Napi Magyarország, 1999. augusztus (3. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-18 / 192. szám

12* MAGYARORSZÁG ....•■"..■■■— !­. ..Úsí-esVi Egy multiplexben nyáron is síelhet Szaporodó filmszínházak, növekvő konkurenciaharc A multiplexeknek nevezett, bevásárlóközpontokban fölépülő megamozik most már feltartóztathatatlan ütemben terjednek Budapesten és vidéken is. A budafoki Camponában szeptember­ben nyílik meg a dél-afrikai Ster-Kinekor tíztermes mozija, no­vemberben pedig a nyugati City Centerben tizenkét termet nyit. Az izraeli I. T. Magyar Cinema Kft. a debreceni, a csepeli, a győ­ri, a soproni és a székesfehérvári plazák után Pécsett, Miskol­con, Szolnokon kíván újabb multiplexeket nyitni. Felvetődik a kérdés, hogy a gomba módra szaporodó budapesti (és vidéki) mozicentrumok nem fogják-e egymást tönkretenni. Erről kér­deztük Port Ferencet, a Budapest Film és Kálmán Andrást, az Intercom igazgatóját. - A pesti mozispiac alakulásá­nak talán legfontosabb sajátos­sága az, hogy nem filmterjesztő szakemberek csoportja határoz­za meg a terület fejlődését - kezdi Port Ferenc a beszélge­tést. Itt olyan tőkebefektetői csoportok érdekei dominálnak, amelyek úgy gondolkodnak Magyarországról, Budapestről, hogy a NATO-határok kitolódá­sa miatt hazánk tranzitország, fővárosunk tranzitfőváros lesz. Ennek okán pedig érdemes nagy bevásárlóközpontokat épí­teni. - Nem lehetne létrehozni semmilyen szabályozást e területen Magyarországon? - A bevásárlóközpontok épí­tésének Budapesten nincs sem­miféle olyan építészeti vagy politikai korlátja, amely meg­adná a törvényi lehetőséget ar­ra, hogy akár egy kerület, akár egy fővárosi önkormányzat a döntéshozatalkor valamiféle piacreguláló szempontot be tudna építeni. Sőt, ki kell adni­uk az építési engedélyt akkor, ha a részletes rendezési terv koncepcióján belül maradnak a bevásárlóközpont építési elkép­zelései. Ezt a szabad befekteté­si lehetőséget nyakra-főre ki­használják a kanadaiaktól kezd­ve a dél-afrikaiakon át a néme­tek, izraeliek, ausztrálok. Ma­gyarán mindenki nálunk akar építkezni, s a bevásárlóköz­pontok standard terveihez ma már szervesen hozzátartozik a multiplex mozi. - A Budapest Film ember­­léptékű, par exellence film­palotát épített, amely szer­vesen illeszkedik a város­rész stílusához. Követte-e valaki e példát? - Eddig nem. Jelen pillanat­ban az egyetlen nem bevásárló­­központ jellegű multiplex mozi a Corvin Budapest Filmpalota. A mennyiségek elképesztően növekednek. Idén hamarosan újabb huszonöt teremmel bővül a budapesti mozihálózat kapaci­tása, és a következő két évben még leg­alább negyvenöt-öt­­ven termet építenek. Ennek következtében a városban olyan túl­kínálat jön létre, amelyre nincs már fi­zetőképes kereslet. Hiszen ahhoz, hogy a minden valószínűség szerint megnyíló új mozitermek elérjék a minimális rentabili­tási küszöböt - a leg­alább huszonöt száza­lékos kihasználtsági mutatót -, az kellene, hogy minden egyes budapesti polgár évente minimum ki­lencszer menjen mo­ziba. Ilyen a világon sehol nincs. Európá­ban az éves mozilá­togatottsági gyakori­ság, ha jól tudom, Münchenben a legnagyobb, évente személyenként négy al­kalom, így hát az várható, hogy elkezdődik a multiplexek egy­mással folytatott, rendkívül ki­élezett versenye. Miután a jegy­árak alacsonyak, és a túlkínálat, valamint a hazai keresetek szín­vonala miatt aligha emelkedhet­nek, nagyon kicsi az esély arra, hogy ez a piac megőrizze rentá­­bilitását. - Akkor miért éri meg újabb és újabb megamozik üzemeltetésére vállalkozni? - Jogos a kérdés, hiszen csak