Mozgó Világ, 2009. január-június (35. évfolyam, 1-6. szám)
2009 / 3. szám - -RÓL, -RŐL - Mélyi József: Szalay Lajos élete és kora - Szalay Lajos grafikusművész gyűjteményes kiállítása a Kogart Galériában, 2008-2009.
középpontja az ember. „Én magam részéről az embert tartom szem előtt a maga társadalmilag adott helyzetében, a maga isteni kegyelemből kihullott, nyomorult vergődő állapotában” - nyilatkozta Szalay a hamisítatlan picassói humanizmus jegyében. A szavakból és a képekből is kitűnik, hogy esetében nyilvánvalóan mélyen megélt vallásosságról van szó, amely szintén a kezdetektől vallott, erőteljes baloldali beállítottsággal és aktivitással párosult. „Én akkor osztogattam a röpcédulát, amikor ezt Schönherz Zoltán kivégzése után senki nem merte csinálni” - mondja egy interjúban, és mondatában éppúgy felvillan a hősiesség, mint a fel nem használt váltó tulajdonosának sértettsége. Élete nagy tragédiája, hogy pályája csúcsán, ízigvérig magyar művészként nagyrészt idegen környezetben, igazából meg nem értetten, és a folyton szomjazott elismerés nélkül alkotott. Hozzájárult mindehhez a történetekből kihámozható konoksága is: 1946-ban nagy sváb házat kapna Szentendrén, de nem fogadja el; ugyanekkor Boldizsár Iván magával viszi a párizsi béketárgyalásokra, rajzolónak, ő pedig az itthonról érkező hírek hatására kinn marad. Nagyon jellemző párizsi történet szerint, amikor egy gyűjtőt vittek el hozzá, hogy megnézze a munkáit, az elvek még a biztos megélhetés lehetőségét is legyőzték: „Kicsoda maga? Mire az amerikai megmondta, hogy ő gyártulajdonos. Erre Szalay kijelentette, hogy »tőkésnek nem adja a képeit«, s azokat nyomban összeszedte.” Hiába a távolság, hiába az idegen környezet, Szalay az argentínai emigrációban is „magyarul” alkot. A forradalom hírére és leverésének hatására a csak fotókon látott, elmesélt és elképzelt képek alapján megrázó sorozatokat készít. 1959-ben így születik meg a bécsi VIT ellenplakátja, rajta az Apokalipszis négy lovasa, sarlóval és kalapáccsal a kézben, hullahegyek fölött vágtatva. Az emigráció bonyolult belső rendszere azonban Szalay argentínai helyzetét is ellehetetleníti. „A forradalom leverése után az argentínai magyar emigrációban ismét megerősödtek a baloldali körök, akik a szocializmus restaurálásában, a Kádárrendszer megszilárdításában voltak érdekeltek. Szalayt és családját a forradalom mellé állása miatt megfenyegették” - írja Sümegi György. Szalay eladja rajzait, hogy az Egyesült Államokba utazhasson, ahol a korábbi oktatói állás helyett már inkább alkalmazott grafikákat készít. A magyar emigráns folyóiratokban közben folyamatosan megjelennek képei, jellemző a Tollas Tiborral folytatott levélváltásból ismert felháborodása, ahol azért tiltakozik, mert egyik grafikája egy csendőröket dicsőítő cikk mellett jelent meg. A mostani évfordulós kiállításon az egyes korszakok képei időrendi sorrendben sorjáznak. Itt vannak a vallásos rajzok, az 1956-os forradalomról készített művek, az elnyomásról és a társadalmi igazságtalanságról szóló alkotások, az illusztrációk is. Itt vannak a hatvanas évek közepén készült fő műve, a Genezis lapjai, valamint a hetvenes-nyolcvanas években már itthon megjelent könyvekhez készült grafikái. A hatvanas évek közepén ugyanis - az eddigi életrajzból nem következően, a megjelent életrajzokból alig követhetően - Szalay többször hazalátogat, és elismert grafikusművésszé válik. A viszszatérés stációinak követéséhez elég a Művészet egykori számait fellapozni. 1963 májusában Láncz Sándor ír komoly méltatást, amelyben nem mellesleg - valószínűleg az itthoni politikai döntéshozók számára is - fontos mondatot idéz Szalay egyik leveléből: „...Bár itt bizonyos viszolygással beszélnek a szocialista realizmusról, én nem látom, hogy ebben a kifejezésben kivetni való van.” A dicsérő ismertető illusztrációjaként meglepő módon, csupán négy évvel az ominózus VIT-plakát után, megjelenik az alapjául szolgáló kép, az Apokalipszis reprodukciója is. Újabb négy évvel később, szintén a Művészetben Láncz Sándor már Szalay bibliai rajzait, a Genezist dicsőíti, majd hozzáteszi: „Mindenesetre időszerű lenne megrendezni Szalay Lajos gyűj- 111