Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-08 / 82. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. április 8. Gazdaság Az FM mindenkivel kész együttműködni A mezőgazdaság a legfontosabb ágazattá válhat Az új agrárminiszter, Szabó János valójában a tegnapi sajtótájékoztató­ján állt először úgy a tömegkommu­nikáció képviselői elé, hogy - ha váz­latosan is - ismertette az agrárágazat jövőjére vonatkozó elképzeléseit. Hasonlóképpen nyilatkozott a Föld­művelésügyi Minisztérium új politikai államtitkára, Medgyasszay László is. Szabó János bevezetőjében opti­mistán közölte: azt tekinti fő felada­tának, hogy a mezőgazdaság rövid időn belül a nemzetgazdaság legfon­tosabb ágazatává váljon, de nem csak azért, mert az ország színvona­las élelmiszer-ellátása a falun, a pa­rasztságon múlik, hanem azért is, mert ez a szektor legalább négy és fél millió magyarnak ad közvetlenül vagy közvetve kenyeret. Az új tárca­vezetésnek már sikerült elérnie, hogy a minisztérium képviselője ne meg­hívott vendégként, hanem döntésho­zó, állandó tagként legyen jelen a gazdasági - és más - kabinet ülésein. A kisgazda miniszter - szintén de­rűlátóan - bízik abban, hogy a mai kor­mánykoalíció még sokáig a helyén ma­rad, vagyis azt az építkezést, amit ma mint miniszter elkezd, be is tudja fejez­ni a második Antall-kormány alatt. Vannak persze olyan fontos kér­dések is, amelyekre a választásokig választ kell találni, jelentette ki Sza­bó János. Ilyennek minősítette a tu­lajdoni viszonyok gyors és meg­nyugtató rendezését. Mint mondta, remélhetőleg a kárpótlás, a szövetke­zeti részaránytulajdon magánkézbe adása és az élelmiszeripar privatizá­ciója ez év végére befejeződik. Mivel ez nemcsak gazdasági, hanem politi­kai kérdés is, az FM-ben ezentúl mi­niszteri biztos irányítja a munkák összehangolását. Ugyancsak tempós orvoslást kíván az agrárszektor­ öröklött tőkeszegény­ségének felszámolása. E célt szolgálja a már meghirdetett, a tavaszi munkák elvégzését könnyítő kormánytámoga­tás, ami a rövid lejáratú hitelek kamatá­ból tíz százalék átvállalását foglalja magában. A minisztérium tapasztalatai szerint a kereskedelmi bankok leg­többje hajlandó - a meglévő állami ga­ranciák oltalmában - hitelt nyújtani. A reorganizációs hitelek mellett jelentős tőkeinjekciót adhat a nyár derekára ígért mintegy 12 milliárd forintnyi EBRD-kölcsön is. Az agrárrendtartási törvény par­lamenti elfogadása után április else­jén megalakult és már dolgozik az Agrárrendtartási Hivatal­, a piaci za­varok elhárítására, hatásának mér­séklésére létrehozott szervezet az idén 36 milliárd forinttal gazdálko­dik. E tekintélyes összeg nagyobb ré­sze exportszubvencióra, körülbelül a negyede pedig intervenciós célra használható fel. 1993 a törvénykezés éve is lesz, hiszen az FM-nek számos, az ágazat jövőjét hosszabb távon meghatározó törvényt kell kidolgoznia. Ezek kö­zött a legfontosabb az új földtörvény. Medgyasszay László hangsúlyoz­ta: a tárca kész a párbeszédre és az együttműködésre a mezőgazdaság­ban tevékenykedő gyakorlati és el­méleti szakemberek mindegyikével, párt- és szektorsemlegesen, mivel csak együtt, egymásra támaszkodva lehet az élelmiszer-gazdaság korábbi rangját, súlyát visszaszerezni. (K.L­) * Expomeghívás Új-Zélandnak Richard Grant, Új-Zéland bonni székhelyű, de Magyarországra is akk­reditált nagykövete szerdán átvette Barsiné Pataky Etelka főbiztostól az országának szóló hivatalos meghívót az 1996. évi budapesti világkiállításra. Barsiné Pataky Etelka a­ nagykö­vetnek bemutatta az expo leendő helyszíneit ábrázoló térképeket, és is­mertette a három év múlva esedékes rendezvény finanszírozási modelljét. Emellett felhívta a figyelmet az expó­hoz kapcsolódó, a Duna pesti oldalán megvalósuló ingatlanfejlesztésekre, amelyek kivitelezésére az óceániai térség befektetőit­ta várják.