Magyar Szó, 1969. november (26. évfolyam, 302-329. szám)

1969-11-19 / 320. szám

Q 0­­. Magyar Sió ^аааатааавшшааааааташаааааааааааатаатааааашааааааааашашааашааааааааааааааашааааааттшлтл ...............■■■••■■■■■■•»■»■••••••••••»■■•••íííSíSSSíiííssíssísssísssíísís SSÜiis \ 320. (8Ö74.) szám ecSonaSS Szerda, 1969. november 19. SaaSSaS *eaeaeaB*easeaeeBaFaa*aaa*aeeeeeeaeBeaeaa*s€$Krj&aáeeeeaeaaé«a*áaaaaeM*m*»aaeaeee2225i2'S / J ÄRA 50 PARA *------------------------------------------------------------------------------------------------------------­ Ma reggel ismét ember lesz a Holdon Az Apollo-12 a szomszéd bolygó körül kering Houstonból jelenti az AP. Enyhült a nagy szorongás: a második holdexpedí­ció a Hold körül kering. De hamarosan ismét válsá­gos órák következnek, amikor az Apollo—12 kompha­jója leereszkedik a Viharok­ tengerébe. Jugoszláv idő szerint, erre ma reggel 7:50 perckor kerül sor. Az Apollo—12 kelet-ame­rikai időszámítás szerint hét­főn éjfél tájban állt rá Hold körüli pályájára. Igen koc­kázatos pillanat volt ez, mert elég ha az anyaűrhajó fő hajtóműve felmondja a szol­gálatot, illetve egy-két per­cig hosszabb vagy rövidebb ideig működjön, a kelleténél, és az űrhajósok fülkéjükkel együtt vagy a Hold felszíné­nek ütődnek, vagy pedig örökre eltűnnek a világűr­ben. Amikor az Apollo–12 alig 120 kilométernyire megköze­lítette a Holdat, és a Föld­ről nem látható felére érke­zett, bekapcsolták a fő ra­kétamotort. Pontosan 5 per­cig és 58 másodpercig mű­ködött, s annyira lelassítot­ta az űrhajót, hogy a Hold vonzóereje rabul ejtette. Houstonban izgatottan vár­ták, hogy az Apollo–12 is­mét adjon rádió jelzéseket. Körülbelül húsz perccel az űrhajóval való rádióösszeköt­tetés megszakadása után, Charles Conrad jelentkezett. Mindenki fellélegzett: a hold utazásnak ez a még mindig kritikus szakasza szerencsé­sen véget ért. Az űrhajó kifogástalanul működő műszerei szinte el is feledtették a kisebb kezdeti hibákat, amelyek aggodalom­mal töltötték el a szakértő­ket. Ez azonban nem azt je­lenti, hogy az űrhajósok éber­sége csökkent. Conrad és Bean kedden reggel ismét át­mentek a komphajóba, hogy előkészüljenek a leszállásra. Ellenőrizték a műszereket, a számítógépek munkáját. (Folytatása a 3. oldalon) Az Apollo—12 legénysége akkor készítette ezt a felvételt, amikor már 25 000 mér­földnyire volt Földünktől Tito elnök üdvözlő távirata Indira Gandhihoz Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Josip Broz Tito köztársa­sági elnök a következő táv­iratot intézte Indira Gandhi indiai miniszterelnökhöz: „Excellenciád születésnap­ja alkalmából szívélyes jó­kívánságaimat küldöm, sok boldogságot kívánok önnek, és sok sikert a baráti indiai nép haladása érdekében tett erőfeszítéseihez.” Halié Szelasszié fogadta hazánk új nagykövetét Jože Ingolič, hazánk újon­nan kinevezett etiópiai nagy­követe, kedden átadta meg­bízólevelét Halié Szelasszié császárnak. Ez alkalommal megbeszéléseket folytattak a nemzetközi kérdésekről és az el nem kötelezett országok tevékenységéről, valamint a bilaterális kapcsolatokról. Szelasszié császár egyúttal szívélyes üdvözletét küldte Tito elnöknek és kifejezte óhaját, hogy a két ország kö­zött tovább mélyüljenek a baráti kapcsolatok. Azonos feltételeket a többi iparággal A mezőgazdaság helyzete ma és holnap A JKSZ agrárpolitikai bizottságának ülése •A JKSZ Elnökségiéne­k eg­­rárpolitiskai­ ikéndéseik­kel fog­lalkozó bizottsága tegnap pedig­rádban megvitatta a me­ző­ga­zdaság halyezetét, és leg­időszerűbb kérdéseit. Az ülést Niiskaia Knezic vezette, vitaindítót pedig d­r. Petar Mrstcavic belgrádi egyetemi tanár mondott. Több