Napi Gazdaság, 2001. április (11. évfolyam, 76-98. szám)
2001-04-02 / 76. szám
2001. ÁPRILIS 2. Adósságcsapdában az agrárszféra Az élelmiszer-gazdaság hitelei 500 milliárd felett Az agrárágazat hitelezése banki szemszögből sokkal kockázatosabb más ágazatoknál. A szövetkezeti üzletrészesek kifizetéséről szóló törvény ráadásul nagymértékben nehezíti a hitelintézetek pozitív hozzáállását a mezőgazdasághoz: a 120-140 milliárd forint szövetkezeti hitel mintegy fele a 250 milliárd forint mezőgazdasági, illetve negyede az összes élelmiszer-gazdasági hitelnek. Az MNB adatai szerint tavaly a harmadik negyedév végén a mezőgazdaságban - beleértve a vad- és erdőgazdálkodást, valamint a halgazdaságot -253,3 milliárd forint, az élelmiszeriparban pedig - az ital- és a dohánygyártással együtt -250,4 milliárd forint volt a hitelállomány. A mezőgazdasági hitelek 97 százaléka, az élelmiszeriparnak 80 százaléka volt forinthitel, de ez sem változtat azon, hogy az alapanyag-termelés és -feldolgozás hitelállománya lényegében azonos nagyságrendű. A mezőgazdasági hitelek a teljes hitelállomány 8,1, az élelmiszeripariak 8,6 százalékát tették ki. A mezőgazdasági szektor komoly szerkezeti átalakuláson ment át az elmúlt néhány évben: a jelenlegi adatok szerint tavaly az agrárszférában csaknem 960 ezer egyéni gazdaság és 8200 gazdasági szervezet működött. A mezőgazdaság részesedése a GDP-ből 5,5 százalék, míg a mezőgazdaságban dolgozók a foglalkoztatott népesség 7,1 százalékát tették ki. Bankszövetségi becslés szerint ugyanakkor a szövetkezetek hitelállománya 120-140 milliárd forint, ami az összes mezőgazdaságban kinnlévő hitel mintegy fele, illetve negyede az élelmiszer-gazdaság hitelállományának. Ez az arány máris magyarázatot ad a bankok tiltakozására a szövetkezeti külső üzletrész-tulajdonosok kifizetéséről szóló törvénnyel szemben, figyelemmel a szövetkezetek jelentős részének nem kifejezetten jó pénzügyi helyzetére. Agrárhitelezési szakértők szerint már az összesen 500 milliárdos élelmiszer-gazdasági hitelállomány nagyságának kialakulásában is komoly szerepe volt az állami támogatásoknak, különösen az éven túli lejáratú, úgynevezett tőkepótló hitel bevezetésének. A mezőgazdaság ugyanis banki szemmel kockázatos. Magas magának a termelésnek a kockázata például az árvizek, aszály, fagy, betegségek miatt. Nem kalkulálható előre biztosan a bevétel, amit együttesen, nagymértékben és kiszámíthatatlanul befolyásolnak az előző tényezők, illetve a piaci, gazdasági változások. Az árbevétel általában egyszerre folyik be, az agrártermelők az átmeneti időszakban finanszírozásra szorulnak. Az előzővel összefügg, hogy a hitelek megítéléséhez szükséges fedezet gyakran nincs meg, a gazdálkodók alulfinanszírozottak, nem tőkeerősek, s elavult technikával dolgoznak, így nehezen fejlődnek. ¡ / A U /¡ n U U Rendeletet módosított a miniszter Forgalomba helyezhetők a hannoveri villamosok Újabb akadály hárult el a fővárosi koalíciós vita kapcsán elhíresült hannoveri villamosok megvásárlása elől: aközlekedési és vízügyi miniszter az elmúlt héten módosította az Országos Vasúti Szabályzatot, s így lehetővé válik a Siemens AG által gyártott kocsik forgalomba állítása Budapesten. Az eladó Astra AG, a hannoveri tömegközlekedési vállalat viszont még nem döntött a BKV Rt.-vel kötendő üzletről. A közlekedési és vízügyi miniszter múlt heti rendeletmódosításával elhárultak a hatósági akadályok a 943 milliméteres padlómagasságú hannoveri villamosok forgalomba állítása elől (a magyar szabványok eddig csupán 600 milliméternél valamivel nagyobb padlómagasságot engedélyeztek). A tárca szerint azonban a hannoveri járművek padlómagassága nem tekinthető korszerűnek (negyedszázados gyártmányokról van szó, az északnémet városban pedig nem villamosként, hanem városi vasútként üzemeltek) és a budapesti városi villamosforgalom is kisebb padlómagasságot igényel, így hosszabb távon célszerű lesz e járműveket az