Magyar Szó, 2002. május (59. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-05 / 103. szám

2002. május 5., vasárnap Szépítgetések helyett tényleges reformokat A legújabb közvélemény-kutatá­sok eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezettek több mint fele rendkívüli köztársasági választáso­kat követel, a munkások több mint 70 százaléka a szociális helyzetet elviselhetetlennek minősíti. A belgrádi Társadalomtudományi Intézet politikológiai központjában áprilisban elvégzett közvélemény-kuta­tás eredményei szerint a megkérdezet­tek többsége támogatja a jelenleg ha­talmon lévő koalíció politikájának irányvételét, de a szociális béke megőr­zésének céljából fontosnak tartja azt, hogy megkezdődjön a dialógus a tranzíció üteméről és más fontos kér­désekről. Amennyiben, jelen pillanat­ban, új köztársasági választásokat írná­nak ki, az SZDE (a G17-es csoporttal közösen) elnyerné a szavazatok 32 szá­zalékát, a Szerbiai Demokrata Párt 22 százalékát, míg a most ellenzékben lé­vő pártok (Szerbiai Szocialista Párt, Szerb Radikális Párt és a Szerb Egység Pártja) a szavazatok 14 százalékára szá­míthatna. Meg kell jegyezni azt is, hogy az SZDE-re és a fokozatosan belőle kiváló Szerbiai Demokrata Pártra szavazók aránya, a tavalyihoz viszonyítva, jelen­tősen megváltozott. 2001 júniusában például az SZDE-re a megkérdezettek 23, míg a Szerbiai Demokrata Pártra 34 százaléka szavazott volna. Az idén februárban, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy a hatalmon lévő koalíció fel­bomlik, az SZDE a szavazatok 26, míg az SZDP a 21 százalékát tudhatta volna magáénak. A múlt hónapban azonban az SZDE már teljes 10 százalékkal meg­előzte az SZDP-t. Összegezve azonban, egy újabb előrehozott köztársasági vá­lasztások esetén, abszolút győztes nem lenne. A megkérdezettek 52 százaléka megegyezik abban, hogy előbb vagy utóbb a szociális engedetlenség meg­nyilvánulási formáira kerülhet sor, me­lyeket, ha időben nem orvosolják a problémákat, senki sem tud majd ke­zelni. Feltűnő, hogy a megkérdezettek 54 százaléka gazdasági okokból kifo­lyólag számít tömeges tüntetésekre. Ez az arány megfelel a 2000 szeptemberé­ben jegyzettnek! Végső figyelmeztetés ez tehát a ha­talomnak, hogy a kozmetikai szépítge­tések helyett, kezdje el a társadalom tényleges reformját. A kilátástalanság a legnagyobb méretű a szakképzetlen és betanított munkások körében, olyany­­nyira, hogy ők már nem reményked­nek a tranzíció sikeres lebonyolításá­ban sem. A munkások több mint fele fél az elbocsátásoktól. Az új hatalom reformtörekvéseit nagyobb arányban csupán a magas szakképzettségű mun­kaerő támogatja. A politikai helyzet­elemzők figyelmét valószínűleg nem kerüli el az adat, mely szerint a meg­kérdezettek 42 százaléka, vagyis több mint a kétötöde, nem járulna urnák­hoz vagy pedig nem tudja kire szavaz­na. Éppen ez a réteg rontotta eddig már sokszor el a közvélemény-kutatók elvárásait, találgatásait. VARGA Attila Mindenfáj Jánoska még egyszer Holnap, május 6-án 19 órakor az Újvidéki Rádió mesejáték műso­rában bemutatja Jódai Rózsa: Min­denfáj Jánoska panaszai című me­seregényének 5., egyben befejező részét. Címe: Iskolás lettem. Min­denfáj Jánoskát Balázs Piri Zoltán kelti életre. PÁLYÁZAT A XI. tini-ifjúsági táncdalénekesek vetélkedőjére, Temerin 2002 Pályázati feltételek: 1. Életkor 13-25 év. A jelentkezők tün­tessék fel a pontos születési dátumot, lakcímet, telefonszámot. I. kategória: 