-­ A főbiz­tos asszony azt is hangsúlyozta, hogy az 1996. évi expón Új-Zéland a térség országainak is bemutatkozható - A diplomata tájékoztatást adott or­szágának a brisbane-i és sevillai világ­­kiállításokon szerzett tapasztalatairól, majd számos kérdést tett fel a budapes­ti expón való részvétel lehetőségeirel BUDA ALAP nettó eszközértéke: 78 152 458 Ft egy befektetési jegy: 8 631 Ft A Budapesti Értékpapírtőzsdét jellemző adatok 1993. április 7-én Budapesti Értékpapírtőzsde-index: 721,88 (­000) Részvények Nyitó ár Záró ár Értékpapír Ft Ft db MÜSZI Rt. 2700 2700 10 Pick Szeged 1320 1320 80 Skála-Coop Rt. 740 740 350 Kötvények Kötés Kötés Árfolyam Időarányos Teljes Kötvény neve bruttó nettó nettó kamat vételár (millió forint) (százalék) (címlet/Ft) (MFt) Államk. 1995/C 700,0000 700,0000 100,550 10000/312,00 725,6900 Államk. 1995/C 200,0000 200,0000 100,530 10000/312,00 207,3000 Kam. kincstárj. 1,5000 1,5000 106,900 1,6035 Kam. kincstárf. 0,0200 0,0200 106,900 0,0214 Államk. 1995/C 200,0000 200,0000 100,530 10000/312,00 2073000 Kárpótlási jegyek Nyitóár Záró ár Értékpapír Névérték Teljes vételár Ft Ft db MFt MFt 660 650 11060 11,0600 7,555 ÁVÜ-döntések Olcsó bolthálózat a közértek helyett Az Állami Vagyonügynökség privatizációs bevételei az idén, már­cius 31 -éig elérték a 15,7 milliárd fo­rintot, amelyből 8,9 milliárd forint ér­ték devizában, 3,8 milliárd pedig fo­rintban folyt be, 2,8 milliárd forint a hitel értéke, a fennmaradó 160 millió forint pedig a vagyonhozadékból és a bérleti díjakból tevődött össze. A ki­adások eddig 10,7 milliárd forintot tesznek ki - tájékoztatott az ÁVÜ szokásos szerdai igazgatótanácsi ülé­sét követően Csépi Lajos ügyvezető igazgató. Bejelentette, hogy elkészült a tömeges privatizáció technikai megvalósításának koncepciója, ame­lyet az angol Schröders cég dolgozott ki. A koncepció - ha a gazdasági ka­binetnek még szerdán sikerül megtár­gyalnia, a kormány csütörtöki ülése elé kerülhet. Csak azután hozzák nyilvánosságra, mi váltja fel a sok vi­tát kiváltott hiteljegy-konstrukciót. Az ÁVÜ igazgatótanácsa döntött a Merkur Személygépkocsi-értékesí­tő Vállalat részvénytársasággá alaku­lásáról. A céget - súlyos piacveszté­se miatt - immár a végelszámolás és a megszűnés fenyegette. Az új me­nedzsmentnek azonban sikerült a vállalatot úgy talpra állítania, hogy érdemes megmenteni, ám a privati­zációjához először jelentős karcsúsí­táson kell átesnie. Ezt követően a megmaradt hálózatot egyben értéke­sítik, az év végéig nyilvános pályáza­tot írnak ki a most mintegy 700 mil­lió forintos alaptőkével rendelkező Merkúrra. A budapesti Közért vállalatok privatizációjára egészen új, kísérle­ti koncepciót dolgoznak ki hamaro­san az ÁVÜ szakemberei. Az eddig pályázati úton gazdára talált mint­egy 150 volt közértüzletet várhatóan április végéig végre átadják új tulaj­donosaiknak. Maradt azonban még ugyancsak mintegy 150 bolt, és az előprivatizációban nem kelt el tizen­egy üzlet, ezekből egy olcsó árakat alkalmazó hálózatot alakítanának ki. Az elképzelések szerint elsősor­ban a termelőcégekre, a sütő-, a hús-, a tejipari vállalatokra és a me­zőgazdasági, élemiszer-ipari vállal­kozásokra számítanak, amelyek - a kereskedelem bizonyos csatornáit kikapcsolva - a termelői árhoz kö­zelítve alakítanák ki az árszínvona­lukat. A kísérlet célja, hogy a fo­gyasztók a nehezedő életkörülmé­nyek mellett az átlagosnál kedve­zőbb árakon juthassanak ezekben az üzletekben elsősorban élelmisze­rekhez. A bolthálózat