Magyar Szó, 1961. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1961-06-01 / 126. szám

1. oldal II kommuna és az üzemek érdekei azonosak A szakszervezeti tanács és a Szocialista Szövet­ség járási vezetőségének együttes ülése Zrenyaninban A járási szakszervezeti ta­nács és a Szocialista Szövet­ség járási vezetőségének teg­napi együttes plénumán Zre­nyaninban a gazdasági intéz­kedések alkalmazásáról és a jövedelem belső elosztásáról tárgyaltak. Jelen voltak: Vu­­kosz Ráde, a Szocialista Szö­vetség köztársasági vezető­­ségének tagja, Budovalcsev Arsza, a Szocialista Szövet­ség tartományi vezetőségé­nek titkára, Vladiszavljevics Perica, a tartományi szak­szervezeti tanács tagja, Kir­­tyanszki Dragolyub, a Kom­munista Szövetség járási ve­zetőségének titkára, Pavalics Szteván, a Szocialista Szö­vetség járási vezetőségének elnöke, Kojicsin Petár, a já­rási szakszervezeti tanács el­nöke, Rajacsics Ilija, a já­rási népbizottság elnöke és sokan mások. Kojicsin Peter, a járási szakszervezeti tanács elnöke jelentésében ismertette a gazdasági intézkedések alkal­mazása terén elért eredmé­nyeket, és ismertette a tár­sadalmi és politikai szerveze­tek soron következő felada­tait. Az új gazdasági rend­szer a munkaközösségekben mindenütt nagy megértésre talált. Kevés az olyan gaz­dasági szervezet, ahol a dol­gozók idegenkedtek az új rendszer magyarázatától és alkalmazásától. A tevékeny­ség az utóbbi időben az in­tézkedések lényegének kifej­tésére irányult, de számos gazdasági szervezet már gya­korlatilag is alkalmazza az új előírásokat. Ezekben a vállalatokban és intézmé­nyekben rövid idő alatt be­bizonyosodott a rendszer lét­­jogosultsága. A gazdasági egységek meg­alakításával a jövedelem el­osztásának joga az üzemrész­legek munkaközösségét ille­ti. A termelés azonban nem­csak a dolgozók, hanem az egész munkaközösség érde­ke, s jelentősége a vállalat határán túlra is kiterjed. E­­zért nem szabad szem elől téveszteni a kommuna gazda­ságának általános érdekeit sem. A szakszervezetnek és a Szocialista Szövetség szerve­zeteinek feladata, hogy figye­lemmel kísérje az új intéz­kedések életbeléptetését és fölemelje szavát szűklátókö­rű értelmezése ellen. Most, az előkészítő időszak után, a gyakorlati alkalmazás küszö­bén, szorgalmazni kell a gaz­dasági szervezetek jövede­lemelosztási szabályzatának kidolgozását, mert az új rend­szer a pénz helyes és kifize­tődő elosztásán alapul. A beszámolót vita követte. A felszólalók példákkal szem­léltették a politikai tevékeny­ség eredményeit és a soron­következő tennivalókat. Vé­gül elhatározták, hogy fel­hívást intéznek a szakszer­vezet és a Szocialista Szövet­ség községi vezetőségeihez, hogy kísérjék figyelemmel az új rendszer helyes alkal­mazását. (s) AZ ÓCSKAVAS legmagasabb eladási ára Beográdból jelenti a Tan­tut. A Szövetségi Végrehajtó Tanács rendeletileg meghatá­rozta az ócskavas legmaga­sabb eladási árát. A tegnap életbe lépett rendelet sze­rint az elsőosztályú ócskavas egy tonnájáért 25 000 dinárt, a másodikért és harmadikért 23 400, a negyedikért 15 000,­­ az ötödikért 11 800, a hatodik­­ osztályú ócskavas tonnájáért pedig 10 900 dinárt fizetnek.­­ A Szövetségi Végrehajtó Tanács rendeletileg szabá­lyozza a nyersvas eladási á­­rát is. " A HŐK TÁRSADALMI HELYZETÉRŐL TÁRGYALT a nőszervezet országos vezetőségének titkársága Beográdból jelenti a Tan­­jug. A jugoszláv nőszervezet or­szágos vezetőségének titkár­sága tegnapi ülésén megvi­tatta a nők társadalmi akti­vitásának néhány időszerű kérdését. Hangsúlyozták, hogy a női szervezeteknek az eddiginél még jobban be kell kapcsolódniuk a tár­sadalmi, gazdasági és politi­kai életbe, s különös gondot kell fordítaniuk azokra a problémákra, amelyek a nők társadalmi helyzetének meg­változtatására vonatkoznak. Ezekről a kérdésekről a köz­társaságokban és a kommu­nákban nyáron és ősszel meg­tartandó értekezleteken is szó lesz, amikor a nők hely­zetének konkrét kérdéseiről döntenek. A titkárság ülésén szó volt még a nők szakképesítésé­ről és" a női munkaerő al­kalmazásáról, a falusi nők helyzetéről és a nők