13-17 év (tini korosztály) II. kategória: 18-25 év (ifjúsági kor­osztály) 2. A szervezőbizottság által előre kivá­lasztott és a jelentkezőkhöz audio­kazettán eljuttatott 3 dal közül leg­alább egyet kell a hangpróbán kötele­zően előadni. Miután a jelentkező be­jutott a döntőbe, akkor választja ki szabadon (a zsűrivel egyetértésben) azt a dalt, amellyel a novemberi dön­tőn fellép. A kiválasztott dalok eredeti felvételeit (CD-n vagy audiokazettán) a jelentkezőknek a hangpróbára ma­gukkal kell hozni! 3. A fesztivál szakzsűrije kategóriánként I., II. és III. díjat ítél oda. A publikum szavazatai döntik el a közönség díját. 4. A versenyzőket a szervezők által biz­tosított zenekar kíséri. 5. A hangpróba időpontját a szervezőbi­zottság később határozza meg. 6. A XI. Tini-táncdalfesztivált 2002. no­vember 9-én (szombaton) tartják meg a temerini sportcsarnokban. 7. A győztesek részére az Újvidéki RTV felvételt biztosít, és az így készült fel­vételeket műsoraikra tűzik az Újvidé­ki Rádió és a helyi rádióállomások is. 8. Jelentkezni lehet (név, cím, születési dátum, telefonszám feltüntetésével) a Szirmai Károly MME címén: 21235 Temerin, Petőfi Sándor u. 19. Továb­bi információk a 021/843-441 (mun­kanapokon 18-24 óra között) vagy a 021/842-036 telefonon kaphatók. 9. Jelentkezési határidő: 2002. május 25. Szirmai Károly MME elnöksége Szabadkáról különbusz az Újvidéki Vásárra A szabadkai községi Parasztszövet­­ség utazást szervez busszal az újvidéki mezőgazdasági kiállításra. A sikeres hódmezővásárhelyi és jánoshalmi kiál­lításlátogatások után a gazdák javasla­tára buszt indítanak május 11-én 9 óra­kor Szabadkáról, Bajmokon, Pacséron és Moravicán keresztül Újvidékre. Mint megtudtuk, a kiállításra 150 di­nárba kerül a csoportos belépőjegy, az utazás ára 280 dinár. További értesítés Kiss Árpádnál a 063­ 8-658-602-es tele­­fonszámon. . . GYÁSZJELENTÉS Mély fájdalommal jelentjük, hogy szeretett férjem, édesapánk, apósunk, nagyapánk és dédapám KALMÁR TAMÁS (1920-2002) 2002. május 1 jén hirtelen elhunyt. Nyugodjon békében! Tornyos, 2002. V. 5. A gyászoló család Szerdán a Fórumban A Vajdasági Magyar Nyelvművelő Egyesület beszélgető társasköre a Fo­­rum-ház kistermében május 8-án szer­dán 17 órai kezdettel előadást szervez Kormányváltás Magyarországon cím­mel. Bevezetőt mond Bálint István új­ságíró. Mindenkit szívesen lát a szerve­ GYÁSZJELENTÉS Szomorú szívvel jelentjük, hogy szeretett anyánk, anyósunk, nagymamánk ZÁKÁNY (BÁKI) IRMA (1924-2002) május 4-én, hosszú betegség után 78 éves korában elhunyt. Szeretett halottunkat május 6-án, Újvidéken, a Futaki úti katolikus temetőben, 15 órakor kísérjük utolsó útjára. Újvidék, 2002. V. 5. Gyászoló szerettei Magyarna Felhívás a Vajdasági Diákszínjátszó Találkozón való részvételre A Vajdasági Diákszínjátszó Ta­lálkozóra a kishegyesi Petőfi Sán­dor Művelődési Egyesület és a sza­badkai AMV szervezésében kerül sor május 15-én, Kishegyesen. Kér­jük az érdekelteket, hogy jelentke­zésüket legkésőbb május 10-ig te­gyék meg. A jelentkezési lapon szí­veskedjenek feltüntetni: a csoport nevét, az előadásra kerülő mű cí­mét, időtartamát (hány perces), a fellépők és kísérők számát, vala­mint a rendező nevét. A találkozó verseny jellegű, a győztes csoport részt vesz a Sza­badkán megrendezendő AMV gá­laműsorán. Jelentkezést csak írás­ban fogadunk el. Jelentkezni a kö­vetkező címen lehet: Petőfi Sán­dor Művelődési