Magyarország, 1923. július (30. évfolyam, 146-170. szám)
1923-07-01 / 146. szám
4 _____ & MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1923 JÚLIUS 1. VASÁRNAP XXX. ÉVFOLYAM 146. SZÁM A törvény parancsol A rendőrség ma végre nyilvánosságra hozta az ekrazitos puccs-társaság ügyében lefolytatott vizsgálat részleteit. Elképped▼e olvassuk ezt a hivatalos jelentést, amelynek egy-egy fantasztikus részlete a Nick Carter regények rémségeivel vetekszik A jelentés szerint hivatalosan megállapította a rendőrség, hogy a Nemzeti Múltünk Kultúriigájának csak tisztikara volt, tagjai egyáltalán nem voltak. Ez a tisztikar pedig a három Kovács testvérből állott, aki mint elnök, ellenőr és pénztáros circa kilenc milliót harácsolt össze magának — a hangzatos cím örve alatt. Ugyancsak ők készültek felrobbantani a dohányutcai zsinagógát s tervüktől csupán azért állottak el, mert a robbanás az egész utca csatornahálózatát tönkretette volna. Erre a célra szerezték nyilván az ekrazitot is, amelyet aztán cimboráik között nagyobb tömegekben szétosztottak. Azonkívül több ,vezető politikust el akartak tenni az útból, köztük elsősorban Bethlen István grófot, Magyarország miniszterelnökét. Ezért zárt autót s egy kültelki házat szándékoztak vásárolni, hogy ott végezzenek áldozataikkal. De a bűnlajstromnak ezzel még nincs vége. Szokásokat készültek hamisítani s tervbe vették úgy mellesleg a nagyváradi állampénztár kifosztását is. Most ezek a —a szerencsére idejekor rán meghiúsított — gaztettek és tervek a tataguk csupasz meztelenségében és elvetemültségében tárulnak fel előttünk a rendőrségi jelentés nyomán. S az olvasó, ha úgy tetszik, szörnyűködtetik rajta. Mi inkább rámutatunk arra az összefüggésre, amely az uszító demagógia s a jeles társaság között áll fenn. Íme: a lelkiismeretlenül kiadott gyűlölködő jelszavak ilyen ekrazitos 3"csatorna«-elemeket sorakoztatnak csatasorba, a fennálló jogrend ellen, az államhatalom megdöntésére, politikusok legyilkolására, polgárok testi épségének és vagyoni biztonságának veszélyeztetésére. Elismerés illeti meg a miniszterelnököt a kezdeményezésért és a rendőrséget nehéz munkájáért, amellyel elejét vette a készülő merényletek megvalósításának s amellyel fölfedte a fantasztikus összeesküvés bonyolult, szétágazó szálait. Ha a múltban is módja lett volna erre, ha az első bombamerényletek tettesei is hurokra kerülhettek volna, bizonyára nem fajulnak idáig a dolgok s a büntetés nélkül maradt bűntények gonosz példája nem buzdít újabb elvetemültségek, újabb gaztettek elkövetésére. Reméljük, hogy a kormány és a rendőrség tovább halad a megkezdett úton s kíméletlen következetességgel végleg elveszi a kedvét az állami és társadalmi rend ellenségeinek minden felforgató szándéktól. Hisszük, hogy a bűnösök mind meglakolnak s egyetlen törvénysértő sem kerüli el ezután a megérdemelt büntetést. Magyarországon csak így, a törvényes rend érvényrejuttatásával, a jogbiztonság megerősítésével indulhat meg a termelő, békés munka. Ez az első föltétele, sine qua noisa az ország gazdasági és erkölcsi talpraállítanának. Ezzel élünk, e nélkül bukunk, sodródunk, megállás nélkül, az anarchia feneketlen örvényébe. Magyarország, a magyar nép pedig élni akar, tisztességgel, becsülettel, ami azt diktálja, hogy a bűnösök, a gonosztevők