Magyar Szó, 2002. május (59. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-05 / 103. szám
2002. május 5., vasárnap Szépítgetések helyett tényleges reformokat A legújabb közvélemény-kutatások eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezettek több mint fele rendkívüli köztársasági választásokat követel, a munkások több mint 70 százaléka a szociális helyzetet elviselhetetlennek minősíti. A belgrádi Társadalomtudományi Intézet politikológiai központjában áprilisban elvégzett közvélemény-kutatás eredményei szerint a megkérdezettek többsége támogatja a jelenleg hatalmon lévő koalíció politikájának irányvételét, de a szociális béke megőrzésének céljából fontosnak tartja azt, hogy megkezdődjön a dialógus a tranzíció üteméről és más fontos kérdésekről. Amennyiben, jelen pillanatban, új köztársasági választásokat írnának ki, az SZDE (a G17-es csoporttal közösen) elnyerné a szavazatok 32 százalékát, a Szerbiai Demokrata Párt 22 százalékát, míg a most ellenzékben lévő pártok (Szerbiai Szocialista Párt, Szerb Radikális Párt és a Szerb Egység Pártja) a szavazatok 14 százalékára számíthatna. Meg kell jegyezni azt is, hogy az SZDE-re és a fokozatosan belőle kiváló Szerbiai Demokrata Pártra szavazók aránya, a tavalyihoz viszonyítva, jelentősen megváltozott. 2001 júniusában például az SZDE-re a megkérdezettek 23, míg a Szerbiai Demokrata Pártra 34 százaléka szavazott volna. Az idén februárban, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy a hatalmon lévő koalíció felbomlik, az SZDE a szavazatok 26, míg az SZDP a 21 százalékát tudhatta volna magáénak. A múlt hónapban azonban az SZDE már teljes 10 százalékkal megelőzte az SZDP-t. Összegezve azonban, egy újabb előrehozott köztársasági választások esetén, abszolút győztes nem lenne. A megkérdezettek 52 százaléka megegyezik abban, hogy előbb vagy utóbb a szociális engedetlenség megnyilvánulási formáira kerülhet sor, melyeket, ha időben nem orvosolják a problémákat, senki sem tud majd kezelni. Feltűnő, hogy a megkérdezettek 54 százaléka gazdasági okokból kifolyólag számít tömeges tüntetésekre. Ez az arány megfelel a 2000 szeptemberében jegyzettnek! Végső figyelmeztetés ez tehát a hatalomnak, hogy a kozmetikai szépítgetések helyett, kezdje el a társadalom tényleges reformját. A kilátástalanság a legnagyobb méretű a szakképzetlen és betanított munkások körében, olyanynyira, hogy ők már nem reménykednek a tranzíció sikeres lebonyolításában sem. A munkások több mint fele fél az elbocsátásoktól. Az új hatalom reformtörekvéseit nagyobb arányban csupán a magas szakképzettségű munkaerő támogatja. A politikai helyzetelemzők figyelmét valószínűleg nem kerüli el az adat, mely szerint a megkérdezettek 42 százaléka, vagyis több mint a kétötöde, nem járulna urnákhoz vagy pedig nem tudja kire szavazna. Éppen ez a réteg rontotta eddig már sokszor el a közvélemény-kutatók elvárásait, találgatásait. VARGA Attila Mindenfáj Jánoska még egyszer Holnap, május 6-án 19 órakor az Újvidéki Rádió mesejáték műsorában bemutatja Jódai Rózsa: Mindenfáj Jánoska panaszai című meseregényének 5., egyben befejező részét. Címe: Iskolás lettem. Mindenfáj Jánoskát Balázs Piri Zoltán kelti életre. PÁLYÁZAT A XI. tini-ifjúsági táncdalénekesek vetélkedőjére, Temerin 2002 Pályázati feltételek: 1. Életkor 13-25 év. A jelentkezők tüntessék fel a pontos születési dátumot, lakcímet, telefonszámot. I. kategória: 13-17 év (tini korosztály) II. kategória: 18-25 év (ifjúsági korosztály) 2. A szervezőbizottság által előre kiválasztott és a jelentkezőkhöz audiokazettán eljuttatott 3 dal közül legalább egyet kell a hangpróbán kötelezően előadni. Miután a jelentkező bejutott a döntőbe, akkor választja ki szabadon (a zsűrivel egyetértésben) azt a dalt, amellyel a novemberi döntőn fellép. A kiválasztott dalok eredeti felvételeit (CD-n vagy audiokazettán) a jelentkezőknek a hangpróbára magukkal kell hozni! 