia. Ezek között a legfontosabb az új földtörvény. Medgyasszay László hangsúlyozta: a tárca kész a párbeszédre és az együttműködésre a mezőgazdaságban tevékenykedő gyakorlati és elméleti szakemberek mindegyikével, párt- és szektorsemlegesen, mivel csak együtt, egymásra támaszkodva lehet az élelmiszer-gazdaság korábbi rangját, súlyát visszaszerezni. (K.L) * Expomeghívás Új-Zélandnak Richard Grant, Új-Zéland bonni székhelyű, de Magyarországra is akkreditált nagykövete szerdán átvette Barsiné Pataky Etelka főbiztostól az országának szóló hivatalos meghívót az 1996. évi budapesti világkiállításra. Barsiné Pataky Etelka a nagykövetnek bemutatta az expo leendő helyszíneit ábrázoló térképeket, és ismertette a három év múlva esedékes rendezvény finanszírozási modelljét. Emellett felhívta a figyelmet az expóhoz kapcsolódó, a Duna pesti oldalán megvalósuló ingatlanfejlesztésekre, amelyek kivitelezésére az óceániai térség befektetőitta várják.- A főbiztos asszony azt is hangsúlyozta, hogy az 1996. évi expón Új-Zéland a térség országainak is bemutatkozható - A diplomata tájékoztatást adott országának a brisbane-i és sevillai világkiállításokon szerzett tapasztalatairól, majd számos kérdést tett fel a budapesti expón való részvétel lehetőségeirel BUDA ALAP nettó eszközértéke: 78 152 458 Ft egy befektetési jegy: 8 631 Ft A Budapesti Értékpapírtőzsdét jellemző adatok 1993. április 7-én Budapesti Értékpapírtőzsde-index: 721,88 (000) Részvények Nyitó ár Záró ár Értékpapír Ft Ft db MÜSZI Rt. 2700 2700 10 Pick Szeged 1320 1320 80 Skála-Coop Rt. 740 740 350 Kötvények Kötés Kötés Árfolyam Időarányos Teljes Kötvény neve bruttó nettó nettó kamat vételár (millió forint) (százalék) (címlet/Ft) (MFt) Államk. 1995/C 700,0000 700,0000 100,550 10000/312,00 725,6900 Államk. 1995/C 200,0000 200,0000 100,530 10000/312,00 207,3000 Kam. kincstárj. 1,5000 1,5000 106,900 1,6035 Kam. kincstárf. 0,0200 0,0200 106,900 0,0214 Államk. 1995/C 200,0000 200,0000 100,530 10000/312,00 2073000 Kárpótlási jegyek Nyitóár Záró ár Értékpapír Névérték Teljes vételár Ft Ft db MFt MFt 660 650 11060 11,0600 7,555 ÁVÜ-döntések Olcsó bolthálózat a közértek helyett Az Állami Vagyonügynökség privatizációs bevételei az idén, március 31 -éig elérték a 15,7 milliárd forintot, amelyből 8,9 milliárd forint érték devizában, 3,8 milliárd pedig forintban folyt be, 2,8 milliárd forint a hitel értéke, a fennmaradó 160 millió forint pedig a vagyonhozadékból és a bérleti díjakból tevődött össze. A kiadások eddig 10,7 milliárd forintot tesznek ki - tájékoztatott az ÁVÜ szokásos szerdai igazgatótanácsi ülését követően Csépi Lajos ügyvezető igazgató. Bejelentette, hogy elkészült a tömeges privatizáció technikai megvalósításának koncepciója, amelyet az angol Schröders cég dolgozott ki. A koncepció - ha a gazdasági kabinetnek még szerdán sikerül megtárgyalnia, a kormány csütörtöki ülése elé kerülhet. Csak azután hozzák nyilvánosságra, mi váltja fel a sok vitát kiváltott hiteljegy-konstrukciót. Az ÁVÜ igazgatótanácsa döntött a Merkur Személygépkocsi-értékesítő Vállalat részvénytársasággá alakulásáról. A céget - súlyos piacvesztése miatt - immár a végelszámolás és a megszűnés fenyegette. Az új menedzsmentnek azonban sikerült a vállalatot úgy talpra állítania, hogy érdemes megmenteni, ám a privatizációjához először jelentős karcsúsításon kell átesnie. Ezt követően a megmaradt hálózatot egyben értékesítik, az év végéig nyilvános pályázatot írnak ki a most mintegy 700 millió forintos alaptőkével rendelkező Merkúrra. A budapesti Közért vállalatok privatizációjára egészen új, kísérleti koncepciót dolgoznak ki hamarosan az ÁVÜ szakemberei. Az eddig pályázati úton gazdára talált mintegy 150 volt közértüzletet várhatóan április végéig végre átadják új tulajdonosaiknak. Maradt azonban még ugyancsak mintegy 