Munkásélet, 1970 (14. évfolyam, 663-713. szám)
1970-07-10 / 690. szám
Minél több terméket terven felül ! Az összefogás láncreakciója Jó másfél hónapja szinte naponta érkeznek szerkesztőségeinkbe azok a tudósítások, melyek az árvízkárosult ország lakóinak felemelő magatartásáról, a helyreállítási harcban tanúsított áldozatkészségükről, segíteni akarásukról tesznek tanúbizonyságot. Országos vezető szervtől kezdve a legkisebb vállalati szakszervezeti szervekig az összes munkaközösségek tagjai azon munkálkodnak ezekben a napokban, hogy önzetlen, segítőkészségük és fáradhatatlan munkájuk révén minél előbb és minél teljesebben pótolják be mindazokat a károkat, melyeket májusban és júniusban országunk számos megyéje, vállalata elszenvedett. S ami b v ,e a legszebb ezekben a hellésznapi hősi krónikákban, hogy szinte sohasem egy-egy ember — de mindig egy-egy csoport, sohasem csak az egyén — de sokkal inkább a közösség áldozatkészségéről, feladatvállalásairól szólnak. Minden egyes vállalás, minden új felajánlás újabb és újabb tömegeket mozgósít a megnövekedett feladatok teljesítésére — s így válik soha nem sejtett, hatalmas energiákat felszabadító láncreakcióvá — az emberi összefogás. Kolozs megye ipara például június utolsó vasárnapján is szolidaritási műszakot tartott. Hogy menynyi lehet ennek az öszszefogásnak az „emberi értéke — azt nehezen lehetne valamiképpen is kifejezni , annál beszédesebben szólnak viszont az elvégzett munka értékéről a számadatok : a Textilipari Kombinát egységei ezen a vasárnap 4700 darab kötöttárut, 800 rend ruhát, 8000 négyzetméter szövöttárut termeltek csaknem 1 millió lej értékben. A gépkocsi javító vállalat dolgozói tíz gépkocsi javítását végezték el vasárnapi többletként. A Terápia gyógyszergyárban 700 kg kalcium pantotenátor, 70 kg kloramfenikolt, ezer köbméter oxigént termeltek ezek összértéke 465 ezer lej. Háromszáz ember dolgozott a Libertatea bútorgyárban is, kizárólag az export-lemaradások bepótlásáért ; a végzett munka értéke mintegy 200 ezer lej. Természetesen nemcsak vasárnap, de a hét minden napján is egyforma ütemmel folyik a helyreállítás — jobban mondva a helyreállítás érdekében tett pótfelajánlások teljesítése. Az Unirea gépgyár — azonkívül, hogy segédcsapatokat küldött a székelyudvarhelyi cérnagyár textilberendezésének rendbehozására, s jelentős vállalásokat is tett. A gyár munkaközössége elhatározta, hogy össztermelési előirányzatát kétmillió, az eladott és elszámolt áruterv mutatót másfélmillió lejjel haladja túl. A tervezettnél g hamarabb szállítja egyes üzemek számára a termeléshez szükséges új berendezéseket. A tordai Cementgyár — tudatában lévén annak, hogy az újjáépítés periódusában mennyivel nagyobb szükség lesz az építőanyagokra — előzetesen tett vállalásait szinte minden vonalon megkétszerezte : 1000 tonna mész helyett 6000 tonnát, 250 tonna hőálló tégla helyett 700 tonnát vállaltak, hogy legyártanak terven felül. S hogy ezek a felajánlások mennyire nem csak formális dolgok, kellőképpen mutatja az a tény, hogy a vállalat vezetősége a felajánlással egyidőben azonnal hozzálátott azoknak a technikaiadminisztratív intézkedéseknek a kidolgozásához és azonnali gyakorlatba ültetéséhez, melyek lehetővé is teszik a többlet-felajánlások teljesítését, így például az előkészítő szakaszon, ahol eddig csak két váltás dolgozott, most beindították a harmadik váltást is, hogy még véletlenül se történhessen fennakadás a mészkővel való ellátásban. Hasonlóképpen járnak el a másik tordai — és az újjáépítésben ugyancsak nagyon fontos — vállalatnál, az előregyártott beton-elem gyárnál is. Főként azoknál az anyagoknál nevelték a fel- SZALONTAY FERENC (Folytatása a 3. oldalon) A ROMÁNIAI SZAKSZERVEZETEK ÁLTALÁNOS SZÖVETSÉGÉNEK HETILAPJA II. SOROZAT 690. SZÁM • 8 OLDAL ARA 30 BAM • 1970. július 10. A bukaresti Vulcan üzem új hegesztő részlegén Olaru Stefan az óránként 1035 tonna gőz fejlesztéséhez szükséges kazán oldalfalát hegeszti (Fotó : Gh. Vinfilaj Az új fizetési rendszer bevezetése előtt, az egész gyárra kiterjedő, jól áttekinthető szerzési etikát készítettek a dolgozók fizetési besorolásáról a nagyváradi înfrăţirea szerszámgépgyárban. Külön-külön valamennyi részleg idejében megkapta a maga kimutatását, amelyről az érdekeltek maguk olvashatták le adataikat — a réginek megfelelő új kategóriát, az egyhelyen eltöltött munkaidő adatait, a „hűségpénz“ kiszámításához szükséges százalékot. E közszemlére kitett, informatív jellegű kimutatások túlnőtték szerepüket. Hosszú MEG KELL számoszlopaik a napnál is világosabban megmutatták, hogy a szakma elsajátításáért szívós kitartással, keményen dolgozni és szüntelenül