Egyesület, Kishe­gyes, 24321 Mali Idros, Tito mar­sall u. 26. Fax: 024/730-430. ­ Ember, táj, történelem Könyvbemutató a szabadkai könyvtárban Az ÉNKÉP idei Élőszó-folyóirat má­jusi kiadásának vendége dr. Bori Imre akadémikus lesz. A május 8-i rendezvé­nyen, melyet a Városi Könyvtár emele­ti olvasótermében 19 órai kezdettel tartanak meg, bemutatásra kerül a szerző Ember, táj, történelem című délvidéki olvasókönyve. A könyvbemutató meghívott ven­dégei lesznek: dr. Hózsa Éva egyetemi tanár; Bordás Győző mgr., a Forum Könyvkiadó főszerkesztője; az Életjel - Csáth Géza Művészetbaráti Kör tagjai, valamint Görög Enikő, a zeneiskola szólistája (zongora). Az olvasás éve je­gyében történő könyvbemutató házi­gazdája B. Foky István. BELPOLITIKA 5 Petőfi üzenete ma is időszerű Versismereti vetélkedő a MIRK-en Topolyán A topolyai Csáki Lajos Általános Iskolában, mely az idei a 32. MIRK házigazdája, tartották meg tegnap a Petőfi él című versismereti vetélke­dőt. A megmérettetésre 23 tanuló nevezett be, legtöbben 8-an a sza­badkai Jovan Jovanovic Zmaj iskolá­ból, hatan a vendéglátóiskolából, né­­gyen-négyen a bajsai iskolából és a szabadkai Életjel képviseletében és egy tanuló Szenttamásról. A követel­mény az volt, hogy legalább tíz Pető­fi verset tudjon fejből a tanuló, de az Életjel szavalói 25-25 verssel nevez­tek be. Ez a követelménye ugyanis a hasonló című magyarországi vetélke­dőnek, melyet több éve megszervez­nek, és amelyen rendszeresen, nagy sikerrel részt vesznek a szabadkaiak. Mint Bada Johanna, a tegnapi rendezvény egyik szervezője el­mondta, nagyon jól sikerült a vetél­kedő, az Életjel szavalói ezúttal is tündököltek, de nagyon jól szerepelt a szenttamási tanuló, a bajsaiak és a topolyaiak is. A rendezvény arra is jó alkalom volt, hogy ismerkedjenek a gyerekek, megbeszéljék élményei­ket, a szavalást, a versismeret fontos­ságát és azt is leszögezték, hogy Pető­fi verseinek üzenete ma is időszerű attól függetlenül, hogy ezek a versek másfél évszázaddal ezelőtt íródtak. A másik tegnapi rendezvény fő­szereplője ugyancsak a vers volt, a költészet napjára meghirdetett Ezer vers egy nap alatt című verseny ered­ményhirdetése. Erre 12 iskola neve­zett be, és mintegy 15 000 verset mondtak el egy nap alatt a tanulók, tanárok, szülők, sőt nagyszülők is. A résztvevők könyvjutalmat kaptak, a legjobbak pedig a tervek szerint a nyáron egy budapesti kiránduláson vehetnek részt. A 32. Nemzetközi Kézimunka- és Gyűjteménykiállítás ma délután zá­rul, de még 14 óráig megtekinthető. Tizenöt órakor sorsolják ki a tombo­la nyerteseit, a belépőjegyek ugyanis tombolaként is szolgáltak, majd ezt követi a népviseletek bemutatója a JUGYESZ ünnepi évi közgyűlése, az ünnepi díjkiosztás és végül a sajtóér­tekezlet. Jövőre Péterréve lesz a házi­gazdája a nemzetközi kézimunka- és gyűjteménykiállításnak. NAGY Klára Anyák napi műsor az újvidéki Petőfi Sándor MME-ben Ma 17 órai kezdettel a telepi művelődési házban anyák napi ünnepséget rendez az egyesület irodalmi szakköre. E csoport tagjai ismertetik a jeles nap­hoz fűződő hagyományokat, majd versfüzérrel, illetve a saját költeményeikkel és fogalmazásaikkal köszöntik az édesanyákat és a nagymamákat. Perisic Dia­na és Soós Dávid kis énekesek egy-egy népdalcsokrot adnak elő (szakvezető­jük: Klemm Katalin). Galbács Veronika óvónő vezetésével lépnek fel a Játszó­ház tagjai. Az újvidéki Nikola Tesla Általános Iskola tanulói