150 bolt, és az előprivatizációban nem kelt el tizenegy üzlet, ezekből egy olcsó árakat alkalmazó hálózatot alakítanának ki. Az elképzelések szerint elsősorban a termelőcégekre, a sütő-, a hús-, a tejipari vállalatokra és a mezőgazdasági, élemiszer-ipari vállalkozásokra számítanak, amelyek - a kereskedelem bizonyos csatornáit kikapcsolva - a termelői árhoz közelítve alakítanák ki az árszínvonalukat. A kísérlet célja, hogy a fogyasztók a nehezedő életkörülmények mellett az átlagosnál kedvezőbb árakon juthassanak ezekben az üzletekben elsősorban élelmiszerekhez. A bolthálózat működtetésére nonprofit szervezetet vagy alapítványt képzeltek el. Kérdés, hogy a tervezett kisebb bérleti díjak, üzemeltetési költségek mennyire egyeztethetők össze a versenytörvény szabályaival. Az igazgatótanács háromhetes határidőt adott a koncepció részletes kimunkálására. Ismét napirendre került a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat, a Pemü már lezárultnak vélt privatizációja, a Vavin holland befektető cég ugyanis, amely megvette a Pemü egyik részlegét, bejelentette, hogy csak akkor hajlandó a befektetésre, ha a megmaradt magyar vállalatrész nem termel öt éven át hasonló cikkeket. Ezt az igényt az ΓΓ elutasította. Bezárják az Egri Finomszerelvénygyár utódja, a Berva Rt. hevesi telephelyét. Az utóbbi időben piacait vesztett cég ezenkívül hitelfelvételre is kényszerül, az ÁVÜ 200 millió forint erejéig garanciát nyújt. O.S. A költségvetés helyzete Szigorúbb vám Márciusban a vártnál jobban alakult a költségvetés helyzete, ebből azonban egyelőre nem lehet messzemenő következtetéseket levonni - jelentette ki Naszvadi György, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára az AITV-nek. A tényleges számokat a Pénzügyminisztérium hamarosan nyilvánosságra hozza. Előzetesen Naszvadi György annyit árult el, hogy a vártnál kisebb márciusi hiánnyal kapcsolatban figyelembe kell venni: a vállalatok többsége még nem kapta vissza adótúlfizetését. Erre valószínűleg a következő hónapokban kerül sor. Az új számviteli törvény alapján ugyanis a vállalatoknak a múlt évi tevékenységükről kétszer kell mérleget benyújtaniuk. Az előzetes mérlegek februárban készültek el, a véglegesek határideje pedig május. Ekkor derül ki, hogy mennyi is a tényleges társasági nyereségadó-visszaigénylés "nagysága, ami természetesen csökkenti a költségvetés bevételeit és növeli a hiányt Egyéb tekintetben is több még a bizonytalanság a költségvetésben, így egyelőre nem lehet azt állítani, hogy az év végén nem lépi-e túl a hiány a tervezett 185 milliárd forintot. Kétségtelen, hogy az ez évi költségvetés lényegesen megalapozottabb, mint a múlt évi volt, amikor is eredetileg 70 milliárd forintra tervezték a hiányt, az viszont meghaladta a 190 milliárdot. Az idén elsősorban a privatizációs bevételek alakulása a fő kérdés. E tekintetben a költségvetés több tízmilliárdos bevétellel számolt. Részben a privatizációs bevételek közvetlenül finanszírozzák a költségvetést, részben pedig a különböző pénzügyi alapok bevételi forrásaiként számítottak rájuk. A különböző alapokba mintegy 24-26 milliárd forint származna a privatizációs bevételekből. Amennyiben ez az összeg nem érkezik meg, úgy a költségvetésnek kell vállalnia az alapok finanszírozását, természetesen a deficit terhére. A privatizációs bevételek alakulása elsősorban azért vált bizonytalanná, mert úgy tűnik, változóban van a privatizációs koncepció. Amennyiben előtérbe kerül a tőkeemeléses privatizáció, az értékesítés gyorsítása, úgy a költségvetés a tervezettnél kisebb bevétellel számolhat. Ugyancsak bizonytalan, hogy a vállalati befizetések a terveknek megfelelően alakulnak-e. Itt mintegy 10-20 milliárd forintnyi bevétel lehet kérdéses. Az azonban biztosnak látszik, hogy a költségvetés kiadásai - amennyiben nem