Magyar Nemzet, 2012. május (75. évfolyam, 119-147. szám)
2012-05-02 / 119. szám
2 Belföld 2012. május 2., szerda Rovatvezető: Villányi Károly KIM: Elfogult a Freedom House Megalapozatlan és elfogult a Freedom House (FH) jelentése - közölte Kovács Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kormányzati kommunikációért felelős államtitkára tegnap. Az amerikai érdekeltségű szervezetnek ezúttal sem sikerült politikai motivációktól és értékeléstől mentes jelentést adnia a tavalyi értékelést követően az idei nem más, mint önbeteljesítő, hipokrita jóslat - írta közleményében Kovács Zoltán. Hozzátette: a mostani jelentés jól illeszkedik az elmúlt hónapok következetes, Magyarországot lejáratni igyekvő kampányához, és a kettős mérce használatának kitűnő illusztrációja. (MTI) A Kúria gratulál az új Ptk.-hoz A Kúria szerint kiemelkedő jogászi teljesítmény az új polgári törvénykönyv (Ptk.) javaslata. Az új Ptk. a korábbinak több mint a kétszerese, mintegy 1600 paragrafus, amely magába olvaszt több, korábban önálló törvénybe foglalt jogterületet is, így például a családjogot vagy a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozást. (MTI) Elhunyt Vértessy Sándor Életének nyolcvanharmadik évében, május elsején rövid szenvedés után meghalt Vértessy Sándor, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Rózsa Ferenc-díjas és aranytollas tagja, a Magyar Televízió örökös tagja, volt főmunkatársa. Vértessy Sándort az MTV és az MTVA saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. (MTI) iaSMii 'i nana minin Többezres volt a szakszervezeti megmozdulás Munkásmozgalmi dalok, vörös csillag, előállítás, zászlólevonás és Kalasnyikov-lövészet május elsején A baloldali szakszervezetek munkahelyeket, tisztes megélhetést követeltek, a Liga pedig az Európai Unió mellett foglalt állást május elsején. A pártok aktuálpolitikai kérdéseket feszegettek a munka ünnepén: a Jobbiknál a belső konfliktusokról volt szó, az MSZP szerint pedig politikai gengszterizmus van kormányon. N Munkatársainktól______________ Több ezren vettek részt az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZÉF) tiltakozással egybekötött majálisán, amelyhez a Szolidaritás mozgalom is csatlakozott. A felvonulókat régi munkásmozgalmi és úttörődalok - a Pajtás, daloljunk, az Amuri partizán - fogadták a városligeti nagyréten. A „négyekként” emlegetett baloldali, MSZP-hez közeli érdekképviseletek munkahelyeket, tisztes megélhetést, elérhető és működő közszolgáltatásokat követeltek. A rendezvény fő mottója a Be a szakszervezetekbe! gondolat volt. Krausz Tamás történész tiltakozott a „kirekesztés, a megalázás, az emberek sárba tiprása” ellen, és rasszista, nacionalista kalandoroknak nevezte a jelenlegi hatalmat, majd a régi úttörőköszöntéssel, az „előrével” búcsúzott. Borsik János, az ASZSZ elnöke szerint a kormány azt ígérte, egymillió új munkahelyet teremt tíz év alatt, ugyanakkor ha a kabinet „még eredményes lesz egy kicsit”, akkor a munkanélküliek száma közelíti majd az egymilliót. Varga László, a SZEF elnöke kijelentette, nincs jogbiztonság, nincs értelmes párbeszéd, csak látszattárgyalások és különmegállapodások. Kuti László, az ÉSZT elnöke a „népnyúzó törvények” újragondolását követelte. Szerinte a munka törvényei nem azért vannak, hogy egyes nagyvállalatokat „nyomorúságos munkásokkal segítsék”. