Magyar Szó, 1963. április (20. évfolyam, 90-118. szám)
1963-04-14 / 102. szám
MAGYAR SZÓ A statátum fontos láncszem társadalmi - politikai rendszerünkben Stevan Doroniski expozéja (Folytatás az I. oldalról) munális célokra és lakásépítésre fordítottuk. A nemzeti jövedelem lakosonként 1961- ben 137 300 dinár volt, ami kétszer több, mint 1947-ben volt. Az említett tízéves időszakban öt ipari vágóhíd, három cukorgyár, 19 malom épült, és egész sor üzemet megújítottunk. Sajátos jelentőségű a kőolaj és földgáz kiaknázásának megkezdése. A gazdasági élet fejlődésével lehetőség nyílt a foglalkoztatottság növelésére. Az említett időszakben 255 000- rel növekedett a foglalkoztatottak száma. Ez pozitívan hatott a vajdasági lakosság gazdasági és szociális összetételének változására. 37 százalékról 48 százalékra növekedett a nem földműves lakosság száma. A gazdasági és a társadalmi fejlődés és a mezőgazdaságban foganatosított intézkedések hozzájárultak a falusi lakosság gazdasági és szociális átalakulásának gyorsabb folyamatához. Ez a folyamat azonban időben és méretekben túl megy az adott lehetőségeken. A mezőgazdasági termelésben növekedtek a termésátlagok, gyarapodott az állatállomány, nagyobb mennyiségű piaci felesleget termelnek, a társadalmi szektor uralkodóvá vált az ellátásban. A társastermeléssel kapcsolatban Stevan Doronjski elmondta, hogy a földművesháztartások mintegy 80 százaléka van társastermelési viszonyban. Ez azt mutatja hogy a dolgozó parasztság magáévá tette a szocialista fejlődési utat, és tovább kell folytatni a korszerű termelési módok alkalmazását, a mezőgazdasági szervezetek korszerűsítését, és területük növelését és a társastermelés folytonos bővítését. A tartományi statútum-bizottság elnöke a továbbiakban az iskoláztatásról beszélt, hangsúlyozva, hogy Vajdaságban a kötelező iskoláztatás 98 százalékban megvalósult. Beszélt továbbá a szakkáderek iskoláztatásáról. Az említett tízéves időszak igen gyümölcsöző volt, tovább épült és erősödött társadalomi, gazdasági és politikai rendszerünk, teljes polgárjogot szerzett a társadalmi önigazgatás, a kommunális rendszer. Az elért eredmények azt mutatják, hogy a Tartomány társadalmi-politikai szervei sikerrel megvalósították a szocialista építés adta jelentős feladatokat, és fontos tényezők rendszerünkben. Ebből kiindulva, az új szövetségi alkotmány A statútum-tervezet jelentősen különbözik tartományunk eddigi statútumától, elsősorban abban, hogy nemcsak szervezeti, jogi előírásokat tartalmaz, hanem olyan megoldásokat is előirányoz, amelyekkel megállapítják az autonóm jogok megvalósításának módját. Az új statútum így nemcsak Vajdaság legfőbb jogi okmánya, hanem az autonóm jogok alapokmánya, amelyet tartományunk polgárai, képviseleti testületei, a társadalmi önigazgatás szervei útján és közvetlenül is megvalósítanak. Mivel a statútum-tervezet előirányozza, hogy a tartományi szkupstina nemcsak a hatalom legfőbb szerve ezen a területen, hanem megerősíti az autonóm egységek létezését a Szerb Szocialista Köztársaság területén. A köztársasági alkotmány, amikor megállapította az autonóm tartományok jogait és kötelességeit, elsősorban kiemelte annak szükségességét, hogy a tartomány gondoskodjon a gazdasági, társadalmi s politikai élet minél nagyobb arányú fejlődéséről. a társadalmi önigazgatás szerve is — ezzel a legnagyobb mértékben biztosítja, hogy a Tartomány politikai, gazdasági, kulturális és más céljai és jogai megvalósításakor önálló legyen, mert jogai és céljai java részét elsősorban önálló szervei és szervezetei útján valósítja meg, nem pedig a hatósági szervek útján. Stevan Doronjski a továbbiakban a tartomány és a köztársaság közötti viszony kérdéseit fejtegette, utána a Tartománynak a társadalmi önigazgatásra és a községek fejlődésére gyakorlandó hatásáról szólt, majd expozéja következő részében a nemzetiségekről beszélt. A nemzetiségek - nemzeti kisebbségek jogai Vajdaságban számos nemzetiség él. A tartomány nemzetiségi összetétele mindig és mindenkor fontos politikai feladatot rótt az öntudatos szocialista erőkre, azt a feladatot, hogy helyesen szabályozzák a nemzetiségek közötti viszonyt. Már régóta tisztában vagyunk azzal, hogy a