elővárosi forgalomba átirányítani - javasolja a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium. A BKV Rt. által meghirdetett közbeszerzési eljárás után a budapesti cég igazgatósága már döntött a hannoveri villamosok megvásárlásáról. Ugyanakkor Dirk Sames, az Astra AG, a hannoveri tömegközlekedési vállalat szóvivője szerint cége még nem döntött a BKV-val kötendő üzletről. Jelenleg a szerződési feltételek kimunkálása folyik, és Sames azt sem tudta megmondani, hogy mikor várható döntés az eladásról. (A BKV és az Üstra közötti ügylet közvetítésében szerepet játszott a MAN- csoporthoz tartozó Ferrostaal AG is.) A főváros 7 milliárd forintot biztosított a BKV-nak a hannoveri villamosok beszerzésére. Ezt a döntést éles vita előzte meg a két koalíciós párt, az SZDSZ és az MSZP között. A konfliktusban végül a Fidesz szavazatai döntöttek, a fiatal demokraták ugyanis a szocialisták hannoveri villamos beszerzésére vonatkozó javaslatát támogatták a fővárosi közgyűlésben. Sz. I. M. ff A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt . támogatása révén olvassák lapunkat. J. MAGYAR GAZDASÁG NAPI gazdaság ) Az egészségügy 32 milliárdos forráskiegészítést akar A magasabb infláció növelheti a büdzsé többletbevételeire pályázók számát Az elemzők és az ellenzéki pártok egyaránt biztosak abban, hogy tavalyhoz hasonlóan idén is többletbevétel keletkezik a költségvetésben. Ezt erősíti, hogy ebben a kérdésben a miniszterek is eltérő álláspontra helyezkednek. Az egészségügyi tárca vezetője az előző héten konkrétan 32 milliárd forint idei többletforrásra szóló igényt fogalmazott meg. A többletre pályázók száma bizonyosan szaporodik azután, hogy a Pénzügyminisztérium szerint valószínűleg nem tartható idén a kormány 5-7 százalékos inflációs terve. Hiábavalónak bizonyulhatnak a Pénzügyminisztérium (PM) erőfeszítései a többletbevételekre ácsingózó ágazati igények - legalább az első félév végéig szóló - csillapítására, ha a kormányon belül egyes tárcák folyamatosan a többlet felhasználásáról beszélnek - vélik megfigyelők. A „renitens” tárcák közé tartozik az Egészségügyi Minisztérium (EüM), amelynek vezetője az előző héten kijelentette, hogy az ágazat 32 milliárd forint többletforrást igényel idén az idő előtt kiürülő gyógyszerkassza feltöltésére, továbbá az alapellátás amortizációjának fedezésére. Mikola István szerint a gyógyszerkeret 147 milliárd forintos előirányzata alultervezett, a valós igények fedezésére 165 milliárdra kellene kiegészíteni a kasszát. Az amortizációs költségeknek - a háziorvosi privatizáció folytatásába illeszkedő - elismerésére pedig 13-14 milliárd forintot kellene biztosítani. Mikola szerint ezekre a programokra a forrás rendelkezésre fog állni, mivel a kormányfő ígérete szerint a büdzsé terven felül befolyó bevételeiből az ágazat az elsők között részesül. A pénzügyminiszter a költségvetés első két havi mérlege alapján korainak tartotta a bejelentkezéseket az esetleges többletbevételekre. Varga Mihály lapunkban utalt arra (NAPI Gazdaság, 2001. március 23., 1 3. oldal), hogy az ágazatok mozgásterét meghatározza a két évre szóló költségvetés, amitől csak rendkívüli esetben lehet eltérni. A pénzügyminiszter akkor elmondta, hogy az első két hónapban 15 milliárd forint többlet keletkezett a büdzsében, ám az év közben jelentkező váratlan kiadások - például az árvíz - miatt egyelőre megjósolhatatlan, hogy végül miként alakul a költségvetés pozíciója. A büdzsé alakulását illetően mindazonáltal megalapozottabbnak tűnik az elemzők várakozása, különösen annak fényében, hogy immár a PM sem tartja valószínűnek az idei éves átlagos inflációnak a hivatalos 5-7 százalékos tartományon belül maradását. További jel, hogy a tárca illetékese a szokásos havi sajtótájékoztatón eddig nem zárta ki egyértelműen a tervet meghaladó bevételek elérését. A mindig hangsúlyozott álláspont az, hogy a költségvetés tervezett GDP-arányos hiánya tartható az év végéig. Más