felszólaló véleménye szerint a legfontosabb most, hogy a mezőgazdaságnak ugyanolyanok legyenek a fel­tételei, mint a gazdaság más ágazatainak, hogy a mező­­gazdasági termelés feltételei megszilárduljanak és hogy a termelés felélénküljön. Néhányan hangsúlyozták, hogy a mezőgazdaságii ára­kat egyenrangúvá kell ten­ni az állami áraikkal, nem en­gedhető meg a jövedelem további átörrd­esztése, a me­zőgazdaság nem lehet olcsó munkaerővel dolgozó ágazat, hanem fe­lhalmozósképessé kell tenni, alka­lmasna­k ar­ra, hogy bővített újraterme­lést végezhessen. Csa­k így lehet a mezőgazdaság ver­senyképes, ami a világpiaci árak vizsgázásával lemérhe­tő. Lehet ugyan a régi mó­don is beruházásokk­al, szub­venciók­kal és különféle ár­­dotációkkal tőkét juttatni a mezőgazdaságnak és javíta­ni a helyzetén, a legegészsé­gesebb azonban az volna — mondották —, ha az áraikat kiegyenlítenék más ágaza­­toikéva­l és a világpiaci áraik­kal. Többen hangsúlyozták, hogy a reform kezdetén a mezőgazdaság helyzete ja­vult, azóta azonban külön­féle eltolódások következté­ben megromlott. Mindenfé­leképpen vissza­­kellene ál­lítani ez ekkori hellyzetet. Igen élénk vita alakult ki a mezőgazdasági többlet­munka elidegenítésével kap­csolatban is. Már a vitain­dítóban rámutattak arra, hogy a mezőgazdaságban a termelésiben dolgozók kere­sete a legkisebb, a feldolgo­zóipariban va­la­miivel jobb, a legjobb azonban a kereske­delemben, különösen a kül­kereskedelemben. Vagyis a mezőgazdaságban a terme­lők helyzete a legbizonyta­lanabb, a kereskedelmi vál­lalatokban dolgozóké pedig a legbiztosabb. Pedig ez a három tevékenység szorosan összetartozik, és integrált egységnek­­kellene lennie. A gyakorlatban azonban a ke­reskedelem különvált a ter­meléstől, sőt mint valami idegen hatalom, fölébe he­lyezkedett Az ilyen helyzet gyengíti az önigazgatás fej­lődését a mezőgazdaságban. Többen sí­kraszálllta­k ezért, hogy a mezőgazdaságban is mindinkább kifejlődjön az árugazdálkodás. Ehhez — mondották — nem elegen­dők a szövetkezetek, hanem sok másfélle formát is kell találni, amely a mezőgazda­ságot összefűzi más tevé­kenységekkel. Néhány vitázó a hosszú tá­vú tervezést hiányolta. Véle­ményük szerint a szélesebb társadalmi közösségnek meg kellene mondania, mire van leginkább szükség, mi le­gyen az az egy, kettő vagy tíz főtermék, amiből a leg­többet kell termelnie a me­zőgazdaságnak: kukorica, do­hány, hús, vagy más ter­mék-e. Ugyanezt kellene ten­­n­ük a köztársaságo­kna­k is. Vagyis tervszerűbben kelle­ne fejleszteniük a mezőgaz­dasági termelést. A bizottság ma folytatja munkáját. I. A. Tévéközvetítések A jugoszláv televízió ma három ízben sugároz köz­vetítést az Apollo—12 vál­lalkozásról. 7 óra 25 perces kezdet­tel közvetíti a komphajó Holdra szállását. 11 óra 50 perces kezdet­tel a holdsétát. 17:00 órakor ismét a holdsétát. Másfél óráig tartón az első szovjet-amerikai tanácskozás Rekkonen fogadta a két küldöttséget Helsinkiből jelenti a Tanjug. Kedden, délelőtt 10 órakor a helsinki amerikai nagykövetségen, zárt ajtók mögött megtartották a szovjet-amerikai fegyverkezés-csökkentési tárgya­lások első munkaülését. Az első ülés másfél óra hosszat tartott. Hírek szerint elsősorban ügyrendi kérdésekkel foglalkoztak. Hírek szerint a küldöttsé­gek hetente kétszer-három­­szor találkoznak, a szakér­tők naponta üléseznek. Ők készítik elő a fő ülések anyagait. A keddi ülésen Gerard Smith, az amerikai küldött­ség vezetője elnökölt, míg a következőn, amelyet a szovjet nagykövetségen tar­tanak, Vlagyimir Szemjo­­nov, a szovjet delegáció ve­zetője lesz az elnök. A megfigyelőknek és az újságíróknak világosan tud­­tukra adták, hogy ne vár­janak közleményt az elő­zetes tárgyalások lényegé­ről, amelyeknek célja elő­készíteni a széles körű szov­jet—amerikai — párbeszédet a stratégiai fegyverkezés csökkentéséről. Urho Kekkonen finn köz­­társasági elnök — jelenti az ЛЕР — fogadta a két nagy­hatalom küldöttségét. Ma — az amerikai—szov­jet kapcsolatok történetében először — a két nagyhata­lom közös diplomáciai foga­dást ad a vendéglátó finn­­kormány és a helsinki dip­­­­omáciai kar tiszteletére.