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke úgy vélte, a kormány politikája a modern adósrabszolgaság felé visz, az új munka törvénykönyve pedig csökkenti a jövedelmeket, és növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát. - Nem hagyjuk, hogy ez a törvény életbe lépjen, mert nem igaz, hogy megtehetnek velünk bármit - jelentette ki Pataky Péter. A Liga szakszervezetek szerint a munkavállalóknak most sincs mit ünnepelni május elsején. Gaskó István elnök arról beszélt: a Liga elkötelezett az európai értékek, az Európai Unióhoz való tartozás mellett, mert ez a magyar munkavállalók és az ország érdeke. A kormányt kizárólag a hatalom és a pénz érdekli, Orbán Viktor politikájának kárvallottjai pedig az újabb és újabb adókkal terhelt dolgozók, akik már több műszakot vállalva sem tudnak megélni - erről Mesterházy Attila beszélt a Városligetben megtartott MSZP-majálison. A pártelnök szerint ma Magyarországon a politikai gengszterizmus van kormányon, ami miatt senki sem érezheti magát biztonságban, és bárkit indoklás nélkül elbocsáthatnak. A politikus a miniszterelnököt felcsúti Maradomnak nevezve kifogásolta, hogy több mint százmilliárd forintot költenek futballstadionokra és focicsapatokra, miközben ennek az összegnek a felét vonják ki a gyógyszerkasszából, vagy hogy az egészségügyi béremelésekre is csak 30 milliárdot költenek. - Embertelen ez a kormány - jelentette ki Mesterházy Attila, aki szerint az arrogáns politikusok hatalmát lerázza magáról a nép. - A politikusok hagyják végre békén Kádár Jánost, inkább az utóbbi húsz évvel számoljanak el - üzent Thürmer Gyula. A minimálisra zsugorodott Munkáspárt elnöke a Városligetben 150 fős közönsége előtt annak adott hangot: a 2012-es május elseje a kezdete egy harcnak, amelyben azok fognak össze, akiknek kárt okozott a kapitalizmus. A Munkáspárt helyet adott a Magyar Szociális Fórumnak is, amely ismét a kilakoltatások ellen emelt szót. Simó Endre, a fórum szervezője leszögezte, nem mondanak le 13 pontban megfogalmazott követeléseikről, hiszen „életek múlnak rajta”. Ismeretes, a szervezet által létrehozott népi gyűlés egyebek mellett azt követeli, hogy a kabinet állítsa le a kilakoltatásokat, tegye költségmentessé a bankok elleni pereket, és az elszegényedés megakadályozása érdekében csökkentse az alapvető élelmiszerek és az életmentő gyógyszerek áfáját 27-ről kilenc százalékra. Azt is követelik, hogy vonják vissza a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvényt, és függesszék fel az új, komplex minősítő vizsgálatok néven elhíresült intézkedést, mert az veszélyezteti a rokkantak létét. Sikerült beépülniük a Jobbikba azoknak, akiknek célja a párt bomlasztása és megosztása - erről beszélt a párt háromnapos majálisán Vona Gábor pártelnök. Szerinte egy több mint 13 ezres tagság esetén ez nem is meglepő. Azt ugyanakkor kiemelte, hogy ezeket a bomlasztó erőket a párt vezetőségétől távol tudták tartani. A jobbikosok tegnap azzal is felhívták magukra a figyelmet, hogy Novák Előd és Murányi Levente, a párt két további alelnöke tegnap hazánk uniós csatlakozásának nyolcadik évfordulója apropóján levette az uniós zászlót az Országgyűlés Irodaházáról. Ezt azzal indokolták, hogy a hatályos törvények szerint a lobogót bár ki kell tűzni a középületekre, de az Országgyűlés ez alól kivétel. A lobogót Novák Előd csomagolta öszsze, és azt ma át fogja adni Lezsák Sándornak, a házelnöki teendőket jelenleg ellátó országgyűlési alelnöknek. Eközben a rendőrség tegnap a vörös csillag, mint