Napi Gazdaság, 2003. február (13. évfolyam, 23-42. szám)
2003-02-03 / 23. szám
ÁPRILISIG 70 EZER MUNKAHELY SZŰNIK MEG ÉS 109 EZER LÉTESÜL Nincs rendkívüli helyzet a munkaerőpiacon A magyar munkaerőpiacon nincs rendkívüli helyzet, ezért nincs is szükség rendkívüli intézkedésekre, de integrálni kell a munkaügyi fejlesztéseket - hangzott el Kiss Péter munkaügyi és Csillag István gazdasági miniszter közös tájékoztatóján. MANDACS BOTOND A munkaerőpiacon nincs rendkívüli helyzet, ezért rendkívüli lépésekre sincs szükség, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell erőfeszítéseket tenni a munkaügyi fejlesztések integrálására - hangzott el Csillag István gazdasági és Kiss Péter munkaügyi miniszter közös sajtótájékoztatóján. A munkaügyi tárca által tavaly 4500 vállalat körében végzett felmérésből kiderült, hogy a gazdálkodó szervek mintegy 70 ezer fő elbocsátását tervezik az idei első negyedévben, de ugyanebben az időszakban körülbelül 109 ezer fő felvétele is várható - mondta Kiss Péter. Szerinte az elmúlt néhány hónapban a munkavállalói korú lakosságon belül 80 ezer fővel csökkent az inaktívak száma. A munkanélküliség jelenleg tapasztalható növekedése alapvetően a munkakeresés, a munkaerőpiac aktivizálódásának jele - mondta Kiss. Csillag István elmondta, hogy a gazdasági tárca újabb beruházásösztönző és munkahely-teremtő javaslatot hoz nyilvánosságra február közepén, valamint tervezi, hogy elősegíti az exportáló vállalatok gyorsabb forráshoz jutását. A gazdasági tárca vezetője szerint a Magyar Befektetésösztönzési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) folyamatban levő projektjei alapján összesen mintegy 510 millió euró értékű beruházásra van kilátás, ami 4200 új munkahely megteremtését teszi lehetővé. A magyar munkaerőpiac az európai versenytársakéhoz képest rendezett képet mutat, és a külföldi beruházási kedv elmúlt időszakban tapasztalható csökkenésének hátterében egyrészt a világgazdasági dekonjunktúra, másrészt a tavalyi országgyűlési választások okozta bizonytalanság áll. KISS PÉTER A munkavállalói korú lakosság körében számottevően csökkent az inaktívak száma Kinek kell az ammóniumnitrát? ■ FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A péti Nitrogénművek Vegyipari (NV) Rt. már a tavaly novemberben megszűnt vámkvóta után kérte a GKM-t hogy védje tovább a hazai termékeket - kö- NITROGÉNMŰTRÁGYA-FELHASZNÁLÁS zölte lapunkkal Kruppa Ignác vezérigazgató. A társaság a jelentős orosz, román, ukrán import miatt kapacitásának csak felét tudta kihasználni, készletük több mint 100 ezer tonna. A vámpótlék segíti ennek értékesítését s növeli az NN most kétharmad részben lekötött kapacitásának kihasználását - várja A Mezőtúr környékén észlelt, vetélést is okozó sertésbetegségnek a Brucella suis-nek, ami miatt ki kellett irtani egy százdarabos állományt, nincs köze a száj- és körömfájáshoz - mondta Herpay Laura, az FM főosztályvezetőhelyettese, Kruppa. Az egyetlen ammóniabázissal rendelkező nitrogénműtrágya-gyártó NV Rt. 2002 kora őszén került a Tiszamenti Vegyiműveket még 1997-ben megszerző Bige Holding Invest kezébe. Kérdéses, hogy miként lesz hatásos a vámpótlék, illetve az intézkedés valóban okoz, az egyes vélemények szerinti majdnem 30 ezer forint tonnánkénti árhoz képest csaknem 10 ezer forint többletköltséget a termelőknek. Alföldi gazdaboltokban úgy tájékoztatták lapunkat, hogy magyar ammóniumnitrátot nem is tartanak, az orosz tonnája pedig most is 39 500 forint. (EZER TONNA) ________1999 2000 000p ___________________263 258 275 Forrás: KSH__________________________" A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. KÜLFÖLDI HADSEREGEK MINTÁJÁRA KÉSZÜL A MAGYAR KATONARUHÁZAT Ötvenmilliárdos üzlet az egyenruha-beszerzés • VIGH GYÖRGY ZSOLT A honvédség teljes átöltöztetése ötvenkét-ötvenöt milliárd forintba kerülne és 2010-re lehetne végrehajtani - olvasható a Honvédelmi Minisztérium honlapján. A következő négy évben 9,7 milliárd forint áll a Magyar Honvédség Ruházati Szolgálatfőnökségének rendelkezésére, így a magyar ruházati ipar hosszú távon is stabil rendelésállományra számíthat a HM-től, amennyiben a közbeszerzéseket magyar cégek nyerik el - állítják megfigyelők. A 2006-ig leosztott keretből