Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-03-31 / 26. szám

Figyelmeztetes' Fertály évi előfizetést elfogadunk: Mult és Jelen csak­ magára 2 rft. 40 kr. Magyar Gyermek­baráttal 5 rft ezüstben. Magyar Gyermekbarátból még teljes példányosat szolgálhatunk. Félévre pos­tán 3 rft 2 4 kr. helyben 3 rft ezüstben. — Kolozsvár maiízius — 2(1-­lik szám. Fojfliiti»*- 1 [. Honi tudósitások. IL. Ausztria. III. Külföldi tudósítások. Napi B. IBoui tu­dósitások. Nyugalmazás és m­egtisztelés. Ő cs. és apost. kir. Felsége méltóztatott idei martz. 11­ k. költ. kir. klines ha­tározata által erdélyi nagy fejedelemségbeli kir. kincstár­­nokját kis-rhédei gróf Rhédei Ad­ám ur ő exoját saját kérésire e’ hivatalától felmenteni, s hív és hoszszas szol­gálatját méltányova, legfelsőbb kegyelme bizonyságául Sz. István jeles rendje középkeresztjével megtisztelni. Tudatlanság, ’s fel ég* valami­­7 — Az 1,Erdélyi Híradó’ 25-d. számában ezt olvassuk: A’ Kolozs- V­á­r 11 á­t I­i­t­a­n­d­ó első kisdedóvó intézet tő­k­epé­n­­zének­ gyarapitására pénteken u. m. mártz. 31-k. hangászati estvély fog a’ redoutteremben adatni...­­— Midőn már ti­zenhárom esztendőtől fogva Kolozsvárt!, külső monostork utszában egy sü­sdedóvó intézet valósággal létez, az, melynek alapítását városunk köszönheti a’ minden szépet, jót, valamint több közhasznú intézeteket lelkesen pártlogó, a’ honi műipart, szorgalmat példás buzgósággal előmozdító, ép­pen azért a’ köztiszteletet megérdemlő, s azt teljesleg is biró gr. Csáky Rozália, b. Józsika János­né ur asz­­szony ő exojának,— midőn e’ kisdedóvó intézet, melybe a’ gyermekek vallásbeli különbség nélkül bévezetnek , és á­­poltatnak, valósággal fenn áll, akkor még is Kolozsvárit állítandó első kisdedóvó intézetről szólni, egy oly hírlapnak, melyet annak uj öntetű­ tudós szerkesztősége szokott dicséretes szerénységével az erdélyi közvélemény or­gánumának (?!) hiszen és mond, egy kissé VUS téltf­éli* datlanság­, ’s még valami. E’ kolozsvári már 15 évek óta létező kisdedévé intézet megnyílt 1850-b. má­jus 1-je napján, annak mintájára, mely legelőbb Pesten ala­­pittatott és az ausztriai birodalomban első ilyen intézet va­la. A’ mi nevezetes, akkor midőn a’ kolozsvári kisdedóvó intézet már létezett, még Bécsben sem volt ilyen intézet, mert a’ s­árosina Auguszt­a özvegy császárné ő Felsége pártfogása alatt ott a’ Rennweg nevű külvárosban felállott hasonló kisdedévó 1830-b. május utolsó napján nyittatott­­meg. E­ kolozsvári kisdedévé intézetben — mely az „Erdélyi Híradó“ tudós szerkesztősége e’ részbeli tudatlansága daczá­ra is annyi évek óta fennáll, és jótékonyul munkál — a’ múlt 1842-d. évben taníttatott és ápoltatott 57 fiú és 35 leány, együtt 12 gyermek. A’ fiú gyermek köztt volt 30 rom. kathol. 1 reform. 2 unitárius 10 egyesült görög; fel­sőbb oskolákba lépett 1, kimaradt 3. A’ leány gyermekek klözt 28 kathol. 5 reformata, és 2 egyesült görög; kimaradt 2­—* Szász ügyek. A’ szász nemzet universitássának II. Szebenben folyó martz. l-jén kezdődött ’s mint némely tö­­redéki adatokból látszik, nevezetes és érdekes gyűléséről, mint szintén az abban folyt tárgyakról a’ nyilvánosság kor­szakában, szinte csak annyit tudunk, mint arról a’ mi a’ haldban történik. —­ Talleyrand mondása ismeretes, hogy a’ természet az embernek a’ beszédet gondolatai elrejtésére adta. Ez elvet a’ szász hírlap collegák — sic volente pruden­tia—­ dicséretesen követik, és azon nemzeti gyűlésről mél­­yen halgatnak. A’ mit e’ hallgatás daczára tudunk, ennyiből áll: Beszterczén febr. 23-k. a’ vidéki közönség gyűlése tar­tatván a’ nyelv kérdésében meghatározták a’ nemzeti gyű­lésre küldendő követeknek a’ n. szebeni és brassói választó közönségek által tett felszólítás értelmében készült utasí­tást adni.— (Milyen szellemű és tartalmú ez utasítás a’ szász lapok erről is hallgatnak.)­­—­Brassó vidéke közönsége mártz. 2­1-k. a’ nemzeti universításra egy harmadik követet választa , Lange Pétert, mert a’ nevezett gyűlés határozásából egy há­rom tagból álló küldöttség rendeltetvén Bécsbe, Schrei­ber Simon, Meister Sámuel és Trausch József személyükben , mely mártz. közepén el is indult—ez utolsó­nak mint egyik brassói követnek helyébe kellett NI. Szeben­­be mást küldeni — Miért mentek fel a‘ három férfiak Bécs­be ? arról csak annyit tudunk bizonyosan, hogy nem a’ ma­gyar nyelvnek e’ hazában közállományi rangra emeléséért.