Magyar Zsidók Lapja, 1939 (1. évfolyam, 1-45. szám)
1939-04-13 / 14. szám
A MAGYAR ZSIDÓK LAPJA 1939 ÁPRILIS 13. Kárpátalja visszacsatolása és a zsidó hősi halottak emléke a kongresszusi szervezet előtt Az izraelita hitfelekezet kongresszusi szervezetének testülete, a községkerületi elnökök tanácsa múlt hó 28-án tartott ülésén napirend előtt Stern Samu elnök a magyar zsidóság egyetemének hazafias érzelmeit juttatta kifejezésre a Kárpátalja felszabadulása alkalmából. ..Szívből fakadó, lelkes örömmel és az isteni igazságszolgáltatás iránti mélységes hálával emlékezünk meg — úgymond — Kárpátaljának az ezeresztendős magyar hazához történt visszatéréséről. Diadalmas honvédségünk, amelynek soraiban a mi fiaink is vállvetve küzdöttek, rövid néhány nap alatt minden ellenállást megtörve, húsz évi elszakítás után Kárpátalja népét újból egyesítette a magyar hazával. A magyar zsidóság békében és háborúban, jóban, rosszban összeforrva a magyar nemzettel, szivének egész melegével köszönti sokat szenvedett hazatérő testvéreinket és köztük Kárpátalja zsidóságát, amely a húsz éves idegen uralom alatt hűséges lélekkel tartott ki a magyarság és a magyar nyelv mellett s boldog örömmel üdvözölte a felszabadító honvédcsapatokat. Fájdalmas büszkeséggel és hazafias kegyelettel emlékezünk meg ez órában azokról az ifjú hittestvéreinkről, akik Kárpátalja felszabadítása alkalmával életüket áldozták a hazáért és miként a világháború tízezer magyar zsidó hősi halottja, ők is vérük hullásával tettek tanúbizonyságot magyarságukról, amelyet most tőlünk és tőlük elvitatni akarnak. A második zsidótörvényjavaslatnak a képviselőház által történt elfogadása után újból felemeljük tiltakozó szavunkat a magyar nemzeti közösségből való kiszakításunk ellen és ünnepélyesen ismét óvást emelünk az alaptalan, gyűlölködő vádak ellen, amelyek a mi magyarságunkat kétségbevonni merészelik. Most elesett ifjú hőseink újból ragyogó bizonyítékát szolgáltatták annak, hogy mi, magyar zsidók, mindig és minden körülmények kiérzött magyarok voltunk, vagyunk és maradunk, életünket és vérünket, miként őseink« mi is önfeláldozással ajánljuk fel a Haza« nak“. A községkerületi elnökök tanácsa egy«hangú lelkesedéssel tette magáévá az elhangzott deklarációt. Ezután az elnök meleg szavakkal köszöntette dr. Löw Immánuel szegedi főrabbit, a kongresszusi szervezet felsőházi képviselőjét 85-ik születésnapja alkalmából. Az ülés ezután behatóan megvitatta az izraelita hitfelekezet összes aktuális kérdéseit, majd folyó ügyeket tárgyalt. Eredetivel teljesen azonos fehér okmánymásolatot Megvárható. Dijtalan küldöncszolgálat szab. legmodernebb gépemmel Schulman Lajos, Kádár u. 4. (Nyugatinál, közjegyző mell.) Tel. 113-001. jelent könyveiből, a szerző megkérdezése nélkül, le szokott közölni részleteket és elfelejtette megjelölni, hogy a közlemények pusztán mutatványok a megjelent munkából. Szóval, afféle notórius szerzői jog bitorlónak szerepelteti a tanár úr Kiss Józsefet, ami lehet, hogy antiszemita körökben könnyen hitelre fog találni, de a leghatározottabb cáfolatra szorul. Mi is objektívek akarunk lenni és nem a magunk egyoldalú zsidó szemszögéből akarjuk Kiss Józsefnek ezt a beállítását megcáfolni. Elővesszük a szegedi egyetem égisze alatt megjelent Széphalom című folyóiratnak 1929 nov.dec. havi számát és ennek 402-ik oldalán Gedeon Jolán összeállításából közöljük László, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Oláh Gábor, Petelei István, Pulszky Ferenc, Sajó Sándor, Szávay Gyula, Szemere György, Tóth Béla sem maradt ki a kornak ebből a reprezentatív lapjából. Néhány egészen érdekes név