Napi Magyarország, 1999. augusztus (3. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-18 / 192. szám
12* MAGYARORSZÁG ....•■"..■■■— !. ..Úsí-esVi Egy multiplexben nyáron is síelhet Szaporodó filmszínházak, növekvő konkurenciaharc A multiplexeknek nevezett, bevásárlóközpontokban fölépülő megamozik most már feltartóztathatatlan ütemben terjednek Budapesten és vidéken is. A budafoki Camponában szeptemberben nyílik meg a dél-afrikai Ster-Kinekor tíztermes mozija, novemberben pedig a nyugati City Centerben tizenkét termet nyit. Az izraeli I. T. Magyar Cinema Kft. a debreceni, a csepeli, a győri, a soproni és a székesfehérvári plazák után Pécsett, Miskolcon, Szolnokon kíván újabb multiplexeket nyitni. Felvetődik a kérdés, hogy a gomba módra szaporodó budapesti (és vidéki) mozicentrumok nem fogják-e egymást tönkretenni. Erről kérdeztük Port Ferencet, a Budapest Film és Kálmán Andrást, az Intercom igazgatóját. - A pesti mozispiac alakulásának talán legfontosabb sajátossága az, hogy nem filmterjesztő szakemberek csoportja határozza meg a terület fejlődését - kezdi Port Ferenc a beszélgetést. Itt olyan tőkebefektetői csoportok érdekei dominálnak, amelyek úgy gondolkodnak Magyarországról, Budapestről, hogy a NATO-határok kitolódása miatt hazánk tranzitország, fővárosunk tranzitfőváros lesz. Ennek okán pedig érdemes nagy bevásárlóközpontokat építeni. - Nem lehetne létrehozni semmilyen szabályozást e területen Magyarországon? - A bevásárlóközpontok építésének Budapesten nincs semmiféle olyan építészeti vagy politikai korlátja, amely megadná a törvényi lehetőséget arra, hogy akár egy kerület, akár egy fővárosi önkormányzat a döntéshozatalkor valamiféle piacreguláló szempontot be tudna építeni. Sőt, ki kell adniuk az építési engedélyt akkor, ha a részletes rendezési terv koncepcióján belül maradnak a bevásárlóközpont építési elképzelései. Ezt a szabad befektetési lehetőséget nyakra-főre kihasználják a kanadaiaktól kezdve a dél-afrikaiakon át a németek, izraeliek, ausztrálok. Magyarán mindenki nálunk akar építkezni, s a bevásárlóközpontok standard terveihez ma már szervesen hozzátartozik a multiplex mozi. - A Budapest Film emberléptékű, par exellence filmpalotát épített, amely szervesen illeszkedik a városrész stílusához. Követte-e valaki e példát? - Eddig nem. Jelen pillanatban az egyetlen nem bevásárlóközpont jellegű multiplex mozi a Corvin Budapest Filmpalota. A mennyiségek elképesztően növekednek. Idén hamarosan újabb huszonöt teremmel bővül a budapesti mozihálózat kapacitása, és a következő két évben még legalább negyvenöt-ötven termet építenek. Ennek következtében a városban olyan túlkínálat jön létre, amelyre nincs már fizetőképes kereslet. Hiszen ahhoz, hogy a minden valószínűség szerint megnyíló új mozitermek elérjék a minimális rentabilitási küszöböt - a legalább huszonöt százalékos kihasználtsági mutatót -, az kellene, hogy minden egyes budapesti polgár évente minimum kilencszer menjen moziba. Ilyen a világon sehol nincs. Európában az éves mozilátogatottsági gyakoriság, ha jól tudom, Münchenben a legnagyobb, évente személyenként négy alkalom, így hát az várható, hogy elkezdődik a multiplexek egymással folytatott, rendkívül kiélezett versenye. Miután a jegyárak alacsonyak, és a túlkínálat, valamint a hazai keresetek színvonala miatt aligha emelkedhetnek, nagyon kicsi az esély arra, hogy ez a piac megőrizze rentábilitását. - Akkor miért éri meg újabb és újabb megamozik üzemeltetésére vállalkozni? - Jogos a kérdés, hiszen csak többmilliárdos