Magyar Szó, 2018. április (75. évfolyam, 75-98. szám)

2018-04-12 / 83. szám

8MŰVELŐDÉS kult@magyarszo.rs­­tafió VAJDASÁGI FILMES SIKEREK A 6. FRISS HÚS RÖVIDFILMFESZTIVÁLON Egy ígéretes filmterv K. Kovács Ákossal a fesztiváli díjról és az Oláh Tamással való együttműködésről beszélgettünk A budapesti Friss Hús Filmfesztiválon a pitchfó­­rum fődíjával, Lovas Nándor-díjjal jutalmazták K. Kovács Ákos és Oláh Tamás Blanka c. filmtervét. A rövidfilmfesztiválon tíz alkotó 5-5 percben prezen­tálhatta filmtervét a budapesti Toldi moziban, majd a szakmai zsűri döntött a díjazottakról. - Nagyon jó érzés, hogy elismerik a munkánkat, és nagy segítség is, hiszen azáltal, hogy prezentálhat­tuk a közönségnek és a zsűrinek, figyelmet kapott a tervünk. Ez egy ugródeszka a filmnek, talán így egyszerűbben, nagyobb eséllyel tudunk máshová is pályázni - tudhattuk meg K. Kovács Ákostól, aki mesélt a filmtervükről is. - Jugoszláviában az 1970-es évektől a 2000-es évekig egyes becslések alapján 10 ezer, mások szerint pedig akár 100 ezer csecsemőt is kicsempészhettek egyes állami szülészetekről, és adták el őket a nemzet­közi feketepiacon. A mi történetünk, a Branka, 1993- ban játszódik egy névtelen vajdasági kórházban, ahol két magányos nő találkozását mutatjuk be, és azt, ahogy kettejük között különös barátság szövődik a szülészeti osztályon. Bízunk benne, hogy a tervből elkészül a film, jelenleg a producerekkel folynak a tárgyalások. K. Kovács Ákos nem először dolgozik együtt Oláh Tamással, s nem először érnek el kiemelkedő sikere­ket együtt, így Ákost arról is kérdeztük, hogy a továb­biakban milyen terveik vannak Tamással. - Gyerekkori barátok vagyunk, az első filmjeinket is együtt forgattuk. Azt gondolom, hogy olyan alko­tótársra találtunk egymásban, akik között feltétlen a bizalom: kiegészítjük egymást, beindítjuk a másik agyát, és szerintem ez a legfontosabb egy alkotópá­rosnál. Sok közös tervünk van. A napokban arról beszélgettünk, hogy milyen jó lenne a Tanyaszínház­ról egy jó dokumentumfilmet csinálni. Tamásnak ez a téma a doktori dolgozatának központi részét képezi, nekem pedig meghatározó élmény volt egy néhány évvel ezelőtti nyári kintlét. Ez természetesen még csak a távoli jövő terve. ■ sorsi K. Kovács Ákos a díjátadón A Friss Hús facebook oldala, Chripkó Lili A kis herceg Szabadkán A VAMARÁSZ előadása a szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesületben A Vajdasági Magyar Bábszínház jóvoltából vasárnap, a szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesületben egy vizsgaelőadás keretén belül bemutatj­ák Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg bábelőadását. Az előadásra 17 órától kerül sor. A Vajdasági Magyar Bábszínházról és az előadásról Molnár Róbertet kérdeztük, akinek a vasárnapi előadás egyben a vizsgaelőadása is.­­ Ez a Vajdasági Magyar Bábszínház első bemu­tatója, amelyet 2015 októberében mutattunk be először, és azóta több helyen is előadtuk már. Szlo­­boda Tiborral azért hoztunk létre a VAMARÁSZ-t, hogy legyen egy vajdasági magyar bábszínház a térségben. Már akkor, a bemutatókor megszületett az ötlet, hogy lehetne ez a diploma-előadásom. A diploma-előadás semmiben sem különbözik a többi előadástól, ilyenkor a közönség soraiban az újvidéki Művészeti Akadémia tanárai is ott ülnek, de máso­kat is szeretettel várunk, akiket érdekel az előadás. A bábelőadáson kollégámmal, akivel a VAMARÁSZ ötletét is együtt „szültük meg”, Szloboda Tiborral játszom, valamint a bábokat és a díszletet is együtt készítettük. A kis herceg története bábokkal elmesélve igazán különleges, hiszen a bábszínpadon nem feltét­lenül kell mindent elmesélnünk, meg tudjuk mutatni akár azt is, amikor a kis herceg bolygóról bolygóra repül. Ezért hitelesebb ez a történet bábos formában - nyilatkozta lapunknak a bábszínész. További információt a VAMABASZ előadásairól a www.vamabasz.com oldalon találhatnak az érdek­lődők. ■ sorsi E táj költője Újvidéken megkoszorúzták Fehér Ferenc mellszobrát Erdély Lenke Fehér Ferencről beszél Folytatás az 1. oldalról Az emlékmű előtt, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség Újvidéki Szervezetének a kezdeményezé­sére 2011. január 31-én avattak fel, Erdély Lenke, a Kezdeményező Bizottság tagja emlékezett a Nagy­­fény-közeli (Stari Zednik) tanyán 1928. augusztus 3- án született költőre, aki Topolyán élte gyermekkorát, a szabadkai gimnáziumban érettségizett, majd az újvi­déki Tanárképző Főiskola magyar szakos hallgatója lett. Főiskolásként az Ifjúság Szava irodalmi rovatá­nak szerkesztését vállalta, majd a Testvériség-Egység Könyvkiadóban, 1953-tól 1959-ig az Újvidéki Rádi­óban, utána pedig a Magyar Szó szerkesztőségében dolgozott, lapunk megbecsült munkatársaként, majd szerkesztőjeként egészen 1988-ig, nyugdíjba vonu­lásáig. Élete utolsó évtizedei Doroszlóhoz kötődtek, Újvidéken hunyt el 1989. július 31-én. Fehér Ferenc pályafutásának méltatásában Erdély Lenke kiemelte, hogy költőnk minden jugoszláviai magyar lapban és folyóiratban publikált, közremű­ködött a rádióban és a televízióban, a magyarországi szemlékben, újságokban. Költeményei megjelentek több más nyelven is, és a jugoszláv nyelvterületen élő modern költők verseit fordította magyar nyelvre. Életében megjelent 22 könyve közül 4 szerbhorvát és szlovén nyelvű volt, Miroslav Antichyal pedig közös kétnyelvű kötetet adott ki Színek és szavak - Boje­­ reci címmel. Fehér Ferenc költészetének fontos eleme volt a tájhoz való kötődés és a család szeretete, és amit kritikusai szeretettel hangsúlyoznak, hogy állandó­an kutatta és vállalta is identitását. Nemcsak költé­szetével, írásaival, de élőszóval is jelen volt a bácskai, bánáti, baranyai, muraközi, a szerémségi és szlavó­niai falvakban is. Kortársaival együtt megújította a vajdasági magyar irodalmat, megnyitotta a teret a szerb és más irodalmak felé. Az emlékezés után a költőnek a Csöndes beszélgetés a Dunával című versét az egybegyűlteknek Horvát Anikó szavalta el. A Híd Irodalmi Díjjal, a Bazsalikom Műfordí­tói Díjjal, a Szenteleky Irodalmi Díjjal és a Magyar Népköztársaság Csillagrenddel kitüntetett Fehér Ferenc mellszobrát a Vajdasági Magyar Szövetség Városi Szervezete nevében Erdély Lenke elnök, vala­mint Horvát Tibor és Kiss Gyula alelnök koszorúz­­ta, a Magyar Nemzeti Tanács koszorúját dr. Antal Szilárd helyezte el. A Magyar Kultúra Lovagrendje nevében dr. Csáky S. Piroska helyezte el az emlékezés virágait, a pirosi Fehér Ferenc Magyar Művelődési Egyesület nevében Gyülvészi Géza elnök, valamint Barna Sándor és Kovács Károly elnökségi tagok koszorúztak. Az újvidéki köztéri mellszobor előtt, a magyar költészet napján Fehér Ferenc életpályája előtt tiszte­legtünk, és emlékeztünk azokra is, akik a szoborava­tás napjától minden évben, míg tehették, itt voltak, de saj­nos már többé nem lehetnek velünk. Mély tisztelet­tel és megbecsüléssel rájuk is gondoltunk. ■ ria Dávid Csilla Dr. Antal Szilárd koszorúz 2018. április 12. csütörtök Verssorok a magasból Kedden délben Szabadka főterén egy rendhagyó és látványos rendezvénnyel emlékezett meg a magyar költészet napjáról, egyben József Attila születésnapjáról a Szekeres László Alapítvány és a Vajdasági Magyar Képző-, Kutatási- és Kulturális Központ, azaz a VMKK. A város­­központban, a napóránál egy úgynevezett villámcsődü­letet szerveztek megközelítőleg 140 tanuló részvételével. A fiatalok feladata az volt, hogy óriási „sztiroporlapokat” emeljenek a magasba, így pedig a „Jöttem, kölcsönkérjek még ezer kezet. Mert hogy adhatnék eleget kettővel?” József Attila-idézet vált olvashatóvá a magasból. Műid­éiről drón segítségével légi felvétel is készült így festett a légi felvételen a József Attila-idézet

Next