többmilliárdos beruházás árán lehet versenyképes multiplexet fölépíteni. Olyan multinacioná­lis moziüzemeltetőkről van azonban szó, mint a Ster- Kinekor, amely két mozit nyit meg a közeljövőben, és már több száz mozit üzemeltet a vi­lág számos pontján. Imigyen hát benne van az is a pakliban, hogy Kelet-Közép-Európában van egy vagy két olyan multiplex rendszerű mozijuk, amely vesz­teséges. De a veszteséget elbírja a másik kettőszáz. Ők nem egy­­egy városban, hanem régiókban gondolkoznak. Számos mozi­vállalkozó eleve úgy kezdi el az építkezést, hogy esetleg tartós veszteségek finanszírozására rendezkedik be, s arra számít, hogy a másik előbb unja meg vagy adja föl a veszteséges üze­melést. - Nekünk mi hasznunk le­het ebből? - A dolog egyértelmű ha­szonélvezői a regionális köz­pontok és a peremkerületi régi­ók lakosai. Köztudomású, hogy ezeken a területeken sorra szűn­nek meg az egytermes, korsze­rűtlen filmszínházak. Csepelen hat éve bezártunk minden mozit, ám most van hat szupermozijuk, s nem különösebben zavartatják magukat az alacsony nézettségi mutatók miatt. S ez a helyi, vi­lágszínvonalú kulturális szolgál­tatás ráadásul úgy valósulhat meg, hogy a kerületi önkor­mányzatnak semmiről sem kel­lett gondoskodnia. Vajon hogyan látja mindezt Kálmán András, az Inter­com Rt., az egyik legna­gyobb multiplexüzemel­tető és filmforgalmazó cég igazgatója? - Véleményem szerint attól, hogy felépül a budafoki Cam­­pona és a Nyugati pályaudvar melletti Nyugati City Center, a multiplexépítési láz még nem szűnt meg - állítja Kálmán. Számításaink szerint Budapes­ten körülbelül száz moziteremre lenne szükség. Létezik egy nemzetközi összehasonlítás, amely szerint húszezer emberre kell jutnia egy vászonnak, így egy kétmilliós városnak durván százra van szüksége. Ez a száz még nincs meg. Biztos vagyok abban, hogy már a Campona és különösen a Nyugati City Center is erősen befolyásolja majd a piacot. A West End, ali­as Nyugati City Center a Duna Plazának lesz közvetlen konku­rense. A Campona pedig a Lurdy ház köreit zavarja. Készí­tettünk felméréseket, melyek­nek eredményeként kiderült, hogy a nézőknek majd ötven százaléka budai a Lurdy­­házban, s ebből a budafoki Campona biztos, hogy tekinté­lyes nézőszámot elvon majd. Ráadásul ismerjük a terveiket, és tudjuk, bizony, nagyon jó mozi lesz. Nagyvonalú, elegáns multiplex épül ott. Ám ezzel az élet szerintem még nem áll meg. Mindenki meg tud majd élni, és bár a tortából kisebb szelet jut, attól még jól lehet lakni. - Mi lesz akkor, ha a folya­mat nem áll meg? - A dinoszauruszok egymás ellen fognak fordulni. Valamit mindenképpen ki kell találni. Az első a színvonalemelés. A mozi­üzemeltetés minden egyes kom­ponensét föl kell javítani. Azok­nak, amelyek régebben épültek, belsőépítészetileg meg kell újul­niuk. Ezért mi például a Duna Plazában tovább bővítünk, s az új tervek, mondhatom, nagyon dekoratívak lesznek. A „legfilmszakmaibb” lépés az lesz, hogy a mozikat valami­lyen formában föl kell osztani úgynevezett mozikörökre. Ez véleményem szerint elkerülhe­tetlen lesz. Az lehetetlen ugyan­is, hogy akár egy hatalmas ér­deklődésre számot tartó filmet is - például a Csillagok háború­ját - egyszerre hatvannégy mo­zi játsszon Budapesten. Éssze­rűtlen volna, hiszen a filmnek így nem lesz több nézője, csu­pán egy-egy moziban lesz ki­sebb a nézőszám. Szerintem lét­re fognak jönni a mozik között a forgalmazók közvetítésével olyan szerződések, hogy az egyik mozikör játssza a Fox és a Columbia, a másik az UIP és a Warner vagy a Disney filmjeit. Egy másik, egyelőre távolibb lehetőségnek