vendégszerepel­nek, verses összeállítással, színpadi jelenetekkel, ének- és zeneszámokkal. Fel­készítőik: Evetovics Bozóki Klára és Patarica Horváth Anna tanítónők. Műsor­vezetők: Kuruc Andrea egyetemi hallgató és Klenanc Miklós gimnazista. For­gatókönyvíró: Berényi Ilona, az irodalmi szakkör vezetője. Szervező: Gajd­a Irén hagyományápoló szakvezető, aki alkalmi diákrajz-kiállítást is készít. Az egyesület szeretettel várja az ünneplő vendégeket, látogatókat. B. I. Összefogással fejlődhet a falu A bácsföldváriak, Antal Gábor helyi közösségi titkár szerint nagyon szeretik falujukat­­ A falufejlesztésre a helyi járulékot még a legnehezebb időszakban is rendszeresen fizették Ha csupán a közművesítés színjét vesszük alapul, akkor a legújabb népszámlálási adatok szerint az 5500 lakosú Bács­­földvárt akár kisvárosnak is lehetne tekinteni. Itt ugyanis az utcák csaknem 90 százaléka aszfaltozott, csaknem minden háztartásban van víz, mintegy félezer háztartásban földgáz­zal fűtenek, de lehetőség van több mint 2000 háztartás gáz­vezetékre való rákapcsolására. Viszonylag fejlett a telefonhá­lózat, a villanyáram-ellátással sincs gond, korszerű egészség­háza, iskolája, óvodája egyéb közlétesítménye van. Az ami még hiányzik, az a csatornahálózat és a szennyvíztisztító. En­nek létesítését fontolgatják most a bácsföldváriak. Azért írtuk így le, mert való igaz, hogy Bácsföldvár kom­munális fejlesztéséről mindig a helybeliek döntöttek, ők vol­tak azok, akiknek összefogása nélkül sok minden nem való­sulhatott volna meg. Míg más helyeken mindig hiányzott az összefogás (így például ez meglátszott a helyi járulékok be­vezetésénél Becsén, Péter révén már tíz éve megszűnt), itt ilyesmivel sohasem volt gond. A helyi közösség mindenkori tanácsa által felvázolt terveket alaposan megvitatták és rend­szerint magukévá is tették. A helyi járulékot még az 1960-as évektől rendszeresen, megszakítás nélkül fizetik, azzal, hogy négy-öt évenként újabb terveket, programokat készítettek és fogadtak el, így azután a hatvanas években ebből épült meg az új iskolaépület és fenntartása, korszerűsítése is ebből tör­tént. Nemrégiben éppen a gázfűtés bevezetéséhez is a helyi járulékból biztosították a szükséges pénz egy részét. Antal Gábor, a helyi közösség titkára szinte nem győzi so­rolni, hogy az elmúlt időszakban mi minden létesült a helyi járulék eszközeinek felhasználásával. Ebből a pénzből épült ki a vízvezeték-hálózat, amelyet négy kútból látnak el vízzel, az utak, a járdák jelentős hányada, ezeket az eszközöket vet­ték igénybe a villany-, a telefon-, a gázvezeték-hálózat kiépí­tésénél a temetők bekerítésénél és a ravatalozóhelyek megé­pítésénél (amivel lehetővé vált a háztól való temetés meg­szüntetése) és sok más egyéb. A faluban tevékenykedő sport- és művelődési egyesületek, társadalmi szervezetek te­vékenységének finanszírozásához is hozzájárultak a helyi já­rulékból. Időszakonként pontos kimutatást készítenek a he­lyi járulék eszközeiről és minden ciklus végén elkészítik a zárszámadást, amivel többnyire elégedettek a polgárok. Ha netán valamilyen betervezett létesítmény építése az adott ciklusban az infláció üteme miatt nem valósult meg, akkor azt a következő időszakban előnyben részesítik.