Napi Magyarország, 1999. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-01 / 203. szám
1999. szeptember 1., szerda * Belpolitika A rendőrség nyomoz a VIP-lista ügyében Folytatás az 1. oldalról Közzétételük csak törvényi felhatalmazás, illetve az érintettek beleegyezése alapján lehetséges. Nincs viszont olyan törvényi felhatalmazás, amely szerint a kedvezményes hitelben részesülő közszereplők erre vonatkozó adatai közérdekűnek tekinthetők. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság több állásfoglalásában is megfogalmazta, hogy a politikai közszereplést vállalók esetében a választópolgároknak a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő Majtényi László kifejtette: közfeladatot ellátó személyek esetében felvetődhetnek alkotmányjogi megfontolások az adatok közzététele mellett, azonban egy átlagos magyar állampolgár az utóbbi években kizárólag lakásvásárlási, illetve építési céllal juthatott nagyobb összegű hitelhez, és csak akkor, ha a törlesztőrészlet nem haladta meg jövedelmének a 33 százalékát. Jelentős különbség volt a hitelek és a betétek piaci kamatai, illetve a Postabank által nyújtott kedvezményes kamatok között: 1993- ban kedvező vállalkozói hitelre átlagosan 26, a lakossági hitelre 30-35 százalék kamatot szabtak a bankok. Az idén a vállalkozói hitel kamata mintegy 16,5 százalék, a lakossági hitelé 25,6-27 százalék. A VIP- hitelt igénybe vevők ezzel szemben csak 5-20 százalékot fizettek. A kedvezményes betétben részesülők döntő többsége 20 százaléknál magasabb kamatot kapott, miközben az átlagember részére a 90-es évek elején átlagosan 15-17, ma pedig mintegy 12-13 százalékos kamatot fizettek a pénzintézetek. Joga elsőbbséget élvez a közszereplők személyes adatainak védelmével szemben. Az ombudsman júliusi állásfoglalásában leszögezte azt is, hogy hatásköre nem terjed ki a probléma sajtószabadságot érintő részének vizsgálatára, művészek, sportolók és más magánszemélyek esetében ez jogi érvekkel nem támasztható alá. Rubicsek Sándor, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal volt vezetője elismerte, hogy 1994 januárjában négymillió forintot vett fel a Postabanktól tízszázalékos kamatra. Azt is megerősítette, hogy több mint három éven át volt betétje a pénzintézetnél, de annak összege jóval kisebb a Világgazdaságban megjelentnél. Király Zoltán egykori országgyűlési képviselő, aki a nyilvánosságra került VIP-lista szerint 1994-ben 4,5 millió forintnyi hitelt vett fel a Postabanktól, elmondta, hogy lakásvásárlásra kérvényezett pénzt, amelyet tízszázalékos kamatra kapott meg. - Örültem, hogy kapok valamit az államtól — fogalmazott Király. Juhász Előd műsorvezető 1991-ben vett fel 800 ezer forint hitelt 18 százalékos kamatra. Elmondása szerint az általa vezetett Zenebutikot évekig támogatta a Postabank,így jó kapcsolatot alakított ki a pénzintézet vezetőjével. Hozzátette: a pénzre családi okok miatt volt szükége. Alkotmányjogászok a közlésről A Postabank VIP-listáját nyilvánosságra hozó Világgazdaság című lap nem követett el banktitoksértést, de felmerülhet az újsággal szemben a jogosulatlan adatkezelés vétségének alapos gyanúja - vélekednek az alkotmányjogászok. Tájékoztatásuk szerint az adatvédelmi törvény alapján közérdekű információk megismerését nem akadályozhatja az a körülmény, hogy emiatt esetleg személyes adatok is nyilvánosságra kerülnek. Azt azonban megjegyezték, hogy az adatvédelmi törvény sem rendelkezik egyértelműen erről a kérdésről. Problémát okozhat ugyanakkor, hogy olyan személyek is szerepnek a listán, akik nem közéleti szereplők, és ezért könnyen pert nyerhetnek a Világgazdasággal szemben. K. F.