kérdés, hogy az előirányzott deficitet a vártnál nagyobb bevételek és kiadások mellett is elérheti a PM. Az inflációs várakozás módosítása mindenesetre azt eredményezheti, hogy a közeljövőben megszaporodik a többletbevételekre jelentkező ágazatok száma. Az egészségügy mellé felsorakozhat az oktatás, a szociális szféra, valamint a közművelődésben és a közszolgálatban dolgozók érdekképviseletei. Nem irányadó a kormány áremelkedési várakozása Az elemzők szerint várható volt az inflációs prognózis módosítása (Folytatás az 1. oldalról) Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. elemzője szerint az az igazi kérdés, hogy az előrejelzés módosításával egy időben változik-e a kormány inflációs politikája. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő közgazdásza elmondta, hogy a prognózis felülvizsgálata várható volt és a bejelentésnek nem lesz jelentősebb hatása a piacra. A piac szereplői nem tartják irányadónak a kormány prognózisát - vélekedett Duronelly. A pénzügyi piacok inflációs várakozásait egyáltalán nem befolyásolja a PM inflációs célkitűzésének módosítása, és az sem valószínű, hogy a háztartások emiatt megváltoztatják várakozásaikat - fejtette ki Majoros György, a Cashline szakértője. Vojnits is mérsékeltnek nevezte az eredeti terv tarthatatlanságát elismerő PM-tanulmány inflációgerjesztő hatását. Hasonlóan vélekedett Kovács György, a DG Bank elemzője is, aki szerint túl nagy volt a különbség a PM és a piac prognózisa között. Több elemző a decemberre várt 6-7 százalékos 12 havi inflációs tervet is túlzottan optimistának nevezte. Varga szerint az inflációs terv módosítására azért volt szükség, mert az első két havi adatok alapján a vártnál dinamikusabban növekednek a szolgáltatások és az élelmiszerek árai. Az infláció lassabb csökkenéséhez a miniszter szerint hozzájárul a növekvő bérkiáramlás miatt erősödő fogyasztói kereslet is. Januárban 10,1 százalékos, februárban pedig 10,4 százalékos inflációt jegyzett fel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az értékek mindkét esetben meghaladták a piac várakozásait. A NAPI Gazdaság értesülései szerint a kormány gazdasági kabinetjének jövő szerdai ülésén az idei mellett valószínűleg áttekintik a 2002-re vonatkozó, 4-6 százalékos inflációs tervet is. K. P. P. Magyarország már az EU társult tagjaitól is lemaradt Az árampiaci nyitás a választások utánra marad '(Folytatás az 1. oldalról) Szakmai körökben ezt csak politikai okokkal tudják magyarázni, mivel a nyitás a magasabb európai árak miatt mindenképpen a fogyasztói díjak növekedését idézi elő, ami nehezen egyeztethető össze a kormány jelenlegi deflációs gazdaságpolitikájával. Ami a fogyasztói tarifákat 80-90 százalékban meghatározó költségek ellenőrzését illeti, Nyugat-Európában ez jóval egyszerűbb, mint Magyarországon. Ennek oka az, hogy az uniós tagállamokban egységes iparági számviteli szabályok vannak. A mindenkori kormánytól független szabályozó szervezet ezek alapján átlátható módon turlamenti elfogadása. A jogszabálynak ugyanis tartalmaznia kell a hálózati hozzáférés jogi és technikai módszereit, mert csak így tudnak új szereplők megjelenni a piacon. Ugyancsak a törvénynek kell meghatároznia, miként alakuljon át a Magyar Energia Hivatal, hogy a gazdasági tárcától s a kormányzattól független ellenőrző és szabályozó hatósággá válhasson. Szintén a törvényben foglaltak alapján lehet létrehozni a napi kereskedéshez szükséges áramtőzsdét. Katona Kálmán, az MVM elnök-vezérigazgatója egy szakmai fórumon kijelentette, hogy 2003- ban 36 százalékos piacnyitással lehet számolni és 2005-ig teljessé válhat a liberalizáció. Azt nem árulta el, hogy a kezdeti nyitás milyen kiemelt vevőkört érint. A nyugat-európai tapasztalatok nyomán elképzelhető, hogy ez a mérték az ipari nagyfogyasztók táborában jelentkez ő PIACNYITÁS AZ EU-BAN 1 zik. A kisfogyasztók által is érzékelhető piacnyitást azonban nem ez, hanem az import felszabadítása