születik ezt jelentősebben befolyásoló külön kormányintézkedés - a tervezettnek megfelelően alakulnak, így elsősorban az képzelhető el, hogy a bevételek maradnak el az előirányzattól. A bevételek szempontjából kedvező, hogy a múlt esztendőben lényegesen szigorúbbá váltak a vámfizetés szabályai. E téren látványos eredmények születtek. Az APEH ugyancsak jóval következetesebben jár el az adótartozások behajtása során. ■ és adóhivatal A francia metró újra Budapestre tart? (Folytatás az 1. oldalról) Akkortájt több újsághír is megjelent arról, hogy a párizsi metró Budapestre tart. A botrány kirobbanása után azonban a Magyar Köztársaság, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, valamint a Fővárosi Önkormányzat újabb pályázatot írt ki. (Ennek anyagait bontották fel az elmúlt napokban.) A francia csoport képviselője lapunknak elmondta, hogy cége nyújtotta be a legolcsóbb üzleti ajánlatot. E szerint a franciák - az általános forgalmi adó nélkül - valamivel több, mint 49 milliárd forintért építenék meg „kulcsra készen” a Kálvin tér-Etere tér közötti metrószakaszt. A korábbiakban a Mátra már megállapodást kötött arra vonatkozóan is, hogy ha győztesként kerül ki a tenderből, akkor átlagosan 40 százaléknyi magyar részvételt biztosít a munkákban. Ez azt jelenti, hogy az építőipari feladatoknak - az alagút- és állomás-, valamint a felszíni építkezéseknek, illetve az infrastrukturális beruházásoknak - legalább a felét magyarokkal végezteti. Az előzetes megbeszélések szerint az úgynevezett ipari munkákban - például az automatizálásban vagy a járműgyártásban a beszállítók minősítésének függvényében - legalább 30 százalékos részvételt biztosítana a magyarok számára. A DBR-projekttől sokat remélő Ganz-Hunslet esélyeiről megtudtuk, hogy a hazai vállalatnak hiába van úgynevezett protometrója, mivel győzelmük esetén a franciák más rendszert szállítanának, a Ganz- Hunslet metrókocsijait nem tudnák hasznosítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy részegységeivel, például motorjaival a Ganz-Hunslet ne vállalhatna szerepet - a Mátra sikere esetén - a DBR munkálataiban. Kérdésünkre a Mátra Transport Campenon Bernard-S.G.E. képviselője kijelentette: az elmúlt évi botrány nem ismétlődhet meg, hiszen valójában akkor sem számítási hiba gátolta meg a szerződéskötést, hanem a kommunikációba csúszott hiba. Ennek azonban most kizárták a lehetőségét. (pató) VALUTAÁRFOLYAMOK 1993. ÁPRILIS 8-ÁN (EGY EGYSÉGRE FORINTBAN) Angol font Vétel Eladás Francia frank Vétel Eladás Német márka Vétel Eladás Olasz líra Vétel Eladás (1000 egységre) Schilling Vétel Eladás (100 egységre) Svájci frank Vétel Eladás Svéd korona Vétel Eladás USA-dollár Vétel Eladás OTP 129,08 13736 IE^M SSEI - 15.76 1 16,60 ^ 53.38 . . ,56.28 52.267 58,00' 759.07IBU 800.25 Bt 57,70 ' ' ' 60,96 10.96 12.08 85,65 9031 IBUSZ 129,5338 137,5462 15,7043 16,6757 53,3112 56,6088 53,534 56,846 7 57.96 804,84 57,6180 61,1820 11,2714 11,9686 85,1951 90,4649 IEB 131,48 'ft' 135,92« 1 15,92 16,38 f 53.95 'H 55,49 54.34 ;1β5634ΐ»ll767,1Oulllllsy 789,1011 158,29 ' ' 60,23 Ml.30»». 11.72«, 86,48' 89.60 ! KONZUM 129.02 138,38 15.58 16.72 52.80 56.64 53.41 57.29 750.87 805.33 57.19 61.33 11.11 11.91 84.96 91.12 RÖVIDEN A MAGYAR-FINN kereskedelmi kapcsolatokban az elmúlt évben Finnország javára változott meg a kereskedelmi mérleg. A magyar export értéke 62,4 millió dollárt tett ki, míg az import 98,3 millió dollárra emelkedett. A két ország egymás forgalmában való részesedése továbbra sem jelentős: a magyar részesedés a finn külkereskedelemből körülbelül 0,5 százalék, a finnek pedig 1,5 százalékkal részesednek a magyar külkereskedelemből. SZERÉNY MÉRTÉKŰ OSZTALÉK fizetését javasolja részvényeseiknek néhány bank, köztük a nagybankok vezetése azt fontolgatja, hogy egyáltalán nem fizet. Mint