-VIII.MTI Újabb érintettek Szerdahelyi Szabolcs: Princz Gábor nem a saját pénzét osztogatta Nem banktitok, hanem bizonyíték? „Elfogadhatatlan az a hisztéria, amely az állítólagos banktitoksértés körül kitört, miközben a sokkal súlyosabb hűtlen kezelés és orgazdaság ügyében vonakodnak elrendelni a nyomozást” - jelentette ki tegnap az APEH Üldözötteinek Szövetségének (APÜSZ) elnöke. Szerdahelyi Szabolcs szerint a bűnüldöző szervek gondosan kerülik a VIP-hitelekre vonatkozó APÜSZ-feljelentést. Nem igaz az az állítás, hogy az úgynevezett VIP-listás betétekkel és hitelekkel való károkozás nem minősül bűncselekménynek - mondta Szerdahelyi. Az APÜSZ elnöke hangsúlyozta: Princz Gábor nem a saját pénzét osztogatta, hanem a betétesekét. A vagyonkezelő kötelessége, hogy annak érdekeit, akinek vagyonát rábízták, a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal eljárva, lehetőség szerint a legeredményesebben mozdítsa elő, és biztosítsa az elérhető hasznot. A VIP-listás gyakorlat semmiképpen nem tekinthető szokásosnak, a bank számára veszteséget termelt, a betétesek biztonságát veszélyeztette. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) megállapította, hogy Princz Gábor és közvetlen munkatársai sorozatosan megszegték a hitel- és pénzintézeti törvénynek a biztonságos és okszerű működésre, valamint a jövedelmezőségre vonatkozó szabályait - hangsúlyozta Szerdahelyi Szabolcs. A büntető törvénykönyv (Btk.) 319. paragrafus 1-es bekezdése szerint, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből következő kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen nagy hátrányt okoz. A belülről kirabolt bankok kárát a költségvetésből, az adófizetők pénzén térítik meg, és ez elfogadhatatlan, mint az a hisztéria is, amely az állítólagos banktitoksértés körül kitört: a Világgazdaság nem banktitkokat hozott napvilágra, hanem súlyos vagyon elleni bűncselekményre vonatkozó bizonyítékokat - tette hozzá az elnök. Az APÜSZ tegnap panasszal élt a Princz Gábor, a Postabank volt vezérigazgatója és Nagy Sándor országgyűlési képviselő és társai ellen tett feljelentés tárgyában hozott, a nyomozás megtagadásáról szóló határozat ellen. Mint ismeretes, az APÜSZ június 21-én tette meg feljelentését az ügyben. - Az APÜSZ által tett panaszról a héten biztosan döntés születik - nyilatkozta lapunknak Selmeci István, a fővárosi ügyészség gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó osztályának vezetője, aki szerint nem az a lényeg, hogy a feljelentést követően indul-e nyomozás - hiszen a rendőrség már megkezdte -, hanem az, hogy az APÜSZ szeretne az eljárás résztvevője lenni. Az ügyészségnek arról kell döntenie, hogy a szervezet feljelentése feljelentésnek minősül-e. Ahhoz - Selmeci szerint - alapos gyanú és bizonyítékok, nem pedig a médiából szerzett információk kellenek. Bakonyi Visszaadták a foglalkoztatási törvényt Folytatás az 1. oldalról Jövőre mintegy 300 ezer sérült embernek kell részt vennie a fogyatékosság mértékét megállapító vizsgálaton, amit az egységes fogyatékossági támogatás bevezetése tesz szükségessé. 300 ezerre tehető ugyanis azoknak a száma, akik az új, egységes támogatási formába integrálódó vakok járadékában, mozgássérültek közlekedési támogatásában és a fogyatékos gyermekek után járó emelt szintű családi pótlékban jelenleg részesülnek - mondta el lapunkak Pápai Gábor, a Szociális és Családügyi Minisztérium munkatársa. Az új minősítési rendszerben egy háromtagú bizottság állapítja majd meg a fogyatékosság mértékét: az Országos Orvosszakértői Intézet orvosa, egy rehabilitációs szakorvos és a szóban forgó fogyatékosság szakértője. Harrach Péter