Magyarország, 1915. július (22. évfolyam, 181-211. szám)
1915-07-05 / 185. szám
4 Törökország háborúja Nem háború, hanem mészárlás! Lausanne, július 4. (Saját tudósítónktól.) Az itteni Revue egy levelet közöl, melyet egy tekintélyes lausannei család 19 éves fia intézett a laphoz, aki az idegen légióban szolgált. A svájci ifjú a szövetségesek oldalán harcolt Gallipoli félszigetén, ahol Súlyosan megsebesült. . .,Az újságoknak a Dardanella-operációkról közölt tudósításai szerfölött meglepnek. — írja. — A valóság az, hogy a körülmények ránk nézve igen kedvezőtlenül alakulnak. Április 28-án, az első partraszállás alkalmával, az idegen légiónak 1300 főnyi különítményéből csupán 130 maradt életben. Május 8-án két szuronyrohamba bocsátkoztak és 950 katona közül csupán háromszáz maradt életben. Május 26-án 1200 főnyi erősítés érkezett, ezek közt voltam én is. A június 1., 2. és 4-iki harcok után legfeljebb 800 —400-an maradtunk életben, ezek közül is sokan súlyos sebeket kaptak. Egy gyarmati ezred és egy sorezred majdnem teljesenmegsemmisült. Viszont semmi előrehaladást nem tettünk. Ha az újságok azt írják, hogy a halottak ezrei borítják a csatateret, elfelejtik hozzátenni, hogy ezek légionáriu■ sok, angolok és ausztráliaiak holttestei. Hogy rendkívüli nagy veszteségeink dacára se teszünk előrehaladást, annak az a magyarázata, hogy a zuávok és a Szenegál katonák,ütközetre kerülvén sor, eldobják fegyvereiket ■ és nyulak módjára megfutamodnak. A sokezernyi temetetlen hulla még borzasztó járványokat fog okozni. Ám lehetetlen a holttesteket eltakarítani, mert a törökök rögtön , lelövik azt, aki láthatóvá válik. Ez már nem is háború többé, hanem mészárlás!“ Gourand tábornok megsebesült !“ Rotterdam, julius 4. ' Gourand tábornok, aki D'Amadi tábornok helyett átvette a Dardanellák előtt operáló francia hadiflotta főparancsnoki állását, tegnap súlyosan megsebesült. Három helyen sebesült meg.A tábornok állapota súlyos, de nem életveszélyes. Helyette a főparancsnokságot Ba 11 éu tábornok vette át. (Az Est) . ... Bulgária és a Dardanellák Bécs, julius 4. A Neues Wiener Journalnak jelentik Berlinből . Az entente diplomatáinak nyilatkozataiból kitűnik, hogy az entente ügye a Balkánon félig veszendőben van és hogy egyetlen segítség még a Dardanellák azonnali megnyitása volna, ami azonban csak Bulgária közreműködésével volna lehetséges. Ezért a négyes szövetség elhatározta, hogy minden eszközt, ha kell, még erőszakot is felhasznál, hogy Szerbiát területi engedményekre bírja Bulgáriával szemben, hogy így a bolgárokat a Dardanellák elleni akcióra megnyerjék. Ez annál inkább fontos, mert Románia részvételére az ententenek már nincs reménye. Az entente egyik diplomatája egy bolgár előtt azt, a kijelentést szalasztotta ki, hogy amennyiben Bulgária semmiféle eszközzel sem mozdítható meg az akcióban való részvételre, a négyes szövetség kénytelen lenne a Dardanellák elleni támadásról lemondani. Az entente diplomatái mindennap tanácskoznak, hogy valami formulát találjanak, amivel megnyerhetnék Bulgáriát. Bulgáriát azonban Macedónia nékül semmi esetre sem lehet kielégíteni MAGYARORSZÁG A perzsa kormány bukás szélén Stockholm, julius 4. Teheránból jelentik a „Dageblad“nak: Ferman belügyminiszter megbukott. Az egész minisztérium összeomlását várják. A „Ruskoje Slovo“ a kormány bukásában a törökök nagy sikerét látja. Cadorna jelentése Sajtóhadiszállás, július 4. A július 2-iki olasz hivatalos jelentés így szól : Az egész határon a tüzérségi tevékenység élénkebb lett, különösen Carniaban, ahol a Frédnén levő művek ellen megkezdtük a tüzelést, melynek már kevés lóvé után is hatásos sikerei voltak. A Plöckennél, illetve rajta (helység a Valentin-patak mellett, Plöckentől északra) körülbelül 500 sátorból álló táborhelyet bombáztunk. Tüzelésünk elérte az ellenséget a Strenica mellett, valamint a Praszniknyereg mellett az épülőfélben levő lövészárkokból. Tegnap egyik alpiui osztagunk a Freikofelen levő állásainknak kellemetlen ellenséges sáncot a Nagypahl északi lejtőjén megtámadta és el is foglalta. Az éj folyamán és szürkületkor az ellenség két heves ellentámadással csapatainkat a sáncból kiűzni próbálta, de mind a kétszer súlyos veszteségeivel visszavertük. 150 halottját olvastuk meg, néhányat elfogtunk, száznál több puskát zsákmányoltunk. Az Isonzónál akciónk tovább folyik. Tüzérségünk Koritnica falut (Flitschtől keletre), ahol értesüléseink szerint anyag- és élelmiszerraktárak voltak, bombázással fölgyújtotta. Itt egy muníciós raktár is felrobbant.. A múlt éjjel az ellenség két erőteljes támadást intézett a Gamni-fensikon általunk elfoglalt állások ellen, de visszavertük. (M. T. I.) Csapataink olasz földön Sajtóhadiszállás, július 4. A svájci határ közelében a harctér legnyugatibb sarkában csapataink, mégpedig nagyrészt magyar katonák, megszállották az olasz földön levő határhegységeket. Támadásunk az első napokban történt, miután az ellenség itt elmulasztotta az offenzívát. Tüzérségi előkészítés után katonáink megrohanták a Scorluzzo nevű 3100 méter magas hegycsúcsot, ahonnan az olaszok megerősített állásaikból elmenekültek. Azóta úgy ez a hegy, mint Santa Maria birtokunkban van az ottani szállókkal és régi olasz megfigyelő állomásokkal együtt. Az olasz tüzérség most vaktában lövöldöz hét és fél, meg tizenkét centiméteres ágyukból. Nyolc napja új hó esett és szánokon embereknek kellett két ágyút háromezer méterre fölvontatni, ami az elsőnél tizennyolc, a másodiknál tíz órát vett igénybe. Salandra és Cadorna nyilatkozata Lugano, július 4. A félhivatalos lapok azt írják, hogy Salandra kedve Rómába való visszatérésekor rózsás volt. Mielőtt Udinébe elutazott, szükségesnek találta, hogy megkérje a tartomány képviselőit, gondoskodjanak arról, hogy a nép az eseményeket nyugalommal, és ha lehet, hallgatással is várja be. Legnagyobb szabású ostromháborúról van szó, melynél a legkisebb elővigyázatlanság is végzetessé válhatik. A háború talán hosszú ideig fog tartani, de Salandra véleménye szerint egészen kétségtelenül Olaszország győzelmével fog végződni. Hasonlóan, nyilatkozott egy képviselő előtt Cadorna is, aki az álló harc hosszadalmas műveleteire utalt és azt mondotta, hogy a béke bizony még , sokáig fog magára váratni." Sehol sem várhatók Budapest, 1915. hétfő, július 5. egyhamar döntő harcok, legkevésbbé a déli harctéren. Boldog lesz, ha 1916 július havában otthon lehet, valószínű azonban, hogy a háborít eltart a jövő őszig. Cadorna e szavai Milanóban a legfájdalmasabb meglepetést keltették.* A szerb harctérről Nem tettünk békeajánlatot Szerbiának A Fremdenblatt mai száma a következő kommünikét közli. A Szamouprava című szerb lap június 9-iki számában, úgy látszik félhi hvatalosan, azt állította, hogy a büszke és fenhéjázó Ausztria-Magyarország a kicsiny és gyönge Szerbiának már két ízben felajánlotta a különbékét. Illetékes helyről felhatalmazást nyertünk annak feijelentésére, hogy ez az állítás egyszerű kitalálás. Ausztria és Magyar-ország a háború egész tartama alatt soha és, senkinek, tehát Szerbiának sem tett békeajánlatot. ^ -»M--‘-MT- -IV' Hadianyag Szerbiának Szaloniki, július 4. Szalonikiből érkező jelentések szerint az entente-hatalmak továbbra is ellátják Szibériát hadianyaggal, így például június 25-én ismét két vagyon élelmiszert, repülőgépeket, 17.000 pár amerikai cipőt, 34 lőszerládát, 2000 konszervskatulyát indítottak el Szalonikiből Üszakübbön át Nisbe. Ugyanakkor elindult egy egészségügyi különítmény is, amely négy angol, egy görög orvosból, valamint hat beteg* ápolónőből állott. (Bud. Tud.) A Balkán . h ‘ . " ‘p*’ Bulgária nem kaphat területi kompenzációt Szófia, julius «LA Nisből jelentik. A szerb kormány egyik félhivatalos lapja, az Odiek című, Nisben megjelenő lap, táviratot közöl, amelyben egy, a francia külügyminiszterhez nagyon közelálló és az entente ügyeiben benfentes francia politikus nyilatkozik a Bulgáriának felajánlott kedvezmények tár-' gyában. ' " " '■ ' '-v „Bulgáriának — táviratozza a francia politikus — még akkor sem adhatnátok sem*minemű területi rekompenzációt, ha az en- tente javára beleavatkoznék a világháborúba." A balkáni helyzet ma olyan, hogy azt nem lehet kiegyenlíteni. Se Szerbia, se Görögország, bármilyen ellenszolgálatok fejében sem egyeznék bele abba, hogy területükből egy részt átengedjenek Bulgáriának, de azért sem adhatunk át területet, mert az entente-hatalmak egymásközötti érdekellentétei sem engedik meg ezt.“ Úgy szerb, mint bolgár politikai körökben óriási feltűnést keltett ez a félhivatalos jellegű közlemény. (N. T. H.) '’#i ^ - Szerbia és Montenegró hódításai Lugano, július 4. Skutariban az osztrák és magyar állampolgárokat felszólították, hogy a rendőrségen jegyzékbe vétessék magukat. A konzulátus épületén az osztrák és magyar címereket a montenegrói címerrel cserélték föl. A város elfoglalását, mely éppen a kossovói ütközet évfordulóján és Danilo trónörökös nevenapján ment végbe, három napon át ünnepelik. A francia konzul és az osztrák-magyar, alkonzul Montenegrón át elutaztak. A szerbek megkezdték a felvonulást Alessio, felé, ahol a montenegróiak állanak. Rómában