­­ Az ENSZ köreiben helyeslik a helsinki tárgyalásokat Az ENSZ székhelyén meg­elégedéssel fogadták a hel­sinki szovjet-amerikai tár­gyalások kezdetét. U Thant főtitkár és Aga Sahi pakisz­táni nagykövet, a politikai főbizottság elnöke, sok si­kert kívántak a helsinki tár­gyalásokon részt vevő kül­döttségeknek, és kijelentet­ték, hogy a tárgyalások a második világháború utáni legjelentősebb nemzetközi tanácskozások lehetnek. Aga Sahi, emlékeztetve U Thantnak a két nagyhata­lomhoz intézett felhívására, kifejezte reményét, hogy a nagyhatalmak már a tár­gyalások kezdetén megálla­podhatnak, abban, hogy fel­hagynak az új­­zámadó és véde­kező rakétarendszerek építésé­vel, tökéletesítésével és­­kipró­bálásával. Az ENSZ székhelyén álta­lános az a vélemény, hogy a helsinki tárgyalások hosz­­szantartóak és bonyolultak lesznek, annál is inkább, mert a két szuperhatalom már eddig is sokat költött rakétarendszereinek tökéle­tesítésére, különösen a több robbanófejjel ellátott inter­kontinentális rakétákra, ame­lyek egyidőben különböző­k (Folytatása a 3. oldalon) Izrael Jordániát okolja az eilati támadásért A kormány hajnali ülése Tel Aviv-i hírek szerint Izrael Jordániát teszi felelős­sé a kommandók Eilat-kikö­­tőben végrehajtott támadá­sáért. Egy magas rangú iz­raeli katonatiszt kijelentet­te, hogy a békaemberek az Akaba-öbölből indultak vál­lalkozásukra, és ezért Jor­dánia viseli a felelősséget. — Nincs kizárva, hogy a táma­dók egyiptomiak voltak, va­lószínű azonban, hogy Jor­dániából indultak útnak — mondta a tiszt. A továbbiakban közölte, hogy az aláaknázott két iz­raeli kereskedelmi hajó nem rongálódott meg erősen, és cáfolta a híreket, hogy a ha­jókon katonáikat és hadfel­szerelést szállítottak. Az izraeli kormány — az AFP szerint — kedden haj­nalban rendkívüli ülést ta­r­­­tott, amelyen megvitatták az Izrael képviselője követel­te az ENSZ-től, hogy szün­tesse meg a Libanonban élő Palesztinai menekültek segé­lyezését. Izrael képviselője a közgyűlés politikai bizottsá­ga előtt azzal indokolta a követelést, hogy a Palesztinai menekültek részt vesznek az ellenállási mozgalomban. Az UPI értesülései szerint Washington latolgatja az ős­ország biztonságának kérdé­seit. Moshe Dayan véderő­miniszter tájékoztatta a kor­mányt az új biztonsági in­tézkedésekről és beszámolt az Eilat-ki­kötőben történt tá­madásról és következmé­nyeiről. Kedden délelőtt az izraeli és a jordániai egységek a Jordán folyó északi vidékén tüzérségi párbajt vívtak. A­hetőséget, hogy megvonja a Palesztinai menekültektől a támogatást. Az USA eddig a segély 60 százalékát adta. Az AFP értesülései sze­rint Odd Bull tábornok, az ENSZ katonai megfigyelői­nek főnöke, Kairóba utazott, hogy megbeszéléseket folytas­son Szalah Goharral, az egyiptomi külügyminisztéri­um titkárhelyettesével. Jordániai ka­tonai szóvivő szerint az izraeliek kezdték a lövöldözést. A Sinai-félsziget északi ré­szén fekvő El Aris városká­ban a kommandók egy ak­nagránátot lőttek az izraeli katonai kormányzó reziden­ciájára. Négy izraeli katona megsebesült, a városban azonnal elrendelték a kijá­rási tilalmat. Odd Bull tábornok Kairóba utazott

Next