közlése szerint a kabinet tegnap „további finomításra visszaadta” a foglalkoztatási törvény módosításának alapelveit. A kabinet a jelenlegi, egy éven keresztül folyósítható munkanélküli-segélyt kilenc hónapra szeretné csökkenteni, az így megtakarított öszszegből pedig bővítené a közhasznú munkavégzési lehetőségeket. Munkanélküli-ellátások - örvendetesnek tartják, hogy a kormány további átdolgozásra visszaadta a foglalkoztatási törvény módosításának tervezetét - nyilatkozta lapunknak Borsik Jelmagyarázat: I. Budapest, II. Baranya megye, III. Bács-Kiskun, IV. Békés, V. Borsod-Abaúj-Zemplén, VI. Csongrád, VII. Fejér, VIII. Győr- Moson-Sopron, IX. Hajdú-Bihar, X. Heves, XI. Jász-Nagykun-Szolnok, XII. Komárom-Esztergom, XIII. Nógrád, XIV. Pest, XV. Somogy, XVI. Szabolcs-Szatmár-Bereg, XVII. Tolna, XVIII. Vas, XIX. Veszprém, XX. Zala Napi Magyarország-grafika János, az Autonóm Szakszervezet társelnöke, az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) soros elnöke. - Az eredeti változatban egyetértettünk ugyan a kabinet alapvető elképzeléseivel, a segély helyett munkát elvével, de úgy véljük: a tervezett szigorításokkal szemben csak ígéretek álltak. Amennyiben a kormány igényt tart az OMT javaslataira az átdolgozás során, úgy a holnapi rendkívüli ülésen mérlegeljük ezt az új fejleményt. Mint ismeretes, a múlt heti ülésen a munkavállalói oldal bejelentette: ha a kormány továbbra sem veszi figyelembe a szakszervezetek javaslatait, úgy kivonulnak az OMT üléseiről. Példaként említették: a foglalkoztatási törvény módosítása úgy került a kabinet elé, hogy a szakszervezetek egyetlen javaslata sem került bele. Borsik János kifejtette: a munkanélküliellátások folyósítási idejének csökkentése csak akkor javíthat a foglalkoztatáspolitikai helyzeten, ha először a munkahelykínálat bővülését sikerül megteremteni. Ennek azonban eddig nyomát sem látni - fogalmazott a társelnök. Azzal, hogy az ellátások folyósítása alatt megtiltanák a munkanélkülieknek a bármilyen köze Borókai Gábor kormányszóvivő bejelentette: a kormány tegnapi döntése alapján a helyreállítási és újjáépítési bizottságot felhatalmazta arra, hogy az augusztus közepén Heves, Borsod, Nógrád megyét ért viharkárokat a nyár eleji esőzésekhez hasonló pénzügyi rendszer szerint kezelje. Erre a pénzügyi forrásokat a közelmúltban 2,5 milliárd forinttal feltöltött vis maior alapból lehet igénybe venni. " J. Á. fő tevékenység folytatását, csak a feketemunkát erősítenék - tette hozzá Borsik János. Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke is úgy vélekedett, hogy az eredeti módosítások nem segítik a munkanélküliek elhelyezkedését. Hozzátette: érdemes lenne előbb a nemzeti foglalkoztatáspolitikai koncepciót áttekinteni, s utána a vonatkozó törvényeket módosítani. A kormány eredeti elképzeléseivel Ungvárszky Ágnes, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének közgazdasági igazgatója is egyetértett, de az eredményeket és az ehhez szükséges feltételeket nem látja biztosítottnak. Véleménye szerint zűrzavaros helyzetet eredményezne, ha a munkanélküli-segélyt rászomítsági alapon ítélnék oda, és a rászomítságról a munkaügyi központok döntenének, amelyek erre nincsenek felkészülve. Torgyán nem volt a kabinetülésen Tegnap megtartotta első ülését a kormányzati egyeztetés új sorma, az úgynevezett kiskabinet - mondta a kormányszóvivő. Az öt állandó résztvevő - Orbán Viktor miniszterelnök, Torgyán József földművelésügyi miniszter, Dávid Ibolya igazságügyi miniszter, Kövér László titkosszolgálatokat irányító miniszter és Stumpf István kancelláriaminiszter - közül csak a kisgazda elnök nem jelent meg a