ismeretessé vált, a Postabank a ma tartandó közgyűlésén 5 százalékos osztalék fizetését javasolja majd a tulajdonosoknak. Ez jóval kisebb annál, mint amekkorát e a legkisebb nagybank régebben adott a részvényeseknek. PRÁGÁBAN kedden 55 éves szünet után újra megkezdte működését az értékpapírtőzsde. Az első napon mindössze kétmillió korona értékű értékpapír cserélt gazdát, és a forgalomban részt vett értékpapírok között csak egy vállalatnak, a Ceské Budejovice-i Stavunionnak a részvényei voltak találhatók. AZ OROSZ KÖZPONTI BANK korlátozta az Oroszország területére bevihető, illetve az onnan kivihető rubelkészpénz összegét. A rendelet szerint a rubelzónába tartozó államokból, illetve államokba Oroszország határain keresztül legfeljebb 500 ezer rubel vihető át. Egy dollár 712 rubelt ér. SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁSJÁRVÁNY veszélye miatt az EK szerda éjféltől lezárja határait a kelet-európai hús- és tejtermékek előtt - jelentette az AFP szerdai brüsszeli közlésre hivatkozva. Az EK állatorvosi bizottságának javaslatára hozott döntés az összes kelet-európai országra vonatkozik, s még Görögországot is sújtja. A tilalom május 7-éig marad érvényben. GRIFF CÍMMEL új hetilap jelent meg tegnap a sajtópiacon. Az egyelőre csak mutatványszámként jegyzett, a pénzről, a gazdasági élet fordulatairól tudósító újság májusban újabb mutatványszámmal áll a szakmai és szélesebb közönség elé, hogy június első napjaiban meginduljon a folyamatos, heti megjelenés. Az új hetilap nem csupán a szigorúan vett szakmai oldalról közelíti a gazdasági és pénzügyi változásokat, hanem olvasmányos magazin lesz. Bőven van sonka, tojás, kisnyúl (Folytatás az 1. oldalról) A fővárosi Csarnok- és Piacigazgatóságtól kapott információk szerint a hagyományos húsvéti árukból mindenütt bőséges a kínálat. A Hús-nagykereskedelmi Közös Vállalat készletei elegendőnek ígérkeznek, bár a kiskereskedelem óvatos előrendelései miatt a kínálatban több lesz a gyorsan pácolt füstölt áru. A forgalom az ünnep közeledtével élénkül, s a legnagyobb keresletnek örvendő füstölt árukból az igényeket már csak így tudják kielégíteni. Az árak meglehetősen borsosak, tarját, kötözött sonkát 440-525 forint közötti áron, parasztsonkát 320-400 forintért, füstölt combot 450 forinttól fölfelé lehet kapni. Viszonylag olcsó a füstölt csülök, 220-325 forintba kerül, birka- és bárányhúst pedig 200-300 forintért árulnak a fővárosi piacokon és a csarnokokban. A tojás ára 4,80 és 5,80 között változik. Élő nyuszikat 200 forintért, kiscsirkét 60-ért, kislibát pedig 200 forintért lehet venni. Az idén vidéken valamivel olcsóbbak a piaci árak, a Csemege-Meinl üzleteiben pedig feltűnően nagy az árkülönbség a vidéki és fővárosi üzletek között. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy szállítóikkal sikerült kedvező kondíciókat kialkudni - tudtuk meg Kadelka Lászlóné beszerzési igazgatótól De most Budapesten is olcsóbbak az áraik, például a füstölt darabolt sertéscomb kilója az eredeti 600 forint helyett 479 forintba kerül, ugyanez Sopronban 409, Nyíregyházzán pedig 399 forint Az egyébként ugyancsak 600 forintos kötözött sonkát 499-ért adják a fővárosban, Győrben pedig 409 forintért Kaposváron 435 forintért árusítják. Minden budapesti piacon és országszerte a Meinl-üzletekben is tőkehúsakciót tartanak, ezen a héten a sertés- és marhahúsból. A hagyományos húsvéti édességekből az utóbbi években 20-30 százalékkal kevesebb fogy, aminek az oka elsősorban az áremelkedésekben keresendő; a csokinyuszik, bárányok, tojások és egyéb figurák immár olyan drágák, hogy a gyermekes családoknak legfeljebb egy-egy jelképes darabra fiája csak. A kínálat ugyan minden eddiginél gazdagabb, ám főként az importédességekből, a hazai gyártmányokból az idén, úgy tűnik, nincs elegendő. (osváth)