ártalmatlanná tétessenek s megbélyegezve különíttessenek el a tisztességes emberek társadalmától. Mert a törvény — parancsol. é si vasárnapi szám ára 100 korona 1 Belitska honvédelmi miniszter lemondott s lemondását elfogadta a kormányzó Utóda Császy Zsigmorta gróf, a csendtörtség volt főparancsnoka, 1 71 miniszter* változásssale nincsenek politikai okai (A Magyarország tudósítójától.) Mint megbízható forrásból értesülünk, Belitska Sándor honvédelmi miniszter lemondott állásáról, Belitska lemondását a kormányzó már tudomásul is vette és felmentését rövid időn belül köztik a hivatalos lapban. A honvédelmi miniszter utódját is kiszemelték már, mégpedig Csáky Zsigmond gróf személyében, aki ez idő szerint a honvédelmi minisztérium elnöki osztályát vezeti és mint ismeretes, egy ideig a csendőrség főparancsnoka volt. A távozó miniszter közel három évig vezette a honvédelem ügyeit. Annak idején Sréten István volt honvédelmi miniszter után került magas pozíciójába. Belitska céltudatosan és határozottan, semmitől sem feszélyeztetve dolgozott a konszolidációért és hajtotta végre nagy tapintattal a trianoni békeszerződés folytán a hadseregre kényszerített súlyos változtatásokat. Munkáját most fejezte be. Miniszterségének ideje alatt megnyugodtak a kedélyek, visszatért az összhang a polgárság és katonaság között. Minden igazságos ügyet felkarolt és támogatott, minden panaszt jóakarattal vizsgálta meg. A nehéz politikai küzdelmek során osztatlan szimpátiának örvendett még a legszélsőbb politikai felfogásúak között is. Távozási szándéka nem mai keletű, már régebben foglalkozott ezzel a gondolattal és csak ismételt felkérésre maradt mindeddig. Végre az aránylag nyugalmasabb politikai atmoszférát alkalmasnak találta arra, hogy csakugyan elhagyja helyét. Elhatározásába semmiféle politikai ok nem játszott közre. A kiszemelt új honvédelmi miniszter személyisége sem ismeretlen a közönség előtt. Mint mondottuk, egy ideig a csendőrség főparancsnoka volt és hogy ez az intézmény a forradalmak után oly mintaszerűvé és megbízhatóvá vált, nagyrészben az ő érdeme.. Működése elé nagy reménységgel néz a politikai közvélemény és az egész társadalom. Apporoniusépül&131 a magyar Btarmtárayft az erdélyi birtokaik ügyében a népszövetség genfi ülésein (A Magyarország tudósítójától.) Július 2-ikán nyílik meg a népszövetség új ülésszaka Genfben. Ezen, mint már megírtuk, az erdélyi magyar birtokosok ügyében döntés várható. A Magyarország tudósítójának értesülése szerint a magyar ügy képviseletét a kormány olyan fó személyiségekre bízta, akik úgy presztízsre, mint szaktudásra nézve eleve garanciát nyújtanak arra, hogy az erdélyi birtokosok ügye jó kezekbe került. Értesülésünk szerint ajelenlegi genfi tanácskozásokban a magyar kormány genfi megbízottja Apponyi Albert gróf, aki mint a magyar kormány hivatalos delegátusa vesz részt az üléseken. Mellette Gajzágó lászló kevetségi tanácsos, mint beosztott delegátus képviseli a magyar ügyet. .. Apponyi Albert gróf és Gajzágó követségi tanácsos tegnap délután a bazebom óra negyven perces gyorsvonattal el is utazni Genfbe. Értesülésünk szerint a tárgyalásvábbi folyamán részt fognak venni a megbeszéléseken Jancsó Benedek egyetemi tanár , Sebess Dénes nyugalmazott államtitkár is, aiort szintén behatóan ismerik a magyar anyagot. ■ Szmrecsányi Anna: A Berzeviczy javaslatát a lefegyverzésről egyhangúlag elfogadták a Bécsi konferencián A népszövetségi ligák uniójának most lezajlott bécsi konferenciáján Berzeviczy Albert terjesztette elő a magyar delegáció nevében a lefegyverzés kölcsönösségére és általánosságára vonatkozó javaslatát. A javaslatot az unió teljes ülése Berzeviczy Albert francia nyelven elmondott nagyhatású beszéde után Rolin belga szocialista képviselő kivételével egyhangúlag elfogadta. A népszövetségi ligák uniójának bécsi nagygyűlése csütörtökön ért véget A tárgyalások befejezése után a Magyar Külügyi Társaság kezdeményezésére a külföldi vendégek közül többen Budapestre utaztak. Miss Lloyd angol, továbbá Piip és Lepp észt, Brancsaninoff orosz, Inni és Fujisava japán és Ph. Henry amerikai kiküldöttek tegnap este hajón érkeztek Budapestre, ahol elszállásolásukról és programjukról a székesfőváros idegenforgalmi hivatala gondoskodik. Milyen kérdések kerülnek tárgyalás alá a hétfői forgalmi adó ankéten? • Ellentétek a kereskedelmi és ipari érdekeltség között (A Magyarország tudósítójától.) A pénzügyminisztériumban hétfőn délelőtt ankét lesz, amelyen a forgalmi adóval kapcsolatos függő kérdéseket fogják az összes érdekképviseletek bevonásával megvitatni. Az ankéton, értesülésünk szerint, többek között a következő kérdések kerülnek tárgyalás alá : 1. Mi tekinthető a belföldön folytatott kereseti tevékenység alapjául szolgáló raktárnak, vagy irodának és ki tekinthető olyan képviselőnek, aki a külföld nevében belföldön kereseti tevékenységet folytat ? 2. Külön forgalmi adóköteles alany keletkezik-e akkor, ha a két forgalmi adóköteles személy, egy vagy több üzletet közös haszonra és veszteségre bonyolít le ? 3. Áruszállításnak s így a toralmi adó tárgyának tekinthető-e a biztosító társaságok, vagy fuvarozók (például a vasút) által elvesztett, vagy megsemmisült áruk fejében fizetett kártérítési összeg is. A forgalmi adó tárgya-e az olyan által alkalmazottjának ellenérték nélkül, vagy ellenértékkel nyújtott áruszállítás ? 5. A forgalmi adó tárgya-e az olyan áruszállítás, amelyet nem a kereseti tevékenység körében bonyolítanak le? (Például, ha egy gyár hasznavehetetlenné vált és újjal pótolt gépét ócskavasként eladja.) 6. Megengedhető-e, hogy azok a vállalatok, amelyeknek könyvelési rendszere a számlakönyvre van felépítve, az adót ne az adófizetési időszakban befolyt fizetések, hanem az adófizetési időszakban kiment számlák után róják le? 7. Hozzászámítandó-e a forgalmi adó alapjához a vételáron felül külön tételben felszámított forgalmi adó? Az ankéton ezenkívül szóba kerül még a vámkülföldről posta és utasforgalomban behozatalra kerülő áruk után fizetendő forgalmi adó kérdése, valamint a forgalmi adó jogszabályainak egységes kódexe, amelyet az érdekképviseletek már hónapok óta sürgetnek. Ezenkívül konkrét sérelmekkel fognak előállni az ankéton, a forgalmi adó ellenőrzésének módja, továbbá a büntetések és a jutalékrendszer ellen. Mint értesülünk, a gazdasági érdekképviseletek között nem alakult ki egységes felfogás a különböző kérdésekről és különösen a külföldi cégek bizományosainak forgalmi adója körül, s a kereskedelmi és az ipari érdekeltség mereven ellentétes álláspontot foglalt el. A gyári ipar azt kívánja, hogy a külföldi cégek bizománya