­­Az 1997 decemberében bevezetett helyi járulék idősza­ka az idén decemberben jár le, és a helyi közösség tanácsa a szakszolgálatok segítségét igénybe véve készíti a következő tervét. Ennek meghozatalát tarjuk egyébként idén az egyik leglényegesebbnek. A korábbi gyakorlattól eltérően, amikor aláírásgyűjtéssel hoztunk döntést bevezetéséről, most a tör­vény értelmében referendumon titkos szavazással bonyolít­hatjuk le, ami az eddiginél sokkal alaposabb előkészületet igényel. Nem menet közben, hanem a szavazás megejtése előtt kell elvégezni a polgárok körében az alapos felvilágosí­tó munkát, így már most hozzáláttunk az előkészületekhez. Elképzeléseink szerint az elkövetkező ötéves helyi járulék programjában központi helyet kap a szennyvízelvezető csa­tornahálózat kiépítése, a szennyvíztisztító létesítése tervé­nek előkészítése, a beindító munkák megkezdése és termé­szetesen más olyan beruházás, járdaépítés, a vízellátás vi­szonylag alacsony (köbméterenkénti 6 dinárért) való bizto­sítása, az utcai világítás műszaki feltételeinek biztosítása, köztisztaság fenntartása stb. A helyi járulékkal kapcsolatban nagyon fontos az eszközforrások meghatározása. A tervek szerint a foglalkoztatottak és a vállalkozók keresetük utáni havi 4 százalékos járulékot fizetnek, a földművesek a katasz­teri hold utáni 30 kilogramm búza árát, ezúttal differenciál­tan ugyan, a nyugdíj magasságától függően, a nyugdíjasok is üzemének helyi járulékot - közölte a titkár. A helyi közösség működéséhez a kommunális létesítmé­nyek fejlesztésére, fenntartására más forrásokból is származ­nak eszközök, amelyeket a helyi járulékból befolyt pénzzel társítva használnak fel. Az egyik leglényegesebb eszközforrás a községi szinten kialakuló közművesítési alap, amelyet egy korábban megha­tározott arány szerint osztanak szét a községben lévő helyi közösségeknek. A bácsföldváriak idei részesedése csaknem 3 millió dinár, amelynek felhasználására még a tavalyi év vé­gén elkészítették a pontos tervet. Egy kicsit zavaró körül­mény, hogy a községi végrehajtó bizottság határozatainak késedelme miatt az innen eredő pénzt nem vehetik igénybe folyamatosan. Van azután egy másik lényeges eszközforrás is: az építési telek utáni járulék vagyis az úgynevezett levegőadó. Ebből csaknem 1 600 000 dinár jutna Bácsföldvárnak. De ezt a pol­gárok abból kiindulva, hogy az ide fizetett pénz máshova vándorol, nemigen fizetik, a megfizettetés alacsony szintje miatt a beütemezett összegnek még a fele sem folyik be. Ezért Antal Gábor a tanáccsal egyetemben nyomatékkal kéri a bácsföldváriakat, hogy a telekjárulékot maradéktala­nul fizessék, mert az egy páráig a faluban marad, és kommu­nális fejlesztésre használják majd. Ezzel a pénzzel - mondja -, tovább lehetne folytatni a falu, illetve kisváros közművesítését. Annak ellenére, hogy­ Bácsföldvár fejlett falu, eléggé ki­fejezett a lakosság számának csökkenése. Noha az idei nép­számlálási adatok még nem teljesek, az előzetesekből is arra lehet következtetni, hogy a 10 év alatt mintegy 700-zal csök­kent a lakosok száma, annak ellenére, hogy időközben mint­egy 500 menekült érkezett, és sokan közülük, úgy tűnik, itt is maradnak. Az elköltözés mellett, ami a háborús években kifejezettebb volt, szembetűnő a lakosság folyamatos elöre­gedése. A még aktív lakosság egy, esetleg két gyereknél töb­bet nem vállal. A képzett munkaerő elvándorlását különbö­ző vállalkozások serkentésével lehetne némiképpen megál­lítani. Ha az urbanizált környezetben még munkához is jut­hatnának a fiatalok, akkor szépen rendezett, és gyarapodó népességű helységről írhatnánk. LAJBER György

Next