tanulni kell. A sorokból bárki kiolvashatja, hogy a legmagasabb fizetési kategóriákban azok a munkások vannak, akik 10—15—20 éve, vagy még ennél is több ideje jóbantrosszban, hűségesen kitartottak az Înfrăţirea mellett, akik együtt nőttek a feladatokkal és közösen emelték az üzem gyártmányainak színvonalát a nemzetközi piacok igényeinek szintjére. Ma ők azok a szakkáderek — Sarca lan öntő, Szappanos László esztergályos, Végvári Zoltán köszörűs, Lupşa Vasile, Benke Lajos, Kovács Gedeon, Jurca Ioan, Szijjártó Antal szerelők, és még sokan mások , akiknek a legprecízebb munka sem jelent megoldhatatlan feladatot, akik napon- ÉRTE ra fényesen vizsgáznak a szakmából és akikről tudja a MESZNER JÓZSEF (Folytatása a 3. oldalon) DOLGOZNI A perui földrengések oka a „kontinensek sodródása" Mindössze néhány hete, hogy az ENSZ Gazdasági Bizottsága elé terjesztették a Perut ért katasztrofális földrengések mérlegét. Megrázó adatok : több mint 50 000 halott, több mint 20 000 eltűnt , a sebesültek száma meghaladja a 150 000-rét ; nagy városok szinte teljesen megsemmisültek, kisebb települések eltűntek a föld színéről; az anyagi károk felbecsülése — még hozzávetőleges összegek formájában is — csak hónapok múltán válik lehetővé... Tragikus adatok ! S miközben lázas ütemben folyik a károk felmérése, miközben a túlélők iszonyatos élményekről adnak számot s a rettenetes valóságot berregő felvevőgépek rögzítik filmszalagra, a tudósok — és nem csupán ők — választ keresnek a kérdésre : mi okozta a sosem észlelt erejű földrengést ? Milyen vak és kíméletlen természeti erő működött itt ? A válasz erre a kérdésre, amint a szakértők megállapították, abban a csak nemrégiben tett észrevételben rejlik, miszerint a földrengéseket kiváltó ok nem a földkéreg helyi jellegű elváltozása, hanem az egész szárazföld, valamennyi földrész állandó mozgása, vagy ahogyan a szakértők elnevezték : „a kontinensek sodródása“. Ezt a jelenséget vizsgálta a közelmúltban az Egyesült Államok Oceanográfiai Intézetének egyik tudományos expedíciója, s tényekkel bír.(Folytatása a 2. oldalon) ŐSZI ELŐZETES Még alig, hogy megkezdődött a nyári csúcsidény és máris az őszről akarok szólni. Persze nem a bágyadt őszi napokról, a gyümölcsillatú hajnalokról, vagy az aranyló délutánokról, hanem egy olyan nagyszabású őszi eseményről, amelynek körvonalai immár most, ezekben a nyári hetekben kirajzolódtak. Az első bukaresti nemzetközi vásárról van szó, amelynek előkészületei már rég megkezdődtek és most már pontosabban ismerjük néhány adatát. Eszerint 26 ország és mintegy 60 nagy vállalat jelentette be részvételét a bukaresti vásáron és persze ez korántsem a végleges szám. A vendéglátó gazda, Románia, a kiállítás mintegy húsz százalékát veszi igénybe termékei számára, ami elegendő teret nyújt arra, hogy felvonultassa legújabb ipari termékeit, amelyek immár versenyképesek majdnem az egész világon. Természetesen a többi szocialista országok is jelentős teret foglaltak le termékeik számára, így például a Szovjetunió 1850 négyzetméternyi kiállítási csarnokban mutatja be ipari újdonságait. A nyugati államok közül eddig 18-an jelentették be aktív részvételüket közöttük Anglia, Franciaország, Japán, Belgium, Svédország és így tovább. De tulajdonképpen nem is erről a kétségtelenül érdekes előkészítő munkáról és az eddig befutott adatokról akarok beszélni, hanem magáról a vásár fényéről és mindaz ami megelőzte ezt a nagyszabású nemzetközi árufelvonulást. Igen, megint vissza akarok kanyarodni a tragikus tavaszhoz, hiszen a rohanó áradat nem állt meg az ipari egységek kapujánál nem hátrált meg a gyárak csarnokai előtt, hanem sok száz műhelybe rontott be, öntötte el a gépeket, rongálta meg a felszerelést. Pedig nem egy árvíz sújtotta gyárunkban készül olyan műszer vagy gép, amelynek a rendeltetése az őszi kiállítási csarnokban bemutatkozni. De azok a dolgozók, akik helytálltak a vízáradásos tavaszban, makacs kitartással teljesítik feladataikat ezen a rendhagyó nyáron is. Maradéktalanul leszállították a megrendelt gépeket, a kiállítás anyagát, épp úgy ahogy maradéktalanul teljesítik, megnőtt előirányzataikat is. Így aztán a nagy, őszi árufelvonulás, nem csak a román szocialista ipar dinamikus fejlődésének és korszerűségének lesz nagyméretű és sokatmondó tárháza, hanem néma tanúja lesz a helytállásnak, népünk vitalitásának és annak a páratlan lendületnek is amely valóságos csodákat művelt ezekben a nehéz hetekben, hónapokban. ...Még jó néhány hónap van hátra, amíg megnyílik Bukarestben az első nemzetközi vásár, de én úgy érzem, hogy az első, és nem a legjelentéktelenebb sikert ez alkalomból már elértük. DÁNOS MIKLÓS