is található Kiss József folyóiratában, így 1890—1894. években ott látjuk Justh Zsigmond nevet, akit Farkas tanár úr kifejezetten, mint olyan írót szerepeltet, akinek nemcsak a népies irány róható fel érdeméül, hanem, aki az antiszemitizmus irányában akarta az irodalmat nemzetibb szelleművé fejleszteni. Nem valószínű, hogy Kiss József négy esztendőn keresztül közölhette volna Justh cikkeit a szerző tudtán és szándékán kívül. Tormay Cecil 1895—1914. években és 1916-ban tűnik fel a Hét hasábjain. De ott látjuk Lendvai István, a későbbi zsidóellenes cikkek írójának, Rozványi Vilmos, az Új Nemzedék munkatársának, Surányi Miklós, a Nemzeti Újság vezércikkírójának a nevét is. 5 Farkas Gyula egyetemi tanár úr különös vádjai Irtás BALLAGI ERNŐ in. KISS JÓZSEF ÉS A HÉT Legsúlyosabb megrovásban azonban Kiss József részesül és a szerkesztésében megjelent Hét című folyóirat. Erről a lapról úgy emlékszik meg Farkas, mint a külföldi irodalom közvetítőjéről. Elmondja, hogy Kiss Józsefet főleg az anyagi szempont érdekelte, szöveg közi hirdetéseket közölt lapjában, sőt — horribile dictu — szakácskönyvi receptekkel is megszentségtelenítette lapját. Minthogy nem tagadható le, hogy keresztény és nemzeti írók is írtak a Hét-be, Farkas megemlíti Kiss Józsefnek azt a szokását, hogy keresztény írók meg le azoknak a keresztény íróknak a névsorát, akik Kiss Józsefnek a munkatársai voltak. Berzeviczy Albert, az Akadémia későbbi elnöke 1890-ben egész cikksorozattal szerepelt a Hét-ben. Herczeg Ferenc 18, Gárdonyi Géza 17, Jókai Mór 12, Kozma Andor 9 évig állandóan munkatársa volt Kiss József lapjának. Rákosi Jenő is írt cikket a lapba. Pekár Gyula 11, Mikszáth Kálmán 8, Szabolcska Mihály 9 évfolyam tartalomjegyzékében szerepel. A hagyományos költők közül Ábrányi Emil, Bárd Miklós, Endrődi Sándor, Jakab Ödön, Váradi Antal, Vargha Gyula, Zempléni Árpád neve, található a Hét-ben. De Ambrus Zoltán, Bársony István, Bartók Lajos, Berczik Árpád, Cholnoky Viktor, Csathó Kálmán, Eötvös Károly, Farkas Imre, Ferenczi Sári, Gyóni Géza, Harsányi Kálmán, Kállay Miklós, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Malonyai Dezső, Márkus A destrukció vádja ellen talán felemlíthetjük a Hét munkatársai közül Vojnovich Gézának, a Kisfaludy-Társaság elnökének és Zilahy Lajosnak a nevét is. A Széphalom szerkesztője, Zolnai Béla egyetemi tanár a cikk alatt jegyzetben önérzetesen emeli ki, hogy az 1916— 1919. években hasonló néven szereplő cikkíróval — azonos. Farkas tanár úr vádjaival szemben örök érdeme marad Kiss Józsefnek az is, hogy Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Remenyik Sándor költészetének is ő volt egyik első méltányolója és pártolója. A teljesség kedvéért pedig még a következő keresztény írók neveit is kiemeljük a Hét történetéből : Berde Mária, Bónyi Adorján, Dulka Ákos, Kassák Lajos, Vajthó László és Szász Zoltán. Úgy látszik : Kiss József a hirdetések közölt szöveget is közölt és a szakácskönyvön kívül leközölte három évtized egész magyar irodalmát is. Minthogy pedig ez már külön cikkben ilyen nagy szorgalommal egybe is volt gyűjtve, Farkas tanár úrnak még csak sok utánjárásra sem lett volna szüksége, hogy megállapíthassa a Hét és Kiss József valóságos szerepét a magyar irodalom történetében. Ha koltftzMMik. uraién ■ 1AA1P■ 1 Károly-krt. 28. Városháza yoiEL-csillaki-^e&A11 Plafonok, falak radirozását,lakástakaritást olcsón végzi ■g ja ■AJ CCT ’*dir V., Pozsonyi-út 21 Telefon: 124—45. Kérvények, levelek portugálra, spanyolra, angolra azonnal. Fordítás 20 nyelvre. VI., Vilmos császár ut 15b. félemelet 2. Telefon : 110259־. Express Iroda.