részvé­teléről a társadalmi igazga­tás szerveiben. Ellenőrzik a közszükségleti cikkek minőségét• A képviselőház társadalmi ellenőrzéssel foglalkozó albizottságainak ülése A Szövetségi Képviselőház­ban tegnap a társadalmi el­lenőrzés két albizottsága is dolgozott. Az egyik, amelynek elnöke Sefket Maglajics, tagjai pedig Josto Stepánovics, Velibor Ljulyics és Gyuka Zatezalo, a termelésben jelentkező je­lenségekről tárgyalt. Ez az al­bizottság döntést hozott, hogy kivizsgálja milyen mérték­ben tartják be a közszükségle­ti cikkek gyártói a meghatáro­zott szabványokat és minősé­get Jelentést kértek a kama­ráktól, a szövetségi kereske­delmi felügyelőségtől és a szö­vetségi szabványhivataltól. E­­zenkívül kivizsgálják azt is, hogy a népbizottságok milyen vállalatokat minősítettek át indokolatlanul kommunális vállalatokká, hogy ezáltal fel­szabadítsák őket a járulékok fizetése alól. A másik albizottság, amely a forgalom és a piac helyze­tét tárgyalja, tegnap befejez­te néhány külkereskedelmi vállalat esetének kivizsgálá­sát. Az Ingra, Gyúró Gyako­­vics és Termoelektro vállala­tok képviselői nyilatkozatot adtak az albizottságnak. Kü­lön figyelemmel vizsgálták ki az Ingra vállalat ü­gyekezeté­­sét. Várható, hogy az elkövet­kező hetekben az albizottság meghatározott intézkedéseket javasol, mert megállapította, hogy egyes vállalatok tisztes­ségtelenül konkurrálnak a ro­konvállalatokkal. BEFEJEZŐDÖTT A VÁROSKÖZI TESTÜLET tanácskozása a kirándulásokról Mariborból jelenti a Tan­­jug. Tegnap a maribori Had­seregotthon nagytermében befejeződött a városközi tes­tület kétnapos tanácskozása a kirándulásokról és az üdü­lésről. Megállapították, hogy a különféle szervezetek, mint például a turistaszerve­zetek, szakszervezetek, fel­­derítők hd­je. nem tudnak tel­jes mértékben eleget tenni fel­adatuknak. Javasolták hogy a kommunákban külön szolgálatot teremtsenek, a­­melynek az lenne a feladata, hogy előmozdítsa és megszer­vezze a kirándulásokat és az üdülést. ----­ MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1961. VI. T. Jubileumi jelvény Egymillió példányban készül Beográdból jelenti a Tanjug. A népi forradalom 20. évfordulója alkalmából a zágrábi Marko Oreskovics vál­lalat jubileumi jelvényt készített és ezt mától kezdve az ország minden vidékén forgalomba hozzák. A jelvény tervét Györgye Andrejevics­ Kun festőművész készítette. A jelvény fém alapján az ötágú csillag keretein belül, Tito elnök arcéle látható. Az elképzelések szerint július 4-éig, a harcosok napjáig az említett vállalat egy millió jubileumi jelvényt készít. Lehetséges azonban, tekintettel a nagy édeklődésre, hogy ennél még több jelvényt elkészít. A sajtóügynökség értesülései szerint a forradalom 20. évfordulója alkalmából hamarosan alkalmi falragasz is megjelenik, amely majd, egyebek mellett, emeli a megemlékezés ünnepélyességét. 35 milliárd dinár forgalom A noviszádi terménytőzsde kétévi forgalma: csaknem 89 ezer vagon termény A noviszádi terménytőzsde tegnap tartotta évi közgyű­lését, több mint 120 kikül­dött részvételével. Jelen volt Gyúró I­zelac, szövetségi áru­forgalmi államtitkárhelyet­tes, Miloszláv Gonya, a tar­tományi áruforgalmi titkár­ság vezetője, Dusán Avra­mov, a közellátási igazgató­ság vezetője és Szvetiszláv J­esi­cs, az országos szövetke­zeti szövetség főtitkára. A közgyűlést Todor Vuja­­szinovics, a Végrehajtó Ta­nács tagja, a tőzsde elnöke nyitotta meg. Beszámolójá­ban megállapította, hogy a tavalyi valamivel gyengébb termés, s ennélfogva a mező­gazdaság terménykínálatának csökkenése, valamint a vá­rosi lakosság vásárlóképes­ségének növekedése azt ered­ményezte, hogy a nagybani terményárak 8,9 százalékkal, a kicsinybeni árak pedig át­lag 10 százalékkal emelked­tek. A piac szilárdsága azonban ebben a helyzetben sem in­gott meg, mert a közellátási igazgatóság közbelépésével megakadályozta a nagyobb áreltéréseket. Ez a közbelépés jórészt a tőzsdén keresztül bonyolódott le, amely vég­eredményben arra hivatott, hogy a kínálat és kereslet koncentrálásával megfelelő, szilárd árakat alakítson ki. A terménytőzsde kétévi