működtetésé­re nonprofit szervezetet vagy alapít­ványt képzeltek el. Kérdés, hogy a tervezett kisebb bérleti díjak, üze­meltetési költségek mennyire egyeztethetők össze a versenytör­vény szabályaival. Az igazgatóta­nács háromhetes határidőt adott a koncepció részletes kimunkálására. Ismét napirendre került a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat, a Pemü már lezárultnak vélt privatizá­ciója, a Vavin holland befektető cég ugyanis, amely megvette a Pemü egyik részlegét, bejelentette, hogy csak akkor hajlandó a befektetésre, ha a megmaradt magyar vállalatrész nem termel öt éven át hasonló cikke­ket. Ezt az igényt az ΓΓ elutasította. Bezárják az Egri Finomszerelvény­­gyár utódja, a Berva Rt. hevesi telep­helyét. Az utóbbi időben piacait vesztett cég ezenkívül hitelfelvételre is kényszerül, az ÁVÜ 200 millió fo­rint erejéig garanciát nyújt. O.S. A költségvetés helyzete Szigorúbb vám Márciusban a vártnál jobban alakult a költségvetés helyzete, ebből azonban egyelőre nem lehet messzemenő következtetéseket levonni - jelentette ki Naszvadi György, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára az AITV-nek. A tényleges számokat a Pénzügyminisztérium hamaro­san nyilvánosságra hozza. Előzetesen Naszvadi György annyit árult el, hogy a vártnál kisebb márciusi hiánnyal kapcsolatban figyelembe kell venni: a vállalatok többsége még nem kapta vissza adótúlfizetését. Erre valószínűleg a következő hónapokban kerül sor. Az új számviteli törvény alapján ugyanis a vállalatoknak a múlt évi tevékenységük­ről kétszer kell mérleget benyújtaniuk. Az előzetes mérle­gek februárban készültek el, a véglegesek határideje pedig május. Ekkor derü­l ki, hogy mennyi is a tényleges társasági nyereségadó-visszaigénylés "nagysága, ami természetesen csökkenti a költségvetés bevételeit és növeli a hiányt Egyéb tekintetben is több még a bizonytalanság a költségvetésben, így egyelőre nem lehet azt állítani, hogy az év végén nem lépi-e túl a hiány a tervezett 185 milliárd forintot. Kétségtelen, hogy az ez évi költségvetés lénye­gesen megalapozottabb, mint a múlt évi volt, amikor is eredetileg 70 milliárd forintra tervezték a hiányt, az viszont meghaladta a 190 milliárdot. Az idén elsősorban a privatizációs bevételek alakulá­sa a fő kérdés. E tekintetben a költségvetés több tízmilli­árdos bevétellel számolt. Részben a privatizációs bevéte­lek közvetlenül finanszírozzák a költségvetést, részben pedig a különböző pénzügyi alapok bevételi forrásaiként számítottak rájuk. A különböző alapokba mintegy 24-26 milliárd forint származna a privatizációs bevételekből. Amennyiben ez az összeg nem érkezik meg, úgy a költ­ségvetésnek kell vállalnia az alapok finanszírozását, ter­mészetesen a deficit terhére. A privatizációs bevételek alakulása elsősorban azért vált bizonytalanná, mert úgy tűnik, változóban van a privatizációs koncepció. Amennyiben előtérbe kerül a tőkeemeléses privatizáció, az értékesítés gyorsítása, úgy a költségvetés a tervezettnél kisebb bevétellel számolhat. Ugyancsak bizonytalan, hogy a vállalati befizetések a terveknek megfelelően alakulnak-e. Itt mintegy 10-20 milliárd forintnyi bevétel lehet kérdéses. Az azonban biztosnak látszik, hogy a költségvetés ki­adásai - amennyiben nem születik ezt jelentősebben befo­lyásoló külön kormányintézkedés - a tervezettnek megfe­lelően alakulnak, így elsősorban az képzelhető el, hogy a bevételek maradnak el az előirányzattól. A bevételek szempontjából kedvező, hogy a múlt esztendőben lényege­sen szigorúbbá váltak a vámfizetés szabályai. E téren látvá­nyos eredmények születtek. Az APEH ugyancsak jóval kö­vetkezetesebben jár el az