Napi Magyarország, 1999. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-01 / 203. szám

1999. szeptember 1., szerda * Belpolitika A rendőrség nyomoz a VIP-lista ügyében Folytatás az 1. oldalról Közzétételük csak törvényi felha­talmazás, illetve az érintettek bele­egyezése alapján lehetséges. Nincs viszont olyan törvényi fel­hatalmazás, amely szerint a ked­vezményes hitelben részesülő közszereplők erre vonatkozó ada­tai közérdekűnek tekinthetők. Ugyanakkor az Alkotmánybí­­róság több állásfoglalásában is megfogalmazta, hogy a politikai közszereplést vállalók esetében a választópolgároknak a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő Majtényi László kifejtette: köz­feladatot ellátó személyek eseté­ben felvetődhetnek alkotmány­­jogi megfontolások az adatok közzététele mellett, azonban egy átlagos magyar állampolgár az utóbbi években kizárólag lakásvá­sárlási, illetve építési céllal juthatott nagyobb összegű hitelhez, és csak akkor, ha a törlesztőrészlet nem haladta meg jövedelmének a 33 szá­zalékát. Jelentős különbség volt a hitelek és a betétek piaci kamatai, il­letve a Postabank által nyújtott kedvezményes kamatok között: 1993- ban kedvező vállalkozói hitelre átlagosan 26, a lakossági hitelre 30-35 százalék kamatot szabtak a bankok. Az idén a vállalkozói hitel kama­ta mintegy 16,5 százalék, a lakossági hitelé 25,6-27 százalék. A VIP- hitelt igénybe vevők ezzel szemben csak 5-20 százalékot fizettek. A kedvezményes betétben részesülők döntő többsége 20 százaléknál magasabb kamatot kapott, miközben az átlagember részére a 90-es évek elején átlagosan 15-17, ma pedig mintegy 12-13 százalékos ka­matot fizettek a pénzintézetek. Joga elsőbbséget élvez a közsze­replők személyes adatainak védel­mével szemben. Az ombudsman júliusi állásfoglalásában leszögez­te azt is, hogy hatásköre nem ter­jed ki a probléma sajtószabadságot érintő részének vizsgálatára, művészek, sportolók és más ma­gánszemélyek esetében ez jogi érvekkel nem támasztható alá. Rubicsek Sándor, a Kormány­zati Ellenőrzési Hivatal volt ve­zetője elismerte, hogy 1994 ja­nuárjában négymillió forintot vett fel a Postabanktól tízszáza­lékos kamatra. Azt is megerősí­tette, hogy több mint három éven át volt betétje a pénzintézetnél, de annak összege jóval kisebb a Világgazdaságban megjelentnél. Király Zoltán egykori ország­gyűlési képviselő, aki a nyilvános­ságra került VIP-lista szerint 1994-ben 4,5 millió forintnyi hitelt vett fel a Postabanktól, elmondta, hogy lakásvásárlásra kérvényezett pénzt, amelyet tízszázalékos ka­matra kapott meg. - Örültem, hogy kapok valamit az államtól — fogalmazott Király. Juhász Előd műsorvezető 1991-ben vett fel 800 ezer forint hitelt 18 százalékos kamatra. El­mondása szerint az általa vezetett Zenebutikot évekig támogatta a Postabank,­így jó kapcsolatot ala­kított ki a pénzintézet vezetőjével. Hozzátette: a pénzre családi okok miatt volt szükége. Alkotmányjogászok a közlésről A Postabank VIP-listáját nyilvá­nosságra hozó Világgazdaság cí­mű lap nem követett el banktitok­sértést, de felmerülhet az újsággal szemben a jogosulatlan adatkeze­lés vétségének alapos gyanúja - vélekednek az alkotmányjogá­szok. Tájékoztatásuk szerint az adatvédelmi törvény alapján köz­érdekű információk megismerését nem akadályozhatja az a körül­mény, hogy emiatt esetleg szemé­lyes adatok is nyilvánosságra ke­rülnek. Azt azonban megjegyez­ték, hogy az adatvédelmi törvény sem rendelkezik egyértelműen er­ről a kérdésről. Problémát okozhat ugyanakkor, hogy olyan szemé­lyek is szerepnek a listán, akik nem közéleti szereplők, és ezért könnyen pert nyerhetnek a Világ­­gazdasággal szemben. K. F.-VIII.