tűnik - mert a je­lenleginél magasabb helyárat igényelne -, hogy a forgalma­zóknak megérheti majd több ré­tegfilmet behozni támogatás nélkül. - Eszerint művészfilmeket is vetítenének kisebb ter­mekben? - Igen, de ezzel azért vigyáz­ni kell, hiszen egy multiplextől nem feltétlenül ilyen filmeket vár a közönség. Volt már arra példa, hogy olyan alkotásra, amelyre például a Művészben nem lehetett jegyet kapni, ná­lunk alig volt érdeklődés, mivel eleve nem is keresték a mul­tiplexek kínálatában. A jövőben azonban bizonnyal, egy nagyobb filmkínálat mellett mozipro­filokat is ki lehet alakítani, aho­gyan ezt a Corvin például már meg is tette. Abban különbözik a Hollywood Multiplextől, hogy míg az utóbbi a legsikeresebb amerikai produkciókat játssza, a Corvin a kommersz skálán belül egy finomabb, igé­nyesebb kínálatra is specializálta magát. Magyarán, a túlélés másik esélye egy sa­játos arculat kialakítá­sa. - Adódik a kérdés, hogy a szakosodás nem mond-e ellent a multiplex alapvető céljának, a sokolda­lú filmkínálatnak? - Igen, éppen erre gondoltam én is, ami­kor az image kialakí­tásáról és megőrzésé­ről is beszéltem. Ter­mészetesen lesznek olyan multiplexek, amelyek a teljes skála bemutatására törek­szenek. A Hollywood Multiplex vagy a Ster-Kinekor cégek jellegükből, arcula­tukból adódóan nem is tehetnek mást. A név és az ar­culat kötelez. Nehezen tudom elképzelni, hogy a Hollywood Multiplex a Hollywoodból Holly­woodba szlogen égisze alatt eu­rópai filmeket játszana. Ám, hogy kissé tréfásan, kor­rekt, nyílt választ is adjak a leg­első kérdésre: lehet, hogy „bele­halunk”. Nem most, de lesz olyan multiplex előbb-utóbb, amely bedobja a törülközőt. A vicc szintjén már arról is tana­kodunk, hogyan lehet egy mul­tiplexet átalakítani. Nekem van egy elképzelésem: sípályává. Ahol a síelők nyáron is edzhet­­nek. Pósa Zoltán „Kétmillió emberre száz vászon jutna”. Budapest mozihálózata Port Ferenc FOTÓ: BURGER ZSOLT BÁBSZKY-TAKÁCS ZOLTÁN MONTÁZSA Kálmán András FOTÓ: SOMOSKÖVY BÉLA Kultúra Magyar filmek Rómában Hét magyar filmet, köztük Huszárik Zoltán, András Ferenc, Rózsa János és Radványi Géza alkotásait tűzte augusztusi műsorára a L’isola del cinema elnevezésű római nyári fesztivál - adta hírül az MTI. A Csontváry, A keselyű, a Valahol Európában és a Csók, anyu címűt láthatta - többek között - a közönség a szabadtéri moziban, amelyet Róma „Gellért-hegyén”, a Gianicolo-dombon állítottak fel a Fontana Paola, egy római kori vízvezeték pompás kapuja mellett. A magyar filmszemle részeként utolsóként Makk Károly Szerelem című alkotását vetítették a „Mozisziget” közönségének. Mosonmagyaróvári nyár Magyar, román, szlovák és ukrán festők munkáiból nyílt kiállítással megkezdődött a Mosonmagyaróvári nyár elnevezésű fesztivál a Laj­­ta-parti városban. Azokat az alkotásokat mutatják be a művészek, amelyeket a múlt héten a városban készítettek. A kiállítás címe: Nyi­tott műtermek. A városlakók ugyanis munka közben is találkozhat­tak a művészekkel. A kulturális események gerincét a zenei progra­mok adják. A következő napokban a Halmos László Énekegyüttes koncertezik az evangélikus templomban, Maczkó Mária népdaléne­kes és Szabó András előadóművész zenés-irodalmi műsort ad a mosoni plébániatemplomban. A szórakoztató programokat a hét má­sodik felében a sörfesztivál köré csoportosítják. Augusztus 20-án dán néptáncosok is vendégszerepelnek Mosonmagyaróvár testvér­­városából, Hadstenből. Szent István-nap Érden Joó Zoltán festő-asztalos kiállításának megnyitójával kezdődik augusztus 20-án, 9.30-kor Érd város Szent