3. A fesztivál szakzsűrije kategóriánként I., II. és III. díjat ítél oda. A publikum szavazatai döntik el a közönség díját. 4. A versenyzőket a szervezők által biztosított zenekar kíséri. 5. A hangpróba időpontját a szervezőbizottság később határozza meg. 6. A XI. Tini-táncdalfesztivált 2002. november 9-én (szombaton) tartják meg a temerini sportcsarnokban. 7. A győztesek részére az Újvidéki RTV felvételt biztosít, és az így készült felvételeket műsoraikra tűzik az Újvidéki Rádió és a helyi rádióállomások is. 8. Jelentkezni lehet (név, cím, születési dátum, telefonszám feltüntetésével) a Szirmai Károly MME címén: 21235 Temerin, Petőfi Sándor u. 19. További információk a 021/843-441 (munkanapokon 18-24 óra között) vagy a 021/842-036 telefonon kaphatók. 9. Jelentkezési határidő: 2002. május 25. Szirmai Károly MME elnöksége Szabadkáról különbusz az Újvidéki Vásárra A szabadkai községi Parasztszövetség utazást szervez busszal az újvidéki mezőgazdasági kiállításra. A sikeres hódmezővásárhelyi és jánoshalmi kiállításlátogatások után a gazdák javaslatára buszt indítanak május 11-én 9 órakor Szabadkáról, Bajmokon, Pacséron és Moravicán keresztül Újvidékre. Mint megtudtuk, a kiállításra 150 dinárba kerül a csoportos belépőjegy, az utazás ára 280 dinár. További értesítés Kiss Árpádnál a 063 8-658-602-es telefonszámon. . . GYÁSZJELENTÉS Mély fájdalommal jelentjük, hogy szeretett férjem, édesapánk, apósunk, nagyapánk és dédapám KALMÁR TAMÁS (1920-2002) 2002. május 1 jén hirtelen elhunyt. Nyugodjon békében! Tornyos, 2002. V. 5. A gyászoló család Szerdán a Fórumban A Vajdasági Magyar Nyelvművelő Egyesület beszélgető társasköre a Forum-ház kistermében május 8-án szerdán 17 órai kezdettel előadást szervez Kormányváltás Magyarországon címmel. Bevezetőt mond Bálint István újságíró. Mindenkit szívesen lát a szerve GYÁSZJELENTÉS Szomorú szívvel jelentjük, hogy szeretett anyánk, anyósunk, nagymamánk ZÁKÁNY (BÁKI) IRMA (1924-2002) május 4-én, hosszú betegség után 78 éves korában elhunyt. Szeretett halottunkat május 6-án, Újvidéken, a Futaki úti katolikus temetőben, 15 órakor kísérjük utolsó útjára. Újvidék, 2002. V. 5. Gyászoló szerettei Magyarna Felhívás a Vajdasági Diákszínjátszó Találkozón való részvételre A Vajdasági Diákszínjátszó Találkozóra a kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és a szabadkai AMV szervezésében kerül sor május 15-én, Kishegyesen. Kérjük az érdekelteket, hogy jelentkezésüket legkésőbb május 10-ig tegyék meg. A jelentkezési lapon szíveskedjenek feltüntetni: a csoport nevét, az előadásra kerülő mű címét, időtartamát (hány perces), a fellépők és kísérők számát, valamint a rendező nevét. A találkozó verseny jellegű, a győztes csoport részt vesz a Szabadkán megrendezendő AMV gálaműsorán. Jelentkezést csak írásban fogadunk el. Jelentkezni a következő címen lehet: Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Kishegyes, 