megbeszélésen. - A miniszter úr szerint nyilván nincsenek olyan koalíciós feszültségek, amelyek okot adnának arra, hogy részt vegyen egy ilyen egyeztetésen - mondta Borókai Gábor. Jezsó Zivkovics A regisztrált munkanélküliek száma Magyarországon százalékban (1999. július) MAGYARORSZÁG 13 Lehullt a lepel Régi tervem válik valóra, végre szívből igazán írhatok egy virtigli, kemény, határozott ellenzéki vezércikket a javából! Kebelközel az MSZP-hez, fényévnyire távol a kormánytól Csak tudnám, mit szól majd ehhez a Fidesz-bérenc szerkesztő, hogy háljon együtt az Orbán kutyájával! Mindegy, ott egye a fene, legföljebb elnyeli a cikket az asztalfiók. Szóval, nagy, rusnya ember ez a Bánki András (a Világgazdaság főszerkesztője, kolléga, ők publikálták az ominózus postabankos VIP-listát), hétfőn hazudott egy hatalmasat, keddre hál’ istennek kiderült, semmi sem igaz, ami mégis, az is másképp, az elfogult jobboldali Világgazdaság szájíze szerint, szörnyű diktatórikus kor ez, amelyben élünk Lássunk tisztán: Bánki András (Világgazdaság) egy szörnyeteg, orbánofasiszta (én találtam ki a kifejezést, büszke is vagyok rá!), erkölcsi érzéke egy hangyászsünével egyenértékű, már a szakálla is rosszul áll... Az a szerencse, hogy az ilyen embereket hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát Keleti György (exhadügyminiszter, jelenleg megfigyelési bizottsági alelnök, ha valaki nem tudná: MSZP-s istennek hála elmondta: ő a vele kapcsolatban megjelent összegnek csupán a tört részét helyezte el a Postabankban. Szvák Gyula történész (az ocsmány szélsőjobbos Világgazdaság szerint) több mint 140 milliót tett be eszeveszett, kiszámolhatatlan kamatra. No persze ez sem igaz, megmondta Szvák Gyula, csibész, aki nem hiszi el Dr. Csiha Judit már lemondott, elvállalt hárommilliós kölcsönt, tízszázalékos kamatra. Egy picinyke baj van: a kölcsön összege az alantas, szélsőséges, világgazdaságos lista szerint 6+23 millió. Hajdú János (MSZP-s képviselő, korábban sokszor meghajolt az MTV A Hét című műsorában) többször kért hitelt, kapott is, elvégre ami s aki tisztességes, az tisztességes. Dr. Nagy Sándorral, dr. Sándor Lászlóval ne is példálózzunk, erkölcstelen ez a támadás, vissza is utasították, a szakszervezeti vezérek jobbak és főleg tisztábbak voltak a Horn-érában, mint a whisky szódával Kovács László is megmondotta: tessék az emberek elé tárni a valós listát Most van egy lista, de Kovács László szerint persze ez nem korrekt Nem arról szól, amiről szerinte szólnia kellene. A szélsőjobbos Népszabadságot is időszerű elítélni, ők is fideszesek, csak a vak nem veszi észre, hisz leközöltek különféle ábrákat, olyanok ezek a grafikák, mint Dél-Amerika hegy- és vízrajza, ember legyen a talpán, aki kiigazodik rajta. Annyi bizonyos, minden hitel- és kamatkonstrukció hátborzongató, aránytalan és erkölcstelen, a VIP-hitelek grafikus ábrázolása arról mesél, hogy aki kapott, baromi jól járt, aki nem, baromi rosszul Juszt László például hőssé vált az elmúlt hetekben, aprócska Robin Hooddá, Rózsa Sándorrá, az egyszerű kisemmizettek erkölcsi védelmezőjévé. Nos, nevezett a lista szerint tízmilliót helyezett el a Postabankban, 22 százalékos kamatra. Mint minden átlagpolgár, ugye, ön is, tisztelt olvasó? Ocsmány játszma ez, tipikus kormánypárti terror, becsületes embereket hurcolnak meg, tarol a szélsőjobb letámadás, azaz a fideszes kasza. Tisztem szerint szükségképpen szeretném elhatárolni magam a kormánypárti drilltől, a gonosz jobboldali Világgazdaságtól, a Fidesz-szekértoló Bánki Andrástól és a Népszabadság polgári konzervatív tördelőjétől, aki a grafikákat készítette. Ha ők nem lennének, hiszem, minden