új, négyszínű gyakorlókat rendelnek, amelyek a régi egyszínűeket váltják fel, de a tartalékos állomány egyelőre nem kap ezekből - mondta Hegyes Ferenc alezredes, szolgálatfőnök-helyettes. Tavaly minden katona kapott egy váltást a korszerűbb öltözékből, az előírt minimális felszerelés azonban fejenként hat váltás egyenruha. A NATO- nak felajánlott egységeket már tavaly ellátták a szükséges mennyiségű felszereléssel. Megújul a felszerelés minden része, így az új bakancs már gore-tex alapanyagú és fekete lesz, a rohamsisak a tűzoltókéhoz hasonló belsőt kap, a hátizsák Bundeswehr-típusú, a málhamellény izraeli mintájú lesz. Rendszeresítésük leghama-A honvédség teljes egyenruhacseréje összesen 52-55 milliárd forintba kerülne. A következő négy évben mintegy 10 milliárdot költhet öltözködésre a hadsereg. tabb fél év múlva kezdődhet el. Az új gyakorlókabát és a sportruha mintadarabjai is elkészültek. A jelenlegi kéket szürke színű melegítő, póló, rövidnadrág, baseballsapka és sportcipő váltja fel, a büdzsé függvényében. A személyi felszerelés olyan speciális darabokkal egészül ki, mint az önfelfújó gumimatrac, a személyi sátor, a vízhatlan dupla hálózsák, amelyek kísérleti darabjai már elkészültek. Enyhe konjunktúra a második félévben? A GKI PROGNÓZISA A NAPI GAZDASÁG A forint további erősödésére számító január közepi spekulációs pénzbeáramlás és az erre válaszul született intézkedések tartósan rontják a pénzpiaci folyamatok kiszámíthatóságát. A következő hetekben-hónapokban tendenciájában a kamatok némi emelkedése és a forint erősödése a legvalószínűbb. A második félévre a nemzetközi és ezzel hazai konjunktúra némi javulása remélhető - derül ki a GKI Rt. és az Erste Bank előrejelzéséből. A tavalyinál magasabb lehet az ipari termelés és az export dinamikája, miközben az ipari foglalkoztatás - egyes munkaigényes szakágazatok versenyképességének drasztikus romlása miatt - csökken. Az építőipar növekedése gyors marad, de elmarad a tavalyi csúcstól. Ennek oka az állami beruházások visszaesése. A kiskereskedelmi forgalom idén is dinamikusan, mintegy 7 százalékkal nő, de ez is kisebb a tavalyinál. A behozatal gyorsabban emelkedik a kivitelnél, így a külkereskedelmi mérleg hiánya mintegy 1 milliárd euróval romlik. A folyó fizetési mérleg deficitje ennél kevésbé nő, mivel az idegenforgalmi aktívum bizonyára meghaladja a 2002. évi mélypontot. A reálkeresetek növekedése idén megközelíti a 8 százalékot, ami a GDP-énél kétszer gyorsabb ütem. A költségvetési szférában a tavaly őszi béremelések hatására ennél lényegesen nagyobb, a versenyszférában a romló piaci helyzet miatt lényegesen kisebb emelkedés valószínű. ______________________________________ 2002 2003 _______becslés előrejelzés A GDP volumenindexe (százalék)________________103,2_____103,8 Beruházások indexe (összehasonlító áron, százalék) 105________103 A kivitel változásának indexe________________________________ (folyó áron, euróban, százalék)___________________106______110 A behozatal változásának indexe______________________________ (folyó áron, euróban, százalék)___________________105______112 A külkereskedelmi mérleg hiánya (milliárd euró)______311_______4,5 A folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd euró)_________35_______4,0 Az államháztartás hiánya (milliárd forint)__________1525______930 Fogyasztói árindex az időszak végén___________________________ (előző év azonos hó = 100)___________________104,8* 105,2 *tény_____________________________________________________ Forrás: KSH. GM. MNB. PM_____________________________________ MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁGA- 2003. FEBRUÁR 3., HÉTFŐ 3 KEVESEBBET FIZETHETNEK AZ INTERNETSZOLGÁLTATÓK Májusban kész az új hírközlési törvény A tavalyi év után még a hatályos jogszabály szerint kell befizetniük a cégeknek az egyetemes távközlési alapba, ám a kábel- és internetszolgáltatók idei terheit jelentősen csökkenteni kívánja az informatikai tárca. Részben erről is rendelkeznek a hírközlési törvény módosítása során, s emellett több ponton is úgy változik meg a jogszabály, hogy az elősegítse a piaci versenyt. ■ NAPI GAZDASÁG Az informatikai tárca szándékai szerint idén radikálisan csökkenni fog az az összeg, amit