mű­ködésének ideje alatt megta­lálta helyét és távlatát szo­cialista gazdálkodásunkban. Fennállása óta összesen 324 összejövetelt tartott, amelyen 5086 kötés jött létre, össze­sen 86 827 vagon terményre, 35 milliárd dinár értékben. Jellemző működésére, hogy az összes kötésekből 734 szer­ződés határidős szállításra szólt, s ezeknek értéke 21 253 millió dinár volt, vagyis az összforgalom 60,6 Jegyzetek az évi közgyűlésről százaléka. Külön ki kell e­­e­m­elni azt is, hogy amíg az azonnali számlásra szóló kö­tések átlagos értéke alig ha­ladta meg a 3 millió dinárt, a határidős szerződések át­lagos értéke csaknem 29 mil­lió dinár volt. Ami az egyes árucsoportok szerepét illeti, az elnöki be­számolóból megtudtuk, hogy az összforgalomnak 67,7 szá­zaléka a gabonafélékre és 14,8 százalék a jószágforga­­lomra jut, 12,5 százalék a malomtermékek és a vető­magforgalom között oszlik meg a hueáru, zsiradék, ta­karmányfélék és szeszesita­lok forgalmára pedig mind­össze 5 százalék jut. Ha pedig a forgalom terü­leti elosztását elemezzük, mint az elnöki beszámolóból kitűnik, a mezőgazdasági ter­mények eladóinak jó része vajdasági, — ami az áru jel­legét illetőleg teljesen indo­kolt is, — a vevők javaré­sze pedig Szerbia területéről toborzódott, utána Horvátor­szág, majd Szlovénia követ­kezik. A többi népköztársa­ság részvétele elenyésző. A beszámolót követő vita aránylag rövid volt. Többek között felszólalt a szerbiai gabonaforgalmi vállalatok közösségének igazgatója, Szlávko Popo­vics és megálla­pította, hogy a terménytőzs­de a kínálat és kereslet össz­pontosításával és reális át­alakításával eleget tett fel­adatának. Szübiger István mérnöknek, a szerbiai me­zőgazdasági kamara kikül­döttjének véleménye szerint minőségi árvédelmi előírá­sokat kellene hozni. Fokoza­tosan föl kellene számolni a jószágpiacokat és egyes me­zőgazdasági terményeknél aukciókat kellene életrehív­­ni, többek között a gyümölcs vagy kerti­ vetemények nagy­termelői központjaiban. Mi­loszláv Gonya felszólalásá­ban rámutatott arra, hogy a termelés növekedésével emel­kedett a terményforgalom, ami visszatükröződik a tőzs­de forgalmában is. A kor­szerű nagytermelés biztosabb alapokat követel, és érzéke­nyebb az áringadozások i­­ránt. Ezt a szilárdabb alapot hivatott, többek között, a tőzsde is megvalósítani. A közgyűlés ezután egy 20 tagból álló igazgatóságot vál­­asztott, amelybe Szerbia 9, Horvátország 4, Bosznia 3, Szlovénia 2, Macedónia és Crnagora 1—1 vállalati meg­bízottat választott. A novi­szádi terménytőzsde elnökei­vé ismét Todor Vujaszino­­vicsot, igazgatóvá pedig Lá­zár Prerádovot választották. o. i. Korlátozzák a költségvetési fogyasztást — ......­­* A gazdasági szervezetek és köz­ségek kötelesek eszközeik egy részét tartalékolni új törvényjavaslatok a képviselőház előtt­­ Beográdból jelenti a Tan­­jug: A Szövetségi Végrehajtó Tanács eljuttatta a Szövetsé­gi Képviselőháznak az új elő­írások javaslatait, amelyek­nek lényege, hogy a fogyasz­tás különféle formáit a meg­határozott tervkeretekbe he­lyezze. Az új előírások össz­hangban vannak új gazdasá­gi intézkedéseinkkel és a jö­vedelemelosztás rendszerével. A Szövetségi Végrehajtó Tanács szervei új törvényter­vezetet készítettek valameny­­nyi gazdasági szervezet és po­litikai területi egység — köz­ség, járás és köztársaság — kötelező tartalékáról. A köte­lező tartalékok létrehozása megteremti a feltételeket a piac további szilárdulásához és a tervfeladatok megvaló­sításához. A Szövetségi Végrehajtó Ta­nács javasolja a költségvetési fogyasztás korlátozását is. Eszerint a köztársaságok, já­rások és községek idei költség­vetésük tíz százalékát nem használhatják fel. Ezt az ösz­szeget egy külön költségveté­si alapba tartalékolnák. Ha­sonló okokból változtatáso­kat javasolnak a szövetségi költségvetésről szóló törvény­ben is. A javaslat szerint az illetékes szervek az anyagi kiadásokra szánt összegnek csak 95 százalékát használ­hatják fel. Az önálló pénzke­­zelésű intézmények és társa­dalmi szervezetek is csak a jóváhagyott dotációnak 99 százalékát használhatják fel.

Next