adótartozások behajtása során. ■ és adóhivatal A francia metró újra Budapestre tart? (Folytatás az 1. oldalról) Akkortájt több újsághír is megje­lent arról, hogy a párizsi metró Buda­pestre tart. A botrány kirobbanása után azonban a Magyar Köztársaság, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, valamint a Fővárosi Önkormányzat újabb pályázatot írt ki. (Ennek anyagait bontották fel az elmúlt napokban.) A francia csoport képviselője la­punknak elmondta, hogy cége nyúj­totta be a legolcsóbb üzleti ajánlatot. E szerint a franciák - az általános forgalmi adó nélkül - valamivel több, mint 49 milliárd forintért építe­nék meg „kulcsra készen” a Kálvin tér-Etere tér közötti metrószakaszt. A korábbiakban a Mátra már megállapodást kötött arra vonatkozó­an is, hogy ha győztesként kerül ki a tenderből, akkor átlagosan 40 száza­léknyi magyar részvételt biztosít a munkákban. Ez azt jelenti, hogy az építőipari feladatoknak - az alagút- és állomás-, valamint a felszíni építkezé­seknek, illetve az infrastrukturális be­ruházásoknak - legalább a felét ma­gyarokkal végezteti. Az előzetes megbeszélések szerint az úgynevezett ipari munkákban - például az automa­tizálásban vagy a járműgyártásban a beszállítók minősítésének függvényé­ben - legalább 30 százalékos részvé­telt biztosítana a magyarok számára. A DBR-projekttől sokat remélő Ganz-Hunslet esélyeiről megtudtuk, hogy a hazai vállalatnak hiába van úgynevezett protometrója, mivel győzelmük esetén a franciák más rendszert szállítanának, a Ganz- Hunslet metrókocsijait nem tudnák hasznosítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy részegységeivel, például motorjaival a Ganz-Hunslet ne vál­lalhatna szerepet - a Mátra sikere esetén - a DBR munkálataiban. Kérdésünkre a Mátra Transport Campenon Bernard-S.G.E. képvise­lője kijelentette: az elmúlt évi botrány nem ismétlődhet meg, hiszen valójá­ban akkor sem számítási hiba gátolta meg a szerződéskötést, hanem a kom­munikációba csúszott hiba. Ennek azonban most kizárták a lehetőségét. (pató) VALUTAÁRFOLYAMOK 1993. ÁPRILIS 8-ÁN (EGY EGYSÉGRE FORINTBAN) Angol font Vétel Eladás Francia frank Vétel Eladás Német márka Vétel Eladás Olasz líra Vétel Eladás (1000 egységre) Schilling Vétel Eladás (100 egységre) Svájci frank Vétel Eladás Svéd korona Vétel Eladás USA-dollár Vétel Eladás OTP 129,08 13736 IE^M SS­­EI - 15.76 1 16,60 ^ 53.38 . . ,56.28 52.26­7 58,00' 759.07IBU­ 800.25 Bt 57,70 ' ' ' 60,96 10.96 12.08 85,65 9031 IBUSZ 129,5338 137,5462 15,7043 16,6757 53,3112 56,6088 53,534 56,846 7 57.96 804,84 57,6180 61,1820 11,2714 11,9686 85,1951 90,4649 IEB 131,48 'ft' 135,92« 1 15,92 16,38 f 53.95 'H 55,49 54.34 ;1β5634ΐ»ll767,1Oulllllsy 789,1011 158,29 ' ' 60,23 Ml.30»». 11.72«, 86,48' 89.60 ! KONZUM 129.02 138,38 15.58 16.72 52.80 56.64 53.41 57.29 750.87 805.33 57.19 61.33 11.11 11.91 84.96 91.12 RÖVIDEN A MAGYAR-FINN kereskedelmi kap­csolatokban az elmúlt évben Finnor­szág javára változott meg a keres­kedelmi mérleg. A magyar export értéke 62,4 millió dollárt tett ki, míg az import 98,3 millió dollárra emel­kedett. A két ország egymás forgal­mában való részesedése továbbra sem jelentős: a magyar részesedés a finn külkereskedelemből körülbelül 0,5 százalék, a finnek pedig 1,5 százalékkal részesednek a magyar külkereskedelemből. SZERÉNY MÉRTÉKŰ OSZTALÉK fize­tését javasolja részvényeseiknek né­hány bank, köztük a nagybankok vezetése azt fontolgatja, hogy egy­általán nem fizet. Mint ismeretessé vált, a Postabank a ma tartandó közgyűlésén 5 százalékos osztalék fizetését javasolja majd a tulajdo­nosoknak. Ez jóval kisebb annál, mint amekkorát e a legkisebb nagy­bank­ régebben adott a