­MTI Újabb érintettek Szerdahelyi Szabolcs: Princz Gábor nem a saját pénzét osztogatta Nem banktitok, hanem bizonyíték? „Elfogadhatatlan az a hisztéria, amely az állítólagos banktitoksér­tés körül kitört, miközben a sokkal súlyosabb hűtlen kezelés és or­gazdaság ügyében vonakodnak elrendelni a nyomozást” - jelen­tette ki tegnap az APEH Üldözötteinek Szövetségének (APÜSZ) elnöke. Szerdahelyi Szabolcs szerint a bűnüldöző szervek gondo­san kerülik a VIP-hitelekre vonatkozó APÜSZ-feljelentést.­ ­ Nem igaz az az állítás, hogy az úgynevezett VIP-listás betétekkel és hitelekkel való károkozás nem minősül bűncselekménynek - mondta Szerdahelyi. Az APÜSZ elnöke hangsúlyozta: Princz Gá­bor nem a saját pénzét osztogatta, hanem a betétesekét. A vagyon­kezelő kötelessége, hogy annak érdekeit, akinek vagyonát rábíz­ták, a tőle elvárható szakértelem­mel és gondossággal eljárva, le­hetőség szerint a legeredménye­sebben mozdítsa elő, és biztosítsa az elérhető hasznot. A VIP-listás gyakorlat semmiképpen nem te­kinthető szokásosnak, a bank szá­mára veszteséget termelt, a beté­tesek biztonságát veszélyeztette.­­ A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) megállapította, hogy Princz Gábor és közvetlen munkatársai sorozatosan megszeg­ték a hitel- és pénzintézeti törvény­nek a biztonságos és okszerű mű­ködésre, valamint a jövedelmező­ségre vonatkozó szabályait - hang­súlyozta Szerdahelyi Szabolcs. A büntető törvénykönyv (Btk.) 319. paragrafus 1-es be­kezdése szerint, akit idegen va­gyon kezelésével bíztak meg, és ebből következő kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. A büntetés két évtől nyolc évig ter­jedő szabadságvesztés, ha a hűt­len kezelés különösen nagy hát­rányt okoz.­­ A belülről kirabolt bankok kárát a költségvetésből, az adófi­zetők pénzén térítik meg, és ez elfogadhatatlan, mint az a hiszté­ria is, amely az állítólagos bank­titoksértés körül kitört: a Világ­­gazdaság nem banktitkokat ho­zott napvilágra, hanem súlyos vagyon elleni bűncselekményre vonatkozó bizonyítékokat - tette hozzá az elnök. Az APÜSZ tegnap panasszal élt a Princz Gábor, a Postabank volt vezérigazgatója és Nagy Sán­dor országgyűlési képviselő és tár­sai ellen tett feljelentés tárgyában hozott, a nyomozás megtagadásá­ról szóló határozat ellen. Mint is­meretes, az APÜSZ június 21-én tette meg feljelentését az ügyben. - Az APÜSZ által tett panasz­ról a héten biztosan döntés születik - nyilatkozta lapunknak Selmeci István, a fővárosi ügyészség gaz­dasági bűncselekményekkel fog­lalkozó osztályának vezetője, aki szerint nem az a lényeg, hogy a feljelentést követően indul-e nyo­mozás - hiszen a rendőrség már megkezdte -, hanem az, hogy az APÜSZ szeretne az eljárás részt­vevője lenni. Az ügyészségnek ar­ról kell döntenie, hogy a szervezet feljelentése feljelentésnek minő­­sül-e. Ahhoz - Selmeci szerint - alapos gyanú és bizonyítékok, nem pedig a médiából szerzett in­formációk kellenek. Bakonyi Visszaadták a foglalkoztatási törvényt Folytatás az 1. oldalról Jövőre mintegy 300 ezer sérült embernek kell részt vennie a fo­gyatékosság mértékét megállapító vizsgálaton, amit az egységes fo­gyatékossági támogatás bevezeté­se tesz szükségessé. 