Magyar Szó, 1963. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1963-04-14 / 102. szám

MAGYAR SZÓ A statátum fontos láncszem társadalmi - politikai rendszerünkben Stevan Doroniski expozéja (Folytatás az I. oldalról) munális célokra és lakásépí­tésre fordítottuk. A nemzeti jövedelem lakosonként 1961- ben 137 300 dinár volt, ami kétszer több, mint 1947-ben volt. Az említett tízéves időszak­ban öt ipari vágóhíd, három cukorgyár, 19 malom épült, és egész sor üzemet megújí­tottunk. Sajátos jelentőségű a kőolaj és földgáz kiakná­zásának megkezdése. A gazdasági élet fejlődésé­vel lehetőség nyílt a foglal­koztatottság növelésére. Az említett időszakben 255 000- rel növekedett a foglalkoz­tatottak száma. Ez pozitívan hatott a vajdasági lakosság gazdasági és szociális össze­tételének változására. 37 szá­zalékról 48 százalékra növe­kedett a nem földműves la­kosság száma. A gazdasági és a társadalmi fejlődés és a mezőgazdaságban foganato­sított intézkedések hozzájá­rultak a falusi lakosság gaz­dasági és szociális átalaku­lásának gyorsabb folyamatá­hoz. Ez a folyamat azonban időben és méretekben túl megy az adott lehetőségeken. A mezőgazdasági termelés­ben növekedtek a termésát­lagok, gyarapodott az állat­­állomány, nagyobb mennyi­ségű piaci felesleget termel­nek, a társadalmi szektor uralkodóvá vált az ellátás­ban. A társastermeléssel kapcso­latban Stevan Doronjski el­mondta, hogy a földműves­háztartások mintegy 80 szá­zaléka van társastermelési viszonyban. Ez azt mutatja hogy a dolgozó parasztság magáévá tette a szocialista fejlődési utat, és tovább kell folytatni a korszerű termelé­si módok alkalmazását, a mezőgazdasági szervezetek korszerűsítését, és területük növelését és a társastermelés folytonos bővítését. A tartományi statútum-bi­zottság elnöke a továbbiak­ban az iskoláztatásról be­szélt, hangsúlyozva, hogy Vajdaságban a kötelező is­koláztatás 98 százalékban megvalósult. Beszélt továbbá a szakkáderek iskoláztatásá­ról. Az említett tízéves időszak igen gyümölcsöző volt, to­vább épült és erősödött tár­sadalomi, gazdasági és politi­kai rendszerünk, teljes pol­gárjogot szerzett a társadal­mi önigazgatás, a kommuná­lis rendszer. Az elért ered­mények azt mutatják, hogy a Tartomány társadalmi-po­litikai szervei sikerrel meg­valósították a szocialista építés adta jelentős feladato­kat, és fontos tényezők rend­szerünkben. Ebből kiindulva, az új szövetségi alkotmány A statútum-tervezet jelen­tősen különbözik tartomá­nyunk eddigi statútumától, elsősorban abban, hogy nem­csak szervezeti, jogi előírá­sokat tartalmaz, hanem olyan megoldásokat is előirányoz, amelyekkel megállapítják az autonóm jogok megvalósítá­sának módját. Az új statú­tum így nemcsak Vajdaság l­egfőbb jogi okmánya, hanem az autonóm jogok alapok­mánya, amelyet tartomá­nyunk polgárai, képviseleti testületei, a társadalmi ön­igazgatás szervei útján és közvetlenül is megvalósíta­nak. Mivel a statútum-ter­vezet előirányozza, hogy a tartományi szkupstina nem­csak a hatalom legfőbb szer­ve ezen a területen, hanem megerősíti az autonóm egy­ségek létezését a Szerb Szo­cialista Köztársaság terüle­tén. A köztársasági alkot­mány, amikor megállapította az autonóm tartományok jo­gait és