Magyar Szó, 1955. május (12. évfolyam, 119-146. szám)
1955-05-01 / 119. szám
st »Mai MAGYAR SZÓ A munkásönigazgatási törvényről Csak tanácsadó joggal... PASKO ROMAC ELVTÁRS VÉLEMÉNYE Arra a kérdésre, hogy mondjon valamit a munkásönigazgatásról szóló törvény előkészületeiről Passco Romac elvtárs, a Szocialista Szövetség tartományi bizottságának titkára a következőket válaszolta. — Erről a kérdésről eddig inkább a szakszervezetekben tárgyaltak, azonban tüzetesebben tanulmányozza a Szövetségi Szkupstina, valamint a Szövetségi Végrehajtó Tanács által alakított vegyesbizottság, amelynek jómagam is tagja vagyok. A problémát elsősorban abból a szemszögből nézzük, hogyan kellene az érvényben lévő munkásönigazgatási törvényt a tapasztalatok alapján kiegészíteni. A törvénytervezetről most széles alapon folyik a vita, mielőtt a bizottság megszövegezné. A munkásönigazgatásról szóló törvénytervezetet előkészítése közben többek között egy érdekes kérdésről vitáznak, főleg a szakszervezetekben és a munkaközösségeikben — mondotta Romac elvtárs. A probléma ea váljon a munkásönigazgatás eddigi szervei, az igazgatóbizottság és a munkástanács mellett létezzen-e egy magasabb, az említettek felett álló fórum a munkaközösség közgyűlése, a vállalat szkupstinája mintegy kis parlament, amely végérvényesen dönt az igazgatóbizottság és a munkástanács határozatairól. Ennek az elgondolásnak vannak jó és rossz oldalai. A szövetségi bizottságban mind inkább az a vélemény alakul ki, hogy ez a szervezeti forma, a vállalat szkupstinája, túl nehézkes lenne és a munkástanács nem lehetne valóban a munkásönigazgatás szerve, mert minden esetben a közösség döntésére kellene várnia. Annak a követelménynek viszont, hogy a munkaközösség értesüljön a vállalat, az üzem különféle problémáiról eleget tehetünk, azáltal, hogy a munkástanács vagy igazgatóbizottság időnként (minden három hónapban) beszámol a munkájáról. Ilyen módon növelnénk a munkásönigazgatás szerveinek felelősségét a munkaközösség iránt. Egyben a közösség is jobb betekintést nyerne a vállalat ügyeibe és javaslataival hozzájárulna a problémák megoldásához. Az eddigiek szerint továbbra is megmaradnak a munkásönigazgatás eddigi szervei; a munkástanács és végrehajtó szerve az igazgatóbizottság, a munkaközösség szkupstináját pedig csak tanácsadó joggal ruházzák fel. — fejezte be nyilatkozatát Romac elvtárs. BAUER László Milyen időközökben kellene a jövőben a vállalatok önigazgatási szerveit — a munkástanácsot és igazgató bizottságot választani — tettük fel a kérdést Glavaski Marinának, a becsei »Petar Drapsin« textilgyár igazgatójának a Termelők Szövetségi Tanácsa képviselőjének. — Véleményem szerint — ez a textilgyár munkaközös felségének véleményejobban megfelelne, ha a munkástanácsot két évre választanák. Ezt a következő okokból gondoljuk: az egy évre választott munkástanács tagoknak alighogy megismerik az alap előírásokat és belejönnek a vállalat irányításába, lejár a mandátumuk és újabb választásokat írunk le. Kérdés, hogy a régiekből (akik már gyakorlata van az irányításban és ismerik a vállalat problémáit), hányat választanak újból a tanácsba. Amíg az újonnan megválasztott munkástanács megismeri a vállalat problémáit és eligazodik, addig eltelik valamennyi idő, ezáltal az marad az irányításban. A munkástanácsot két évre rá Glavaski elvtársnő — ezenkívül különféle hosszabb távlatú terveket és programmot is készít, meghozza a vállalat szabályzatát és más előírásokat, sőt az év elején a vállalat társadalmi tervét is. A jelen esetben, amikor egy évre választjuk, mindezeknek a terveknek megvalósítása az újonnan megválasztott munkástanácsra hárul. A vállalatra és gazdaságunkra is előnyösebb, ha a munkástanácsok két évre választják. A tanácstagoknak így nagyobb lesz felelősségérzetük, reális tervek készítésében, a vállalat gazdaságosabb működésében. Ebből haszna lesz a vállalat dolgozóinak