Napi Magyarország, 1998. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-22 / 248. szám
4 * 1t/6/0 MAGYARORSZÁG Belpolitika — ^ ... ... A másik fél is meghallgattatott / CisMij'JI Valenta László a Békés megyei eseményekről Az utóbbi két évben Békásmegyében történt tragédiákról - rejtélyes rendőrhalálok, amelyek a hivatalos jelentés szerint ön-, Iró gyilkosságnak minősülnek, s kü' [Alönleges közlekedési balesetekérs amelyekről a családtagoknak Lpunk is több alkalommal beszámolt, s bár szerettük volna korábban is a másik fél véleményével együtt írásunkat közreadni, a vizsgálat lezárulásáig információt nem kaptunk. Később, az egyoldalú tájékoztatásra hivatkozva, az érintett rendőrségi vezetők viszont már nem kívántak reagálni a leírtakra. Mivel lapunknak sem célja az újságban történő üzengetés, Valenta László, a belügyminiszter kabinetfőnöke vállalta hogy az akták áttanulmányozását követően válaszol a feltett kérdés /visékre. A tragédiák bonyolult voltára való tekintettel ezúttal két áldozat: Szabó András battonyai tiszthelyettes és Kuzma Mihály békéscsabai főrendőr halálának körülményeiről kérdeztük. -Az elmúlt két évben három rendőr is öngyilkosságot követett el Békés megyében, amelyek azért is váltottak ki nagy visszhangot a lakóhelyükön, mert a családtagok szerint a rendőrség nem tett meg mindent a körülmények tisztázására, mi több, nem hisznek az öngyilkosság tényében. Felelősségre vonható-e a történtekért valaki, s jelzésértékű-e ez a három eset? Az említett két év alatt országos szinten összesen 31 rendkívüli rendőrhaláleset történt, ebből négy Békés megyében, három öngyilkosság, egy személy pedig közúti baleset áldozata lett. Ebből súlyos hiba volna azt a következtetést levonni, hogy itt valami nincs rendjén. A rendőrség vezetői mindenkor azért a rezsimért felelnek, amelyben a működés feltételei biztosíthatók. Ha ezt a rezsimintézkedést nem tartják be, azt sajnálatosnak kell ítélni, ám egy rendőrfőkapitánytól - mert az idézett cikkekben elsősorban őt támadták - nem várható el, hogy naponta ellenőrizze a szolgálatra jelentkező állomány létszámát, s nem várható el az sem, hogy akadályozza meg az öngyilkosságokat. A Szabó András-ügyben tényleg rendkívül sajnálatos, hogy több órán keresztül nem vették észre a kolléga öngyilkosságát, ezért azonban kinyilvánítani, hogy a főkapitány alkalmatlan a munkájára, ezt felelőtlenségnek tartom. Ha egy rendőrfőkapitány irányítása alatt megtörténhet, hogy egy halott rendőr fényes nappal, nyolc órán keresztül a kapitányság udvarán lehet a járőrautóban, miközben senki nem keresi, az ügyeletre nyolc órán keresztül nem ad jelentést, akkor talán mégsem fölösleges a felelősség kérdését firtatni. Egyáltalán: hogyan várható el mindezek ismeretében, hogy más, fontos ügyekben is megfelelően intézkedjenek? Büntettek ezért valakit? Igen, a járőrszolgálatot szervező személyek valamenynyien írásbeli figyelmeztetést kaptak. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy nagyon kevés emberrel dolgozik a megyei közlekedés, olyan feladatokat látnak el, amelyek átfedik egymást, ezért nehéz rendszeresen arra figyelni, ki, mikor, hol van. Szabó András tragédiája idején is pontosan ez történt. Valóban igaz, hogy a váltásparancsnoknak figyelnie kellett volna erre, ezért kapott ő is, a többiek is fegyelmit. Ebből azonban súlyos hiba azt a következtetést levonni, hogy nem öngyilkosság történt. Az újságnak igaza van abban, hogy felemlíti a fegyelemsértést; igaz, hogy ilyen nem fordulhatna elő a józan ész szerint, az élet azonban nem mindig a szabályok szerint működik. Ezzel együtt fenntartom, hogy a rendőrség működésének egészére vonatkoztatva nem állapíthatnak meg olyan súlyos következtetéseket, mint amit tettek, bár kétségkívül változtatni kell a kialakult gyakorlaton. Elvárás a nagyobb rend igénye, s erre intézkedés is történt. Ha a rendőrség háza táján ilyen helyzet alakulhat ki, hogyan várható el, hogy az állampolgárok bízzanak a testületben? Akkor, amikor még a szülőket is