Mozgó Világ, 2009. január-június (35. évfolyam, 1-6. szám)

2009 / 3. szám - -RÓL, -RŐL - Mélyi József: Szalay Lajos élete és kora - Szalay Lajos grafikusművész gyűjteményes kiállítása a Kogart Galériában, 2008-2009.

középpontja az ember. „Én magam ré­széről az embert tartom szem előtt a maga társadalmilag adott helyzetében, a maga isteni kegyelemből kihullott, nyomorult vergődő állapotában” - nyi­latkozta Szalay a hamisítatlan picassói humanizmus jegyében. A szavakból és a képekből is kitűnik, hogy esetében nyil­vánvalóan mélyen megélt vallásosságról van szó, amely szintén a kezdetektől vallott, erőteljes baloldali beállítottság­gal és aktivitással párosult. „Én akkor osztogattam a röpcédulát, amikor ezt Schönherz Zoltán kivégzése után senki nem merte csinálni” - mondja egy inter­júban, és mondatában éppúgy felvillan a hősiesség, mint a fel nem használt váltó tulajdonosának sértettsége. Élete nagy tragédiája, hogy pályája csúcsán, ízig­­vérig magyar művészként nagyrészt idegen környezetben, igazából meg nem értetten, és a folyton szomjazott elisme­rés nélkül alkotott. Hozzájárult mind­ehhez a történetekből kihámozható ko­­noksága is: 1946-ban nagy sváb házat kapna Szentendrén, de nem fogadja el; ugyanekkor Boldizsár Iván magával vi­szi a párizsi béketárgyalásokra, rajzoló­nak, ő pedig az itthonról érkező hírek hatására kinn marad. Nagyon jellemző párizsi történet szerint, amikor egy gyűj­tőt vittek el hozzá, hogy megnézze a munkáit, az elvek még a biztos megélhe­tés lehetőségét is legyőzték: „Kicsoda maga?­­ Mire az amerikai megmondta, hogy ő gyártulajdonos. Erre Szalay kije­lentette, hogy »tőkésnek nem adja a képeit«, s azokat nyomban összeszedte.” Hiába a távolság, hiába az idegen kör­nyezet, Szalay az argentínai emigráció­ban is „magyarul” alkot. A forradalom hírére és leverésének hatására a csak fo­tókon látott, elmesélt és elképzelt képek alapján megrázó sorozatokat készít. 1959-ben így születik meg a bécsi VIT ellenplakátja, rajta az Apokalipszis négy lovasa, sarlóval és kalapáccsal a kézben, hullahegyek fölött vágtatva. Az emigrá­ció bonyolult belső rendszere azonban Szalay argentínai helyzetét is ellehetet­leníti. „A forradalom leverése után az argentínai magyar emigrációban ismét megerősödtek a baloldali körök, akik a szocializmus restaurálásában, a Kádár­rendszer megszilárdításában voltak ér­dekeltek. Szalayt­­ és családját­­ a forra­dalom mellé állása miatt megfenyeget­ték” - írja Sümegi György. Szalay eladja rajzait, hogy az Egyesült Államokba utazhasson, ahol a korábbi oktatói állás helyett már inkább alkalmazott grafiká­kat készít. A magyar emigráns folyó­iratokban közben folyamatosan megje­lennek képei, jellemző a Tollas Tiborral folytatott levélváltásból ismert felhábo­rodása, ahol azért tiltakozik, mert egyik grafikája egy csendőröket dicsőítő cikk mellett jelent meg. A mostani évfordulós kiállításon az egyes korszakok képei időrendi sor­rendben sorjáznak. Itt vannak a vallá­sos rajzok, az 1956-os forradalomról készített művek, az elnyomásról és a társadalmi igazságtalanságról szóló al­kotások, az illusztrációk is. Itt vannak a hatvanas évek közepén készült fő mű­ve, a Genezis lapjai, valamint a hetve­nes-nyolcvanas években már itthon megjelent könyvekhez készült grafikái. A hatvanas évek közepén ugyanis - az eddigi életrajzból nem következően, a megjelent életrajzokból alig követhető­en - Szalay többször hazalátogat, és el­ismert grafikusművésszé válik. A visz­­szatérés stációinak követéséhez elég a Művészet egykori számait fellapozni. 1963 májusában Láncz Sándor ír ko­moly méltatást, amelyben nem melles­leg - valószínűleg az itthoni politikai döntéshozók számára is - fontos mon­datot idéz Szalay egyik leveléből: „...Bár itt bizonyos viszolygással be­szélnek a szocialista realizmusról, én nem látom, hogy ebben a kifejezésben kivetni való van.” A dicsérő ismertető illusztrációjaként meglepő módon, csu­pán négy évvel az ominózus VIT-plakát után, megjelenik az alapjául szolgáló kép, az Apokalipszis reprodukciója is. Újabb négy évvel később, szintén a Mű­vészetben Láncz Sándor már Szalay bibliai rajzait, a Genezist dicsőíti, majd hozzáteszi: „Mindenesetre időszerű lenne megrendezni Szalay Lajos gyűj- 111

Next