a kábel- és internetszolgáltató cégeknek be kell fizetniük az egyetemes távközlési alapba - mondta Pataki Dániel, az informatikai tárca helyett Pataki elmondta még, hogy a minisztériumban a KPMG tanácsadói bevonásával megkezdődött a 2001-ben elfogadott hírközlési törvény teljes revíziója, amivel a szakemberek május közepére végeznek, majd a módosító javaslat ősszel kerülhet a parlament elé és a tervek ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ FORDULNAK A TÁVKÖZLÉSI PIAC RÉSZTVEVŐI Kétes jogalapra helyezkedve irracionális mértékű terheket ró a távközlési versenypiac résztvevőire az a néhány napja kihirdetett kormányrendelet, amely aránytalan befizetési kötelezettséget ír elő az alternatív távközlési szolgáltatóknak, miközben egyoldalúan tovább gazdagítja a korábban az egyik legnagyobb profitnövekedést elérő hazai üzleti vállalkozást, a távközlési piaci versenyben ellenérdekelt Matávot - hangsúlyozza az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete (ATSZE) pénteki nyilatkozata. Az alappal, illetve a be- és kifizetések mértékével kapcsolatos alkotmányossági aggályai miatt az ATSZE elkészítette alkotmánybírósági beadványát és az alternatívok további jogi lépéseket is tesznek. fes államtitkára pénteken. (Ez az éves szinten 10 milliárdos alap szolgál arra, hogy az egyetemes szolgáltatást nyújtó cégek - vagyis a „kismama" csomagot is kínálók - veszteségeit finanszírozzák. Az alternatív távközlési társaságok terhei várhatóan nem csökkennek, s miután a befizetésről rendelkező jogszabályt az év során módosítja a tárca, az érintetteknek a 2002-re esedékes összeget - amely az éves nettó bevételük egy százaléka - február 28-ig be kell fizetniük. Az egyetemes szolgáltatási alapra vonatkozó szabályozás is egyik kulcseleme lesz a hírközlési törvény módosításának is. szerint 2004. január 1-én lép hatályba. A tárca a jogszabály módosításával egyebek között a vezetékes telefonálás piacának kívánja elősegíteni a versenyt, valamint az internetpenetráció - s egyúttal a szélessávú elérés - növelését szeretnék elérni. A módosítás jogharmonizációs követelményeket is teljesít majd. Mindezeken túl törvénymódosítás foglalkozik az intézményrendszer reformjával is. Ennek során világossá teszik, hogy melyik feladatok és hatáskörök tartoznak a minisztériumhoz, a Hírközlési Felügyelethez, a Hírközlési Döntőbizottsághoz, illetve a Gazdasági Versenyhivatalhoz. Idén 140 milliárd forint jut lakástámogatásra a NAPI GAZDASÁG A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint idén mintegy 140 milliárd forint jut lakástámogatásra, ezen belül szociálpolitikai és kamattámogatásra - értesült lapunk. Ez az összeg hozzávetőleg 10 százalékkal haladja meg a tavalyi keretet. Állami támogatású bérlakásprogramra 10 milliárd, míg a rehabilitációs programokra kétmilliárd forintot fordít a tárca. A kormány, szintén állami támogatással, 13 ezer bérlakás építését tervezi összesen 70 milliárd forint értékben. A rehabilitációs és bérlakásprogramokra tavasztól lehet pályázni kedvezményes, hatszázalékos hitellel. AZ ÜZEMANYAGÁRAK MOZOGTAK A LEGHEKTIKUSABBAN Az erős forint jót tesz az ipari áraknak • KOLOZSI PÁL Az ipari árszint a belföldi értékesítési árak 0,3 százalékos növekedésének és az exportértékesítési árak 0,8 százalékos csökkenésének köszönhetően tavaly decemberben 0,3 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz képest - közölte a KSH. Az adat nagyjából megfelelt az elemzők előzetes várakozásainak. Éves összehasonlításban 1,8 százalékos volt 2002-ben a mérséklődés, ami a belföldön értékesített termékek 1,6 százalékos drágulásából és a forintban mért exportárak 4,5 százalékos mérséklődéséből adódik. Az exportárszint tavalyi csökkenésének éves mértéke nagyjából megegyezik a forint árfolyam-erősödésével. A leginkább hektikus ármozgást a kőolajipari termékek mutatták, áprilisban ugyanis hét százalékkal drágultak, novemberben pedig 8,5 százalékkal olcsóbbak lettek. A teljes havi árindex novemberben érte el a mélypontját, miután - az azt megelőző négy hónappal ellentétben - ekkor a belföldi értékesítés árai is mérséklődtek. Szakértők szerint az ipari árindex tavalyi kedvező alakulása arra utal, hogy a kínálati oldal segíti a dezinflációt.