tévesen tájékoztatták. Először ugyanis fiuk közvetlen felettese azt mondta: a Szerdahelyi úton lett öngyilkos, arról csak két nappal később hallottak, hogy a főkapitányság udvarán. Ha másban is hasonló, súlyos hibákat követtek el, miért higygyenek önöknek? S miért nem kaptak meg minden dokumentumot a szülők, amit kértek? Azért, mert a dolgok nem így működnek. Az államigazgatási eljárás keretében meghallgatták őket, erről jegyzőkönyv is készült. Ha valami kérésük, panaszuk lett volna, akkor ottelmondhatták volna. - Két idős szülő, aki a tragédiát a mai napig nem heverte ki... - Attól még jegyzőkönyvbe mondhatták volna panaszukat, mivel azt sem tudom, mit kifogásolnak. Azt viszont természetesnek veszem, hogy a családtagok, hozzátartozók soha nem tudnak belenyugodni az öngyilkosság tényébe, s ezért keresik a kapaszkodókat, amelyek magyarázatul szolgálnának a tragédiához. Ezt azonban a rendőrség részéről nem lehet a végtelenségig elhúzni, dolgozni kell, méghozzá igen súlyos ügyekben, s mivel semmilyen új tény, körülmény nem merült fel, amely a lezárt akták elővételét indokolná, egyszer már túl kell lépni rajta. Arról nincs tudomásom, hogy a rendőrség részéről tévesen állapították volna meg a helyszínt, ezt az információt nem tudom, ki és honnan vette. - Szabó András közvetlen parancsnoka állította. - Erről nem tudok, s azt gondolom, sem a rendőrség sem a szülők nem tudják bizonyítani. A rendőrség az államigazgatási eljárás során papírból dolgozik, tehát így utólag már lehetetlen megállapítani, hogy ki, mit mondott. Még egyszer hangsúlyozom, ezzel az üggyel csak akkor áll módunkban foglalkozni, ha új tények merülnek fel. Ha nem, kérem, hagyják a rendőrséget dolgozni. - Ha az ügy békés lezárását szeretnék, lesz-e valaki, aki a családdal ismét felveszi a kapcsolatot, s meghallgatják, tájékoztatják őket? - Természetesen lesz, egy dolgot azonban már most elmondhatok: néhányhét múlva más újságnál újra fel fogják vetni, ehhez nem kell semmi más, mint hogy Békés megyében történjen még egy gyanús haláleset. Már történt. Szeptember 12-én, 41 évesen, gyógyszertúladagolásban elhunyt Sz. János, a futárszolgálat vezetője, akiről azt tudni, hogy Kuzma Mihály jelentéseit is ő vitte a fővárosba. - Tudom, ezt is vizsgálják a rendőrök. Sajnálatos, hogy gyógyszerrel öngyilkos lett, szinte természetes, hogy ezt is a Kuzma-üggyel hozzák összefüggésbe. Azt azonban senki nem firtatja, hogy már három évvel korábban is próbálkozott hasonlóval. Ez egy borzasztó és érthetetlen dolog, és elfogadhatatlan mindenki számára. Ha valamit a környezet nem tud elfogadni, akkor megpróbálnak magyarázatokat keresni, mint jelen esetben Békés megyében is teszik. Talán a rendőrség részéről sem így kellett volna hozzáállni. Nem hatalmi szóval, nem üzengetni, hanem emberi hangnemben, normálisan szót érteni, s mindent előmozdítani, hogy az igazság derüljön ki. - Nem lehet, mert ma a közvélemény oly mértékben elzárkózik attól, hogy bármit elfogadjon, amit a hivatalos hatóság meghatároz, s ebben a sajtó felelőssége is közrejátszik. - Akkor nézzük Kuzma Mihály öngyilkosságának körülményeit. - Erről is, akár csak a másik ügyről egyértelműen elmondható, semmilyen tényt nem tártunk fel, amely idegenkezűségre utalna. - Nem furcsa, hogy az a rendőrség vizsgálja a halálesetet, amely ellen a család panaszt jelentett be? - Miért nem tett a Kuzma család feljelentést? Miért nem éltek kifogással? A törvény adta lehetőségek számukra is adottak. Ebben az ügyben, amit csak lehetett, mindent körbejártunk. Rendőrségi és igazságügyi írásszakértői vizsgálatot szereztünk be, ügyészséggel vizsgáltattuk, a Belügyminisztérium hivatalból megpanaszolta még az ügyészi határozatot is, hogy még pontosabban ellenőrizzen minden szálat. Ennél magasabb szakmai fóruma ennek az országnak nincs. Ennél többet érdemben nem lehet tenni. Ezzel az üggyel, amely számunkra is nagyon sajnálatos, fél éven keresztül az ország igazságügyi apparátusának jelentős része foglalkozott, s bármit csináltunk, a