__ Országgyűlési hiteles tudósítások. A’ februarius 3-k tartott s­z­á­z­n­e­g­y­v­e­n­h­a­r­m­a­d­i­k országos ülésben a jegyzőkönyv megállítása után, kormányszéki titok­­nokok Brennerberg Sámuel és Istvánfy Pál jelentik, miszerint az adó tárgyában ő Felségéhez intézendő alázatos felirat szerkezetét, a’ kir. fökormány a’ Kiírtak és RRnek, oly ész­revétellel küldi viszsza, miszerint óhajtotta volna a’ kir. fö­­kormány, hogy miután ezen tárgyban a’ RK és RR viszsza­­irást határoztál«, a­­mellett maradva, tettlegesen az adó men­nyiség ajánlását meg nem tették volna. Mi azonban már meg­történvén, ez úttal a’ kir. fökormány a’ közlött szerkezetben csak­ némi szóbeli változásokat kívánt javallani , melyek ot­tan megjegyeztettek. A’ KK és RU a’ kir. kormányszék ész­revételeit vizsgálat alá vévék­, s a’ styluson tett módosításai közül némelyeket elfogadva, a’ szerkezetet a’ szerint igazí­tották. Kötelességévé tették egyszersmind az itélőmestereknek, a’ nevezett feliratot minél előbb tisztába íratni.­­ Miután az országos pecsét tárgyában költ törvényjavas­lat, felirat, két rendbeli ellenvélemény és kisérő tudósítás, úgy­szintén Hunyad megye tiszti háza tárgyban költ tör­vényjavaslat és kisérő tudósítás tisztába íratva felhozattak, a’ szokott módon hitelesíttetvén, aláírattak és bépecséltettek; azoknak a’ kir. biztos e nagymagához leendő felküldése, mig az adó tárgyában készült felirat is készen lesz* elhalasztat­­ván. — A közelebbi ülés 737-d száma alatt az országos múze­um, nemzeti színház, és országos tanácskozási terem tárgyá­ban tett, és előleges tanácskozásra adott indítvány tanácsko­zás alávétetvén, határozhatott, minekutánna a’ múzeumra tett több rendbéli ajánlatok, biztosítások, úgy­szintén azon kö­rülmény, miszerint a’ még 1810-i választott színházi bizott­mány tagjai kihaltak, ’s igy ezen országosan felállított inté­zet sorsa a’ legkedvetlenebb rendetlenségeknek, és teljes romlásnak lenne kitéve, az országgyűlésnek a’ fennebbi tár­­gyakbani czélirányos rendelkezését teszi szükségessé: a’ RK és RR, az országos muzeum, nemzeti színház és országos tanácskozási terem tárgyában választott bizottmányokat a’ tisztekben­ eljárásra kötelezik , egyszersmind pedig a’ kir. főkormányszéket arra bizzák­ meg, hogy az akadálok lehető elhárításával, a’ felnevezett három tárgyakbani intézkedések sikeresitésére a’ körülmények és fennálló törvényekhez kép­pest czélszerű lépéseket tegyen. Mely alkalommal Kraszna megye és szék városa követjei, Bagosi Sándor és Csorba György ellenmondásukat és óvásukat tétették a’jegyzőkönyv­be, ha netalán a’ fennebbi határozat következéséül a’ kir. kormányszék jogosittatna és felhatalmazva lenne a’ megállí­tott ravatalokat addig is felszedethetni, mig az ő Felségéhez felküldött e tárgybeli törvényjavaslatok kötelező erejűekké válnának.— Ugyan ezen alkalommal több szász követek a’kö­vetkező óvást igtatták jegyzőkönyvbe. „Egy országos hatá­rozatnak , mely törvényjavaslatokba ő Felsége ebbe terjesz­tetett, csak akkor lévén kötelező ereje, minekutánna ő Fel­sége által megerösittetvén , és a’ tek. KK és RR által elfo­gadtatván, maga rendén ártörvények sorába béigtattatott, a­­lólirtak, e’ mai napon hozott azon országos határozatba, mi­szerint az alapítandó muzeum, nemzeti színház és országos tanácskozási terem alapítására, és az e’ három tárgy feletti törvényjavaslatok teljesedésre nézve, az e’ tárgyakban orszá­gosan választott bizottmányok, a’ törvény­javaslatok legfelsőbb megerősítéséig is, és országgyűlése közben is a’ szükséges rendelkezéseket megtehessék, a lur. fokormányszék pedig, a bizottmányoknak e­­béli munkálkodásukban, a’ körűlmé­­nyek­hez képpest segítségül legyen, az országos teremre néz­ve (bár ki is legyen mondva az, hogy a’ kivántató költségek felszedése nem tartoznék az idő közbeni teendők közé) meg nem egyezhetnek, mivel minekelötte az országos te­rem dolgában költ törvényjavaslat (mely ellen a’ szász köve­tek­ külön véleményt adtak­ bé) a’ törvények sorába igtatta­­tott volna, ennek teljesedésére, a’ fennebbi elvnél fogva, semmi lépés meg nem tétetődhetik. Ez okból tehát alólirtak, a csak most emlitett határozat ellen ezennel innepélyesen óvást tesznek.“ És Zaránd megye követe, Baternay Antal jelenti, mi­nti események. Franczia ország.

Next