rendben lenne, úgy mint régen, azokban a bizonyos boldog, békés évtizedekben... Galsai Dániel Tanszersegély az árvízkárosultaknak Csaknem 270 ezer forint értékű tanszersegélyt juttatott el tegnap két árvízkárosult Heves megyei településre, Hevesvezekényre és Átányba a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat. A tanszercsomagokat az iskolai tanévnyitó ünnepségeken adta át Czimre László, a szeretetszolgálat munkatársa. Átányban 172, Hevesvezekényben pedig 86 kisdiák vehetett át iskolai füzeteket és írószereket. Gimnázium épül a laktanya helyén Az egykori debreceni Bocskai pavilon laktanya helyén gimnázium épül, a 2000/2001. tanévtől a felújított épületegyüttesbe költözik a Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) gyakorlógimnáziuma. Az építkezésről tegnap a helyszínen tájékozódott Bazsa György, az egyetem rektora és Kása Lajos, Debrecen város polgármestere. Mint a helyszíni bejáráson elhangzott, az oktatási beruházás 1,9 milliárd forintba kerül. Az egyetem a gimnázium jelenlegi épületét visszaadta a református egyháznak, amiért 680 millió forint kártérítést kapott. A beruházáshoz szükséges többi pénzt az Oktatási Minisztérium biztosítja. Civil együttműködés a tárcákkal A Civil Fórm a kormány és a társadalmi tömörülések közötti markáns párbeszéd kialakítása érdekében folyamatosan megkeresi a szaktárcákat, és várhatóan még szeptemberben szakbizottságokat hoz létre az együttműködés segítésére - erről Hanti Vilmos, a tömörülés ügyvezetője, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmának elnöke beszélt tegnap Budapesten tartott sajtótájékoztatón. Az egy évvel ezelőtt létrejött Civil Fórumnak 15 szervezete van, és másfél-két millió tagot számlál szerte az országban. A tájékoztatón Hanti Vilmos kiemelkedően fontosnak nevezte, hogy a döntések előkészítésében, így az országgyűlési bizottságok munkájában a civil szervezetek is részt vehessenek a jövőben. MTI Súlyos Szabó Attila Ügye Tegnap a Fidesz-frakció, Mátrai Márta frakcióigazgató és az érintett meghallgatásával megkezdte Szabó Attila hódmezővásárhelyi képviselő etikai ügyének vizsgálatát - tudta meg a Napi Magyarország H Halász Jánostól, az etikai bizottság elnökétől. Halász János elmondta azt is: a bizottság a meghallgatások alapján úgy látja, hogy komoly ügyről van szó, a képviselő tisztségéhez méltatlanul viselkedett, ezért további vizsgálatra van szükség. A vizsgálat várhatóan a jövő hét elején folytatódik. Arra a kérdésre, hogy a képviselő milyen döntésre számíthat, Halász János úgy fogalmazott: nem kíván jóslatokba bocsátkozni, és megelőlegezni a testület döntését. Ugyanakkor hangsúlyozta: Szabó Attila cselekedetével csorbította a Fidesz-frakció jó hírnevét, s ez mindenképpen súlyos következményekkel jár. Szabó Attila az etikai vizsgálat lezárásáig nem kíván nyilatkozni. B. L. Hol maradsz, bérfejlesztés? Az egészségügyi tárcához érkezett adatok szerint nem valósult meg a 13 százalékos béremelés az ágazatban - állapította meg Pusztai Erzsébet, a tárca politikai államtitkára az egészségügyi és szociális bizottság tegnapi ülésén. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint a bérfejlesztés országosan az átlag kilenc százalékot sem érte el. A kórházak tartozásait is áttekintette a bizottság: a Magyar Kórházszövetség felmérése szerint áprilisban 17 kórháznak volt 100 millió forint feletti tartozása. Nyolc intézmény 50-100 millió, 19 pedig 10 és 50 millió forint közötti összeggel volt adósa hitelezőinek. Varga Ferenc, a kórházszövetség elnöke szerint amennyiben külső források nem kerülnek a rendszerbe, akkor az egészségügy működésképtelenné válhat. MTI