300 ezerre te­hető ugyanis azoknak a száma, akik az új, egységes támogatási formába integrálódó vakok járadé­kában, mozgássérültek közlekedé­si támogatásában és a fogyatékos gyermekek után járó emelt szintű családi pótlékban jelenleg része­sülnek - mondta el lapunk­ak Pá­pai Gábor, a Szociális és Család­ügyi Minisztérium munkatársa. Az új minősítési rendszerben egy háromtagú bizottság állapítja majd meg a fogyatékosság mérté­két: az Országos Orvosszakértői Intézet orvosa, egy rehabilitációs szakorvos és a szóban forgó fo­gyatékosság szakértője. Harrach Péter közlése szerint a kabinet tegnap „további finomításra visszaadta” a foglalkoztatási tör­vény módosításának alapelveit. A kabinet a jelenlegi, egy éven keresz­tül folyósítható munkanélküli-se­gélyt kilenc hónapra szeretné csök­kenteni, az így megtakarított ösz­­szegből pedig bővítené a közhasznú munkavégzési lehetőségeket. Munkanélküli-ellátások - örvendetesnek tartják, hogy a kormány további átdolgozásra visszaadta a foglalkoztatási tör­vény módosításának tervezetét - nyilatkozta lapunknak Borsik Jelmagyarázat: I. Budapest, II. Baranya megye, III. Bács-Kiskun, IV. Bé­kés, V. Borsod-Abaúj-Zemplén, VI. Csongrád, VII. Fejér, VIII. Győr- Moson-Sopron, IX. Hajdú-Bihar, X. Heves, XI. Jász-Nagykun-Szolnok, XII. Komárom-Esztergom, XIII. Nógrád, XIV. Pest, XV. Somogy, XVI. Szabolcs-Szatmár-Bereg, XVII. Tolna, XVIII. Vas, XIX. Veszprém, XX. Zala Napi Magyarország-grafika János, az Autonóm Szakszerve­zet társelnöke, az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) soros elnöke. - Az eredeti változatban egyetértettünk ugyan a kabinet alapvető elképzeléseivel, a se­gély helyett munkát elvével, de úgy véljük: a tervezett szigorítá­sokkal szemben csak ígéretek álltak. Amennyiben a kormány igényt tart az OMT javaslataira az átdolgozás során, úgy a hol­napi rendkívüli ülésen mérlegel­jük ezt az új fejleményt. Mint ismeretes, a múlt heti ülésen a munkavállalói oldal be­jelentette: ha a kormány tovább­ra sem veszi figyelembe a szak­­szervezetek javaslatait, úgy ki­vonulnak az OMT üléseiről. Példaként említették: a foglal­koztatási törvény módosítása úgy került a kabinet elé, hogy a szakszervezetek egyetlen javas­lata sem került bele. Borsik Já­nos kifejtette: a munkanélküli­ellátások folyósítási idejének csökkentése csak akkor javíthat a foglalkoztatáspolitikai helyze­ten, ha először a munkahelykí­nálat bővülését sikerül megte­remteni. Ennek azonban eddig nyomát sem látni - fogalmazott a társelnök. Azzal, hogy az ellátások fo­lyósítása alatt megtiltanák a mun­kanélkülieknek a bármilyen köze­ Borókai Gábor kormányszóvivő bejelentette: a kormány tegnapi döntése alapján a helyreállítási és újjáépítési bizottságot felhatal­mazta arra, hogy az augusztus közepén Heves, Borsod, Nógrád megyét ért viharkárokat a nyár eleji esőzésekhez hasonló pénz­ügyi rendszer szerint kezelje. Erre a pénzügyi forrásokat a közel­múltban 2,5 milliárd forinttal feltöltött vis maior alapból lehet igénybe venni. " J. Á. fő tevékenység folytatását, csak a feketemunkát erősítenék - tette hozzá Borsik János. Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke is úgy vélekedett, hogy az eredeti módosítások nem segí­tik a munkanélküliek elhelyezke­dését. Hozzátette: érdemes lenne előbb a nemzeti foglalkoztatáspo­litikai koncepciót áttekinteni, s utána a vonatkozó törvényeket módosítani. A kormány eredeti elképzelé­seivel Ungvárszky Ágnes, a Mun­kaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének közgazdasági igazgatója is egyetértett, de az eredményeket és az ehhez szüksé­ges feltételeket nem látja biztosí­tottnak. Véleménye szerint zűrza­varos helyzetet eredményezne, ha a munkanélküli-segélyt rászo­­mítsági alapon ítélnék oda, és a rászomítságról a munkaügyi köz­pontok döntenének, amelyek erre nincsenek felkészülve. Torgyán nem volt a kabinetülésen Tegnap megtartotta első ülését a kormányzati egyeztetés új sor­­ma, az úgynevezett kiskabinet - mondta a kormányszóvivő. Az öt állandó résztvevő - Orbán Viktor miniszterelnök, Torgyán József földművelésügyi miniszter, Dá­vid Ibolya igazságügyi miniszter, Kövér László titkosszolgálatokat irányító miniszter és Stumpf Ist­ván kancelláriaminiszter - közül csak