24321 Mali Idros, Tito marsall u. 26. Fax: 024/730-430. Ember, táj, történelem Könyvbemutató a szabadkai könyvtárban Az ÉNKÉP idei Élőszó-folyóirat májusi kiadásának vendége dr. Bori Imre akadémikus lesz. A május 8-i rendezvényen, melyet a Városi Könyvtár emeleti olvasótermében 19 órai kezdettel tartanak meg, bemutatásra kerül a szerző Ember, táj, történelem című délvidéki olvasókönyve. A könyvbemutató meghívott vendégei lesznek: dr. Hózsa Éva egyetemi tanár; Bordás Győző mgr., a Forum Könyvkiadó főszerkesztője; az Életjel - Csáth Géza Művészetbaráti Kör tagjai, valamint Görög Enikő, a zeneiskola szólistája (zongora). Az olvasás éve jegyében történő könyvbemutató házigazdája B. Foky István. BELPOLITIKA 5 Petőfi üzenete ma is időszerű Versismereti vetélkedő a MIRK-en Topolyán A topolyai Csáki Lajos Általános Iskolában, mely az idei a 32. MIRK házigazdája, tartották meg tegnap a Petőfi él című versismereti vetélkedőt. A megmérettetésre 23 tanuló nevezett be, legtöbben 8-an a szabadkai Jovan Jovanovic Zmaj iskolából, hatan a vendéglátóiskolából, négyen-négyen a bajsai iskolából és a szabadkai Életjel képviseletében és egy tanuló Szenttamásról. A követelmény az volt, hogy legalább tíz Petőfi verset tudjon fejből a tanuló, de az Életjel szavalói 25-25 verssel neveztek be. Ez a követelménye ugyanis a hasonló című magyarországi vetélkedőnek, melyet több éve megszerveznek, és amelyen rendszeresen, nagy sikerrel részt vesznek a szabadkaiak. Mint Bada Johanna, a tegnapi rendezvény egyik szervezője elmondta, nagyon jól sikerült a vetélkedő, az Életjel szavalói ezúttal is tündököltek, de nagyon jól szerepelt a szenttamási tanuló, a bajsaiak és a topolyaiak is. A rendezvény arra is jó alkalom volt, hogy ismerkedjenek a gyerekek, megbeszéljék élményeiket, a szavalást, a versismeret fontosságát és azt is leszögezték, hogy Petőfi verseinek üzenete ma is időszerű attól függetlenül, hogy ezek a versek másfél évszázaddal ezelőtt íródtak. A másik tegnapi rendezvény főszereplője ugyancsak a vers volt, a költészet napjára meghirdetett Ezer vers egy nap alatt című verseny eredményhirdetése. Erre 12 iskola nevezett be, és mintegy 15 000 verset mondtak el egy nap alatt a tanulók, tanárok, szülők, sőt nagyszülők is. A résztvevők könyvjutalmat kaptak, a legjobbak pedig a tervek szerint a nyáron egy budapesti kiránduláson vehetnek részt. A 32. Nemzetközi Kézimunka- és Gyűjteménykiállítás ma délután zárul, de még 14 óráig megtekinthető. Tizenöt órakor sorsolják ki a tombola nyerteseit, a belépőjegyek ugyanis tombolaként is szolgáltak, majd ezt követi a népviseletek bemutatója a JUGYESZ ünnepi évi közgyűlése, az ünnepi díjkiosztás és végül a sajtóértekezlet. Jövőre Péterréve lesz a házigazdája a nemzetközi kézimunka- és gyűjteménykiállításnak. NAGY Klára Anyák napi műsor az újvidéki Petőfi Sándor MME-ben Ma 17 órai kezdettel a telepi művelődési házban anyák napi ünnepséget rendez az egyesület irodalmi szakköre. E csoport tagjai ismertetik a jeles naphoz fűződő hagyományokat, majd versfüzérrel, illetve a saját költeményeikkel és fogalmazásaikkal köszöntik az édesanyákat és a nagymamákat. Perisic Diana és Soós Dávid kis énekesek egy-egy népdalcsokrot adnak elő (szakvezetőjük: Klemm Katalin). Galbács Veronika óvónő vezetésével lépnek fel a Játszóház tagjai. Az újvidéki Nikola Tesla Általános Iskola tanulói