részvénye­seknek. PRÁGÁBAN kedden 55 éves szünet után újra megkezdte működését az értékpapírtőzsde. Az első napon mindössze kétmillió korona értékű ér­tékpapír cserélt gazdát, és a forga­lomban részt vett értékpapírok között csak egy vállalatnak, a Ceské Bude­­jovice-i Stavunionnak a részvényei voltak találhatók. AZ OROSZ KÖZPONTI BANK korlá­tozta az Oroszország területére bevi­hető, illetve az onnan kivihető rubel­­készpénz összegét. A rendelet szerint a rubelzónába tartozó államokból, il­letve államokba Oroszország határa­in keresztül legfeljebb 500 ezer rubel vihető át. Egy dollár 712 rubelt ér. SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁSJÁRVÁNY veszélye miatt az EK szerda éjféltől lezárja határait a kelet-európai hús- és tejtermékek előtt - jelentette az AFP szerdai brüsszeli közlésre hi­vatkozva. Az EK állatorvosi bizott­ságának javaslatára hozott döntés az összes kelet-európai országra vonatkozik, s még Görögországot is sújtja. A tilalom május 7-éig ma­rad érvényben. GRIFF CÍMMEL új hetilap jelent meg tegnap a sajtópiacon. Az egyelőre csak mutatványszámként jegyzett, a pénzről, a gazdasági élet fordulatai­ról tudósító újság májusban újabb mutatványszámmal áll a szakmai és szélesebb közönség elé, hogy június első napjaiban meginduljon a folya­matos, heti megjelenés. Az új hetilap nem csupán a szigorúan vett szakmai oldalról közelíti a gazdasági és pénz­ügyi változásokat, hanem olvasmá­nyos magazin lesz. Bőven van sonka, tojás, kisnyúl (Folytatás az 1. oldalról) A fővárosi Csarnok- és Piacigaz­gatóságtól kapott információk szerint a hagyományos húsvéti árukból min­denütt bőséges a kínálat. A Hús-nagy­kereskedelmi Közös Vállalat készletei elegendőnek ígérkeznek, bár a kiske­reskedelem óvatos előrendelései miatt a kínálatban több lesz a gyorsan pá­colt füstölt áru. A forgalom az ünnep közeledtével élénkül, s a legnagyobb keresletnek örvendő füstölt árukból az igényeket már csak így tudják kielégí­teni. Az árak meglehetősen borsosak, tarját, kötözött sonkát 440-525 forint közötti áron, parasztsonkát 320-400 forintért, füstölt combot 450 forinttól fölfelé lehet kapni. Viszonylag olcsó a füstölt csülök, 220-325 forintba ke­rül, birka- és bárányhúst pedig 200-300 forintért árulnak a fővárosi piacokon és a csarnokokban. A tojás ára 4,80 és 5,80 között változik. Élő nyuszikat 200 forintért, kis­csirkét 60-ért, kislibát pedig 200 fo­rintért lehet venni. Az idén vidéken valamivel olcsób­bak a piaci árak, a Csemege-Meinl üzle­teiben pedig feltűnően nagy az árkü­lönbség a vidéki és fővárosi üzletek kö­zött. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy szállítóikkal sikerült kedvező kondíciókat kialkudni - tudtuk meg Kadelka Lászlóné beszerzési igazgató­tól De most Budapesten is olcsóbbak az áraik, például a füstölt darabolt ser­téscomb kilója az eredeti 600 forint he­lyett 479 forintba kerül, ugyanez Sop­ronban 409, Nyíregyházzán pedig 399 forint Az egyébként ugyancsak 600 fo­rintos kötözött sonkát 499-ért adják a fővárosban, Győrben pedig 409 forin­tért Kaposváron 435 forintért árusítják. Minden budapesti piacon és or­szágszerte a Meinl-üzletekben is tő­kehúsakciót tartanak, ezen a héten a sertés- és marhahúsból. A hagyományos húsvéti édessé­gekből az utóbbi években 20-30 száza­lékkal kevesebb fogy, aminek az oka elsősorban az áremelkedésekben kere­sendő; a csokinyuszik, bárányok, tojá­sok és egyéb figurák immár olyan drá­gák, hogy a gyermekes családoknak legfeljebb egy-egy jelképes darabra fiá­ja csak. A kínálat ugyan minden eddigi­nél gazdagabb, ám főként az import­édességekből, a hazai gyártmányokból az idén, úgy tűnik, nincs elegendő. (osváth)

Next