Magyarország, 1915. július (22. évfolyam, 181-211. szám)

1915-07-05 / 185. szám

4 Törökország háborúja Nem háború, hanem mészárlás! Lausanne, július 4. (Saját tudósítónktól.) Az itteni Revue egy levelet közöl, melyet egy tekintélyes lausannei család 19 éves fia intézett a laphoz, aki az ide­gen légióban szolgált. A svájci ifjú a szövetsé­gesek oldalán harcolt Gallipoli félszigetén, ahol Súlyosan megsebesült. . .,Az újságoknak a Dardanella-operá­­ciókról közölt tudósításai szerfölött meglep­nek. — írja. — A valóság az, hogy a körül­mények ránk nézve igen kedvezőtlenül ala­kulnak. Április 28-án, az első partraszállás­­ alkalmával, az idegen légiónak 1300 főnyi­­ különítményéből csupán 130 maradt életben. Május 8-án két szuronyrohamba bocsátkoz­tak és 950 katona közül csupán háromszáz maradt életben. Május 26-án 1200 főnyi erő­sítés érkezett, ezek közt voltam én is. A jú­nius 1., 2. és 4-iki harcok után legfeljebb 800 —400-an maradtunk életben, ezek közül is sokan súlyos sebeket kaptak. Egy gyar­­­­mati ezred és egy sorezred majdnem teljesen­­megsemmisült. Viszont semmi előrehala­dást nem tettünk. Ha az újságok azt írják,­­ hogy a halottak ezrei borítják a csatateret,­­ elfelejtik hozzátenni, hogy ezek légionáriu­■ sok, angolok és ausztráliaiak holttestei. Hogy rendkívüli nagy veszteségeink dacára se te­szünk előrehaladást, annak az a magyará­zata, hogy a zuávok és a Szenegál katonák,­­ütközetre kerülvén sor, eldobják fegyvereiket ■ és nyulak módjára megfutamodnak. A sok­­ezernyi temetetlen hulla még borzasztó jár­­­ványokat fog okozni. Ám lehetetlen a holt­­­­testeket eltakarítani, mert a törökök rögtön , lelövik azt, aki láthatóvá válik. Ez már nem is háború többé, hanem mészárlás!“ Gourand tábornok megsebesült !“ Rotterdam, julius 4. ' G­o­u­r­a­n­d tábornok, aki D'Amadi tábornok helyett átvette a Dardanellák előtt operáló francia hadiflotta főparancs­­noki állását, tegnap súlyosan meg­sebesült. Három helyen sebesült meg.­­A tábornok állapota súlyos, de nem életve­szélyes. Helyette a főparancsnokságot B­a­­ 11 é­u tábornok vette át. (Az Est) . ... Bulgária és a Dardanellák Bécs, julius 4. A Neues Wiener Journalnak jelentik Ber­linből . Az entente diplomatáinak nyilatko­zataiból kitűnik, hogy az entente ügye a Bal­kánon félig veszendőben van és hogy egyetlen segítség még a Dardanellák azonnali megnyi­tása volna, ami azonban csak Bulgária közre­működésével volna lehetséges. Ezért a négyes szövetség elhatározta, hogy minden eszközt, ha kell, még erőszakot is felhasznál, hogy Szer­biát területi engedményekre bírja Bulgáriával szemben, hogy így a bolgárokat a Dardanellák elleni akcióra megnyerjék. Ez annál inkább fontos, mert Románia részvételére az entente­­nek már nincs reménye. Az entente egyik diplomatája egy bolgár előtt azt, a kijelentést szalasztotta ki, hogy a­mennyiben Bulgária semmiféle eszközzel sem mozdítható meg az akcióban való részvételre, a négyes szövetség kénytelen lenne a Dardanel­lák elleni támadásról lemondani. Az entente diplomatái mindennap tanácskoznak, hogy va­lami formulát találjanak, amivel megnyerhet­nék Bulgáriát. Bulgáriát azonban Macedónia nékül semmi esetre sem lehet kielégíteni MAGYARORSZÁG A perzsa kormány bukás szélén­ ­Stockholm, julius 4. Teheránból jelentik a „Dageblad“­­nak: Ferman belügyminiszter megbukott. Az egész minisztérium összeomlá­sát várják. A „Ruskoje Slovo“ a kormány bukásában a törökök nagy sikerét látja. Cadorna jelentése Sajtóhadiszállás, július 4. A július 2-iki olasz hivatalos jelentés így szól : Az egész határon a tüzérségi tevékenység élénkebb lett, különösen Carniaban, ahol a Frédn­én levő mű­vek ellen megkezdtük a tüze­lést, melynek már kevés lóvé után is hatásos sikerei voltak. A Plöckennél, illetve rajta (helység a Valentin-patak mellett, Plöckentől északra) körülbelül 500 sátorból álló táborhe­lyet bombáztunk. Tüzelésünk elérte az ellensé­get a Strenica mellett, valamint a Prasznik­­nyereg mellett az épülőfélben levő lövészár­kokból. Tegnap egyik alpiui osztagunk a Freikofelen levő állásainknak kellemetlen el­lenséges sáncot a Nagypahl északi lejtőjén megtámadta és el is foglalta. Az éj folyamán és szürkületkor az ellenség két heves ellentá­madással csapatainkat a sáncból kiűzni pró­bálta, de mind a kétszer súlyos veszteségeivel visszavertük. 