kötelességeit, elsősor­ban kiemelte annak szüksé­gességét, hogy a tartomány gondoskodjon a gazdasági, társadalmi s politikai élet minél nagyobb arányú fejlő­déséről. a társadalmi önigazgatás szerve is — ezzel a legna­gyobb mértékben biztosítja, hogy a Tartomány politikai, gazdasági, kulturális és más céljai és jogai megvalósítá­sakor önálló legyen, mert jogai és céljai java részét el­sősorban önálló szervei és szervezetei útján valósítja meg, nem pedig a hatósági szervek útján. Stevan Doronjski a továb­biakban a tartomány és a köztársaság közötti viszony kérdéseit fejtegette, utána a Tartománynak a társadalmi önigazgatásra és a községek fejlődésére gyakorlandó ha­tásáról szólt, majd expozéja következő részében a nem­zetiségekről beszélt. A nemzetiségek - nemzeti kisebbségek jogai Vajdaságban számos nem­zetiség él. A tartomány nem­zetiségi összetétele mindig és mindenkor fontos politi­kai feladatot rótt az öntuda­tos szocialista erőkre, azt a feladatot, hogy helyesen sza­bályozzák a nemzetiségek közötti viszonyt. Már régóta tisztában vagyunk azzal, hogy a nemzetiségek közötti jó vi­szony első feltétele minden nemzetiség egyenjogúságának tiszteletben tartása. A statú­tumban megfelelő megoldást találtunk, amely az alkotmá­nyos elvekkel összhangban konkrétabban és részleteseb­ben kifejezésre juttatja elvi politikánkat és a marxi tu­dományon nyugvó társadal­mi gyakorlatokat. Nemzetiségi politikánkban mindig abból indultunk ki, hogy a nemzetiségek tagjai­nak az ország valamennyi polgárát megillető jogokon kívül sajátos nemzeti jogo­kat is kell élvezniük. Ezért amikor lefektettük a szocia­lizmus és a szocialista tár­sadalmi viszonyok első alap­jait, megvetettük a nemzeti­ségek kulturális, művelődési szervezeteinek és intézmé­nyeinek alapjait, is, ami biztosította nemzeti egyéni­ségüket, egyéniségük fejlesz­tését és teljes egyenjogúsá­gukat Stevan Doronjski ezután néhány számadatot ismerte­tett a kisebbségi kultúrintéz­ményekről. Megemlítette, hogy a nemzetiségi tannyel­vű elemi iskolák hálózata annyira kifejlődött, hogy úgy­szólván minden helyiségben,­­ahol elég nemzetiségi tanuló van, és ahol a szülők anya­nyelvi oktatást kívántak, megszervezték a nemzetisé­gi gyerekek anyanyelvi ta­nulását Számuk szüntelenül növekszik, és az 1962/63. tan­évben 61 333 nemzetiségi ta­nuló jár anyanyelvi iskolá­ba. Ugyanebben a tanévben 2000 gazdasági tanuló járt anyanyelvi szakiskolába. Ezenkívül 23 középiskola van 3000 tanulóval, a vajdasági főiskolákon és fakultásokon pedig több mint 3300 nemze­tiségi hallgató van, éspedig 2818 magyar, 222 szlovák, 138 román és 129 ruszin. A felszabadulástól 1962-ig összesen 1403 könyv jelent meg magyar, szlovák, román és ruszin nyelven, összesen 4 294 000 példányban. Csak­nem 2 millió példányban nemzetiségi tankönyvek je­lentek meg A vajdasági nemzetiségeknek erősen fej­lett sajtójuk van. Összesen 16 újság és folyóirat jelenik meg ezeken a nyelveken és a Novi Sad-i rádió program­ját majdnem kizárólag eze­ken a nyelveken sugározzák. Amikor a nemzetiségek kö­zötti viszonyokról szólunk, teljes joggal hivatkozunk ar­ra, hogy milyen nagy hatás­sal vannak ezekre a viszo­nyokra nemzetiségi politi­kánk és ennek a politikának az eredményei. Ha