vendégszerepelnek, verses összeállítással, színpadi jelenetekkel, ének- és zeneszámokkal. Felkészítőik: Evetovics Bozóki Klára és Patarica Horváth Anna tanítónők. Műsorvezetők: Kuruc Andrea egyetemi hallgató és Klenanc Miklós gimnazista. Forgatókönyvíró: Berényi Ilona, az irodalmi szakkör vezetője. Szervező: Gajda Irén hagyományápoló szakvezető, aki alkalmi diákrajz-kiállítást is készít. Az egyesület szeretettel várja az ünneplő vendégeket, látogatókat. B. I. Összefogással fejlődhet a falu A bácsföldváriak, Antal Gábor helyi közösségi titkár szerint nagyon szeretik falujukat A falufejlesztésre a helyi járulékot még a legnehezebb időszakban is rendszeresen fizették Ha csupán a közművesítés színjét vesszük alapul, akkor a legújabb népszámlálási adatok szerint az 5500 lakosú Bácsföldvárt akár kisvárosnak is lehetne tekinteni. Itt ugyanis az utcák csaknem 90 százaléka aszfaltozott, csaknem minden háztartásban van víz, mintegy félezer háztartásban földgázzal fűtenek, de lehetőség van több mint 2000 háztartás gázvezetékre való rákapcsolására. Viszonylag fejlett a telefonhálózat, a villanyáram-ellátással sincs gond, korszerű egészségháza, iskolája, óvodája egyéb közlétesítménye van. Az ami még hiányzik, az a csatornahálózat és a szennyvíztisztító. Ennek létesítését fontolgatják most a bácsföldváriak. Azért írtuk így le, mert való igaz, hogy Bácsföldvár kommunális fejlesztéséről mindig a helybeliek döntöttek, ők voltak azok, akiknek összefogása nélkül sok minden nem valósulhatott volna meg. Míg más helyeken mindig hiányzott az összefogás (így például ez meglátszott a helyi járulékok bevezetésénél Becsén, Péter révén már tíz éve megszűnt), itt ilyesmivel sohasem volt gond. A helyi közösség mindenkori tanácsa által felvázolt terveket alaposan megvitatták és rendszerint magukévá is tették. A helyi járulékot még az 1960-as évektől rendszeresen, megszakítás nélkül fizetik, azzal, hogy négy-öt évenként újabb terveket, programokat készítettek és fogadtak el, így azután a hatvanas években ebből épült meg az új iskolaépület és fenntartása, korszerűsítése is ebből történt. Nemrégiben éppen a gázfűtés bevezetéséhez is a helyi járulékból biztosították a szükséges pénz egy részét. Antal Gábor, a helyi közösség titkára szinte nem győzi sorolni, hogy az elmúlt időszakban mi minden létesült a helyi járulék eszközeinek felhasználásával. Ebből a pénzből épült ki a vízvezeték-hálózat, amelyet négy kútból látnak el vízzel, az utak, a járdák jelentős hányada, ezeket az eszközöket vették igénybe a villany-, a telefon-, a gázvezeték-hálózat kiépítésénél a temetők bekerítésénél és a ravatalozóhelyek megépítésénél (amivel lehetővé vált a háztól való temetés megszüntetése) és sok más egyéb. A faluban tevékenykedő sport- és művelődési egyesületek, társadalmi szervezetek tevékenységének finanszírozásához is hozzájárultak a helyi járulékból. Időszakonként pontos kimutatást készítenek a helyi járulék eszközeiről és minden ciklus végén elkészítik a zárszámadást, amivel többnyire elégedettek a polgárok. Ha netán valamilyen betervezett létesítmény építése az adott ciklusban az infláció üteme miatt nem valósult meg, akkor azt a következő időszakban előnyben részesítik.Az 1997 decemberében bevezetett helyi járulék időszaka az idén decemberben jár le, és a helyi közösség tanácsa a szakszolgálatok segítségét igénybe véve készíti a következő tervét. Ennek