önkényuralmi jelkép használata miatt állított elő több szélsőbaloldali személyt. A mintegy öt órán át tartó fogva tartásuk után a fővárosi Gyorskocsi utcai rendőrségi épület előtt az érintettek később tájékoztatón közölték: jogi és politikai lépéseket tesznek az intézkedés miatt. A hatóság a vörös csillag, mint önkényuralmi jelkép használata miatt Nyári Zsoltot, a Zöld Baloldal szóvivőjét, Trasciatti Attila ügyvezető elnököt, Noé Krisztinát és Róna Juditot, a szervezet elnökségi tagjait, illetve Vajnai Attilát, a Munkáspárt 2006 elnökét állította elő. Murányi Levente és Novák Előd bevonta az uniós zászlót fotó: mti/marjai János Egyházat alapítottak volna? Földesi-Szabó zárt tárgyaláson vallott az Egymásért-ügyben Egyházat is akart alapítani Jakubinyi Róbert, a milliárdos adócsalással és csempészettel megvádolt Egymásért Egy- Másért Alapítvány létrehozója - állította a nyomozó hatóság előtt tett vallomásában Földesi-Szabó László, az Egymásért-ügy elsőrendű vádlottja. A jelenleg házi őrizetben lévő egykori rendőrtiszt szerint ez akkoriban merült fel, amikor az alapítvány ügyei kezdtek átláthatatlanná válni. 81 Haraszti Gyula_________________ J obbak a feltételei egy egyház létrehozásának - erről beszélt Földesi-Szabó László szerint az Ausztriában nemrég őrizetbe vett Jakubinyi Róbert. Földesi szerint az Egymásért alapítvány ötletgazdájának - Jakubinyinak - nagy ívű tervei voltak, szóba került egy bank megvásárlása és a részvétel a politikai életben. Ezért hozták létre az alapítványi pénzekből a Magyarok Egymásért Szövetséget, amely el is indult az országgyűlési választásokon. Az Egymásért-ügy elsőrendű vádlottjának a Fővárosi Ítélőtáblán ismertetett vallomásában az is szerepel, hogy Jakubinyi „szinte tartótisztként” bánt vele, illetve Pongó Sándor másodrendű vádlottal. Például ujjlenyomatot vett tőlük, majd aláíratott egy szerződést a titoktartásról és a jelentési kötelezettségükről, mielőtt beléphettek az alapítványba. Ezért kezdetben azt gondolta, az NBH fedőcégének dolgoznak. Úgy vélte, az általa vezetett alapítványt a titkosszolgálat hozta létre. Később azonban rájött, hogy az alapítványt arra használták, hogy azon keresztül több száz millió forintot osszanak szét volt és jelenlegi titkosszolgálati vezetőknek, például Galambos Lajosnak. Földesi védője indítványozta azt is, hogy hallgassanak meg tanúként az eljárásban egy Tóth Imre nevű személyt, aki védence állítása szerint a titkosszolgálatokhoz köthető, és összekötő volt közte és Jakubinyi Róbert között. Az Egymásért alapítvány volt vezetője megemlítette azt is, hogy a szervezet létrehozásakor több akkori nemzetbiztonsági vezetővel is találkozott. Mint állította, 2004 nyarán először Stefán Gézát, a Katonai Biztonsági Hivatal akkori főigazgatóját kereste meg, aki Galambos Lajoshoz irányította. Galambos, a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori vezetője küldte ezt követően Nagy Lajoshoz, az NBH egykori elnökéhez és Tóth Imréhez, aki bemutatta Jakubinyi Róbertnek. Ekkor merült fel Földesi- Szabó szerint, hogy az alapítvány és az NBH között kapcsolatot kell létesíteni. Ezt követően több, a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz köthető személy is bekerült az Egymásért alapítvány kuratóriumába. Például maga Galambos Lajos és az NBH volt főosztályvezetője, Gyarmati György, akiket ki is hallgattak az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF). Emlékezetes, Földesi-Szabó László előzetes letartóztatását a múlt héten szüntették meg, miután zárt tárgyaláson vallott az Egymásért-ügyben. Az ítélőtábla ezek után elrendelte, hogy az eljárás folytatásához szerezzék be Galambos Lajos és Gyarmati György vallomását a KNYF-től. Földesi-Szabó László a bíróságon fotó: béres attila belpol@magyarnemzet.hu Részletekben fizet az állam az UD-nek Összességében mintegy 200- 250 millió forintot fizet 2014 elejéig havi lebontásban a magyar állam az UD Zrt.