elsősor­ban ezt hangsúlyozzuk, sem­miképpen sem feledkezünk meg arról, hogy a társadal­mi, gazdasági és politikai rendszer is erőteljes hatással van ezekre a viszonyokra, mert az önigazgatás révén fektettük le vagy vetettük meg a dolgozók egyejogúsá­­gának és egyenlőségének tár­sadalmi és anyagi alapját Ezért az önigazgatás erőtel­jesen hatott az embereik gya­korlatára és tudatára, és szüntelenül hat mégpedig igen kedvezően a nemzetisé­gek közötti viszonyok szabá­lyozására. A közös kérdések­ről való közös döntés kifej­lesztette és szüntelenül fej­leszti az egyenjogúságról és a közös érdekről való tuda­tot és ezért láthatjuk annyi példáját a dolgozók társadal­mi és építő kezdeményezé­sének a munka felszabadítá­sa folyamatában. Ez csak igazolja azt a tényt hogy a szerbek, horvátok, magyarok, szlovákok, románok, ruszi­nok és a Vajdaságban élő többi nemzetiség testvérisé­ge és egysége a szocialista társadalmi viszonyok fejlő­désével és elmélyülésével pár­huzamban épült. Maga a gya­korlat igazolta, hogy az igazi nemzeti egyenjogúság, a nemzeti testvériség és egység alapja éppen az embernek a termelésben és az elosztás­ban való helyzete és az a jo­ga, hogy határozhat a közös­ség minden kérdéséről. Az általános szociális ha­ladás és a belső politikai dif­ferenciálódás folyamatában fokozatos, de alapos politikai differenciálódás történt a nemzeti kisebbségek soraival is a szocializmus alapján. Ebben a harci és fejlődési folyamatban elszigetelődtek a maradi erők, és érvényre jutottak a haladó erők. Ez feltételeket és lehetőséget teremtett arra, hogy a nem­zetiségek mint a többi nép­pel teljesen egyenjogú ténye­zők teljes mértékben és je­lentős méretben hozzájárul­janak a jugoszláv szocialista közösség építéséhez. Mindez feltételeket és társadalmi alapot nyújtott arra, hogy leküzdjük, eredményesen fel­számolj­u­k a régi társadalmi rend maradványait és új nemzetiség közötti viszonyo­kat létesítsünk és építsünk. Ezzel a nemzeti politiká­val sikeresen harcoltunk mindennemű sovinizmus el­len, győzedelmeskedtünk raj­ta, és gazdag gyakorlatunk­kal elvágtuk alatta az ágat. Ám ez nem jelenti azt, hogy többé nincs sovinizmus, nem kísért újra különféle formák­ban. Csakhogy amikor ma jelentkezik, nemcsak a nem­zetiség közötti viszonyokat veszélyezteti, hanem rombo­ló hatással van társadalmi viszonyainkra, közösségünk egységére is. Ezért szünte­lenül ébernek kell lennünk, és állhatatosan, keményen harcolni a sovinizmus ellen. Következetesen ragaszkod­nunk kell nemzeti politikánk alapelvehez, az eddigi gya­korlatunkra és eredménye­inkre támaszkodva, új for­mákat és megoldásokat kell keresnünk, találnunk és fej­lesztenünk, amelyek még jobban serkentik a dolgozók közeledését. Tisztában va­gyunk azzal, hogy ebben tár­sadalmi továbbfejlődésünk kiapadhatatlan erőforrásai rejlenek. A statútum-javas­lat reális kereteket ad az ilyen törekvéseknek és eredményeknek. A Tartományi Szkupstina A statútum-tervezet bizo­nyos változásokat hoz a Tar­tományi Szkupstina felépíté­sében. Megállapítja többek között, hogy a szkupstina nemcsak a legfőbb hatalmi szerv, hanem a társadalmi önigazgatás szerve is. Ebből az elvből kiindulva, az ed­digi két tanács helyett öt új tanácsot