meghozatalát tarjuk egyébként idén az egyik leglényegesebbnek. A korábbi gyakorlattól eltérően, amikor aláírásgyűjtéssel hoztunk döntést bevezetéséről, most a törvény értelmében referendumon titkos szavazással bonyolíthatjuk le, ami az eddiginél sokkal alaposabb előkészületet igényel. Nem menet közben, hanem a szavazás megejtése előtt kell elvégezni a polgárok körében az alapos felvilágosító munkát, így már most hozzáláttunk az előkészületekhez. Elképzeléseink szerint az elkövetkező ötéves helyi járulék programjában központi helyet kap a szennyvízelvezető csatornahálózat kiépítése, a szennyvíztisztító létesítése tervének előkészítése, a beindító munkák megkezdése és természetesen más olyan beruházás, járdaépítés, a vízellátás viszonylag alacsony (köbméterenkénti 6 dinárért) való biztosítása, az utcai világítás műszaki feltételeinek biztosítása, köztisztaság fenntartása stb. A helyi járulékkal kapcsolatban nagyon fontos az eszközforrások meghatározása. A tervek szerint a foglalkoztatottak és a vállalkozók keresetük utáni havi 4 százalékos járulékot fizetnek, a földművesek a kataszteri hold utáni 30 kilogramm búza árát, ezúttal differenciáltan ugyan, a nyugdíj magasságától függően, a nyugdíjasok is üzemének helyi járulékot - közölte a titkár. A helyi közösség működéséhez a kommunális létesítmények fejlesztésére, fenntartására más forrásokból is származnak eszközök, amelyeket a helyi járulékból befolyt pénzzel társítva használnak fel. Az egyik leglényegesebb eszközforrás a községi szinten kialakuló közművesítési alap, amelyet egy korábban meghatározott arány szerint osztanak szét a községben lévő helyi közösségeknek. A bácsföldváriak idei részesedése csaknem 3 millió dinár, amelynek felhasználására még a tavalyi év végén elkészítették a pontos tervet. Egy kicsit zavaró körülmény, hogy a községi végrehajtó bizottság határozatainak késedelme miatt az innen eredő pénzt nem vehetik igénybe folyamatosan. Van azután egy másik lényeges eszközforrás is: az építési telek utáni járulék vagyis az úgynevezett levegőadó. Ebből csaknem 1 600 000 dinár jutna Bácsföldvárnak. De ezt a polgárok abból kiindulva, hogy az ide fizetett pénz máshova vándorol, nemigen fizetik, a megfizettetés alacsony szintje miatt a beütemezett összegnek még a fele sem folyik be. Ezért Antal Gábor a tanáccsal egyetemben nyomatékkal kéri a bácsföldváriakat, hogy a telekjárulékot maradéktalanul fizessék, mert az egy páráig a faluban marad, és kommunális fejlesztésre használják majd. Ezzel a pénzzel - mondja -, tovább lehetne folytatni a falu, illetve kisváros közművesítését. Annak ellenére, hogy Bácsföldvár fejlett falu, eléggé kifejezett a lakosság számának csökkenése. Noha az idei népszámlálási adatok még nem teljesek, az előzetesekből is arra lehet következtetni, hogy a 10 év alatt mintegy 700-zal csökkent a lakosok száma, annak ellenére, hogy időközben mintegy 500 menekült érkezett, és sokan közülük, úgy tűnik, itt is maradnak. Az elköltözés mellett, ami a háborús években kifejezettebb volt, szembetűnő a lakosság folyamatos elöregedése. A még aktív lakosság egy, esetleg két gyereknél többet nem vállal. A képzett munkaerő elvándorlását különböző vállalkozások serkentésével lehetne némiképpen megállítani. Ha az urbanizált környezetben még munkához is juthatnának a fiatalok, akkor szépen rendezett, és gyarapodó népességű helységről írhatnánk. LAJBER György