beruházás árán lehet versenyképes multiplexet fölépíteni. Olyan multinacionális moziüzemeltetőkről van azonban szó, mint a Ster- Kinekor, amely két mozit nyit meg a közeljövőben, és már több száz mozit üzemeltet a világ számos pontján. Imigyen hát benne van az is a pakliban, hogy Kelet-Közép-Európában van egy vagy két olyan multiplex rendszerű mozijuk, amely veszteséges. De a veszteséget elbírja a másik kettőszáz. Ők nem egyegy városban, hanem régiókban gondolkoznak. Számos mozivállalkozó eleve úgy kezdi el az építkezést, hogy esetleg tartós veszteségek finanszírozására rendezkedik be, s arra számít, hogy a másik előbb unja meg vagy adja föl a veszteséges üzemelést. - Nekünk mi hasznunk lehet ebből? - A dolog egyértelmű haszonélvezői a regionális központok és a peremkerületi régiók lakosai. Köztudomású, hogy ezeken a területeken sorra szűnnek meg az egytermes, korszerűtlen filmszínházak. Csepelen hat éve bezártunk minden mozit, ám most van hat szupermozijuk, s nem különösebben zavartatják magukat az alacsony nézettségi mutatók miatt. S ez a helyi, világszínvonalú kulturális szolgáltatás ráadásul úgy valósulhat meg, hogy a kerületi önkormányzatnak semmiről sem kellett gondoskodnia. Vajon hogyan látja mindezt Kálmán András, az Intercom Rt., az egyik legnagyobb multiplexüzemeltető és filmforgalmazó cég igazgatója? - Véleményem szerint attól, hogy felépül a budafoki Campona és a Nyugati pályaudvar melletti Nyugati City Center, a multiplexépítési láz még nem szűnt meg - állítja Kálmán. Számításaink szerint Budapesten körülbelül száz moziteremre lenne szükség. Létezik egy nemzetközi összehasonlítás, amely szerint húszezer emberre kell jutnia egy vászonnak, így egy kétmilliós városnak durván százra van szüksége. Ez a száz még nincs meg. Biztos vagyok abban, hogy már a Campona és különösen a Nyugati City Center is erősen befolyásolja majd a piacot. A West End, alias Nyugati City Center a Duna Plazának lesz közvetlen konkurense. A Campona pedig a Lurdy ház köreit zavarja. Készítettünk felméréseket, melyeknek eredményeként kiderült, hogy a nézőknek majd ötven százaléka budai a Lurdyházban, s ebből a budafoki Campona biztos, hogy tekintélyes nézőszámot elvon majd. Ráadásul ismerjük a terveiket, és tudjuk, bizony, nagyon jó mozi lesz. Nagyvonalú, elegáns multiplex épül ott. Ám ezzel az élet szerintem még nem áll meg. Mindenki meg tud majd élni, és bár a tortából kisebb szelet jut, attól még jól lehet lakni. - Mi lesz akkor, ha a folyamat nem áll meg? - A dinoszauruszok egymás ellen fognak fordulni. Valamit mindenképpen ki kell találni. Az első a színvonalemelés. A moziüzemeltetés minden egyes komponensét föl kell javítani. Azoknak, amelyek régebben épültek, belsőépítészetileg meg kell újulniuk. Ezért mi például a Duna Plazában tovább bővítünk, s az új tervek, mondhatom, nagyon dekoratívak lesznek. A „legfilmszakmaibb” lépés az lesz, hogy a mozikat valamilyen formában föl kell osztani úgynevezett mozikörökre. Ez véleményem szerint elkerülhetetlen lesz. Az lehetetlen ugyanis, hogy akár egy hatalmas érdeklődésre számot tartó filmet is - például a Csillagok háborúját - egyszerre hatvannégy mozi játsszon Budapesten. Ésszerűtlen volna, hiszen a filmnek így nem lesz több nézője, csupán egy-egy moziban lesz kisebb a nézőszám. Szerintem létre fognak jönni a mozik között a forgalmazók közvetítésével olyan szerződések, hogy az egyik mozikör játssza a Fox és a Columbia, a másik az UIP és a Warner vagy a Disney filmjeit. Egy másik, egyelőre távolibb lehetőségnek tűnik - mert a jelenleginél magasabb helyárat igényelne -, hogy a forgalmazóknak megérheti majd több rétegfilmet behozni támogatás nélkül. - Eszerint művészfilmeket is vetítenének kisebb termekben? - Igen, de ezzel azért vigyázni kell, hiszen egy multiplextől nem feltétlenül ilyen filmeket vár a közönség. Volt már arra példa, hogy olyan alkotásra, amelyre például a Művészben nem lehetett jegyet kapni, nálunk alig volt érdeklődés, mivel eleve nem is keresték a multiplexek kínálatában. A jövőben azonban bizonnyal, egy nagyobb filmkínálat mellett moziprofilokat is ki lehet alakítani, ahogyan ezt a Corvin például már meg is tette. Abban különbözik a Hollywood Multiplextől, hogy míg az utóbbi a legsikeresebb amerikai produkciókat játssza, a Corvin a kommersz skálán belül egy finomabb, igényesebb kínálatra is specializálta magát. Magyarán, a túlélés másik esélye egy sajátos arculat kialakítása. - Adódik a kérdés, hogy a szakosodás nem mond-e ellent a multiplex alapvető céljának, a sokoldalú filmkínálatnak? - Igen, éppen erre gondoltam én is, amikor az image kialakításáról és megőrzéséről is beszéltem. Természetesen lesznek olyan multiplexek, amelyek a teljes skála bemutatására törekszenek. A Hollywood Multiplex vagy a Ster-Kinekor cégek jellegükből, arculatukból adódóan nem is tehetnek mást. A név és az arculat kötelez. Nehezen tudom elképzelni, hogy a Hollywood Multiplex a Hollywoodból Hollywoodba szlogen égisze alatt európai filmeket játszana. Ám, hogy kissé tréfásan, korrekt, nyílt választ is adjak a legelső kérdésre: lehet, hogy „belehalunk”. Nem most, de lesz olyan multiplex előbb-utóbb, amely bedobja a törülközőt. A vicc szintjén már arról is tanakodunk, hogyan lehet egy multiplexet átalakítani. Nekem van egy elképzelésem: sípályává. Ahol a síelők nyáron is edzhetnek. Pósa Zoltán „Kétmillió emberre száz vászon jutna”. Budapest mozihálózata Port Ferenc FOTÓ: BURGER ZSOLT BÁBSZKY-TAKÁCS ZOLTÁN MONTÁZSA Kálmán András FOTÓ: SOMOSKÖVY BÉLA Kultúra Magyar filmek Rómában Hét magyar filmet, köztük Huszárik Zoltán, András Ferenc, Rózsa János és Radványi Géza alkotásait tűzte augusztusi műsorára a L’isola del cinema elnevezésű római nyári fesztivál - adta hírül az MTI. A Csontváry, A keselyű, a Valahol Európában és a Csók, anyu címűt láthatta - többek között - a közönség a szabadtéri moziban, amelyet Róma „Gellért-hegyén”, a Gianicolo-dombon állítottak fel a Fontana Paola, egy római kori vízvezeték pompás kapuja mellett. A magyar filmszemle részeként utolsóként Makk Károly Szerelem című alkotását vetítették a „Mozisziget” közönségének. Mosonmagyaróvári nyár Magyar, román, szlovák és ukrán festők munkáiból nyílt kiállítással megkezdődött a Mosonmagyaróvári nyár elnevezésű fesztivál a Lajta-parti városban. Azokat az alkotásokat mutatják be a művészek, amelyeket a múlt héten a városban készítettek. A kiállítás címe: Nyitott műtermek. A városlakók ugyanis munka közben is találkozhattak a művészekkel. A kulturális események gerincét a zenei programok adják. A következő napokban a Halmos László Énekegyüttes koncertezik az evangélikus templomban, Maczkó Mária népdalénekes és Szabó András előadóművész zenés-irodalmi műsort ad a mosoni plébániatemplomban. A szórakoztató programokat a hét második felében a sörfesztivál köré csoportosítják. Augusztus 20-án dán néptáncosok is vendégszerepelnek Mosonmagyaróvár testvérvárosából, Hadstenből. Szent István-nap Érden Joó Zoltán festő-asztalos kiállításának megnyitójával kezdődik augusztus 20-án, 9.30-kor Érd város Szent István-napi