választanak, éspe­dig: a Tartományi Tanácsot mint az általános politikai képviseleti testületet, továb­bá a Gazdasági Tanácsot, a Művelődés-Kulturális Taná­csot, a Népjóléti­ Egészség­ügyi Tanácsot, és a Politikai­ Szervezési Tanácsot, mint a munkaközösségek tanácsait. A statútum-tervezet továbbá előirányozza, hogy a Tarto­mányi Tanács 90, a munka­közösségi tanácsok pedig 65—65 képviselőből állnak. Eszerint az új Tartományi Szkuptotinának 350 tagja lesz. Azzal, hogy két tanács he­lyett öt lesz, egy újabb lé­pést teszünk előre a szkups­­tinai rendszer fejlődésében. Stevan Doronjski végül foglalkozott a Tartományi Végrehajtó Tanáccsal, a tár­sadalmi ellenőrzés kérdései­vel, s Vajdaság Autonóm Tartomány statútum-terveze­tének megindokolását így fe­jezte be: Javasolom, hogy a szkupstina fogadja el a sta­tútum-tervezetet és a csa­tolt előírások javaslatait. Ez a statútum bizonyosan hat­hatós fegyver lesz dol­gozóink kezében a nemes szocialista eszmék megvaló­sításának útján. A szövetsé­gi alkotmányban és a köztár­sasági alkotmányban lefek­tetett elveket konkretizálva, a statútum igen fontos lánc­szem társadalmi-politikai rendszerünkben, és ezért „erő­teljes eszköz és útmutató minden p­olgár kezében a to­­vábbi fejlődés és a helyes társadalmi viszonyokért foly­tatott harcban”, mint ahogy Tito elvtárs mondotta a szö­vetségi alkotmánytervezet alapelveinek tárgyalásakor. M. J. A statútum jelelgzetességei Ülésezik a Tartományi Képviselőház Is gazdasági eredmények is igazolják az alapszervezetek jó munkáját A Kommunista Szövetség Növi Sad-i Községi Vezetőségének ülése A Kommunista Szövetség Novi Sad-i Községi Vezető­ségének tegnapi ülésén meg­vitatták az alapszervezetek évi közgyűléseinek értékelé­séről készített jelentést. Általában pozitívan érté­kelték a közgyűléseket a gyá­rakban és területi szerveze­tekben, néhány falusi szer­vezetben azonban (Kiszács Budiszava) igen gyengén si­kerültek. A megállapítás egy­aránt vonatkozik a közgyű­lések előkészületeire, a beszá­mólók és felszólalások minő­ségére is. Különösen kifejezésre ju­tott a kommunisták fokozott felelősségérzete az egész mun­kaközösséget érintő kérdések megvitatásában. A felszóla­lók ugyanis nem szorítkoztak kizárólag a saját munkahe­lyük, osztályuk, vagy mun­kaegységük gyakorlatából ki­növő jelenségek tisztázására. A gazdasági vállalatokban a társadalmi tervről és ennek kapcsán a kommunisták előtt álló feladatokról, továbbá a termelés, elosztás és kivitel kérdéseiről volt legtöbb szó. Rámutattak a gazdasági fejlődésünket kísérő jelensé­gekre és szubjektív fogyaté­kosságokra, hangoztatva, hogy a kommunisták e­­lőtt nagyon nagy feladatok állnak a munkafegyelem megszilárdítása, a teljesítő­­képességek fokozottabb ki­használása és a termelékeny­ség növelése terén. Az első hónapok jelentős gazdasági eredményei azt mu­tatták, hogy a kommunisták helyesen határozták meg a­­lapvető feladataikat és sike­resen küzdenek megvalósítá­sukért. Egységes az a vélemény is, hogy a kommunisták az utób­bi időben sokkal tevékenyeb­ben veszik ki részüket a Szo­cialista Szövetség munkájá­ból, kifogásolható azonban, hogy ez a munka rendszerint valamilyen nagyobb akció­hoz fűződik és nem állandó jellegű.

Next