nemzetiségek közötti jó viszony első feltétele minden nemzetiség egyenjogúságának tiszteletben tartása. A statútumban megfelelő megoldást találtunk, amely az alkotmányos elvekkel összhangban konkrétabban és részletesebben kifejezésre juttatja elvi politikánkat és a marxi tudományon nyugvó társadalmi gyakorlatokat. Nemzetiségi politikánkban mindig abból indultunk ki, hogy a nemzetiségek tagjainak az ország valamennyi polgárát megillető jogokon kívül sajátos nemzeti jogokat is kell élvezniük. Ezért amikor lefektettük a szocializmus és a szocialista társadalmi viszonyok első alapjait, megvetettük a nemzetiségek kulturális, művelődési szervezeteinek és intézményeinek alapjait, is, ami biztosította nemzeti egyéniségüket, egyéniségük fejlesztését és teljes egyenjogúságukat Stevan Doronjski ezután néhány számadatot ismertetett a kisebbségi kultúrintézményekről. Megemlítette, hogy a nemzetiségi tannyelvű elemi iskolák hálózata annyira kifejlődött, hogy úgyszólván minden helyiségben,ahol elég nemzetiségi tanuló van, és ahol a szülők anyanyelvi oktatást kívántak, megszervezték a nemzetiségi gyerekek anyanyelvi tanulását Számuk szüntelenül növekszik, és az 1962/63. tanévben 61 333 nemzetiségi tanuló jár anyanyelvi iskolába. Ugyanebben a tanévben 2000 gazdasági tanuló járt anyanyelvi szakiskolába. Ezenkívül 23 középiskola van 3000 tanulóval, a vajdasági főiskolákon és fakultásokon pedig több mint 3300 nemzetiségi hallgató van, éspedig 2818 magyar, 222 szlovák, 138 román és 129 ruszin. A felszabadulástól 1962-ig összesen 1403 könyv jelent meg magyar, szlovák, román és ruszin nyelven, összesen 4 294 000 példányban. Csaknem 2 millió példányban nemzetiségi tankönyvek jelentek meg A vajdasági nemzetiségeknek erősen fejlett sajtójuk van. Összesen 16 újság és folyóirat jelenik meg ezeken a nyelveken és a Novi Sad-i rádió programját majdnem kizárólag ezeken a nyelveken sugározzák. Amikor a nemzetiségek közötti viszonyokról szólunk, teljes joggal hivatkozunk arra, hogy milyen nagy hatással vannak ezekre a viszonyokra nemzetiségi politikánk és ennek a politikának az eredményei. Ha elsősorban ezt hangsúlyozzuk, semmiképpen sem feledkezünk meg arról, hogy a társadalmi, gazdasági és politikai rendszer is erőteljes hatással van ezekre a viszonyokra, mert az önigazgatás révén fektettük le vagy vetettük meg a dolgozók egyejogúságának és egyenlőségének társadalmi és anyagi alapját Ezért az önigazgatás erőteljesen hatott az embereik gyakorlatára és tudatára, és szüntelenül hat mégpedig igen kedvezően a nemzetiségek közötti viszonyok szabályozására. A közös kérdésekről való közös döntés kifejlesztette és szüntelenül fejleszti az egyenjogúságról és a közös érdekről való tudatot és ezért láthatjuk annyi példáját a dolgozók társadalmi és építő kezdeményezésének a munka felszabadítása folyamatában. Ez csak igazolja azt a tényt hogy a szerbek, horvátok, magyarok, szlovákok, románok, ruszinok és a Vajdaságban élő többi nemzetiség testvérisége és egysége a szocialista társadalmi viszonyok fejlődésével és elmélyülésével párhuzamban épült. Maga a gyakorlat igazolta, hogy az igazi nemzeti egyenjogúság, a nemzeti testvériség és egység alapja éppen az embernek a termelésben és az elosztásban való helyzete és az a joga, hogy határozhat a közösség minden kérdéséről. Az általános szociális haladás és a belső politikai differenciálódás folyamatában fokozatos, de alapos politikai differenciálódás történt a nemzeti kisebbségek soraival is a szocializmus alapján. Ebben a harci és fejlődési folyamatban elszigetelődtek a maradi erők, és érvényre jutottak a haladó erők. Ez feltételeket és lehetőséget teremtett arra, hogy a nemzetiségek mint a többi néppel teljesen egyenjogú tényezők teljes mértékben és jelentős méretben hozzájáruljanak a jugoszláv szocialista közösség építéséhez. Mindez feltételeket és társadalmi alapot nyújtott arra, hogy leküzdjük, eredményesen felszámoljuk a régi társadalmi rend maradványait és új nemzetiség közötti viszonyokat létesítsünk és építsünk. Ezzel a nemzeti politikával sikeresen harcoltunk mindennemű sovinizmus ellen, győzedelmeskedtünk rajta, és gazdag gyakorlatunkkal elvágtuk alatta az ágat. Ám ez nem jelenti azt, hogy