és egész közösségünknek is. Véleményünk szerint — fejezte be Glavaski Marina képviselő — az igazgatóbizottságot a jövőben is egy évre kellene választani. SZABÓ G. A termelők tartományi tanácsának gazdaságszervező bizottsága nemrég ankétet indított a végett, hogy megismerje a munkásönigazgatási szervek működését a gazdasági vállalatokban. Ezzel kapcsolatban felkerestük Zdravko Iszijanovot, a termelők tartományi tanácsának elnökét, valamint dr. Alekszandar Peci Popovicsot, a gazdaságszervező bizottság elnökét, és megkértük őket, két ívre válasszuk Szorosabb kapcsolat... BESZÉLGETÉS GLAVASKI MARINÁVAL INTERJÚ ZDRAVKO ISZVANOVVAL ÉS DR. ALEKSZANDAR PECI POPOVICCSAL Pasko Romac Glavaski Marina Alekszandar Peci Popovi cs és Zdravko Iszijámov A munkaközösség döntő szerepe GYÁNICS vládó válasza A munkaközösségeik tagjainak közvetlen részvételéről az igazgatásiban, egyes munkamódokról és az eddigi tapasztalatokról beszélgettünk Gyimnics Vládó elvtárssal a szlmboticai járási szakszervezeti tanács elnökével. A fenti kérdésekkel kapcsokiban beszélgetésünk közben elmondotta, hogy ma már az önigazgatási szervek megtalálták helyüket társadalmi életünkben, könnyen felismerik a fontosabb problémákat és nem vesznek el apróbb kérdésekben. Ritkán fordul elő, hogy olyan kérdésekkel bajlódrtannak, amelyeket az igazgató vagy az üzem tisztviselői is elintézhetnek. Az önigazgatási szervek munkája ma már arra irányul, hogy munkamódszerük hozzáilleszkedjen a feladatokhoz, egyes problémákat minél alaposabban megismerjenek, kitanulmányozzannak, s erre különféle módot alkalmazzanak, például ideiglenes bizottságok létesítését stb. Habár ez a gyakorlat még nem gyökeresedett meg teljesem a interfona napi munkamódszerben, a vezetőségi tagok érem e munkaformák szükségességét, és vannak komoly törekvések is ez irányban. A szmboticai tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkástanács megmaradhat legfelső önigazgatási szervnek, de úgy, hogy ne zárja ki az egész munkaközösség döntő szerepét a legfontosabb kérdések meghozatalában. Ez legjobban az illetményszabályzat, az üzemek szabályzatainak, gazdasági tervének meghozatalakor mutatkozott meg. A fentiekkel kapcsolatban meg kell még említeni — mondotta Gyánics elvtárs — a referendum (üzemi szavazás) kérdésit is. Ezt nálunk Szubotián csak egysziben alkalmaztuk, és véleményünk szerint a jövőben is csak fontosabb esetekben kellene alkalmazni Például akkor, amikor a termelés teljes átállításáról, egyes alapok fellhasznállásáról stb. van szó, vagy pedig akkor, amikor az emunkaközösség nem ellenzi a munkástanács határozatát. Ez utóbbi esetben azonban vagy a munkásitanács határozatát® vagy pedig e szerv feloszlatására szavaznak. Beszélgetésünk végén Gyánics elvtárs még hangsúlyozta, hogy az eddigi tapasztalatok szerint elég biztosíték van arra,hogy munkásönkormányzatunk továbbra is helyes irányban fejlődjék és mint eddig is, mindinkább hasson szocialista fejlődésünkre. GRÓSZ György Gyánies Vladó Az eddigi elvek alapján... SZÉKICS DUSÁN NYILATKOZATA Megkértük Szekics Dusánt, a tartományi szakszervezeti tanács elnökét, fejtse ki véleményét arról, hogyan kellene a jövőben meghatározni a munkástanács, i igazgatóbiizottság és az igazgató helyét és szerepét, valamint az önigazgatási szervek közötti viszonyt és illetékerséget. A munkástanács és igazgatóbizottság szerepe elvben helyesen van meghatározva a meglévő munkásöniigazgatási törvényben és a jövőben is annak az elvnek kell érvényesülni, hogy az igazgatóbizottság a munkástanács végrehajtó szerve. A gyakorlatban azonban néha bizonyos mértékben tévesen ítélik meg e két önigazgatási szerv hatáskörét. Főleg azért, mert a munkaközösségek egy részében a gyakorlati munkában elfelejtik a munkás önigazgatási törvény alaptételeit és a munkástanács ülésein gyakran olyan kérdéseket vitatnak meg és olyan határozatot hoznak, melyeket az igazgatóbizottságnak