ünnepsége. A művész munkásságát ismerteti, a tárlatot megnyitja Prokai Gábor művészettörténész, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus osztályvezetője. Tíz órakor ünnepi köszöntőt mond Katona Tamás történész. Ezután a Minaret Férfikórus, a Szirmok Női Kar és a Bukovinai Székely Népdalkör műsora következik. Joó Zoltán kiállítását szeptember 3-ig tekinthetik meg az érdeklődők. B. G. • 1999. augusztus 18., szerda Őszi egyházzenei fesztiválon memóriám Lajtha László A zeneszerző és népzenekutató Lajtha László nevét a kortárs zeneértelmezők ritkán említik, művei sokkal kevesebb alkalommal szólalnak meg a hazaikoncertpódiumokon, mint ahogy azt a gazdag és kivételes értékű életmű indokolná. A Budavári Zeneművészeti Alapítvány ezért döntött úgy, hogy az idei, szeptember 2-12. közötti egyházzenei fesztivál programját Lajtha emlékének ajánlva állítja össze. Az alapítvány 1992 óta rendezi meg évente a szeptember eleji fesztivált. A bemutatott művek sorát minden alkalommal úgy szerkesztik, hogy a magyar zenetörténet ritkaságai, a legkülönbözőbb okoból elhallgatott vagy elfeledett darabjai kerülhessenek a közönség elé, s hogy kirajzolódjanak azok az összefügggések, amelyek e műveket összekapcsolják, illetve amelyek a magyar zenét az európai zeneművészet egészéhez kötik. Az alapítvány támogatja a kortárs zeneirodalmat is: új műveket rendel, s lehetőséget teremt ezek bemutatására. A szeptember 2-i nyitóhangversenyen is egy különlegesség hangzik el: egy Lajtha által gyűjtött csángó népi szentének, amelyet eddig nem hallhatott a közönség. A szerzők szándéka szerint a program szerkesztése láthatóvá teszi azt a folyamatot, amellyel az ősi magyar dallamvilág beépül az alkotó szakrális zenei nyelvezetébe. K. Gy. Lajtha László FOTÓ: ARCHÍV A magyar muzsika öröksége Méltóképp emlékeznek meg Szent István királyról szülővárosában, Esztergomban augusztus 19. és 22. között. A nyitónapon a bazilikában egyházi áhítatra kerül sor, Peter Fischer ehingeni orgonaművész közreműködésével. A Montagh Imre Iskolában felavatják az Ehingen város adományából elkészült játszóteret. Augusztus 20-án szentmisét celebrál a bazilikában Dékány Vilmos püspök. Augusztus 21-én ünnepi képviselő-testületi ülés lesz a finnországi Espoo és Esztergom testvérvárosi szerződése aláírásának 25. éves évfordulója alkalmából. Ugyanezen a napon kezdődik és másnap zárul A magyar muzsika öröksége elnevezésű zenei fesztivál. A zárónapon a helyi Monteverdi kórus lép fel a főszékesegyházban. Ki kicsoda Békéscsabán A békési megyeszékhelyen megjelent a Ki kicsoda Békéscsabán ’99 című kötet, amely bemutatja a településhez kötődő neves személyiségeket. A politikai, gazdasági, társadalmi, művelődési, művészeti és sportélet kitűnőségei közül 470 személyiség életrajzát, pályájának főbb adatait ismerteti, s többek fényképét is közli. A kiadványban emlékoldalon mutatják be a szerkesztők azokat a városhoz kötődő ismert embereket, akik már nincsenek az élők sorában. MTI Tragikus filmforgatás Párizsban Egy operatőr meghalt, egy másik súlyosan megsebesült hétfőn Párizsban egy autós kaszkadőrjelenet forgatása során. A nagy sikerű Taxi című film második részének forgatása alatt az egyik jelenetben az autós kaszkadőrnek gépkocsijával egy emelkedő tetején nagy sebességgel a levegőbe kellett emelkednie, hogy átrepüljön egy akadályt. A fehér Peugeot 406-os azonban a számítottnál tovább repült, és az operatőrökre zuhant. Egy operatőr a helyszínen meghalt, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba. MTI