a kisgazda elnök nem jelent meg a megbeszélésen. - A miniszter úr szerint nyil­ván nincsenek olyan koalíciós fe­szültségek, amelyek okot adná­nak arra, hogy részt vegyen egy ilyen egyeztetésen - mondta Bo­rókai Gábor. Jezsó­ Zivkovics A regisztrált munkanélküliek száma Magyarországon százalékban (1999. július) MAGYARORSZÁG 13 Lehullt a lepel Régi tervem válik valóra, végre szívből­ igazán írhatok egy virtigli, kemény, határozott ellenzéki vezércikket a javából! Kebelközel az MSZP-hez, fényévnyire távol a kormánytól Csak tudnám, mit szól majd ehhez a Fidesz-bérenc szerkesztő, hogy háljon együtt az Orbán kutyájával! Mindegy, ott egye a fene, legföljebb elnyeli a cikket az asztalfiók. Szóval, nagy, rusnya ember ez a Bánki András (a Világgazda­ság főszerkesztője, kolléga, ők publikálták az ominózus postaban­kos VIP-listát), hétfőn hazudott egy hatalmasat, keddre hál’ is­tennek kiderült, semmi sem igaz, ami mégis, az is másképp, az el­fogult jobboldali Világgazdaság szájíze szerint, szörnyű diktatóri­kus kor ez, amelyben élünk Lássunk tisztán: Bánki András (Vi­lággazdaság) egy szörnyeteg, orbánofasiszta (én találtam ki a ki­fejezést, büszke is vagyok rá!), erkölcsi érzéke egy hangyászsüné­vel egyenértékű, már a szakálla is rosszul áll... Az a szerencse, hogy az ilyen embereket hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát Keleti György (exhadügyminiszter, jelenleg megfigyelési bizottsági alelnök, ha valaki nem tudná: MSZP-s­ is­tennek hála elmondta: ő a vele kapcsolatban megjelent összegnek csupán a tört részét helyezte el a Postabankban. Szvák Gyula tör­ténész (az ocsmány szélsőjobbos Világgazdaság szerint) több mint 140 milliót tett be eszeveszett, kiszámolhatatlan kamatra. No persze ez sem igaz, megmondta Szvák Gyula, csibész, aki nem hiszi el Dr. Csiha Judit már lemondott, elvállalt hárommilliós köl­csönt, tízszázalékos kamatra. Egy picinyke baj van: a kölcsön összege az alantas, szélsőséges, világgazdaságos lista szerint 6+23 millió. Hajdú János (MSZP-s képviselő, korábban sokszor meg­hajolt az MTV A Hét című műsorában) többször kért hitelt, ka­pott is, elvégre ami s aki tisztességes, az tisztességes. Dr. Nagy Sándorral, dr. Sándor Lászlóval ne is példálózzunk, erkölcstelen ez a támadás, vissza is utasították, a szakszervezeti ve­zérek jobbak és főleg tisztábbak voltak a Horn-érában, mint a whisky szódával Kovács László is megmondotta: tessék az embe­rek elé tárni a valós listát Most van egy lista, de Kovács László szerint persze ez nem korrekt Nem arról szól, amiről szerinte szól­nia kellene. A szélsőjobbos Népszabadságot is időszerű elítélni, ők is fideszesek, csak a vak nem veszi észre, hisz leközöltek különféle ábrákat, olyanok ezek a grafikák, mint Dél-Amerika hegy- és víz­rajza, ember legyen a talpán, aki kiigazodik rajta. Annyi bizonyos, minden hitel- és kamatkonstrukció hátborzongató, aránytalan és erkölcstelen, a VIP-hitelek grafikus ábrázolása arról mesél, hogy aki kapott, baromi jól járt, aki nem, baromi rosszul Juszt László például hőssé vált az elmúlt hetekben, aprócska Robin Hooddá, Rózsa Sándorrá, az egyszerű kisemmizettek er­kölcsi védelmezőjévé. Nos, nevezett a lista szerint tízmilliót helye­zett el a Postabankban, 22 százalékos kamatra. Mint minden át­lagpolgár, ugye, ön is, tisztelt olvasó? Ocsmány játszma ez, tipikus kormánypárti terror, becsületes embereket hurcolnak meg, tarol a szélsőjobb letámadás, azaz a fideszes kasza. Tisztem szerint szükségképpen szeretném elhatá­rolni magam a kormánypárti drilltől, a gonosz jobboldali Világ­­gazdaságtól, a Fidesz-szekértoló Bánki Andrástól és a Népszabad­ság polgári konzervatív tördelőjétől, aki a grafikákat készítette. Ha ők