többé nincs sovinizmus, nem kísért újra különféle formákban. Csakhogy amikor ma jelentkezik, nemcsak a nemzetiség közötti viszonyokat veszélyezteti, hanem romboló hatással van társadalmi viszonyainkra, közösségünk egységére is. Ezért szüntelenül ébernek kell lennünk, és állhatatosan, keményen harcolni a sovinizmus ellen. Következetesen ragaszkodnunk kell nemzeti politikánk alapelvehez, az eddigi gyakorlatunkra és eredményeinkre támaszkodva, új formákat és megoldásokat kell keresnünk, találnunk és fejlesztenünk, amelyek még jobban serkentik a dolgozók közeledését. Tisztában vagyunk azzal, hogy ebben társadalmi továbbfejlődésünk kiapadhatatlan erőforrásai rejlenek. A statútum-javaslat reális kereteket ad az ilyen törekvéseknek és eredményeknek. A Tartományi Szkupstina A statútum-tervezet bizonyos változásokat hoz a Tartományi Szkupstina felépítésében. Megállapítja többek között, hogy a szkupstina nemcsak a legfőbb hatalmi szerv, hanem a társadalmi önigazgatás szerve is. Ebből az elvből kiindulva, az eddigi két tanács helyett öt új tanácsot választanak, éspedig: a Tartományi Tanácsot mint az általános politikai képviseleti testületet, továbbá a Gazdasági Tanácsot, a Művelődés-Kulturális Tanácsot, a Népjóléti Egészségügyi Tanácsot, és a Politikai Szervezési Tanácsot, mint a munkaközösségek tanácsait. A statútum-tervezet továbbá előirányozza, hogy a Tartományi Tanács 90, a munkaközösségi tanácsok pedig 65—65 képviselőből állnak. Eszerint az új Tartományi Szkuptotinának 350 tagja lesz. Azzal, hogy két tanács helyett öt lesz, egy újabb lépést teszünk előre a szkupstinai rendszer fejlődésében. Stevan Doronjski végül foglalkozott a Tartományi Végrehajtó Tanáccsal, a társadalmi ellenőrzés kérdéseivel, s Vajdaság Autonóm Tartomány statútum-tervezetének megindokolását így fejezte be: Javasolom, hogy a szkupstina fogadja el a statútum-tervezetet és a csatolt előírások javaslatait. Ez a statútum bizonyosan hathatós fegyver lesz dolgozóink kezében a nemes szocialista eszmék megvalósításának útján. A szövetségi alkotmányban és a köztársasági alkotmányban lefektetett elveket konkretizálva, a statútum igen fontos láncszem társadalmi-politikai rendszerünkben, és ezért „erőteljes eszköz és útmutató minden polgár kezében a további fejlődés és a helyes társadalmi viszonyokért folytatott harcban”, mint ahogy Tito elvtárs mondotta a szövetségi alkotmánytervezet alapelveinek tárgyalásakor. M. J. A statútum jelelgzetességei Ülésezik a Tartományi Képviselőház Is gazdasági eredmények is igazolják az alapszervezetek jó munkáját A Kommunista Szövetség Növi Sad-i Községi Vezetőségének ülése A Kommunista Szövetség Novi Sad-i Községi Vezetőségének tegnapi ülésén megvitatták az alapszervezetek évi közgyűléseinek értékeléséről készített jelentést. Általában pozitívan értékelték a közgyűléseket a gyárakban és területi szervezetekben, néhány falusi szervezetben azonban (Kiszács Budiszava) igen gyengén sikerültek. A megállapítás egyaránt vonatkozik a közgyűlések előkészületeire, a beszámólók és felszólalások minőségére is. Különösen kifejezésre jutott a kommunisták fokozott felelősségérzete az egész munkaközösséget érintő kérdések megvitatásában. A felszólalók ugyanis nem szorítkoztak kizárólag a saját munkahelyük, osztályuk, vagy munkaegységük gyakorlatából kinövő jelenségek tisztázására. A gazdasági vállalatokban a társadalmi tervről és ennek kapcsán a kommunisták előtt álló feladatokról, továbbá a termelés, elosztás és kivitel kérdéseiről volt legtöbb szó. Rámutattak a gazdasági fejlődésünket kísérő jelenségekre és szubjektív fogyatékosságokra, hangoztatva, hogy a kommunisták előtt nagyon nagy feladatok állnak a munkafegyelem megszilárdítása, a teljesítőképességek fokozottabb kihasználása és a termelékenység növelése terén. Az első hónapok jelentős gazdasági eredményei azt mutatták, hogy a kommunisták helyesen határozták meg alapvető feladataikat és sikeresen küzdenek megvalósításukért. Egységes az a vélemény is, hogy a kommunisták az utóbbi időben sokkal tevékenyebben veszik ki részüket a Szocialista Szövetség munkájából, kifogásolható azonban, hogy ez a munka rendszerint valamilyen nagyobb akcióhoz fűződik és nem állandó jellegű.