és új piaci szereplők beengedése jelentheti. A Magyar Áramszolgáltatók Egyesületének titkára, Boross Norbert szerint a szolgáltatók jelenleg Szlovákiából például a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. által kínáltnál 30 százalékkal olcsóbban juthatnának áramhoz, nem beszélve a román és az ukrán forrásokról. Bacskó Mihály, az MVM osztályvezetője minderre reagálva úgy vélekedik, hogy az északi határon lévő vezeték jelenleg teljesen leterhelt, Romániában és Ukrajnában pedig más frekvenciát használnak, ezért ezek az importlehetőségek egyelőre csak elméletiek. Regös Zsuzsa jó ellenőrizni az egyes piaci szereplők árait. A piacnyitásra való magyarországi felkészülés szempontjából fontos lenne a villamosenergia-törvény mielőbbi pármár az unióhoz társult államok közül eleinte Magyarország volt az első, amely elhatározta a nyitást, időközben Lengyelország és Szlovénia alaposan „beelőzött”. Lengyelországban 1998-ban kezdték meg és várhatóan 2005-ben fejezik be a folyamatot, s 2000 közepén beindult az áramtőzsde is. A szlovének egyéves késéssel végzik el ugyanezt. Csehország ez év elején hatályba léptette új törvényét, amelynek megfelelően 2002-ben megkezdi a nyitási folyamatot. A piacukat felszabadító uniós országok és - Szlovákia kivételével - a társult kelet-közép-európai államok létrehozták az áramszállító hálózatok működtetetésére hivatott független társaságokat. A majdani liberalizált magyar villamosenergia-rendszerben ezt a feladatot a tavaly év végén megalakult Mavir Rt. hivatott ellátni. Az állami tulajdonban maradó rendszerirányító ma még az ugyancsak állami kézben lévő MVM százszázalékos leányvállalata, úgyhogy függetlensége egyelőre vitatható. Nyitás mértéke (százalék) 1998. február 19. 0 (határozathozatal) 1999. február 12. 26,48 2000. február 16. 30,27 2003. február 19. 33,0 2004.* 100 * a stockholmi csúcson nem döntöttek a végleges dátumról Forrás: Energie Verwertigungsagentur Csökkent a forint leértékelési üteme A forint csúszó leértékelésének havi üteme tegnappal kezdődően 0,2 százalékra csökkent az eddigi 0,3 százalékról. Ennek megfelelően - amennyiben újabb ütemváltozás nem lesz 2001-ben - a forint leértékelésének éves mértéke a tavalyi 4-ről 2,7 százalékra mérséklődik. Az ütemcsökkentésről március elején döntött a Jegybanktanács, már az új MNB-elnök részvételével. Jelenleg nem időszerű a forint árfolyamát meghatározó intervenciós sáv kiszélesítése. A sávszélesítés nyomán az infláció ugyan csökkenne, mivel a forint felértékelődne, ám ez az export drágulásának veszélyét hordja magában, emiatt pedig romlana a folyó fizetési mérleg egyenlege. Az olcsóbb oldtimerek kelendőbbek A veterán autók és autós relikviák második hazai árverésén - amelyet szombaton tartottak Budapesten - a kisebb értékű tételek találtak gazdára. A szakkönyvek, katalógusok, használati útmutatók közül is számos darabnak megsokszorozódott néhány ezer forint körüli kikiáltási ára. A motorkerékpárok és a biciklik mindegyike elkelt, az oldtimer autók közül viszont mindössze két Opelt vásároltak meg: az egyiket 145, a másikat 450 ezer forintos leütési áron értékesítették. Árverésen kívül érkezett többmilliós ajánlat két Jaguarra (mindkettő Mark II típusú, az egyik 3,4, a másik 3,8 literes), amelyek felújítása egyenként mintegy 3 ezer munkaórát vett igénybe. Sz. i. m. Továbbra is sok a panasz a taxisokra A taxisok előszeretettel számláznak túl, a külföldieket a legrövidebb út helyett városnézésre viszik és az éjszakai tarifát is gyakran idő előtt alkalmazzák - állapította meg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség. Az ellenőrzések során minden ötödik esetben derült fény valamilyen szabálytalanságra. A taxisok kis távolságra sokszor minimális díj megfizetését kérik az utazóktól, mondván: ennél alacsonyabb összegért nem éri meg nekik az utaztatás. Az ellenőrzöttek három százaléka nyugta-, illetve számlaadási kötelezettségét is elmulasztotta.