István-napi ünnepsége. A művész munkásságát ismerteti, a tárlatot megnyitja Prokai Gábor művészettörténész, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus osztályve­zetője. Tíz órakor ünnepi köszöntőt mond Katona Tamás történész. Ezután a Minaret Férfikórus, a Szirmok Női Kar és a Bukovinai Szé­kely Népdalkör műsora következik. Joó Zoltán kiállítását szeptem­ber 3-ig tekinthetik meg az érdeklődők. B. G. • 1999. augusztus 18., szerda Őszi egyházzenei fesztivál­on memóriám Lajtha László A zeneszerző és népzenekutató Lajtha László nevét a kortárs ze­­neértelmezők ritkán említik, művei sokkal kevesebb alka­lommal szólalnak meg a hazai­­koncertpódiumokon, mint ahogy azt a gazdag és kivételes értékű életmű indokolná. A Bu­davári Zeneművészeti Alapít­vány ezért döntött úgy, hogy az idei, szeptember 2-12. közötti egyházzenei fesztivál program­ját Lajtha emlékének ajánlva ál­lítja össze. Az alapítvány 1992 óta ren­dezi meg évente a szeptember eleji fesztivált. A bemutatott művek sorát minden alkalom­mal úgy szerkesztik, hogy a magyar zenetörténet ritkaságai, a legkülönbözőbb okoból el­hallgatott vagy elfeledett darab­jai kerülhessenek a közönség elé, s hogy kirajzolódjanak azok az összefügggések, ame­lyek e műveket összekapcsol­ják, illetve amelyek a magyar zenét az európai zeneművészet egészéhez kötik. Az alapítvány támogatja a kortárs zeneirodalmat is: új műveket rendel, s lehetősé­get teremt ezek bemutatására. A szeptember 2-i nyitóhang­versenyen is egy különlegesség hangzik el: egy Lajtha által gyűjtött csángó népi szentének, amelyet eddig nem hallhatott a közönség. A szerzők szándéka szerint a program szerkesztése láthatóvá teszi azt a folyamatot, amellyel az ősi magyar dallam­világ beépül az alkotó szakrális zenei nyelvezetébe. K. Gy. Lajtha László FOTÓ: ARCHÍV A magyar muzsika öröksége Méltóképp emlékeznek meg Szent István királyról szülővárosában, Esztergomban augusztus 19. és 22. között. A nyitónapon a baziliká­ban egyházi áhítatra kerül sor, Peter Fischer ehingeni orgonaművész közreműködésével. A Montagh Imre Iskolában felavatják az Ehingen város adományából elkészült játszóteret. Augusztus 20-án szentmisét celebrál a bazilikában Dékány Vilmos püspök. Augusztus 21-én ünnepi képviselő-testületi ülés lesz a finnországi Espoo és Esztergom testvérvárosi szerződése aláírásának 25. éves évforduló­ja alkalmából. Ugyanezen a napon kezdődik és másnap zárul A ma­gyar muzsika öröksége elnevezésű zenei fesztivál. A zárónapon a helyi Monteverdi kórus lép fel a főszékesegyházban. Ki kicsoda Békéscsabán A békési megyeszékhelyen megjelent a Ki kicsoda Békéscsabán ’99 című kötet, amely bemutatja a településhez kötődő neves személyi­ségeket. A politikai, gazdasági, társadalmi, művelődési, művészeti és sportélet kitűnőségei közül 470 személyiség életrajzát, pályájának főbb adatait ismerteti, s többek fényképét is közli. A kiadványban emlékoldalon mutatják be a szerkesztők azokat a városhoz kötődő ismert embereket, akik már nincsenek az élők sorában. MTI Tragikus filmforgatás Párizsban Egy operatőr meghalt, egy másik súlyosan megsebesült hétfőn Pá­rizsban egy autós kaszkadőrjelenet forgatása során. A nagy sikerű Taxi című film második részének forgatása alatt az egyik jelenetben az autós kaszkadőrnek gépkocsijával egy emelkedő tetején nagy se­bességgel a levegőbe kellett emelkednie, hogy átrepüljön egy aka­dályt. A fehér Peugeot 406-os azonban a számítottnál tovább repült, és az operatőrökre zuhant. Egy operatőr a helyszínen meghalt, a má­sikat életveszélyes állapotban szállították kórházba. MTI

Next