kellene tárgyalnia, vagy fordítva. Úgy vélem — mondotta Szekics elvtárs — hogy ez elkerülhetetlen volt az első években, amikor a vállalatok nagy részében még nem állapították meg a vállalati szabályzatot, és nem rendezték e szervek munkáját és illetékességét. Némely vállalatban még most sincs kidolgozva a munkástanács ügyrendi szabályzata. Véleményem szerint — folytatta a tartományi szakszervezeti tanács elnöke — a jövőben a munkástanácsnak és igazgatóbizottságnak mindinkább arra kell törekednie, hogy munkáját ne a tapasztalatok alapján végezze —l, ahogyan tud, — hanem a törvény, a rendeletek és a vállalatok munkástanácsának és igazgatóbizottságának előírásai szerint. Ami az igazgató helyét és szerepét illeti, ezt az eddigi rendelet alapján véve megfelelő módon állapítja meg. Lehet, hogy egyes kérdéseket majd pontosabban meg kell határozni, a vállalat műszaki vezetőségét esetlegnagyobb jogokkal kell felruházni és ezzel párhuzamban felelősségét is növelni. A műszaki vesztő személyzetnek jelenleg elvben nincs jogi lehetősége arra, hogy valamit elrendeljen, vagy megtiltson az alapeszközök gazdaságosabb kihasználása tekintetében stb. Úgy gondolom, — folytatta Szekics elvtárs — hogy a vállalatok szabályzataiban újból, különös figyelemmel kell tanulmányozni és pontosabban meghatározni az igazgató hatáskörét és jogait. Különösképpen a nagyobb vállalatokban, ahol nehezebb a munkástanács és az igazgatóbizottság összehívása. Ezekben egész sor gyakorlati kérdésben nagyobb hatáskört kellene adni az igazgatónak, akár a vállalaton belüli munkaviszonyok rendezésében, akár az anyagi kiadások vagy más pénzügyi és kommerciális ügyekben. Egyben meg kell határozni a munkásönigazgatási szervek ellenőrzését az igazgató munkája felett, — fejezte be nyilatkozatát Szekics Dusán elvtárs. SZABÓ Gábor mondják el, mi indította a gazdaságszervező bizottságot erre az ankétra. Felelet: A munkástanácsok munkájának eddigi elemzését eddig a szakszervezetek és a Kommunisták Szövetségének szervezetei végezték, de leginkább rendszertelenül és komolyabb felkészültség nélkül, így aztán a korábbi elemzésekből nem lehetett teljes és világos képet nyerni. Ez alkalommal arra törekszünk, hogy több kérdést öleljünk fel és az elemzés miinél többoldalú, tökéletesebb legyen. KÉRDÉS: Miképpen készítették elő ezt az ankétot és műkorra kell befejeződnie? Felelet: A gazdaságszervező bizottság kérdőívet állított össze, amely nem is annyira kérdésekből, inkább tézisekből áll. Ezt eljuttatta minden járási népbizottság elnökéhez azzal, hogy alakítsák meg a járási ankétbizottságot. Ennek a bizottságnak azután ki kell szemelnie néhány gazdasági vállalatot a sajái terepén s a tézisek alapján a helyszínen tanulmányoznia a munkásönigazgatás szerveinek munkáját. Az ankétot a járási bizottságnak néhány nap alatt, a gazdaságszervező bízótteásnak pedig május végéig be kell fejeznie. KÉRDÉS: Lesz-e valami gyakorlati haszna ennek az ankétnnak ? Felelet: Ez az ankét elsősorban hasznos anyagot szolgáltat a Szövetségi Népszkupszina bizottságának, »hoogy a munkásönigazgatásról szóló törvényt tanulmányozza. Az eddigi törvény ugyanis nem határozta meg elég világosan a munkástanács, az igazgatóbizottság és az igazgató jogkörét, de egyéb fogyatékosságai is voltak. Az ankét bizonyára sok hasznos adatot szolgáltat arra, hogyan kellene ezt a kérdést megoldani. De talán még fontosabb az, hogy a termelők járási tanár-árak tagjainak munkája nem fejeződik be azzal, hogy beküldik az ankét eredményét, hanem ezután is figyelemmel kísérlik a vállalatok önfeaavatási szerveinek munkájét és a felvetődő sürgős probémuknt azonnal megtárgyalják Ezáltal még szorosabbá váló a kapcsolat a termelők sír*rl tanába és 3 ég tehetásír, roHupraprr, hog v a termelők tanácsa a hotáro■’atalt a vállalatokban uralkodó k0W'1rn*nvo,V kÖZVetlen ismerete meg. Arizza füstös. Szekics Dusán 1955. május 1., S. 4.