nem lennének, hiszem, minden rendben lenne, úgy mint régen, azokban a bizonyos boldog, békés évtizedekben... Galsai Dániel Tanszersegély az árvízkárosultaknak Csaknem 270 ezer forint értékű tanszersegélyt juttatott el tegnap két árvízkárosult Heves megyei településre, Hevesvezekényre és Átányba a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat. A tanszercsoma­gokat az iskolai tanévnyitó ünnepségeken adta át Czimre László, a szeretetszolgálat munkatársa. Átányban 172, Hevesvezekényben pe­dig 86 kisdiák vehetett át iskolai füzeteket és írószereket. Gimnázium épül a laktanya helyén Az egykori debreceni Bocskai pavilon laktanya helyén gimnázium épül, a 2000/2001. tanévtől a felújított épületegyüttesbe költözik a Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) gyakorlógimnáziuma. Az építkezésről tegnap a helyszínen tájékozódott Bazsa György, az egyetem rektora és Kása Lajos, Debrecen­ város polgármestere. Mint a helyszíni bejáráson elhangzott, az oktatási beruházás 1,9 milliárd forintba kerül. Az egyetem a gimnázium jelenlegi épületét visszaadta a református egyháznak, amiért 680 millió forint kárté­rítést kapott. A beruházáshoz szükséges többi pénzt az Oktatási Minisztérium biztosítja. Civil együttműködés a tárcákkal A Civil Fórm a kormány és a társadalmi tömörülések közötti mar­káns párbeszéd kialakítása érdekében folyamatosan megkeresi a szaktárcákat, és várhatóan még szeptemberben szakbizottságokat hoz létre az együttműködés segítésére - erről Hanti Vilmos, a tömörülés ügyvezetője, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmának elnö­ke beszélt tegnap Budapesten tartott sajtótájékoztatón. Az egy évvel ezelőtt létrejött Civil Fórumnak 15 szervezete van, és másfél-két mil­lió tagot számlál szerte az országban. A tájékoztatón Hanti Vilmos ki­emelkedően fontosnak nevezte, hogy a döntések előkészítésében, így az országgyűlési bizottságok munkájában a civil szervezetek is részt vehessenek a jövőben. MTI Súlyos Szabó Attila Ügye Tegnap a Fidesz-frakció, Mátrai Márta frakcióigazgató és az érintett meghallgatásával megkezdte Szabó Attila hódmezővásárhelyi képvi­selő etikai ügyének vizsgálatát - tudta meg a Napi Magyarország H Ha­­lász Jánostól, az etikai bizottság elnökétől. Halász János elmondta azt is: a bizottság a meghallgatások alapján úgy látja, hogy komoly ügy­ről van szó, a képviselő tisztségéhez méltatlanul viselkedett, ezért to­vábbi vizsgálatra van szükség. A vizsgálat várhatóan a jövő hét elején folytatódik. Arra a kérdésre, hogy a képviselő milyen döntésre számít­hat, Halász János úgy fogalmazott: nem kíván jóslatokba bocsátkozni, és megelőlegezni a testület döntését. Ugyanak­kor hangsúlyozta: Sza­bó Attila cselekedetével csorbította a Fidesz-frakció jó hírnevét, s ez mindenképpen súlyos következményekkel jár. Szabó Attila az etikai vizsgálat lezárásáig nem kíván nyilatkozni. B. L. Hol maradsz, bérfejlesztés? Az egészségügyi tárcához érkezett adatok szerint nem valósult meg a 13 százalékos béremelés az ágazatban - állapította meg Pusztai Erzsébet, a tárca politikai államtitkára az egészségügyi és szociális bizottság tegnapi ülésén. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint a bérfejlesztés országosan az átlag kilenc százalékot sem érte el. A kórházak tartozásait is áttekintette a bizottság: a Magyar Kórházszö­vetség felmérése szerint áprilisban 17 kórháznak volt 100 millió fo­rint feletti tartozása. Nyolc intézmény 50-100 millió, 19 pedig 10 és 50 millió forint közötti összeggel volt adósa hitelezőinek. Varga Fe­renc, a kórházszövetség elnöke szerint amennyiben külső források nem kerülnek a rendszerbe, akkor az egészségügy működésképte­lenné válhat. MTI

Next