vége mindig az volt, hogy nem hiszik el. Ilyen mértékig hiteltelenné vált ez az ország, az elmúlt időszakban hiteltelenné vált az igazságszolgáltatás, amikor is egyetlen cél volt: ne legyen ennek az országnak erős rendőrsége, igazságszolgáltatása, mert sokkal fontosabb az állampolgári jogok minden szempontból való érvényesítése. - Ehhez a rendőrség magatartása is hozzájárult. - A rendőrség alkalmazkodik az elvárásokhoz. Ha a rendőrség szétveri a fradistákat, mert randalíroznak a pályán, s másnap a sajtó a nyakába esik, s a felettesei bocsánatot kérnek, legközelebb nem avatkoznak közbe. Akkor pedig azért ítélik el őket. Ha a rendőrség azt tapasztalja, hogy minden egyes eljárása során sokkal,nagyobbérdeket jelenít meg a gyanúsított a sajtóban, a politikában, mint az áldozat, akkor elbátortalanodik. S akkor ezeket az ügyeket, mint mondjuk a Kuzma-öngyilkosság, mindenki körbejárja... - Talán ha a rendőrség először pontosan tájékoztatja a közvéleményt, s nem mondja azt, hogy nem nyilatkozik, ha nem tagadják le a fővárosba felküldött dokumentumokat, ha nem csak közleményt jelentetnek meg... - Valóban óriási hiba volt, de a rendőrség a hozzátartozókra és az áldozatra volt tekintettel, nem pedig a közvéleményre. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy a rendőrség az adott körülmények között minden lehetséges eszközzel azon volt, hogy mindent kivizsgáljon, tisztázzon. A szükséges felelősségre vonások megtörténtek, az intézkedéseket meghozták, a tanulságokat levonva szigorításokat foganatosítottak. A büntetőeljárás ténye egyetlen esetben sem vetődött fel, ezért sem tudom, hogy akkor most mi az, amiről még beszélnünk kellene? A rendőrség önvizsgálatot tartott, a megfelelő tanulságokat levonta. Ezzel együtt a felzaklatott közvélemény rég lezárt ügyeket hoz felszínre, ami azt mutatja, hogy a lakosság bizalmatlan a hatósággal szemben, s ez a bizalmatlanság ilyen mértékben indokolatlan. • Mivel Valenta László kabinetfőnök úgy ítélte meg, hogy jelen esetben patthelyzet alakult ki: a hozzátartozók nem tudnak beletörődni az öngyilkosság tényébe, a rendőrséget bizonyítottan nem terheli felelősség, parttalan vitát pedig lapunk sem akar folytatni, megállapodtunk, amennyiben bármilyen konkrét, eddig ismeretlen tény merülne fel, készségesen ad választ, ám ezzel az interjúval részükről lezárták az ügyet. Arra azonban ígéretet kaptunk, hogy - a lapunkban közölt többi haláleset aktáit is áttekintve - egy későbbi időpontban ennek az elemzésére is sort keríthetünk. Mi Rozgics Mária . Un ÚA .'wutU^k •• Fáklyás felvonulás, mécsesgyújtás Ötvenhat emlékezete Az 1956. októberi forradalom 42. évfordulójának központi ünnepségsorozata ma délután 4 órakor a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdődik a forradalmi eseményeket elindító egyetemi ifjúság előtt tisztelgő nagygyűléssel. Az eseményen várhatóan részt vesz Göncz Árpád köztársasági elnök, Orbán Viktor kormányfő és a hazánkban tartózkodó lengyel miniszterelnök, Jerzy Buzek. Fél hatkor - a Rákóczi Szövetség szervezésében - fáklyás felvonulás indul az egyetemtől a Bem térre. Este 7 órakor kezdődik a díszelőadás a Magyar Állami Operaházban, ahol Orbán Viktor mond ünnepi beszédet. Október 23-án a Magyar Köztársaság lobogóját délelőtt fél tízkor katonai tiszteletadással vonják fel a Kossuth téren. Ugyanott háromnegyed tízkor lobbantják fel a forradalom lángját, amely november 4-ig ég majd. Az eseményen Áder János, az Országgyűlés elnöke mond beszédet. A parlamenti kitüntetési ünnepséget 13 órakor tartják. Az idei augusztus 20-i elismerések elmaradtak ugyan, azonban az akkori javaslatokat is figyelembe vette a kitüntetéseket elbíráló bizottság. Délután fél háromkor kezdődik a Kossuth téren az Üzenet a jövőnek című rajzverseny diákoknak, fél ötkor Weöres Sándor L’aalAL'Q Potov !című mncnjátékát tekinthetik meg az érdeklődők, majd a Duna Művészegyüttes az Ajtók című táncjátékot mutatja be. A veszprémi Petőfi Színház A szabadság békessége című műsora után a Parlament