-nek - értesült a Magyar Nemzet. Török László___________________ A vagyonvédelmi cég 2009-ben indított kártérítési pert, mert Laborc Sándornak, a volt Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjének, illetve más kormányzati szereplők mellett a titkosszolgálatokat felügyelő Szilvásy Györgynek a nyilatkozatai miatt gyakorlatilag becsődölt a korábban éves szinten több mint 2 milliárd forintos árbevételt elérő vállalkozás. A kártérítési perben az UD hivatkozott arra az igazságügyi könyvszakértői véleményre, amely szerint a cég piaci értéke 1,7 milliárd forint volt, és arra, hogy több mint 500 millió forintos veszteséget szenvedett el a lejárató kampány miatt, ami után a vállalkozás értéke lenullázódott. A Fővárosi Törvényszék a múlt héten tájékoztatott a peren kívüli megállapodásról, amelyet információink szerint több mint egy éves előtárgyalások előztek meg. A felperes UD Zrt. keresetében hivatkozott Labore 2008. szeptember 10-én, a cég vezetői ellen tett feljelentésére is, amelynek következtében többek között lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, államtitoksértés, magántitok jogosulatlan megismerése és a számítógépes rendszerekbe való behatolás miatt indultak büntetőeljárások. Később a jelentős médiatámogatással induló botrány részletei is kiderültek, hogy például játékfegyverek miatt vezényeltek ki az UD-hez házkutatásra kommandósokat, illetve hogy a kormányzati gerinchálózat elleni számítógépes támadásra sem voltak bizonyítékok. Az NBH vezetőjének feljelentései miatt indult eljárásokat végül bűncselekmény hiányában megszüntették, Laborcot pedig hamis vád miatt feljelentették. A most peren kívüli egyezséggel lezárult kártérítési ügyhöz kapcsolódik, hogy folyik egy személyiségi jogi eljárás a vállalkozás és Szilvásy György között. Ebben a Fővárosi Bíróság tavaly decemberben nem jogerős ítéletében elmarasztalta a volt titkosszolgálatokat vezető minisztert, aki „polipszerűen” működő, az állam titkait fürkésző „árnyék-titkosszolgálatként” említette az UD Zrt.-t, a döntés szerint megalapozatlanul. Az UD több sajtóorgánum ellen is pert nyert. A baloldali média az UD-ügyet azzal az eljárással azonosítja, amely a vagyonvédelmi cégtől függetlenül indult. Még 2008 szeptemberében robbant ki ugyanis az úgynevezett CD-, vagy lehallgatási botrány, amikor Dávid Ibolya és Herényi Károly az MDF vezetőiként sajtótájékoztatót tartottak, mert titkosszolgálati hanganyagok jutottak a birtokukba. Ezek szerintük bizonyították, hogy az akkor tisztújításra készülő párt életébe pénzügyi körök akartak beavatkozni, hogy Dávid helyett Almássy Kornél legyen a pártelnök. (Almásy egyébként visszalépett a megméretéstől.) Az ügyészség végül Dávid és Herényi (ebben a perben rajtuk kívül Szilvásy és a nemzetbiztonsági bizottság volt MSZP-s elnöke, Tóth Károly is terhelt volt) ellen emelt vádat személyes adattal visszaélés miatt, amelyben a politikusokat első fokon felmentették.