150 halottját olvastuk meg, né­hányat elfogtunk, száznál több puskát zsákmá­nyoltunk. Az Isonzónál akciónk tovább folyik. Tüzérségünk Koritnica falut (Flitschtől ke­letre), ahol értesüléseink szerint anyag- és élelmiszerraktárak voltak, bombázással föl­­gyújtotta. Itt egy muníciós raktár is felrob­bant.. A múlt éjjel az ellenség két erőteljes tá­madást intézett a Gamni-fensikon általunk el­foglalt állások ellen, de visszavertük. (M. T. I.) Csapataink olasz földön Sajtóhadiszállás, július 4. A svájci határ közelében a harctér legnyu­gatibb sarkában csapataink, még­pedig nagy­részt magyar katonák, megszállották az olasz földön levő határhegységeket. Támadásunk az első napokban történt, miután az ellenség itt elmulasztotta az offenzívát. Tüzérségi előkészí­tés után katonáink megrohanták a Scorluzzo nevű 3100 méter magas hegycsúcsot, ahonnan az olaszok megerősített állásaikból elmenekül­tek. Azóta úgy ez a hegy, mint Santa Maria birtokunkban van az ottani szállókkal és régi olasz megfigyelő állomásokkal együtt. Az olasz tüzérség most vaktában lövöldöz hét és fél, meg tizenkét centiméteres ágyukból. Nyolc napja új hó esett és szánokon embereknek kellett két ágyút háromezer méterre fölvontatni, ami az elsőnél tizennyolc, a másodiknál tíz órát vett igénybe. Salandra és Cadorna nyilatkozata Lugano, július 4. A félhivatalos lapok azt írják, hogy Sa­landra kedve Rómába való visszatérésekor ró­zsás volt. Mielőtt Udinébe elutazott, szüksé­gesnek találta, hogy megkérje a tartomány képviselőit, gondoskodjanak arról, hogy a nép az eseményeket nyugalommal, és ha lehet, hallgatással is várja be. Legnagyobb szabású ostromháborúról van szó, melynél a legkisebb elővigyázatlanság is végzetessé válh­atik. A há­ború talán hosszú ideig fog tartani, de Sa­landra véleménye szerint egészen kétségtelenül Olaszország győzelmével fog végződni. Hason­lóan, nyilatkozott egy képviselő előtt Cadorna­­ is, aki az álló harc hosszadalmas műveleteire utalt és azt mondotta, hogy a béke bizony még , sokáig fog magára váratni." Sehol sem várhatók Budapest, 1915. hétfő, július 5. egyhamar döntő harcok, legkevésbbé a déli harctéren. Boldog lesz, ha 1916 július havában otthon lehet, valószínű azonban, hogy a háborít eltart a jövő őszig. Cadorna e szavai Milanó­ban a legfájdalmasabb meglepetést keltették.­­* A szerb harctérről Nem tettünk békeajánlatot Szerbiának A Fremdenblatt mai száma a következő kommünikét közli. A Szamouprava című szerb lap június 9-iki számában, úgy látszik félhi h­­vatalosan, azt állította, hogy a büszke és fen­­héjázó Ausztria-Magyarország a kicsiny és gyönge Szerbiának már két ízben felajánlotta a különbékét. Illetékes helyről felhatalmazást nyertünk annak feijelentésére, hogy ez az állí­­­tás egyszerű kitalálás. Ausztria és Magyar-­­ország a háború egész tartam­a alatt soha és, senkinek, tehát Szerbiának sem tett békeaján­­latot. ^ -»M--‘-MT- -IV'­ Hadianyag Szerbiának Szaloniki, július 4. Szalonikiből érkező jelentések szerint az entente-hatalmak továbbra is ellátják Szibériát hadianyaggal, így például június 25-én ismét két vagyon élelmiszert, repülőgépeket, 17.000 pár amerikai cipőt, 34 lőszerládát, 2000 kons­zervskatulyát indítottak el Szalonikiből Üsza­kübbön át Nisbe. Ugyanakkor elindult egy egészségügyi különítmény is, amely négy an­­gol, egy görög orvosból, valamint hat beteg* ápolónőből állott. (Bud. Tud.) A Balkán . h ‘ . " ‘p*’ Bulgária nem kaphat területi kompenzációt Szófia, julius «LA Nisből jelentik. A szerb kormány egyik félhivatalos lapja, az Odiek című, Nisben megjelenő lap, táviratot közöl, amelyben egy, a francia külügyminiszterhez na­­gyon közelálló és az entente ügyeiben­ benfentes francia politikus nyilatkozik­ a Bulgáriának felajánlott kedvezmények tár-' gyában. ' " " '■ ' '-v „Bulgáriának — táviratozza a francia politikus — még akkor sem adhatnátok sem*­minemű területi rekompenzációt, ha az en-­ tente javára beleavatkoznék a világháborúba." A balkáni helyzet ma olyan, hogy azt nem lehet kiegyenlíteni. Se Szerbia, se Görögország, bármilyen ellen­­szolgálatok fejében sem egyeznék bele abba, hogy területükből egy részt átengedjenek Bulgáriának, de azért sem adhatunk át te­rületet, mert az entente-hatalmak egymás­­közötti érdekellentétei sem engedik meg ezt.“ Úgy szerb, mint bolgár politikai körökben ór­i­á­s­i feltűnést keltett ez a félhivatalos jellegű közlemény. (N. T. H.) '’#i ^ - Szerbia és Montenegró hódításai Lugano, július 4. Skutariban az osztrák és magyar állam­polgárokat felszólították, hogy a rendőrségen jegyzékbe vétessék magukat. A konzulátus épületén az osztrák és magyar címereket a montenegrói címerrel cserélték föl. A város elfoglalását, mely éppen a kosso­­vói ütközet évfordulóján és Danilo trónörökös nevenapján ment végbe, három napon át ün­­nepelik. A francia konzul és az osztrák-magyar, alkonzul Montenegrón át elutaztak. A szerbek megkezdték a felvonulást Alessio, felé, ahol a m­ontenegróiak állanak. Rómában

Next