lépcsőjén fél hétkor mécsesgyújtással emlékeznek a forradalom és szabadságharc áldozataira. A nap során mód nyílik a nem hivatalos megemlékezésekre a Vértanúk terén a Nagy Imre-szobornál, valamint a Rákoskeresztúri új köztemető 300-as, 301-es és 298-as parcellájánál. A Corvin Budapest Filmpalotában délelőtt 10 órától este 10 óráig a szabadságharc eseményeit feldolgozó filmeket vetítenek. Kitüntetések a nemzeti ünnepen Az október 23-hoz kötődő történelmi eseményekről központi ünnepségen emlékeztek meg a Belügyminisztériumban. Az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának jelentőségét Kontrát Károly, a tárca politikai államtitkára méltatta, majd Pintér Sándor belügyminiszter kitüntetéseket és előléptetési kinevezéseket adott át. A legkiemelkedőbbeket a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. E kimagasló elismerést Csete Lajos, Markotabödöge volt polgármestere, Kamper Antal, a kaposvári Bárczi Gusztáv Speciális Általános Iskola igazgatója, Nagy István fafaragó és Tóth Józsefné, Visznek volt polgármestere kapta meg. A Magyar Köztársaság belügyminisztere kiemelkedő munkája elismeréséül rendőr ezredessé léptette elő dr. Horváth Imre rendőr alezredest, dr. Dormán Tivadar rendőr alezredest, határőr ezredessé Csókai Ferenc határőr alezredest, Szabó Ferenc határőr alezredest, tűzoltó ezredessé dr. Gáti Zoltán tűzoltó alezredest és Pécz József tűzoltó alezredest. A tudás tiszteletének erősítése az, ami összeköt minden pedagógust és mindenkit, aki az oktatáspolitikában dolgozik - mondta Pokorni Zoltán oktatási miniszter az október 23-a alkalmából rendezett minisztériumi ünnepségen, szerdán, a Néprajzi Múzeumban, ahol magas állami kitüntetéseket adott át Göncz Árpáddal. Göncz — az oktatási miniszter előterjesztésére október 23-a alkalmából, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta: Földi Péternek, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola főiskolai tanárának, Jancsó Kálmánnénak, a győri Evangélikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda igazgatójának, dr. Janik Józsefnek, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem egyetemi tanárának, Orliczki Károlynak, a répáshutai Herman Ottó Általános Iskola igazgatójának, Paszterkó Andanténak, a Dugonics András Általános Iskola és Gimnázium tanárának, Schulek Mátyásnak, a budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatójának, Siklósi Nándornénak, a Budapest Főváros Önkormányzatának Hetes Otthona igazgatójának és Somogyi Józsefnek, a tiszadadai Általános Iskola tanárának. Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a KHVM épületében tartott ünnepségen nyújtott át kitüntetéseket. A minisztertől Baross Gábor-díjat kapott Kiss Gyula, a Csongrád Megyei Állami Kútkezelő Kht. műszaki igazgatója; Vácziné dr. Takács Zita, a Hírközlési Főfelügyelet szabályozási elnökhelyettese. Vásárhelyi Pál-díjat kapott dr. Alföldi László, a Vituki Rt. nyugalmazott főigazgatója, dr. Hecsei Pál, a vízügyi helyettes államtitkár titkárság főosztályvezető-helyettese. Széchenyi Emlékérmet kapott Báthori Gábor, a Borsodvíz Rt. nyugalmazott igazgatósági elnöke. MTI-Eyeri Irány a napfény! A West Travel és a Napi Magyarország játéka Nyeremény: 1 hetes út a Kanári-szigetekre 2 fő részére, apartmanhotelben Minden hónapban más-más országra vonatkozó kérdésekre kell pályázóinknak válaszolniuk. A játék hetente egyszer jelenik meg lapunk hasábjain, amikor 4-4 kérdést teszünk fel nyerni vágyó olvasóinknak. A megfejtéseket havonta, egyszerre kérjük beküldeni. Októberi játékunk témája a Kanári-szigetek. E heti kérdéseink: 1. Melyik a 4. legnagyobb sziget a Kanári-szigetcsoport tagjai közül? 2. Mi a neve Lanzarote fővárosának? 3. Melyik déligyümölcsöt termesztik leginkább a Kanári-szigeteken? 4. Melyik mérges kígyó fordul elő a szigeteken? Sok szerencsét kívánunk minden kedves olvasónknak! A megfejtéseket a 1537 Bp., Pf. 440 címre kérjük eljuttatni. A borítékra írják rá: „Irány a napfény!” Beküldési határidő: 1998. november 5.